Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-12-09 / 49. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. 1972. december 9. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA ÜLÉSEZETT A SZÖVETSÉG SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKSÉGE Soron: az nei-politikai nevelés Munkaértekezletet tartntt Bratislavában a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Szlovákiai Központi Bizottságának elnöksége. Az ülés tárgysoroza­tának fö pontja a szövetség nevelömunkája volt, mert a Központi Bizottság FOfeladaténak tekinti a szövetség összes választott szervei és apparátusi dolgozóinak téli átképzését, hogy ezek sikeresen hajthassák végre a szö­vetségre váró feladatokat. Az iskoláztatás főcélja, hogy a szövetség vezető funkcionáriusai helyesen értsék meg a párthatározatokat és a szövetség ezekből kiinduló feladatait, a szövetség mint a Nemzeti Front tagszerveze­tének belső szabályzatát és munkamódszereit. Ugyanolyan fontos feladatá­nak tekinti a földművesszövetkezetek funkcionáriusai nevelése módszerei­nek megjavítását és a szövetkezeti tagság iskoláztatása formainak tovább­fejlesztését. Továbbá megtárgyalta az 1972. évi szocialista munkaverseny értékelésé­nek. valamint a jövő évben a GYŐZELMES FEBRUAR 23. évfordulója tiszte­letére megrendezendő verseny politikai-szervezeti előkészítését. Megállapí­totta, hogy a CSKP megalakulása 50. évfordulója tiszteletére rendezett szo­cialista munkaverseny keretén belől a földmnvesszövetkezetek tagjai ki­váló eredményeket értek el, mind a termelés növelése, mind a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítása terén. A jövii évi versenyt szintén e célokra kell irányítani. Továbbra is fejleszteni kell a „MINDENKI SZO­CIALISTA MÚD0N“ versenyt, valamint a szocialista munkabrigárimnzgal­­mat. Figyelemmel kell kísérni az újító- és a feltaláló mozgalmat is. A szo­cialista munkaverseny és a munkafelajánlasok nagy firrása ;lesz a cseh­szlovákiai dolgozók Februári Győzelmének 25. évfordulója. A CSKP KB-а és a SZLKP KB-а októberi plenáris ülései következtetései szerint a szövetség Központi Bizottsága a Februári Győzelem 25. évforduló­ja megünneplése előkészítését és az ünnepségek menetét felhasználja az eszmei, kulturális és tömegpolitikai nevelömunka élmélyítésére. Megma­gyarázza a Februári Győzelem jelentőségét, amely a munkásosztály több­éves harcának és a párt helyes politikájának eredménye volt, a marxizmus­­leninizmus forradalmi tanításának alkalmazasa a mai specifikus körülmé­nyek között. Sikerült alkotó módon felhasználni a nemzetközi munkásmoz­galom. valamint a CSKP saját tapasztalatait. Az elnökség megvitatta még a munka- és egészségvédelem társadalmi ellenőrzéséről, a szövetkezeti tagság üdültetéséről szóié jelentések terve­zetét. Minden előterjesztett jelentést élénk vita követett. Az egyes észrevé­telek figyelembevételével ezen jelentéseket a szövetség Központi Bizottsága decemberi plenáris ülése elé bocsátja. —JP — A mezőgazdasági termelés élen­járó egyéneinek és munkaközössé­geinek tervtúlteljesítési sikereire szerte az országban odafigyelnek. Nemcsak a közvetlen munkatár­sakra, hanem más mezőgazdasági üzemek dolgozóira is serkentőleg hatnak ezekkel az eredményeikkel, elősegítve az alkotó kezdeménye­zés kibontakoztatását. Igv van ez a Kráľ. Chlmec-1 (ki­­rályhelmeci) Állami Gazdaság egves üzemegységeiben is. Egyre több az olyan dolgozók száma, akik —► a termelőmunkához való jó viszony révén — kiváló eredmé­nyeket érnek el. Az állami gazdaság íejszési üzemegységében például Petrigán Imréné 16 tehenet gondoz, s há­romnegyedévi tejtermelési tervét Élenjárók már 11 373 literrel túlteljesítette. Pólyi Erzsébet — a V. Trakany-i (nagytárkányi) üzemegységben — hízómarhagondozó, a gondjaira bí­zott állatoknál 1,11 kg-os súlygya­rapodási átlagot ért el naponta, az év kilenc hónapjában, ami ugyan­csak kiugró tervtúlteljesílésnek számít: 3517 kg terven felüli súly­többlet. Szabó Miklós, a battyáni üzem­egység sertésgondozója meg 3664 kg-mal szárnyalta túl súlygyarapí­tási tervét. Ugyanitt Szabó Olga is derekasan helytállt, túlteljesítvén tejtermelési feladatát. Bajusz András, a helmeci üzem­egység állatgondozója sem hagyta magát lepipálni; az év 9 hónapja alatt 1720 kg-mal több marhahúst termelt az előirányzottnál. Ha ezeket az eredményeket fi­gyelemmel kísérjük, vagy behatób­ban vizsgáljuk, arra a megállapí­tásra jutunk, hogy hasonló feltéte­lek között dolgozó társaik Is elér­hették volna. Csakhogy ehhez na­gyobb lelkesedés, munkakedv és szocialista jóviszony és nagyobb kezdeményezőkészség, valamint ál­dozatkészség kell. Mint ahogy az élenjárók példája mutatja. —és— Fiatalok nélkül nehéz m AZ ÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN: A szocialista brigádmozgalom Mostanában miről Is folyhat a legtöbb szó a közös gazdaságokban, s általában a mezőgazdasági üzemek­ben? Nem másról, mint a szocialista brigádok vezetői nemrég Košicén (Kassán) lezajlott I. szlovákiai értekez­letének igazán tanulságos, hasznos útmutatásairól, s a mozgalom legfőbb feladatainak lealizálásáról. Ha eddig számos brigád, munkaközösség tevékenysé­gét az útkeresés jellemezte (ez egyébként világosan ki­tűnt a vitafelszólalásokból isi], viszont a továbbiakban már nincs helye tévelygéseknek, alakiságoknak. Már an­nál is Inkább, mert a NAGY TALÄLKOZÖ résztvevői meg­bízható, pontos „iránytűt“ kaptak a kezükbe. Mindany­­nyiuk előtt kirajzolódott, mily nemes, magasztos a szo­cialista brigádok küldetése. A főbeszámoló hosszabb távra megvilágította a mozgalom útját, a brigádok tenni­valóit, szétzúzván a bizonytalanság béklyóit, amelyek mineddlg fékezték a teljes kibontakozást. Éppen azért, mert gazdag Ismeretanyagul szolgál a brigádok vala­mennyi tagja — és az e címért versenyző munkaközös­ségek — számára, lapunk Szövetségi Szemle rovatában részletekben közöljük. Természetesen, nem elégséges, ha csak átolvassák, tanulmányozni kell alaposan ezt az Iránymutató anyagot, s a helyi körülményekhez igazodva applikálni. Már az értekezleten jónéhány brigádvezetö úgy véle­kedett: „Ezekután sok mindent másképp, körültekintőb­ben, elmélyültebben kell csinálnunk... Vagyis, múlha­tatlanul szükséges a brigádoknak, munkaközösségeknek átértékelniük saját tevékenységüket, hogy az úgyneve­zett „gyermekbetegségekből“ kilábaljanak, sokoldalúbbá téve működésüket, s igényesebb feladatokat tűzzenek maguk elé, tekintettel a szlovákiai értekezlet iránymu­tatásaira. Mert bizony, jónéhány szocialista munkabrigád — vagy ez e címért versenyző munkaközösség — tagjai jobbára csupán a termelési feladataik példás teljesíté­sére. Illetőleg túlteljesítésére törekedtek, beleértve a kö­telezettségvállalásaik teljesítését is. Ha csak ezt tennék, nagyon elsekélyesedne ez a mozgalom, ne,m teljesítené legtöbb hivatását: a szocialista munkaviszony, a szocia­lista erkölcs kialakítása, az igazi hazafiság, az eszmei­­politikai nevelés szenvedne csorbát. A „Szocialista módon dolgozni és élni!“ vezérelv csak úgy válhat a mindennapi élet gyakorlatává, ha a mező­gazdaságunk dolgozói a minőségi követelményeknek is nagy figyelmet szentelnek, ha célszerűen gazdálkodnak a társadalom és a szövetkezet javaival, szüntelenül ku­tatva, s hasznosítva a termelés, az üzemszervezés és irá­nyítás rejtett tartalékait. Ha az eszmei-politikai neve­lés — amellyel sokhelyütt bizony alíg-alig törődtek — ezekután a szocialista brigádok tevékenységének szerves részévé válik, s alapját a marxizmus-leninizmus képezi. Mindazok a brlgádvezetök, s brigádtagok, akik csak egylzben Is átolvasták a CSKP KB, valamint az SZLKP KB ideológiai neveléssel kapcsolatos plenáris ülésének anya­gát, maguk is ráébredtek arra, mily sok az eszmei-Tamás László hnb-elnök és Szarka József könyvelő a müvelődésotthon építői között. politikai neveléssel kapcsolatos teendő. Mennyi az em­berek tudatában megrögződött helytelen nézet, maradi előítélet, amely fékezi a dolgozók haladó világnézetének formálását, alkotóképességeinek teljes kibontakozását. Hallatlanul felgyorsult, lüktető társadalmi életünk változásaihoz menetközben kell igazodnunk. Arra várni, majd elvégzik mások a legnehezebbjét — az emberek tudatformálását — merő kényelmesség, vaskos, sőt jóvá­tehetetlen hiba. Túl a pártszervezetek, a kommunisták rendszeres ne­velőmunkáján, épp ez az élenjáró derékhad — a szocia­lista brigádmozgalom — hivatott arra, hogy áldásos, kö­vetésre méltó munkahőstetteivel, következetes nevelő­­tevékenységével, kezdeményezőkészségével hasson a me­zőgazdasági üzemek dolgozóinak tömegeire. Számos szocialista brigádvezető felszólalásából arra következtethetünk, hogy munkaközössége erőt, bátorsá­got érez nemcsak az eléje tornyosuló nehézségek leküz­déséhez, hanem az eddigitől sokrétűbb, még igényesebb célkitűzések megvalósításához is. Hadd idézzem ezzel kapcsolatban Benke Máriának, a Maié Trakany-i (kistárkányi) Eísz szocialista brigádve­­zetöjének igen lényegbevágó szavait: „Öt szocialista bri­gádunk valamennyi tagja jól tudja, leginkább úgy len­dítheti előre a fejlődés megállíthatatlan kerekét, ha ter­melési feladatait többletmunka vállalásával túlteljesíti, ha a munkahelyeken elmélyül az elvtársi segítségnyúj­tás, ha mind a családi, mind a k.özösségi, mindpedig a társadalmi életben példás magatartást tanúsít, lia rend­szeresen gyarapítja politikai-szakmai tudását, ha ész­­szerűsítéseken, újításokon töri a fejét, ha megalkuvás nélkül harcol a hényavetiség, a maradi nézetek ellen, ezáltal is elősegítve a mezőgazdasági termelés forradal­masítását, a sajátmaga és dolgozó társai szocialista em­berré formálását.“ Miről tanúskodik ez — és a hozzá hasonló többi — vitafelszólalás? Egy-egy tömör, átgondolt, világos cse­lekvési programként hatott. A hazánk, szocialista társa­dalmi rendszerünk, a munkásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság iránti mély felelősségérzet, magasztos hivatás­­tudat sugárzott belőlük. Áldozatos többletmunka válla­lása ez, amely úgy lesz teljes, ha a szocialista brigá­dok — s az e címért versenyző munkaközösségek — kö­zös erőfeszítéssel, a közös gazdaságok, és az állami szervek hatékony támogatásával valóra is válik. Hiszen az ígéret, a mondott szó csak ott és akkor válik tömeg­mozgósító erővé, ha cselekvéssel párosul. Az efsz-ek szocialista brigádvezetöinek 1. szlovákiai értekezlete jelentős mérföldkő a szocialista brigádmoz­galom továbbfejlődése szempontjából. Nemcsak vissza­pillantás az eddig megtett, többé-kevésbé eredményes útra, hanem merész további út jelölés is. Váljék hát a szocialista brigádmozgalom szövetkezeti parasztságunk valódi nevelőiskolájává, a szocialista haza építésének hatékony eszközévé! N. KOVÁCS ISTVÁN Napsütéses őszi délután volt. Hrkov­­ce (Gyerk) takaros házai előtt a ló­cákon néhány pipázó bácsi élvezte a napsugarak gyenge cirógatását. Mint később megtudtam — ki hitte volna —, e falu öregjei közül még sokan dolgoznak az Í955-ben alakult helyi efsz-ben. Kezükben még nem remeg a munkaszerszám, amit rájuk bíznak, elvégzik ők becsülettel. Szükség is van az ő kezemunkájukra, mert bi­zony fiatalokat nagyítóval kell a kö­zösben keresni. Mindössze tíz a har­­mipc évesnél fiatalabb (ebből hat a nő). De még így is 54 év a tagok élet­korátlaga. Vajon mi az oka a munkaerőhiány­nak? Talán a jövedelem kevés, vagy a közeli város, Šahy (Ipolyság) vonz­za az ifjabb korosztályt? Szarka Jó­zsef efsz-könyvelö e kérdéskomp­­lexumra igy válaszol: — Csupán 550 lélek lakja kis fa­lunkat, így liát a fiatal is kevés. Egye­sek még tanulnak, mások meg a kö­zeli üzemekbe járnak dolgozni. Az igazság: legtöbbjükből már hiányzik a földszeretet, a ragaszkodás ... A ke­reseti lehetőségek nálunk sem rosz­­szak. Talán a munkaidő, a kultúrált munkakörnyezet... Egyelőre nincse­nek szociális helyiségeink. Az állat­­tenyésztésben sem tudjuk még beve­zetni a váltott műszakot. A gazdasági épületek elavultak. Oj istállók egye­lőre még csak a tervben szerepelnek. Rosszak a telepre vezető utak, az is­tállótrágya korszerű kezeléséről sem beszélhetünk. Időközben befutott Tamás László hnb-elnök is, aki tovább szőtte a be­széd fonalát: — A sport sem volt eléggé vonzó, nem tartotta otthon a fiatalokat. Pe­dig a szövetkezet évente 20—25 ezer korona anyagi támogatást juttatott sportegyesületünknek. Fiatalok hiá­nyában a labdarúgócsapatunk két év­vel ezelőtt feloszlott. Amíg létezett is,, a sportrendezvények látogatottsága olyannyira lecsökkent, hogy a bevétel még a játékvezetők kiadásait sem fe­dezte. Ezért, akikben volt egy kis akaraterő, azok ma a szomszédos sportegyesületek. valamelyikében „kergetik a bőrt“. Tehát, nem éppen „leányálom“ a helyzet. A mai 60—65 évesek néhány év múlva nyugdíjasok lesznek, s mi WWWVVWVVS^<VVV4A<WWVSr>^<VVWWVWVVW' Barátságunk tovább szilárdult lesz akkor a szövetkezettel. Miben látják tehát a kiutat? — Helyzetünk azért nem annyira kilátástalan — folytatja az efsz-köny­­velő. — A közös vagyon évről évre gyarapszik. Egyre nagyobb beruházá­sokat eszközlünk, s a tagok is elége­dettek az évi jövedelem növekedésé­vel. A fiatalokat elsősorban johb és kulturáltabb munkakörnyezet kialakí­tásával akarjuk megtartani. Minde­nekelőtt az állattenyésztést korszerű­sítjük, bevezetjük a váltott műszakot, kevesebb erőfeszítéssel nagyobb mun­katermelékenységet akarunk elérni. A gépesítéssel sem állunk rosszul, ám ennek ellenére több speciális gép be­szerzését irányoztuk elő. Természete­sen. a fiatal házaspárokat házépítési kölcsönnel segítjük, s a hub telket juttat számukra. Aki tízéves szerező­dést köt velünk, 30 ezer korona üti a markát. Továbbá tagjaink szakmai továbbképzését is szem előtt tartjuk. A „Haladó tapasztalatok iskolája“ be­indulásakor tévékészüléket vettunk, s közösen nézzük ezt a műsort. Ezt á falucskát három patak óleli körül, s a gyakori áradások követkéz tében a szántó mintegy 15—20 száza­lékát veszélyezteti. Húsz hektárnyi földterület, megfeleld beruházással rekultivációra szorul. Ha sor kerül hetne e munkálatokra, úgv itt gyümöl­csöst létesíthetnének, vagy szőlőt te­lepíthetnének. Mindehhez persze nemcsak anyagiak, de emberek, sőt fiatal munkaerők is kellenének. Beszélgetés közben arra is fény de-, rül, hogy önsegéllyel művelődésházat építenek, amelytől sokat várnak. Va lószínű, még a télen tető alá kerül ez a falu közepén épülő emeletes objek­tum. Kétszázhetven férőhelyes nagy­termén kívül klub, valamint az efsz­­irodák is helyt kapnak benne. Az ed­digiek során a lakosság mintegy négyezer órát dolgozott le társadal­mi munka keretében. A legszorgalma­sabbak voltak: Balia Péter, Balia Pál, Zajcsek Ferenc, Polka József, Gáspár Ferenc, Huszárik Péter és mások. e — Reméljük — mondotta végezetül Szarka József könyvelő —, dolgozóink lelkesedése továbbra sem lankad. S mire áladjuk ezt a korszerű műve­lődésházat rendeltetésének, a meg­nyitón több fiatalt üdvözölhetünk majd, mint amennyi jelenleg a szö­vetkezetünkben dolgozik. ORDÖDY V. A csehszlovák-szovjet barátsági hó­nap alkalmával járásunk dolgozói, tömeg- és társadalmi szervezetei a kü­lönböző rendezvények megszervezésé­vel és lebonyolításával is méltó mó­don teljesítették erkölcsi kötelezett­ségeiket. így többek között Dunajská Stredán (Duiiaszerdahelyen) a Járási Ifjúsági- és Pioníratthnnban magas színvonalú szovjet-könyvkiállitást rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. és a Szovjetunió megalakulásának 50 évfordulója tiszteletére. Ezen a ki­állításon a látogatók közvetlenül megismerkedhetnek a nevezetesebb szovjet írók, köttök műveivel. Ugyan­csak e kgttos évforduló jegyében szer­vezte meg és bonyolította le a Szlo­vákiai Testnevelési Szövetség járási Bizottsága a járási székhelyen a nagy­méretű MEZEI FUTÚVERSENY-t, mely­nek 8 kategóriájában mintegy 150 versenyző állt rajthoz. Járásunk számos községében és né­hány városában is meglobogtatták a megemlékezés, az elismerés és tiszte­let zászlaját. Ennek kapcsán a járás filmszínházainak jelentés részében sznvjet filmeket mutattak he a film­szerető közönségnek; fgy például no­vember 9—10-én a járási székhelyen a FEKETE KONZUL BUKÁSA-t Samo rínban (Komorján) november 12-én az OLESZIÁ-t, Calovoban (Nagymegye­­ren) november 9-én és 10-én a VÁ­RATLAN QSSZEFÜGGÉSEK-et, Hrnbo üovóban (Alistálon) a ZÖLD jELZÉ­­SEK-et, Vidranyban (Hodoson) a Dosztojevszkij halhatatlan regenye alapján készült BUN ÉS bUNHÓDÉS I. és II. részét, mely sznvjet filmek megtekintése nagy élményt és szóra­kozást jelentett a nézők számára. A csehszlovák-szuvjet barátsági hó­nap sokrétű és színvonalas rendezvé­nyei elősegítették a szovjet nép oltha­­tatlan békevágyának, a kommunista társadalom alapjai lerakása terén el­ért sikereit, a szovjet emberek szocia­lista jellemvonásainak megismerését, s hazafiságát, mély szolidaritását a már felszabadult és még az imperia­lista. gyarmati elnyomás alatt sínylő­dő népek iránt, s ugyanakkor tovább szilárdult baráti kapcsolatunk a szov­jet néppel, felszabadítónkkal. Mágin­­kább elmélyüli az a szettéplietetlen barátság, amely sok véráldnzattal a közös ellenség elleni harcban pecsé­telődött meg. KRASCSEMCS GÉZA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents