Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-12-09 / 49. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1372. december 9. A szovjet hazafiasság alapja A Szovjetunió fennállásának ötven éve teljes mértékben Igazolja V. I. Lenin előrelátásét a szovjet nemzetek szilárd szövetségének létrehozására. A szocialista államíasság alapién egyesített szovjet köztársaságok alapvető tényezőt jelentenek azon a történelmi úton, amelyet az országépítő munkájában, a szocialista haza védelmében a nép példa nélküli hősiességgel vitt végbe. A szovjet köztársaságok föderatív alapokon való egyesítése olyan történelmi tényező, amely lehetővé tette az évszázados elmaradás felszámolását és egy olyan erős szocialista ország létrehozását, amely a szocializmus és a béke erőinek szilárd és megbonthatatlan bástyája. A Szovjetunió 15 testvéri köztársaság megbonthatatlan nagy családja és több mint száz nemzetet é nemzetiséget ölel magába s a nép a szociális előrehaladásért folytatott közös munkában érleli a 'kommunizmus gyümölcsét. Az egységes érdek, célkitűzés, lelki közösség, kölcsönös bizalom és segítő készség mind, mind olyan alapelv, amelyek naponta jutnak kifejezésre a szovjet köztársaságok testvéri alkotó munkájában. Az új emberi közösség kialakulásában hatalmas szerepet vállalt minden nemzet fia. A szocialista építés első ével — a kapitalista országok által a szovjet hatalomra ráerőszakolt elszigeteltség — az éhséggel és elmaradottsággal való küzdelem éveiben kezdetét veszi a szovjet patriotizmus kialakulása. A szocializmus építésének e nehéz gigászi küzdelmében kialakult a szovjet nemzetek közösségi szelleme, foradalml optimizmusa, a szovjet nép eszmei meggyőzódöttsége, hogy munkájával nemcsak saját sorsának kovácsa, de egyben úttörő és más nemzetek számára is példát mutat. Az elmúlt ötven év alatt létrejött a szovjet nemzetek szilárd Internacionalista egysége, amely megvédelmezte a szovjet nép szabadságát, függetlenségét és a dolgozó népnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomba és utána kiharcolt jogait: Ismeretes, hogy a fiatal szovjet köztársaságukat a belső ellenforradalom és a nemzetközi imperializmus összeesküvése fenyegette. V. I. Lenin a Denikin fölött aratott győzelem alkalmából az ukrán munkásokhoz és dolgozókhoz irt levelében hangsúlyozta a közös harc szükségességét, rámutatott arra, hogy milyen jelentősége van a szoros gazdasági és katonai szövetségnek, a haza megvédelmezése szempontjából. A szovjet nép a szocializmus fejlesztése mellett egy percre sem feledkezett meg a szovjet haza védelmi erejenek fejlesztéséről. A szovjet fegyveres erők kiépítésében teljes mértékben a nemzetek egyenjogúságának elvéből Indult ki. A szovjet hadsereg valójában a nemzetek testvériességének kovácsműhelye, a szovjet hazafiasság és a proletár Internacionalizmus nagy Iskolája. A Szovjetunió Kommunista Pártja nagy figyelemmel kíséri — a Szovjetunió megalakulásától kezdve — a nemzetek közeledését. A szocialista hazafiasság gondolata mély értelmet nyert a szocialista rendszerben. A szocialista hazafiasság nem egyéni érdekeket szolgál. A szovjet haza nem nyomort jelent a munkásnak és pa rasztnak. Nem idegen érdekekért való áldozatot követel, a szovjet polgároktól. A hazafiasság új osztálytarialma az, ami érthetővé teszi a szocialista rend, a szocialista haza védelmét és egyben minden szovjet polgárnak legszntebb kötelességévé válik a közös munka eredményeinek védelmczé.-ie. A szovjet hazafiasságnak nagy erőpróbáját jelentette a Nagy Honvédő Háború. A fasiszta Hitler, aki nem ismerte a szovjet nép egységét és aki nem tudta megérteni mire képes egv nép, amely saját munkájának eredményeit védelmezi, elszámította magát. Ha tanulmányozta volna a szovjet ember erkölcsi nagyságát, ha ismerte volna a szov|et halalom éveiben bekövetkezett változásokat, százszor meggondolta volna, hogy háborút indítson a Szovjetunió ellen. A fasiszták arra alapoztak, hogy ha megindítják a támadást, a soknemzetiségű szovjet nép fellázad, és így könnyű győzelmet arathatnak. A szovjet nép azonban nemzetre és nemzetiségre való tekintet nélkül a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya köré tömörült és nagy családdá alakult át a soknemzetiségű szovjet szocialista ha za védelmére. A hazafiasságnak olyan példáival találkoztunk, amely előtt a szocializmus legádázabb ellenségei is kénytelenek fejet hajtani. A honvédő polgárok megfeledkezve a szenvedésekről, az éhségről a frontokon és a front mögötti területeken naponta bizonyították, hogy az egységbe forrt nép legyőzhetetlen. A szovjet hadsereg soraiban ott találjuk a küzdelemben az oroszokat, az ukránokat, grúzokat, tatárokat, örményeket és a szovjet haza többi nemzeteinek fiait. A „Szovjetunió Hőse' című kitüntetést 8160 orosz, 2069 ukrán, 309 fehérorosz, 165 tatár, 108 zsidó, 90 grúz és még számos más nemzetiségű önfeláldozó honpolgár kapta meg. A szovjet emberek hősiessége a második világháborúban megmutatta, hogy a szocialista hazafiasság eszméje mélyen belegyökeredzett a szovjet polgárokba és a proletár nemzetköziség szellemében más nemzetek szabadságáért Is küzdöttek. A szovjet polgároknak egy pillanatig seiii volt közömbös Európa lelgázott nemzeteinek sorsa. Internacionalista meggyőződésük adott erőt althoz, hogy más nemzetek szabadságáért áldozzák fel legdrágább kincsüket, életüket. A hazaszeretet, és a proletár nemzetköziség olyan embereket formált, akik az elnyomott nemzetekért Is képesek voltak harcolni. A szovjet emberek hazafias kötelezettségeiket egybe kötik Internacionalista kötelezettségeikkel Is. E kettősség nem zárja ki a haza, a szülőföld, az anyanyelv, a nemzeti kultúra és a haladó hagyományok teljes tiszteletét, sőt Inkább ezek elismerésérd, megbecsülése serkent, mert csak az tud|a megbecsülni a másikat, aki a sajátját Is szereti. PÉK VENDEL • EUROPA BIZTONSÁGÁÉRT. Az európai közvélemény képviselőinek brüsszeli értekezlete is az Európai Biztonsági Értekezlet összehívásét sürgeti. A kiadott közös nyilatkozat szerint a Biztonsági Értekezletet 1973. első feléhen össze kellene hívni. Az európai hiztcusóg alapjait azokra az alapelvekre kell lefektetni, amelyet a júniusi brüsszeli tanácskozás során fogadtak el. Ez az állásfoglalás magúba foglalja az erőszak elvéről való lemondást, a határok sérthetetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozás és a nemzeti függetlenség, valamint a szuverenitás elvének tiszteletben tartását tekinti a békés egymás mellett élés és a jo szomszédi kapcsolatok alapjainak. A háromnapos ülésen 22 európai ország, töbh mint J90 kiemelkedő személyisége vett részt. ■ eonyid Brezsnyevnek. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi “ Bizottsága főtitkárának vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség járt Magyarországon a Magyar Szocialista Munkáspárt meghíváséra. A kéít ország párt- és kormányküldöttsége a legmagasabb szinten tárgyalt a feleket érintő problémákról, kérdésekről és a szovjet, valamint a magyar párt- és államférfiak több ízben találkoztál- a magyar dolgozókkal. A nagygyűlések közül kiemelhetjük a Csepeli Vas- és Fémművekben lendezett nagy manilesztáctót, amelyen felszólalt Leonyid Brezsnyev és Kádár jános elvtárs. Mindketten a Két ország közötti egyre jobban elmélyülő barátságot méltatták és kifejtették nézeteiket a világ rendezetlen problémáival kapcsolatban. Leonyid Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkára nagyjelentőségű beszédében hangsúlyozta, hogy a világ küzdőterén a szocialista államok segítik a társadalmi haladást és létük a történelemben ezelőtt ismeretlen kapcsolatok megteremtésére ad lehetőségeket az egyes országok között. Kifejtette, hogy a szocialista országok erőfeszítései nyo-A BARÁTSÁG JEGYÉBEN mán Európában egyre jobb feltételek nyílnak egy hosszabb békés időszak megteremtésére. Az európai politikai helyzetet elemezve példának hozta fel a nyugat-német választásokat és ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy akik továbbra is kardesörtetők és konzerválni akarják a hidegháborút, elvesztik a nép túlnyomó többségének bizalmát. Ez történt az NSZK-ban is Willy Rrondték azért arattak nagy győzelmet, mert felismerve a realitásokat, közelednek a szocialista országokhoz és a problémák békés úton való rendezésének a hívei. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország külpolitikájának alapvető törekvése a nemzetközi biztonság és együttműködés megszilárdítása. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok álláspontjának figyelembevétele nélkül nem lehet megoldani a világ vitás problémáit. Ma már az Amerikai Egyesült Államok elismerte a hidegháború csődjét, és kénytelen volt figyelembe venni azt, hogy a Szovjetunióval és szövetségeseivel nem lehet az erő pozíciójából tárgyalni. a megbeszéléseknek a békés egymás mellett élés és я telje* egyenjogúság alapján kell történni. A baráti látogatás során létrejött tárgyalások után a két párt és kormányküldöttség szovjet—magyar közös közleményt adott ki. A közlemény megállapítja, hogy a tárgyalásokat a testvéri barátság, szívélyesség és a kölcsönös megértés jellemezte, és ismételten bebizonyosodott, hogy az SZKP és az MSZMP, valamint a szovjet és magyar kormány teljesen egységes nézetet vallott a megtárgyalt kérdésekben. Mindkét fél elégedett a tárgyalások eredményeivel, s kifejezte azt a meggyőződését, hogy a sokoldalú együttműködés a két fél javát szolgálja, és megfelel a szocialista közösség és я kommunista világmozgalom érdekelnek is. A közös közlemény támogatja az Európai Biztonsági Értekezlet összehívását, és nagyjelentőségűnek tartja a helsinki előkészítő tanácskozásokat. Megállapítja, hogy a két német állam között aláírásra kerülő alapszerződés újabb jelentős lépés.az eutópai helvzet javulásához. Mindkét fél támogatja a két német állam felvételét az" ENSZ-be. Továbbra is erőfeszítéseket tesz az általános és teljes leszerelés megvalósításához és ennek érdekében a leszerelési világértekezlet összehívásához. A két ország küldöttségei elítélték az Egyesült Államok halogató politikáját a vietnami fegyverszüneti megegyezéssel kapcsolatban és leszögezték, liogy a közel-keleti kérdést csakis a Biztonsági Tanács 1967. november 22-1 határozata alapján oldható meg, amelynek lényege, hogy az izraeli csapatokat ki kell vonni a megszállt arab területekről. A közleményben a felek megállapították, hogy a szocialista országok együttműködése egyre- gyümölcsözőbb, amit lényegesen elősegít a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Megállapították, hogy a világ kommunista és munkáspártjai között erősödik a pnlitikai és eszmei egység, és szerepük növekszik a világ fejlődésében. A jövőben az eszmei egység további elmélyítésének érdekében az eddiginél még következetesebben kell harcolni a marxista-ellenes irányzatok ellen. Л kétoldali tárgyalások tehát lényegesen hozzájárultak a két ország kapcsolatainak megjavításához és a megoldandó problémákhoz való állásfoglalások tisztázásához. (balta) A CSKP KB októberi ülésén elhangzott beszámoló nyomán A tudoiuáiiyus-muszaki forradalomra irányuló kutatásnak szükségszerűen az egész ideológiai front érdeklődésének homlokterében kell allnia. Annál is inkább, mert ezeket a kérdéseket tudatosan elferdítették és kihasználták a jobboldali opportunisták, akik helytelen nézeteket terjesztettek a tudományos-műszaki forradalom természetéről és szerepéről. Azt hangoztatták, hogy a tudományos műszaki forradalom csak a fejlett kapitalista társadalom jellemzője, hogy csupán az anyagi-műszaki szférára vonatkozik és tagadták azokat a lehetőségeket, amit a szocialista rendszer nyújt e forradalom megvalósítására. Tény, hogy a tudomány és technika jelenlegi szerepének elmélete éles ideológiai harc tárgyává vált a világban. A különböző politikai mozgalmak arra törekednek, hogy a saját céljaikra használják fel. A burzsoá ideológusuk és revizionisták például azt hirdetik, hogy a tudományos-műszaki forradalom automatikusan a termelési és a társadalmi viszonyok fokozatos átváltozását, az úgynevezett „népi kapitalizmust“ ás „általános jóléti államot“ hoz létre anélkül, hogy éles nsztélyharcban harcolni kellene a szocialista forradalmi haladásért. A szocializmusról pedig azt állítják, hogy képtelen megbirkózni a tudományos-műszaki forradalom nagy igényeivel. Emellett a tények egész sora azt bizonyltja, hogy a monopol-kapitalizmus a tudnmányos-müazaki forradalom eredményeit a saját osztályérdekeiben használja ki. Tehát nem a dolgozók érdekében és a szociális ellentétek felszámolására, hanem a kizsákmányolás fokozására, a népek további elnyomására, agresszív háborúk kirobbaulására. Kétségtelen, hogy egyedül a szocialista társadalmi rendszer biztosit kedvező előfeltételeket a tudomány és a technika széleskörű fejlesztésére és A tudományos-műszaki forradalom arra, hogy a tudomány és technika vívmányai az egész társadalmai szolgálták. A KGST tagállamai rendelkeznek a tudományos-műszaki forradalom teljes kibontakozásához szükséges valamennyi nélkülüzhetetlen előfeltétellel. A szocialista rendszer létére témaszkudnak, hatalmas nyersanyagbázissal és jelentős anyagi-emberi erőforrással rendelkeznek, jellemzőjük a gazdasági fejlődés gyors üteme és a sokrétű tudományos kutatóbázis. A szocialista tudomány erejét bizonyítja már maga az a tény itt, hogy csupán a Szovjetunióban közel egymillió a tudományos dolgozók száma, ami az egész világ tudományos dolgozóinak több mint egy negyede. A fejlett szocialista társadalom feltételei közölt a tudományos-műszaki forradalom a kommunizmus anvagimüszaki alapjai építésének fontos eszközévé vélik. Mélyrehatóan befolyásolja a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiségiek hivatásbeli és képzettségbeli iisszeté telének formálódását, és megköveteli az egész lakosság kulturális ás szak mai színvonalának állandó növekedését. A tudomány és a technika jelenlegi fejlődése nagymértékben befolyásolja a szocialista kulturális forradalom fejlődését is és egyesül vele. A tudományos-műszaki forradalomban sor kerül a fizikai és a szellemi munka közötti különbség fokozatos felszámolására és arra, hogy mind nagyobb teret kap a mérnöki-műszaki káderek széles körű nevelése. A tudományos-műszaki forradalom eredményeinek lényegét és tartalmát az a tény alkotja, hogy szüntelenül fejlődnek a szocialista társadalmi viszonyok és a szocialista társadalom fokozatosan kommunista társadalommá alakul át. Ez gyakorlatilag megmutatkozik a termelés és az irányítás tudomanyus-szervezési 1 elariaiainan, abban, hogy feltétlenül íejleszteni és tökéletesíteni kell a munkamegosztást, a kooperációt legyüttműködést), szilárdítani kell a munkafegyelmet és egyre magasabb színvonalon kell kifejleszteni a inunkéhoz való szocialista viszonyt, biztosítani kell a munkaidő egyenletes és intenzív kihasználását és ennek érdekében ki kell alakítani a megfeleld anyagi és munkafeltételeket. A tudomáiiyus-müszaki forradalom előretörésével egyes revizionista teoretikusok és a szocializmus nyflt ellenségei a tudomány és az értelmiség szerepét felnagyítva, tagadni kezdték a gyakorlat elsőbbségéről szóló marxista-leninista filozófia következtetéseit és tagadni kezdték a munkásosztály vezető szerepét. Az állították, hogy ezt a küldetést az „elitnek" kell átvennie, amely az értelmiségiek kiválasztott csoportjából áll. A valóság ban tehát nem az értelmiségiek szélesebb rétegeire, hanem hatalomra vágyó, politikai agresszorukra gondoltak. A tudományos-műszaki forradalom folyamatában — ahogyan -azt a tények sokasága is bizonyítja —■ semmiképpen sem csökken, hanem éppen ellenkezőleg, nagymértékben nüvek szik a munkásosztály vezető szerepe. Ennek az osztálynak a politikai rendszerben elfoglalt jelenlegi és jövőbeni helyzete a legfőbb szavatossága annak, hogy a tudomány és a technika az egész társadalom érdekeit szolgálja. A munkásosztály ebben a fejlődési folyamatban átalakítja saját magát, növeli műveltségének és szakmai tudásának színvonalát és ój gondolkodásmódot sajátít el. A munkásosztály vezető szerepe nem jelenti az értelmiségiek .jelentőségének csökkenését. Meri a munkásosztállyal szövetkezve, annak vezetése melleit az értelmiség haladé szerepet tölt be. A párinak a legsajátosabb érdeke, hogy az értelmiség megértse ezt a küldetését és felelősségteljesen járuljon hozzá a tudumányosniűszaki forradalom fejlesztéséhez, hogy erre fordítsa tudását és minden ere|ét. A párt ugyanis abból indul ki, hogy az értelmiségiek döntő többségének is az az óhaja, hugy alkotó képességét és tehetségét a haladás, az egész társadalom érdekében használja fel. Mély meggyőződésünk, hogy hazánk munkásosztálya a part vezetésével es osztályszövelségeseivel megbirkózik u tudományos-műszaki forradalom igényes feladataival. Rendelkezünk erus és fejlett anyagi-műszaki bázissal, sokrétű és szakképzett káderekkel ellátott kutatóhálózattal. Emellett közismert munkásosztálj unk magas színvonalú kulturális lejleltsóge és képessége is. A tudományos-műszaki forradalom nagy távlatokat és lehetőségeket ígér a fiatal nemzedékünk számára. A szocialista társadalomban ugyanis minden előfeltétel adva van az ifjúság egészséges fejlődésére, alkotó képességének teljes kibontakozására. joggal bízunk abban, hogy munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk és értelmiségünk — » kommunista pártunk vezetésével — teljesíti a szocialista társadalom fejlesztésével jaró összes feladatait. Kétségtelen, hogy a tudományosműszaki forradalom a szocializmus számára páratlan távlatnkat nyit. Ugyanakkor azonban a kapitalizmus számára a szociális forradalom közeledtét jelzi. Г7 ч 9 J0NIUSBAN BIZTONSÁGI ÉRTEKEZLET? A helsinki előkészítő tárgyalásokon felszólalt Oldfich Pavlovsky nagykövet a csehszlovák küldöttség vezetője és javasolta, hogy az Európai Biztonsági Értekezletet a jő vő év júniusában tartsák. A csehszlovák küldöttség vezetője szerint a biztonsági értekezletet Helsinkiben kellene megtartani, amelyen részt vehetne valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada. A javaslattal kapcsolatban több felszólaló kifejtette egyetértését és olyan megállapodás történt, hogy tömbökre Való tekintet nélkül minden állam a tárgyalások résztvevője lehet. • ALÁÍRJÁK AZ ALAPSZERZŐDÉST. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya megállapodott ah ban, hogy az NDK és az NSZK kapcsolatainak alapelveiről szóló szerző dést 1972. december 21-éri az NDK minisztertanácsának házában, Berlin ben írják alá. A fontos egyezmény aláírása után előreláthatólag javul a két német ország együttműködése. • FELTÉTELEKHEZ KÖTÖTT JA VASLAT. Az ENSZ közgyűlése komppromisszumos határozatot fogadott el a Bengali Népköztársaság ENSZ-tagságának ügyében. A határozat kifejezi az ENSZ tagállamok reményét, hogy a Bengali Népköztársaság hamarosan felvételt nyer a világszervezetbe, azonban a megállapodást összekapcsolja egy másik határozattal, amely az indiai—pakisztáni háború során fogságba esett személyek kölcsönös szabadna bocsátására szólítja fel a feleket.
