Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-12-16 / 50. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1972. december Ifl. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÖRDMA Ülést tartott a SZFSZKB plénuma. KORPARANCS: TOVÁBB LEPNI...! E hónap 4—5-én tartotta meg Bratislavában plénum-ülését a Szövetke­zeti Földművesek Szlovákiai Központi Bizottsága. Az ülésen tiszteletét tette Ing. Ján Janovic, CSc., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Ing. Vin­cent OndrejoviC az SZLKP KB mezőgazdasági osztályának vezetője, Ján Palička, a CSSZSZK Szövetkezeti Földművesei Szövetségének központi tit­kára, Ondrej Holec a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Központi Bi­zottságának elnöke és további vendégek. A plénum-ülés első napján a mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter visszapillantást tett az 5. ötéves terv­időszak két évére, megállapítva, hogy a CSKP XIV. kongreszsusa határoza­taiból eredő fő feladatokat teljesítet­te szocialista mezőgazdaságunk, majd az 1973. évi fő feladatokat ismertet­te: a mezőgazdasági termelés 5,7 és a felvásárlási feladatok 4,7 százalé­kos emelésével számolunk, ami újabb erőfeszítések megtételére sarkallja mezőgazdasági üzemeink vezetőgárdá­ját, s dolgozóit egyaránt. E megnövekedett feladatok teljesí­téséhez szükség van az anyagi-műsza­ki alap további gyarapításához, hogy SZEMELVÉNYEK tovább gépesíthessük a mezőgazda­­sági termelést. Elodázhatatlan fel­adat: a takarmánymérlegünk kiegyen­lítése, a gabonatermesztés fejleszté­sével párhuzamosan (el kell érnünk, hogy a gabonafajták közül a nagy­hozamú fajtákkal vessük be a vetés­­terület 50—52 százalékát!), s a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének kérdéseit is meg kell oldanunk (az állatállomány létszámtervének betar­tásán kívül jobb munka- és életkö­rülményeket kell teremteni, hogy a munkaerőhiány enyhüljön), tovább kell kutatni a termelésfejlesztés rej­tett tartalékait, s célszerűen felhasz­nálni azokat, hogy a hasonló feltéte­lek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek nagyon eltérő haszon és ho­zamkülönbségei mérséklődjenek, ki­egyenlítődjenek. A miniszter a továbbiakban szociá­lis-kulturális gondoskodás még sok­oldalúbbá tételének fontosságáról be­szélt, amelyben nagyon sokat segíthet a Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége, mint az efsz-tagok társadalmi­­érdekvédelmi szervezete. A plénumülés másnapján Ondrej Holec, a SZFSZ Központi Bizottságá­nak elnöke a szövetség 1972/73. évi téli időszak fő feladatait részletezte, amelyek az ideológiai-, tömegpoliti­kai nevelőmunkával kapcsolatosak. Kitért többek között az iskoláztatások szerepére, az 1973. évi termelés-pénz­ügyi terv készítésére (a munkacso­portok széleskörű bévonásával, hogy az ilymódon készült reális terv meg­valósításáért elmélyüljön a felelős­ségérzet, érvényesüljön a szövetke­zeti demokrácia, stb.), majd a zár­­számadási közgyűlések alapos előké­szítésével, a Győzelmes Február 25. évfordulója tiszteletére kibontakozta­tott szocialista munkaverseny és kö­telezettségvállalások jelentőségét mél­tatta, s olyan tartalékokra mutatott rá, amelyek hasznosításával elmélyül­het az efsz-ek kulturális- és társadal­mi tevékenysége, a szociális- és egész­ségügyi gondoskodás. A fő feladatokat ismertető referá­tumokat értékes vita követte; hasznos javaslatok elhangzása után a plénum­ülés résztvevői határozati javaslatot fogadtak el, amelynek megvalósításá­val még színvonalasabbá, hatéko­nyabbá válhat a szövetség központi, járási és helyi szerveinek tevékeny­sége. nki Amire nagyon büszkék Kližská Nemá (Kolozs­­nénia) honpolgárai. Hogy­ne, hiszen az új vendég­látó központ és élelmi­szerüzlet a falu dísze, kultúrált találkozóhelye. Szabad idejükben szíve­sen térnek be ide a helyi valamint környékbeli la­kosok. Ily környezetben még a közérzet is jobb, gördülékenyebb, s embe­ribb a szó ... Önfegye­lemre int a tisztaság, a példás rend. Foto: nki A szövetség járási bizottságainak munkájából A plenáris ülések határozatainak gyors és jó minőségű megvalósításán fáradoznak a szövetség járási bizottságai és dolgozói. Szorgalmas munká­juk így válik gyümölcsözővé. • A martini járási bizottság például dicsérendő munkát fejt ki az efsz­­tagság egészégvédelme, s a munkakörnyezet javítása érdekében. A nyári időszakban 31 efsz-tag külföldi üdülését biztosította Bulgáriában, 77 gyer­mek üdülését Lengyelországban és hazánk gyönyörű tájain. Azonkívül több szövetkezeti tag részt vehetett üdülései egybekötött tanulmányúton az NDK-ban, Szovjetunióban és Romániában. Tizenegy ifjú mezőgazdasági tanuló pedig Dánia, Svédország mezőgazdasági üzemeibe látogathatott, tapasztalatokat gyűjthetett. Gyógyfürdői beutalót kapott Luhaénvicére, Piešťanvba, Smrdákyba 11 efsz-tag, s néhányan eljutottak egészen a Krim­­félszigetre. Ugyanez a járás vendégül látta a Cseh Szocialista Köztársaság 120 asszo­nyát, a „Szlovák Nemzeti Felkelés nyomában" akció keretén belül, akik a Sklabiftai Efsz-be Is ellátogattak, kicserélve tapasztalataikat, szívélyes társalgás közepette. Viszont, hiányosság Is mutatkozik: főleg a taggyűlések rendszeres ösz­­szehívása szakaszán. Az ellenőrzés során kitűnt, hogy a jelzett 28 efsz közül csak 18-ban került sor taggyűlésre. Ilymódon 10 szövetkezetben a járási bizottság tagjai nem tudták ismertetni a szövetség tevékenységét, feladatait és küldetését. ф A szövetség Dolný Kubín-i járási szervei az eddigi tapasztalatok alap­ján csak bírálhatják a „Haladó tapasztalatok iskolája“ tévé-előadás közös megtekintését, közönségszervezését. Számos szövetkezetben — az első té­véadás alkalmával — egyéb szórakozásra fordították idejüket vezetők és tagok. Ezen a téren gyökeres változás szükséges a legközelebbi időszakra vonatkoztatva. Ugyancsak nagyobb figyelmet fordíthatnának a szövetkeze­tekben a szemléltető agitációra, a példás eredmények népszerűsítésére, faliújság és egyéb agitáciős eszköz alkalmazására. Viszont elismerést érdemel a járási bizottság, amely a SZISZ járási tit­kárságával karöltve, az SZLKP járási bizottságának irányításával jó ered­ményeket ért el a falvak egyéni gazdálkodóinak a közös gazdálkodás útjá­ra térítésében. Oravában (Árvában) 20 százalékról 38 százalékra emelke­dett a szövetkezeti gazdálkodás arányszáma. A most alakult efsz-ek taglét­száma egyre gyarapszik. A szövetség járási szervei példásan együttműködnek a JNB iskolaügyi osztályának dolgozóival, s közvetlenül az alapfokú kilencéves iskolákkal. Ugyancsak példás az együttműködés a járási mezőgazdasági igazgatósággal is; ez utóbbi segíti a szövetség járási szerveit feladatai teljesítésében. A legközelebbi időszakra előirányozták, hogy segítenek az egyes szövetkeze­tekben a szocialista munkabrigád címért folyó verseny előfeltételeinek megteremtésében. ф A Banská Bystrica-i járási bizottság a figyelmét elsősorban az efsz­­ekben a munkakezdeményezés kibontakoztatására fordítja. Munkaverseny hirdetésével jelentősen hozzájárult az őszi munkák (terménybetakarítás, a lánctalpasok kétműszakos üzemeltetése stb.) sikeres elvégzéséhez, Időszaki újságot adott ki Jesenný spravodaj címen, amely megdicsérte az élenjáró dolgozókat, s rámutatott a hiányosságokra is. Ez a járási bizottság szívén viseli a szocialista brigád-mozgalmat, s a maga módján segíti a tevékenységüket. Eddig 12 brigád működik a járás­ban, mintegy 195 taggal. E brigádok munkafelajánlásainak értéke 460 ezer korona. Számos területen még fokozni kell az erőfeszítést. Sok munka vár még rájuk, főleg az egyes szakbizottságok tevékenységének javítása és a járás mezőgazdasága további kollektivizálása szakaszán. (jp) ■fórunk gyors ütemű fejlődése a ** mezőgazdasági dolgozók rend­szeres továbbképzését, szakmai-poli­tikai tudása gyarapítását követeli. Mert, ami elegendő volt tegnap, az ma már kevés, s ami korszerű holnap, az holnaputánra elavul. Tehát, ha lé­pést akarunk tartani ezzel a rohamos, mérföldléptű fejlődéssel, akkor első­sorban az ifjú szakkáderek nevelésé­vel, szakmai-politikai képzettségük elősegítésével kell az eddigieknél is többet törődni. Erre a téli hónapok a legmegfelelőbbek. A komárnoi (komáromi) járásban is már befejeződtek az őszi munkák. Nincs tehát semmi akadálya a külön­féle iskolázásoknak, tanfolyamoknak. Ezzel kapcsolatban Horváth Lajostól, a járási mezőgazdasági igazgatóság személyzeti és káderosztálya vezető­jétől tudtunk meg egyetmást. — Munkánk eredményessége fő­ként a helyes káderpolitikától függ — kezdte tájékoztató szavait az osztály­­vezető. — Tehát, elsőrendű feladat: az efsz-vezetők eszmei-szakmai is­meretgyarapítása. Az ökonómiai, zoo-Itt a tudás­gyarapítás ideje! technikai és agronómiái szakaston dolgozók iskoláztatását máris megva­­lísítottuk. Soron következnek: az efsz­­elnökök, valamint a gépesítők, trak­torosok. Ez utóbbiaké kétnapos tan­folyam lesz, amelyen a közlekedési és munkabiztonsági szakasz kerül fő­képp előtérbe. Ezenkívül nem feled­kezünk meg a fiatal nemzedékről sem: a járás mezőgazdasági üzemei­be 340 fiatal került a IX. osztály be­fejezése után. E fiatalok számára le­hetővé tesszük, hogy elsajátítsák a legalapvetőbb növénytermesztési és állattenyésztési szakismereteket. Ugyanakkor a járás illetékesei a gépkezelők rövid tanfolyamát is meg­szervezik, hogy felfrissíthessék, elmé­leti tudásukat a traktorosok, s emel­lett gépjavítói jogosítványt szerezhes­senek; tudott dolog, hogy szakkép­zettségük ilyen gyarapítása egyben magasabb bérkategóriába sorolással jár. A komárnoi járásban folyó iskoláz­tatásokról, szaktanfolyamokról — amelyeket a járási mezőgazdasági igazgatóság üdülőjében tartanak —, annyit érdemes még megemlíteni, hogy az eddigi részvétel 100 százalé­kos volt, s a tanfegyelem is kifogás­talan. Ugyancsak igen fontos feladat: a mezőgazdasági üzemek legkiválóbb dolgozóinak megjutalmazása. ingyenes üdülési lehetőség, díjtalan társaski­rándulás, tanulmányút formájában; erről a szövetkezeti dolgozók társa­dalmi-érdekvédelmi szervezete — a parasztszövetség — gondoskodik. Szintén a téli időszak kiemelkedő fontosságú feladata: az 1973. évi terv­­feladatok előzetes megtárgyalása, az egész tagság bevonásával, a szövet­kezeti demokrácia maximális érvé­nyesítésével. ORDÖDY V. ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! ANKÉT! Negyedszázad mérlege Mindössze négyéves voltam 1948- ban. Csak az idősebbektől hallottam, milyen kilátástalan, bizonytalan sor­sa volt a falusi embernek, különösen a letűnt kapitalista rendszerben ... Ami a felszabadulás utáni évtizedek eseményeit illeti, annak már jórészt magam is szemtanúja voltam, illetve vagyok. A Győzelmes Február friss, forra­dalmi szele nemcsak Prágában se­perte ki a parlamentből a tőkés ren­det foggal-körömmel védelmező kép­viselőket; új korszak nyílt hazánk­ban, a munkásosztály lett a végre a hatalom gyakorlója. Gyökeresen meg­változott az élet a falvakon, többek között Buba (Libád) községben is. Nagy sorsfordulóhoz érkezett 1949- ben a falu népe; megalakult a Libádi Egységes Földműves Szövetkezet, 17 taggal. Ez a másféltucatnyi ember felrúgta a régi életrendet, s teljesen újat alapozott. Nehezen értették meg falunk többi kis- és középparaszijai, hogy ezt az eddig ismeretlen, lóerő­ben új gazdálkodási formát éppen az ő életük jobbá, emberibbé tétele kö­veteli, elsősorban rajtuk segít. Ügy gondolták, amiért azelőtt gürcöltek, amit az övéknek tudtak, elveszik tő­lük ... A lenini szövetkezeti gondo­lat csak nagyon lassan, csigatempó­ban hódított teret. Hogyne, hiszen az új életforma ellen hadakozók száma akkor még igen számottevő volt a faluban. Nem a szavak, de a kézzel­fogható tények hatottak az emberek tudatára. Ez az új közös gazdálkodás útja járatlan, göröngyös és kanyar­gós volt; gépek, hasznos tapasztala­tok híján igen körülményes volt az előbbrejutás. Végül falunkban is győ­zött az új, a szövetkezeti gondolat; a még kívülállók is fokozatosan meg­értették, csakis a közös út bizonyul helyesnek, válik számukra is járha­tóvá. 1968-ban újabb változás következett be; négy falu szövetkezeti gazdái ad­ták össze a közös ingó és ingatlan vagyont, s azóta EGYETÉRTÉS nevet viselő, kiterjedt szövetkezetünk évrol­­évre kiemelkedőbb eredményeket el­érve gazdagszik, s tagjai jómódúvá, egyre műveltebbé válnak. Ha ma bár­melyik efsz-tagot megkérdeznénk, visszafogadná-e földjeit, hát kézen­fekvő volna a válasz: „N e m !“ Még az is így válaszolna, aki annak ide­jén kézzel-lábbal hadakozott a közös gazdálkodás ellen. Röviden: a hajdani egyéni gazdálkodók mai életkörülmé­nyeit a régivel összehasonlítani na­gyon is érdemes. A közel negyedszá­zada elhangzott szavak — amelyek akkor Szinte álomnak, elérhetetlennek tűntek —, valóra váltak. A közös ala­pító tagjai, úttörői büszkén, emelt fő­vel állhatnak az új nemzedékek elé: megtették a magukét! (Illenék leg­alább annyit tenni, hogy fénykép emlékeztessen rájuk, a szövetkezeti klub legelőkelőbb helyén! No meg az efsz-krőnika ...!) Aki ezelőtt 25 évvel járt utoljára községünkben, az nem ismer rá. Üj lakóházak nőttek ki a régiek helyén. A fürdszobás, központifűtéses lakás megszokott látvány. Minden lakost tévé köt össze a hazával, a nagy világgal, a művelődéssel, szórakozás­sal. A háziasszonyok munkáját ház­tartási gépek egész sora könnyíti. Összesen 203 házat, s negyven sze­mélyautót tartanak nyilván. Az autó­­tulajdonosok zöme szövetkezeti dol­gozó. A Győzelmes Február óta sokat ja­vult falunkban a közszolgáltatás. Új, korszerű iskolában kapott helyet az óvoda, s tanítőlakás is tartozik hoz­zá. Oj üzlettel, s új vendéglővel ren­delkezik a falu. 1963. óta szövetke­zeti klub működik, amelyben a fia­talság klubja, valamint ezerkötetes könyvtár is helyet kapott. A vízvezetékhálózat építését 1985- ben kezdték, azóta jó ivóvízhe jut­hatnak a családok. Még nem is oly régen bokáig érő sárban jártak a libádiak. 1969-ben kezdték az utak portalanítását, gya­logjárók építését. Ma már a legki­sebb, legeldugottabb utca útja is asz­faltburkolatú. Örökre száműztük a sa­rat! Az egyesült szövetkezet központi vezetősége új székházba költözött, amely Libádon található. Ugyanebben az épületben kapott lakást (összkom­fortosat) a körzeti állatorvos, azon­kívül 16 ágyas szállót is itt rendeztek be a vendégei (pl. a vendégkombáj­­nosok, stb.) számára. Nemrég új postaépületet kapott a falu, korszerű szolgálati lakással. Ugyancsak elkészült már a ravata­lozó is a szépen bekerített temetőben. Ami a falucsinosítást illeti, hát en­nek nagy a kultusza nálunk. Tavasz­tól késő őszig virágágyások díszítik a házak elejét, tisztaság, rend ural­kodik itt. Nem véletlen, hogy falunk járási méretben is a versenyző falvak legjobbjai közé tartozik. Két évvel ezelőtt még az utasok esőben, hóban a szabad ég alatt vár­ták az autóbuszt; ma két váróterem­be húzódhatnak be az utasok rossz idő esetén. Ám ne higgyük, hogy a falu vezetői elégedettek az eddigi eredményekkel. További célokat tűztek maguk elé. 1975-ig felépül az új községháza, amelyben helyet kap a könyvtár, s egészségügyi helyiség. Orvosi ren­delő híján a lakosok Kameninra (Ké­mén dre) járnak a betegek. A helyi vezetők szeretnék, ha a körzeti- és gyermekorvos Libádon is rendelne — ebben az egészségügyi helyiségben. A távlati tervek szerint kibetonoz­zák a vízlevezető árkokat, fokozato­san betemetik a falu közepét csúfító, úgynevezett Kancsa-gödröt, s parkot varázsolnak a helyére. A gyermekek bizonyára örülnek majd a játszótér­nek, amelynek létesítésére 1975-ig sort kerítenek. Az elmondottakból kitűnik: a Győ­zelmes Február óta teljesen megvál­tozott a falu arculata. A vezetők, s a szorgalmas lakók sokat tettek csino­sításáért, fejlesztéséért. A dicső Februári Győzelem, amely­nek 25. évfordulúja méltó megünnep­lésére készülünk, utat nyitott a fej­lődésnek. E fejlődést csak úgy mér­hetjük le, ha örömteljes jelenünket összehasonlítjuk a múlttal. Nagyon sokat köszönhetünk a Győ­zelmes Februárnak, a CSKP helyes mezögazdaságpolitikájának, dolgozó népünk szorgalmának. KÜRTI ANNA, Lubá (Libád)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents