Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-12-09 / 49. szám

1972. december 9. SZÖVETSÉGI SZEMLE 5 fi NAGY MURI . A szövetkezet pincéjében vagy két tucat tag felhős arccal kortyol­gatja a hegylevét, lmmel-ámmal iszo­gatnak. Jónéhány pohár gyöngyöző nedűt már leeresztettek a garaton. De a jókedv sehogyse akar megjönni. Szemük előtt kirajzolódik a pincétől nem messze fekvő kertíöld, amelybe telepítették, majd gondozgatták a tü­zes bort termő szőlőtőkéket. Többnyi­re magántermő szőlőfajtáktól búcsúz­nak, de akad közöttük olyan egyén is, aki már nemesített szőlőt telepített. Sajog a szívük. Hiszen néhány perc múlva az óriási lánctalpas traktor ekéi a föld alá temetik fáradozásuk eredményét. Átkozottul nyomott a hangulat. Ke­­lecsényt Rudolf, a fiatal kameníni (kéméndi) efsz-elnök többször is kl­­nálgatja a zúgolódó atyafiakat, hör­­pintsenek. Bankházi Pál szőlész meg fürgén tölti a poharakat, nehogy ha­ragra gerjedjenek a pince vendégei. Az elnök többször mondogatja: — Azt ígértétek, hogyha hazamen­nek az asszonyok, akkor nem gördí­tetek akadályt a háztáji szőlő fel­szántása elé. Ez az érvelés telibe talált. Merthi-Nagy erőfeszítésekbe, sok politikai felvilágosító munkába került, amíg megértették: a Nova nedűje nagyop ártalmas az emberek egészségére. No meg abban aztán igazán kevesen bíz­tak, hogy a háztáji szőlőjük felszá­molása után nemes szőlőt kapnak a helyébe — a közösből. Mert az egye; sült szövetkezet szőlészete — amint az elnök ^ mondotta — ma olyannyi­ra kiterjedt, hogy megtehetik: a ta­goknak is jut belőle, úgyhogy megfe­lelő mennyiségű oltványbort tehetnek saját pincéjükbe. Vétek is lenne, ha a 24ff ilyen borospince valamelyike is bor után ásítozna. Maradása se len­ne a faluban az ilyen pincetulajdo­nosnak. Nehezen válnak meg az em­berek a régi, berögződött hagyomá­nyoktól. Legnagyobb örömük, ha a jól végzett közös munka után nyakba akaszthatják a szőrtarisznyát, vagy borosüvegek szállítására alkalmas más kezebelit, s kiballaghatnak ked­venc szőlőhegyükre. Jó bor kortyolga­­tása közben meghányják-vetik a kö­zös, a világ, no meg a maguk dolgait; a sanyarú múltat, s az örömteljes je­lent. Logac Imre bácsi is ezek közé tar­Lngac bácsi örömmel toll oltványbort vendégei poharába. Veszelovszky Imre (balról) és Rankházi Pál (jobbról) eléegedett a bar minőségével. szén a férfiak beleegyeztek a szőlő klszántásába. A falusi ember meg job­bára ura a saját szavának. Mert nem babra ment ám a játék! Az asszonyok váltig ellenezték a ma­gántermő, rossz minőségű bort adó szőlőfajták kiszárítását, s azt hajtogat­ták. ha a lánctalpasok nekilátnak, ők bizony a traktorok elé fekszenek... Tehát az ígéret, a beleegyezés meg­született (a férfiak részéről] nincs helye,az ellenkezésnek. Nincs is ko­molyabb baj, amíg fel nem morajla­­ш»к a gépek. — Emberek! Végünk van ...! — kiált fel egy atyafi, amint a gépdü­börgés a füléhez ér. — Rohanjunk ki, amíg lehet... I A borkortyolgatők a pinceajtő felé sandítanak, mennének is, nem is. De a menni szándékozókat megállítja az elnök határozott tekintete. Ebből a tekintetből az olvasható ki, hogy: az ígéret szép szó ... Néhánynak fejébe tódul a vér, de azért nem mozdul sen­ki. Újra teli a pohár. Bár keserű száj­ízzel, de felhörpintik__ • * • A fenti eset nem mai. Azóta már sok viz lefolyt a Garamon. A szóbanforgó elnök üstöké Is deressé vált, s jelen­leg az Egyesült Garammente Efsz fő­kormányosa. Bankházi Pállal fiatalon kerültek a közös gazdaságba, a ko­máromi mezőgazdasági iskola elvég­zése után. Míg az egyikre a kormány­­rudat bízták, a másik meg feladatul kapta, hogy száműzze a hegyről az egészségre káros bort termő szőlő­fajtákat. Röviden: korszerű szőlésze­tet teremtsen. Bizony, akkortájt egész sor nehéz­séggel küzdött a közös. A banktól csak olyan feltétellel kaptak pénzhitelt, ha hozzáfognak a többnyire gazos, bozótos szőlőhegy rendbehozásához, felszántásához. Tehát, a „nagy műtét“ lebonyolítá­sához ilyen körülmények is hozzájá­rultak. A „háromemberes“ bort ter­mő szőlőhegyen végül is a haladás eszméje győzött. • • • Nyár az őszben. Víg zsongás ural­kodik a szövetkezetben. Az irodában történelmet idézge­tünk. Arról a küzdelmes időszakról fújjuk le a feledés porát, amelyre már csak azok emlékeznek, akik élő tanúi, formálói voltak e korszaknak. tozik. Már hatvannyolc esztendős, de mint szövetkezeti nyugdiias még dol­gozgat a közös magtárában, oly szor­galommal, lendülettel, hogy még fia­­talabbnak is a dicséretére válna. Veszelovszky Imre elvtárssal az egyesült efsz kéméndi üzemegységé­nek felelős vezetőjével, s Bankházi szőlésszel tesszük tiszteletünket az említett nyugdíjas efsz-tag pincéjé­ben. Csöppet sem titkolja: — Bizony, jómagam Is elleneztem azidőtájt — 1964-ben — a Nova, az Othello szőlőfajták kiszántását. En­gem kétszeresen érintett, hiszen már jobbára nagy termést adő szelíd sző­lőm volt. A szövetkezet vezetői megtartották szavukat: a tagok számára telepített Mátyusföldi fürdő-beutaltak a Nový Smokovec-i „Branisko“ előtt sütkéreznek az őszi verőfényben, s közben arról is szót ejtenek: a Magas-Tatra nemcsak festőién szép, rendkívül sok hazai és kül­földi turistát ejt bámulatba, hanem friss, könnyű magaslati levegője, csöndje gyógyít. A napi 6—8 kilo­méteres barangolás, hegymászás után szinte semmi fáradságot nem érez, sót felüdül az ember. Foto: nki — Ekkorára nőtt az efsz-tagok szőlő­jének venyigéje — mutatja az üzem­egységvezető. szőlőből tíz árnyit mértek ki. így az­után Logac bácsinak is most annyi bora van, hogy újtői újig kitart. Sőt még egy kis szőlőt el is adott a fel­vásárló üzemnek. Eddig már 38 efsz­­tag kapott 10—10 ár nemes háztáji szőlőt. S az elnök szavai szerint, az a cél, hogyha 80 hektárra bővül a közös gazdaság szőlészete, már valamennyi tagnak jut belőle. Leáldozóban a nap. Szinte bera­gyogja a szőlőhegyet, ahol már gaz­dag termést, nemes, aranylő nedűt adó tőkéket cirógat. Veszelevszky elvtárssal a tagok szá­mára telepített szőlőt szemléljük. Semmivel sincs rosszabb karban, mint a közös szőlészete. Nem csoda. Hiszen a szövetkezet gondoskodik elegendő tápanyagról, a permetezést is elvégzi a közös gépje. 16 az összhang vezető­ség és a tagság között. Ez egyben azt is jelenti, hogy tovább szánthat a lánctalpas a még bozótos, direktter­­mő szőlő-parcellás részen, amely cse­kély haszonnal fizet a fáradozásért. Bizonyításul: a vezetőség becslése szerint az öreg szőlő mindössze 50 mázsát adott átlagosan, míg az olt­ványszőlő 130 mázsát. Persze a csúcs­hozam ennél' jóval több volt az idén. Tény: a termés csaknem háromszoro­sa az évekkel ezelőttinek... a régi telepítésű, hagyományosan műveltnek. Bizony, jó bor, nemes bor terem már jobbára ezen a szőlőhegyen. El­múlt már az az idő, amikor „Othellos falu“-nak becézték ezt a Garam menti települést. Az aránylag jóhfrű szövet­kezetben már sokat tettek azért, hogy az emberek élet- és munkakörülmé­nyei valóban emberibbek, jobbak le­gyenek, hogy megszabaduljanak be­rögződött, nem mindig helyes, vissza­húzó, káros nézetaíktől, előítéleteik­től. E cél által vezérelve számolják fel az egészségre káros, háztájiban termesztett szőlőfajtákat. BÁLLÁ "JÓZSEF Jogtanacsado A szabadságolás kérdéseiről A Munkatörvénykönyv szerint sza­badság nem ütemezhető be olyan idő­szakra, amikor azt a dolgozó üdülés­re, pihenésre nem tudja hasznosítani (katonai szolgálat, betegség vagy bal­eset miatti munkaképtelenség, szülési szabadság, stb.) E tilalmakon kívül a Munkatör­vénykönyv egyéb nseteket is megha­tároz, amikor ogyan a munkaadó üzem, vagy vállalat dolgozójának szabadsá­got engedélyezhet, ha ezt a dolgozó kérelmezi. Ez a valóságban azt jelen­ti, hogy a munkaadó intézmény és a dolgozó a szabadság időpontjában megegyeznek. Ide tartoznak azon ese­tek, amikor a dolgozó munkája vég­zésében akadályozva van, például vesztegzár, beteg családtag ápolása stb. Ha az üzemnek, vállalatnak jogá­ban állna ilyen esetekben egyoldalúan a dolgozóját szabadságra „küldeni“, a gyakorlatban olyan eset is bekövet­kezhetne, hegy például egy család­anya beteg gyermeke gondozására fel­használná — kimerítené — egész sza­badságát, s nem lenne módja az igazi pihenésre, erófelfrissítésre. Az üdü­lésre, pihenésre szánt szabadságról szóló intézkedés így célját vesztené. MIKOR HÍVHATÓ VISSZA SZABADSÄGÄRÖL A DOLGOZD? A dolgozók szabadságának tervét rendszerint a naptári év elején dol­gozzák ki. Tekintettel arra, hogy ké­sőbb előre nem látott körülmények változást kényszerithetnek ki, a Mun­katörvénykönyv lehetővé teszi, hogy a munkaadó intézmény utólag meg­változtathassa a szabadságok rendjét, sót engedélyezi, hogy a dolgozót a már megkezdett szabadságról vissza­hívhatja. A dolgozó azonban nem kö­teles vállalni azokat a károkat, ame­lyek ezen változás miatt érik. A Mun­katörvénykönyv ezért kötelezi a munkaadó intézményt, hogy a dolgo­zónak megtérítsen minden kárt, amely őt ezáltal érte, hogy szabadságának időpontját megváltoztatták, illetve a szabadságról visszahívták. Ide tartu­­zik például a visszahívott dolgozó üdülési útiköltsége, vagy az üdülő­központnak befizetett illeték arányos részének megtérítése abban az eset­ben, ha ezt ettől nem kapta vissza, valamint az elesett előlegek megtérí­tése. Megjegyzendő, hogy a szabadságról történő visszahívást, illetve időpont­jának megváltoztatását csak rendkí­vüli esetekben lehet elrendelni, hogy ne sértsük meg azon elveket, amelyek a szabadság, az egész évi munka utá­ni pihenést szolgálja, hogy elvben egyszerre kell kivenni, és a dolgozó­nak lehetővé kell tenni a szabadságra való felkészülését. MIKOR SZAKAD FÉLBE A SZABADSÁG? A szabadság akkor szakad félbe, ha a dolgozót katonai szolgálatra hívják be, ha betegsége, vagy baleset miatt munkaképtelenné nyilvánítják, illetve ha megkezdi szülési szabadságát. Munkaképtelenség esetén azon a na­pon, mikor otthonából szuigáialtételre elutazott. Ha a dolgozó szabadsága idején olyan napra esik ünnepnap, amely egyébként munkanap, ez a nap nem számítható be a szabadságba, hanem a szabadság egy nappal meghosszab­bítandó. A szabadságba az ilyen ün­nepnap csak akkor számítandó be, ha olyan napra esik, amikor a dolgozó rendszerint nem dolgozik. Ilyen eset akkor áll fenn, ha például az ünnep­nap vasárnapra esik, amikoris a va­sárnap rendszerint munkaszüneti nap, illetve az ünnepnap szombatra esik és olyan dolgozóról van szó, aki szombaton rendszerint nem dolgozik, mert munkaideje hétfőtől péntekig rendszeresen öt napra van beosztva. Ha a munkaadó intézmény dol­gozója az elvégzett túlóráért vagy munkaszüneti napon végzett munká­jáért kárpótlásként! rendkívüli szabad­ságát élvezi, köteles ezen rendkívüli szabadságot más napra áttenni. Ez azt jelenti, hogy a túlóráért vagy munka­szüneti napon végzett munkáért járó kárpótlást szintén nem lehet a ren­des szabadság időtartamába beszámí­tani. —dr— Taggyűlés után, hazafelé... Foto: nki A TELI IDŐSZAK: A jó felkészülés, a tanulás ideje Nemrégiben tartotta plenáris ülését a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének trebišovi (tőketere­­besi) járási bizottsága, amelyen Pavol Jonáš mérnök, a szövetség föderális elnöke is résztvett. Plavecky Ladislav a JB elnöke beszámolójában értékelte a szövet­ség járási bizottságának eddigi te­vékenységét, majd főleg a CSKP és az SZLKP KB áprilisi plenáris ülésének, illetőleg az efsz-ek VIII. kongreszusának határozataiból, va­lamint a szövetség jóváhagyott alapszabályaiból kiindulva a párt mezőgazdaságpolitikáját érintő fel­adatok lebontását szorgalmazta, a járás viszonyaira méretezve. Az elnöki beszámoló hangsú­lyozta, hogy a szövetség eddigi te­vékenységét lényeges fejlődés jel­lemzi. Mint a Nemzeti Front tag­­szervezete, nagy gondot fordít a szövetkezeti dolgozók eszmei-po­litikai nevelése elősegítésére, a­­melynek előfeltételeit a szövetség járási bizottságának dolgozói, ille­tőleg az efsz-ek vezetősége terem­ti meg, s elmélyíti a szoros együtt­működést a járás párt- és állami szerveivel. Fő cél: az efsz-tagok szocialista tudatformálása, a me­zőgazdaság továbbfejlesztése, a párt vezetőszerepének további megszilárdítása. Az eszmei-politi­kai nevelés szerves részét képezi majd az efsz-vezetők és efsz-tagok téli iskoláztatása. Ezenkívül a szö­vetség járási bizottsága különféle tanfolyamokat, szemináriumokat szervez, s emellett egyéb szakmai­politikai előadásokat. Az efsz-tagság kezdeményezésé­nek céltudatos fejlesztését a szö­vetség járási bizottsága is segíti, olymódon, hogy szorgalmazza a Szocialista brigád címért folyó versenymozgalom kibontakoztatá­sát, együttműködve a mezőgazda­ság járási irányítószerveivel, segíti az 1972. évi kötelezettségvállalá­sok teljesítését. Ugyanis a mező­­gazdasági üzemek kötelezettség­vállalásainak pénzértéke 3 millió 160 ezer korona, amelyet máris túl­teljesítettek. Sző esett többek között az efsz­­tagok, munka-, élet- és művelődési körülményeinek lényeges javításá­ról; hogy a fejlődés üteme ilymő­­don is felgyorsuljon, a szövetkeze­tek minél előbb elérjék az ipari termelési szintet. Tény, ott, ahol erre szükség mutatkozik, szociális-, egészségügyi létesítményeket az eddigieknél jobban ki kell hasz­nálni s ha ilyenek nincsenek, szorgalmazni kell a megvalósítású­­kát —, ügyelni kell a munkahe­lyek tisztaságára, efsz-étkezdék lé­tesítésére, a sportélet fejlesztésé­re, a községfejlesztésre és csinosí­tásra (szorosan együttmíködve a helyi nemzeti bizottságokkal, a tö­meg- és társadalmi szervezetek­kel!). A szövetség járási bizottsága azon fáradozik, hogy az efsz-tagok — és gyermekeik — kellő módon részesüljenek hazai és külföldi üdültetésben, a legrászorultabbak gyógyfürdői kezelésben. A vitában a jb-tagok értékes hozzászólásokkal, javaslatokkal se­gítették elő a járási bizottság ple­náris ülésének színvonalát. I. Б. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents