Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-12-16 / 50. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES,

1972. december 16.

Az együttműködés és a gazdaság irányítási rendszere

III. TÉMA

Pártunk XIV. kongresszusa, valamint a VIII. országos szövetkezeti kongresszus irányelvei arra figyelmeztetnek, hogy a mezőgazdasági termelést az új helyzetnek megfelelően olymódon kell tovább fejlesztenünk, hogy hatványozott mértékben elősegítsük a termelőerők tökéletesítését, a nagyüzemi technika és technológia igénybevételét, a termelés szervezett szakosítását és összpontosítását.

Hogyan lehet ezt a legrövidebb úton elérni? — tehetné fel valaki a jogos kérdést. A választ tömören így fogalmazhatnánk meg: a termelőüzemek célszerű együttműködésének (kooperálásának) megszervezésével aránylag rövid időn belül elérhetjük a mezőgazdasági üzemek közgazdasági helyzetének fellendítését, s az ott dolgozók életkörülményeinek javítását, ami végeredményben egész társadalmunk javát szolgálja.

Üt az együttműködéshez

A HALAD© Köztudomású,

TAPASZTALATOK hogy a mezőgazdasági termelés számos területén , adott körülmények J között a termelőerők fejlődése any' nyira előrehaladott, hogy a kisüzemek többsége |C|£Qi А'1Д már nem képes lé" ■*г*л^*'^'* pást tartani a tudományos gazdálkodás támasztotta követelményekkel, illetve a tudományos ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásával. Persze ez nem az akaráson vagy annak ellenkezőjén, hanem a gazdaságok közgazdasági helyzetén múlik. Például egy kis szövetkezet semmiképpen sem rendelkezik olyan pénzkészlettel, hogy egy aránylag drága korszerű gépet, mondjuk a 200 lóerős К 700-as típusú szovjet gyártmányú traktort megvásárolja, s ha módja nyílna erre, nem tudná ezt a korszerű gépet a néhány hektáros parcelláin gazdaságosan kihasználni. Ugyanez vonatkozik a nagykapacitású korszerű farmok építésére is, mert például az 1500 állat tartására épített borjúnevelde legalább 10 ezer hektáros társulás kialakítását teszi szükségessé, s az 500—1000 tehén korszerű tartása [100 hektáron 30 tehén) 1600—3300 hektáros gazdaságok célszerű kialakítását sürgeti.

Pártunk XIII. és XIV. kongresszusa a mezőgazdasági üzemek együttműködése tekintetében nagyon jelentős Intézkedéseket tett. Ennek következtében az országban 338 szövetkezeti együttműködésen alapuló üzemközi baromfifarm, sertéshizlalda, meliorációs, raktározó stb. vállalkozás létesült, melyek tevékenysége össztársadalmi tekintetben is kívánatos.

Milyen változások várhatók az együttműködésben?

A mezőgazdasági üzemeket jelenleg úgy jellemezhetnénk, mint zárt termelő szervezeti és közgazdasági egységeket. A széles skálára beállított termelés szinte lehetetlenné tette a szakosítást, s több ágazat külterjesen tevékenykedik.

Ezzel szemben a gazdaságok közti együttműködés kizárja a korábbi zártságot. Egyes tevékenységek megoszlanak az együttműködő partnerek közt, vagy pedig a feladatot termeléstechnológiai szempontból átveszi az együttműködő gazdaságok által épített szövetkezeti üzemközi vállalat, így a gazdasági egységeken belül a fő termelő ágazatokat kibővíthetik, szakosíthatják, tökéletesíthetik. Tehát a szervezeti és az igazgatási rendszert kell megváltoztam, aminek be kell következnie közgazdasági és szociális vonatkozásban is.

Az együttműködés típusai — módosulás az igazgatásban

Az együttműködés formája mindig a célkitűzés természetétől függ. Irányulhat tojás, sertés, baromfi- és borjúhús termelésére, amikor célszerű a közös üzemek hálózatának a kiépítése —. teljes jogkörrel, önálló jogi személyként. Ha azonban olyan tevékenységről van szó, melyet nem lehet körülhatárolni, mint például a növénytermesztés és a szarvasmarhatenyésztés stb., abban az esetben legalkalmasabb a gazdaságok üzemközi együttműködésének megszervezése, önálló jogi személyt képező gazdasági egység kiépítése nélkül.

A CSKP KB 1971. március 12-i, s a CSSZSZK kormányának 1Э71. február

11-x határozata értelmében az alábbi üzemközi együttműködések létrehozása várható:

m agrokémiai szolgáltatást végző együttműködés a növénytermesztésben;

ф üzemközi együttműködés a mezei műszaki eszközök beszerzésére és felhasználására;

ф üzemközi farmok kiépítése szarvasmarha és más állattartásra, valamint szarvasmarha hizlalásra;

önálló jogi személyt képező üzemközf együttműködés a növénytermesztésben és az állattenyésztésben közös tervek alapján;

ф közös vállalatok kiépítése tojás, baromfi- és sertéshús termelésére;

ф szakágazati irányítású állami szakosított üzemek létesítése meghatározott tevékenységre (tojás, baromfi, sertéshús, vetőmag és ültetőanyag termelésére stb.);

ф az állami gazdaságok vállalati csoportosítása.

Az agrokémiai vállalatok küldetése

Az agrokémiai vállalatok fő küldetése, hogy segítsék a mezőgazdaságot a talaj meszezésében, a növényvédelemben, s a műtrágyázásban. Kiegészítő tevékenységként végezhetik továbbá a szervestrágyázást és a komposzt készítést is. Ez azonban azt követeli, hogy a mezőgazdasági üzemek és az agrokémiai vállalatok tervét összehangoltan készítsék, hogy egymást ne gátolhassák a főtevékenységben.

Van-e mindennek előnye? Természetesen, hiszen a tevékenységet célszerűen összpontosítják, melynek végzése korszerű módon történik, s a szolgáltatás tervezése is leegyszerűsödik, ami végeredményben jobb minőségű s nagyobb munkatermelékenységet, maximális gépkihasználást eredményez.

Milyen problémák merülhetnek fel? Gondot okozhat többek közt, hogy eddig megoldatlan a terményfelvásárló és ellátó, továbbá az agrokémiai vállalatok kölcsönös viszonya a tevékenység meghatározását illetően, mely egyben beavatkozás a GTA-k és a terményfelvásárló vállalatok beütemezett rendjébe. Az agrokémiai vállalatok kiépítése ugyanis nagyon költséges, ezért azokon belül a partnerekkel való szoros együttműködésben úgy kell szervezni a tevékenységet, hogy a dolgozók egész éven át foglalkoztatás nyerjenek. Érdekeltté váljanak a termelési eredmények elérésében.

Milyen változás történik az üzemek igazgatásában?

Az említettek folytán megszűnik a termelőüzemek tápanyagellátással való munkája, s leegyszerűsödik a gazdaságok adás-vételi tevékenysége.

Milyen változás történik üzemközi vonatkozásban? Egyes taggazdaságok részt vesznek a közös létesítmény irányításában.

Milyen a kötöttség a járási termelési igazgatóságok felé? Államunk nagy részt vállal az agrokémiai vállalatok kiépítésében s azok küldetésének formálásában, tervszerű irányításában.

Az együttműködés szerveinek tevékenysége. Az együttműködés mind növénytermesztési, mind állattenyésztési vonatkozásban azon alapszik, hogy a partnerek közti megegyezés szerint egyes gazdaságokon belül bizonyos tevékenységet színvonalasan oldjanak meg, s azt a tevékenységet az együttműködő üzemek vezetőiből választott szerv, a tanács irányítja, így vesznek részt a tagüzemek a közös létesítmény irányításában, anyagi támogatásában.

Az egyes tagüzemek érdekeit tehát az együttműködő gazdaságok vezetőiből választott tanács képviseli. Ennek az irányító szervezetnek a határozata a tagüzemekre akkor kötelező, ha:

A a határozat elősegíti az együttműködő gazdaságok üzemközi szerződésének teljesítését;

ф azt magukévá tették a taggazdaságok.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyszerű együttműködés szerződésén kívül, komplex együttműködés esetében ki kell dolgozni a szervezeti üzemi alapszabályzatokat is, hogy az új forma megfelelő tartalmat kapjon.

A közös létesítmények esetében az alább felsorolt szerveket kell megválasztani: igazgatási tanácsot, elnökséget, s az ellenőrző bizottságot. A közös létesítmény (önálló jogi személyt képező) tervszerű Irányításáért az igazgató felelős.

Az együttműködés szerveinek állami irányítása. A termelési igazgatóságok feladata az alábbiakban jut kifejezésre:

0 a járást átfogó mezőgazdaságfejlesztési távlati tervek előkészítésébenj

ф az együttműködést célzó körzetek szerződéses alapon történő meghatározásában;

• az együttműködés fő irányának és a termelés optimális meghatározásának kialakításában;

Ф az együttműködést célzó szerződések jóváhagyása és betartása, valamint a vitás kérdések felülbírálása tekintetében;

Ф a beruházások körzetenkénti jóváhagyásában;

ф az egyes körzetek együttműködő gazdaságainak a szolgáltató, továbbá a feldolgozó hálózat, s a nemzeti bizottságok közti kapcsolat szabályozásában;

© a szocialista törvényesség betartásinak az ellenőrzésében;

• az együttműködő gazdaságok irányító szervei szaktanácsokkal történő ellátásában, az össztársadalmi igényeknek megfelelően.

Az együttműködés és az életkörülmények összefüggései

Szocialista társadalmunk arra törekszik, hogy a falusi dolgozók életkörülményeinek szüntelen javításával mindjobban eltávolítsa a városok és a falvak közti aránytalanságokat.

A mezőgazdasági termelés új formája az összpontosítás, a szakosítás és a kisgazdaságok együttműködése mindjobban elősegíti e célkitűzés valóraváltását. A mezőgazdasági termelőüzemek ugyanis nagyon sok feladattal küzdenek:

ф állandó munkalehetőséget biztosítanak a falvak dolgozóinak;

gj rendelkezésükre áll egy meghatározott munkakörnyezet, mely befolyásolja a falu dolgozóinak életkörülményeit;

ф a többi partnerrel együtt (HNB, ipari létesítmények), részesei a környezet formálásának, s ezen keresztül a környezetvédelemnek.

Az aránylag terjedelmes régebbi . típusú mezőgazdasági üzemegység ezeket a feladatokat saját erejéből teljesen hibamentesen nem teljesítette. S a gyenge közgazdasági eredményt elérő — kifogásolható szervezési színvonalú — üzemekben még inkább kiütközött.

Az együttműködő gazdaságokon belül az eszközök összpontosítása és kö- , zös felhasználása általános javulást eredményez, e tekintetben Is.

Az együttműködés lehetővé teszi például a gyengébb üzemegységek felfejlesztését a kitűnő gazdasági eredményt elérők színvonalára, ami nagy hatással van az ott dolgozók szociális helyzetének javítására. Továbbá a pénzeszközök összpontosítása lehetővé teszi annak célszerű felhasználását a dolgozók életkörülményeinek a javítására is, ami viszont befő- ; lyásolja a mezőgazdasági üzem munkaerő stabilizálását. Ugyanakkor na- i gyobb lehetőség kínálkozik a foglalkoztatott nők és az apró gyermekek ; helyzetének javítására, s a dolgozók közös étkeztetésére stb.

Ide sorolhatjuk továbbá a faivak egészségügyi hálózatának a személy- , szállítás, az oktatás, a szabadidő célszerű kihasználása kérdéseinek ok- 1 szerű megoldását is, melyek egybevetve közvetlenül befolyással vannak a falusi munka és életkörülmények alakulására, —hai

Ellenőrző kérdések

1. Mi teszi szükségessé mezőgazdaságunkban a termelőüzemek kölcsönös együttműködésének (kooperálásának) fejlesztését, s ez hogyan nyilvánul meg az Önök gazdaságában?

2. Miben kell megmutatkoznia a felsőbb irányító szervek munkájának az együttműködő gazdaságok fejlesztésében járásukban?

3. Az együttműködés milyen módosulást eredményez az Önök gazdaságában?

Ezúton is értesítjük olvasóinkat, hogy a Haladó Tapasztalatok Iskolája anyagának harmadik témáját a Csehszlovák Televízió 1972. s-ecember 21-én 16,45 órakor sugározza, és ismétlésére másnap a szokott időben kerül sor. Kérjük olvasóinkat, hogy a fenti kérdésekre cikk formájában válaszoljanak.

Távlatok а ошикаете gazdálkodásban

A termelés társadalmasítása, szocialista átalakulása után sor került mezőgazdaságunk alapelveinek néhány lényeges módosulására is — ezek a változások többnyire a korszerű ipari termelés mintájára történtek. A továbbiakban lényeges csökkentések várhatók az élű munkaerő számában a mezőgazdaság minden szakaszán.

A magas műszaki és technológiai színvonalra helyezett, minőségileg új gazdasági rendszer, továbbá, a termelési munkafolyamatok tudományos megszervezése, a társadalmi munkamegosztás, a kooperációs kapcsolatok, valamint az integráció és szakosítás célszerű kihasználása fokozatosan megteremtik a munkaerő csökkentésének feltételeit. Ennek a változásnak a gyorsasága a technikai fejlődés realizálásától függ elsősorban, de összefügg a dolgozók szaktudásának állandó emelésével is.

Tervünk, hogy 1990-ig a növénytermesztésben alkalmazott munkaerők száma ötven százalékkal csökken az

1970-es évi adatokhoz viszonyítva. Az állatteuyésztésben ez az arány 37— 45 %, ebből ezen a szakaszon 58—60 %-ra becsülendő majd a női munkaerők száma. Feltételezzük, hogy 1990-ig a mezőgazdaság élő munkaerőinek a 24—26 %-a az állattenyésztésben fog dolgozni.

Lényeges változások várhatók a dolgozók szakképzettségében is. Csehszlovákia mezőgazdaságában a szolgáltatások és az irányítószervek alkalmazottait is beleértve 1970-ig az összdolgozók 1,6 %-a rendelkezett mindössze főiskolai végzettséggel, ennek az aránynak 4,5—7,4 %-ra kell módosulnia. Ugyanilyen vonatkozásban alacsony volt a középiskolai műveltségű szakemberek száma is —• 1990-re 5,9 %-ról 16,2—19 %-ra kell ennek is növekednie. 1970-ben az összdolgozók mintegy 16 %-át tette ki a betanított munkások száma, itt várható a legnagyobb fejlődés, hiszen 1990-re ez az arány 49,3—56,4 %-ra módosul.

Az élő munkaerő reprodukálásának kívánt alakulását, hathatóságának fokozását a műszaki fejlődés mellett a megfelelő társadalmi gondoskodással lehet elérni. Nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági dolgozók nyugdíjának és jutalmazási rendszerének nívója elérje a népgazdaság más ágazataiban kialakult színvonalat. Törekedni kell a szövetkezeti tagok szociális helyzetének javítására is, hogy kiegyenlítődjön az a különbség, amely még jelenleg is fennáll az állami szektorok dolgozóinak javára (ezt fogja megoldani a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó készülő új törvény is).

A mezőgazdasági munka vonzerejét nagyban befolyásolja a munkakörnyezet. Gyakran rossz hatást váltanak ki például a vegyszerek használatának megoldatlan feltételei (a műtrágyázás és permetezés során fokozott mértékben szennyeződik a levegő s ugyanez

történik az erőgépek kipufogó csöveinek használt gázától is). Az állattenyésztés szakaszán kellemetlenné te-, szí a munkát, hogy nincsenek megfelelően kiépítve a munkahelyek és azok környezetei, hiányoznak a szociális és egészségügyi berendezések, nincs munkaruha, az istállók térségei rendezetlenek, rosszak a mikroklimatikus feltételek, elégtelen a munkahely megvilágítása, stb.

A dolgozók jó életfeltételeinek megteremtéséhez falun is elkerülhetetlen a kellő mennyiségű lakás bebiztosítása, mégpedig a fiatal nemzedék igényeinek megfelelően. A lakótelepeket tökéletesen ki kell építeni, megteremteni a szolgáltatások, üzletek, iskolák hálózatát, gondoskodni kell egészségügyi ellátottságukról, kulturális és népművelési lehetőségeikről, sportpályákról, stb.

A mezőgazdasági munka vonzóbbá tételének érdekében emelni kell annak társadalmi értékelését. A társadalmi rangsorolás skáláján, sajnos, a mezőgazdasági munka még mindig a legkevésbé értékeltek egyike, ami a történelem során hosszantartó alábecsülés következménye. Ennek az áldatlan helyzetnek a megváltoztatása össztársadalmi érdek, szükséges tehát, hogy úgy a politikai és gazdasági szervek, mint az oktató-nevelő és propaganda eszközök tehetségük legjavát fektessék a mezőgazdaság méltó elismertetésének sürgető munkájába.

Dr, MARTIN OSTROVSKÝ CSc.

a múlt két évtizedben a ter” melőerőkben és a termelési viszonyokban a legnagyobb változást minden bizonnyal a falu szocialista átalakulása eredményezte. A mezőgazdaság átszervezésével ugyanis tért hódítottak szocialista termelési viszonyok, gyorsult a szocializmus építése, megszilárdult a munkások és a mezőgazdasági dolgozók kapcsolata — szövetsége. Az új életkörülmény kialakulása fazonban még nem fejeződött be, ■hátra van egy rövidebb-hosszabb ideig tartó folyamat. A falusi ifjúság helyzetének megítélése, sorsának további alakulása, ennek a folyamatnak függvénye.

Miről is van tulajdonképpen szó? Nos, elsősorban is arról, hogy a mezőgazdasági üzemekben a fiatalok túlnyomó többsége becsületesen dolgozik. Olyannyira, hogy mindennapi szorgalmával, munkájával kivívta az idősebbek és a vezetők elismerését. Sok helyen többnyire a fiatalok a kezdeményezői a szocialista munkaversenynek és a tudományos-műszaki haladásnak, mely napjainkban a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének nagyon fontos tényezője.

felnőni a feladatokhoz

Ezt tartották szem előtt az okoči; (Ekecs) szövetkezet állattenyész; tésében dolgozó fiatalok is, akik Kocsis János mérnök irányítása ; alatt huzamosabb ideje alkalmaznák munkájukban a haladó mód: szereket, melyeknek hatása a tej; termelés fokozásában észlelhető.

, A mezőgazdaság műszaki fejílesztése és a korszerű termelés kialakítása viszont a másik oldalon, ráz eddiginél még fokozottabban (igényli a szakképzett fiatal mezőigazdasági dolgozók számának nö- I velősét. Tény ugyanis, hogy a gépesítés nagyfokú fejlesztése szükségessé, sőt nélkülözhetetlenné teszi a rendszeres tanulást, a továbbképzést, és főleg éppen ebben lehetnek a mezőgazdasági üzemek segítségére a falusi ifjúsági szervezetek.

Örvendetes, hogy a mezőgazdasági termelésben ma annyi SZISZ : tag dolgozik, amennyi még a régi CSISZ szervezet idején sem dolgozott, és ami még ennél is fontosabb, a mezőgazdaságban tevékenykedő közel százezer SZISZ tag lényegesen jobb munkaeredményt ér el, mint azok, akik eddig még nem léptek be az ifjúsági szervezetbe.

A szövetkezetek szempontjából i tehát nem lehet közömbös, hogy van-e a faluban SZISZ szervezet, vagy nincs. Ezzel szemben nem lehet közömbös a fiatalok számára sem, hiszen a legtöbb mezőgazdasági üzem vezetősége éppen a fiatalokra támaszkodik a megňA- vekedett és egyre igényesebb feladatok teljesítésében. A legfontosabb tehát a kölcsönös bizalom, a megértés és a szoros együttműködés megteremtése.

Ma már nagyon sok mezőgazdasági üzem anyagilag és erkölcsi! leg is messzemenően támogatja az (ifjúsági alapszervezeteket, és azok tagjait. Brestovec (Szilas) községben például nincs olyan rendezvény, mely ne az együttműködés ; elvén — annak eredményeként jönne létre. Vagy egy másik példa. Az ižopi (Izsap) ifjúsági szervezet alig féléve alakult, s rövid idő alatt főbb jól sikerült akciót valósított meg. Magában e száraz tényekben semmi különös nincs. Abban viszont már van, hogy ez annak is köszönhető: az ifjúsági szervezet és a szövetkezet kapcsolata mindig szem előtt tartja a kölcsönös érdekeket. A szövetkezet elnöke, Zsoldos József minden tőle telhetőt megtesz a fiatalok eredményes tevékenységéért. így kaptak a fiatalok klubhelyiséget, ahol munkájuk után kedvükre szórakozhatnak. S mit kapott a szövetkezet a fiataloktól? Hatékony segítséget. Mégpedig a legjobbkor, a csúcsmunkák idején, mintegy kétezer brigádórát dolgoztak le az efsz-ben.

A feladatok tehát egyre fényesebbek, nagyobbak. Ezért is van nagy szükség a mezőgazdasági üzemek és a SZISZ szervezetek sokoldalú szoros együttműködésének kialakítására. A fenti példák hűen bizonyítják, hogy ahol ez így van, ot az eredmények is szépek.

NAGY ÄRPÄD