Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-12-02 / 48. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1972. december 2. __________________ Ara 1.— Kös XXIII. évfolyam, 48. szám. Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat Egységes jutalmazást A javadalmazás egységes rendszere bevezetésének feltételei: Társadalmunkban a termelőeszközök szocializálását követő években a termelőerők fejludése tekintetében lényeges változások történtek. A kollektivizálás során megváltoztak a termelési viszonyok, s a szocialista mezőgazdaság döntő helyet vívod ki magának hazánk népgazdaságában is. A megváltozott termelési viszonyok az emberekre is hatottak, ami egyrészt a munka társadalmasításában, másrészt a munka javadalmazásának a módjában jutnak kifejezésre. A szövetkezetekben kezdetnen alkalmazott egyenlösdin alapuló munkadíjazás nem tette lehetővé a termelés kívánt méretű kibontakuzasát, mert az a dolgozó, aki hanyagul végezte a rábízott feladatot, ugyanolyan javadalomban részesült, mint aki kiválóan teljesítette. A munka végzésé nek ilyen értékelése nem előmozdítója, hanem sakkal inkább (éhezője lett a termelésnek. Amióta kísérletek történtek az elvégzett munka másféle értékelésére is és ennek kapcsán a javadalmazás tökéletesítésére, azóta némileg változtak a körülmények. Mindegyik módosítás hozott valami újat, elfogadhatóbbat, de mégsem sikerült olyan tökéletes rendszert létesíteni, mely minden mezőgazdasági üzemre vonatkozóan egységes megoldást eredményezhetett volna a munkadijazásban. Ennek következtében ..ahány ház, annyi szokás“ elv érvényesült a javadalmazásban. bár akadtak e téren is úttörő járások, s mezőgazdasági üzemek, melyek sok tekintetben példát mutattak országos viszonylatban is, s ez nagynbb ösztönzést adott a munka és a díjazás igazságosabb értékelésére. Ezek közé tartozik többek közt a Dunajská Streúa-i (dunaszerdaheiyi). galüiitai. Mové Zámky-i |érsekújvári) és több más járás. Köztudomású, hogy partunk XIV. kongresszusa társadalmunk gyorsabb ütemű, igényesebb fejlesztését célzó intézkedések megtételét sürgette az egész népgazdaság s azon belül a mezőgazdaság vonatkozásában. A pártprogram valóraváltása érdekében az egyes ágazatokon belül kidolgozták a fejlesztés öt évre és hosszabb tavra szóló programját, s ennek szerves részét képezi a munkaműveletek korszerűsítésén túl a szövetkezeti dolgozók javadalmazásának új módja, — a díjazás egységes rendszerének a bevezetése is. Am más az elhatározás és megint más a gyakorlat. A szövetkezetek már közgazdasági helyzetük külontéle színvonalára való tekintettel sem térhetnek rá egy és ugyanabban az időben a javadalmazás egységes rendszerére. Az irányvonal ugyanis kimonő|a, hogy a jövőben a gyenge eredménynyel gazdálkodó szövetkezeteket a közepesek színvonalára, a közepeseket pedig a kiváló eredményt elérők színvonalára kell fejleszteni. Konkrétan megjelöli a termelékenység emelésének különféle módjait, mint eszközt, s nem mint célt. Tehát a munkadíjazás tökéletesítése egységes, korszerű rendszerének a gyakorlatban történő bevezetése a termelőerők sokoldalú fejlődésének egyidejű követelménye. Ez azért is így igaz, mert például lényegesen több idő kell a túlsúlyban emberi tevékenységen alapuló, s kevesebb a gépekkel végzett munkához, ami természetesen a javadalmazásban is kifejezésre jut. Napjainkban a javadalmazás tökéletesített formája az elvégzett munka bizonyos mennyiségének pénzértékben történő meghatározása révén jut érvényre. Azokban a mezőgazda sági üzemekben alkalmazzák ezt a módszert, amelyekben a termelőerők fejlesztése tekintetében már elértek egy bizonyos jó színvonalat, a lehető legjobban szakosították és gépesítették a fontos munkaműveleteket. Ennek velejárójaként megsokszorozódott a munkatermelékenység és olyan pénzalapra tettek szert, mely garantálja a dolgozók alapjavadalmának egész évben történő havonkénti kifizetését — a szilárd pénzbeni díjazást. Ebben a tekintetben tehát a termelőerők és a termelési viszonyok minden téren erősen befolyásolják egymást, s kölcsönös feltételezői a fejlődés minden megnyilvánulásának — a javadalmazás egységes rendszere bevezetésének is. HOKSZA ISTVÁN Esy-egy színdarab, film, hangver“ seny stb. színvonalának egyik fokmérője a látogatottság, a nézőszám. Így van ez a kiállításokkal is. Ha gyatra, az emberek még ingyen sem hajlandók megtekinteni, ha viszont fülükbe jut, hogy nívós, érdekes, képesek akár órák hosszat is várakozni, sorbaallni a jegyekért, csakhogy ok is bejuthassanak s részesei legyenek a várt élménynek. Hogy a prágai július Focikról elnevezett Kultúra és Pihenés Parkjában megrendezett „A Szovjetunió 50 éve“ című kiállítás az utóbbiak közé tartozik, az már a megnyitó után nyilvánvalóvá vált. Az időjárástól függetlenül nap mint nap árad. hömpölyög a végeláthatatlan 4ömeg a kiállítás termeiben. Aštól, Čierna nad Tisou-ig (Tiszacsernyu). Poprádtól Komárnoig (Komárom), találkozhatunk ott látogatókkal. De nemcsak hazánkból .zarándokolnak“ el az emberek a kiállításra. Ha valaki végiglapozná a vendégkönyvet, meggyőződhetne, hogy tengerentúlról is akad szép számmal látogató. Nem túlzás tehát e hetekben az az állítás, hogy minden út Prágába vezet. Különvonatok és autóbuszkaravánok a Moldva-parti fővárosba viszik a diákok, munkások, földművesek és értelmiségiek tízezreit, hogy megtekintsék a kiállítást s ezen keresztül még jobban megismerjék, még tökéletesebben elsajátítsák a világ első szocialista államának dicső félévszázados múltját. jómagam sok kiállítást láttam már s őszintén szólva nem nagyon tudtam elképzelni, hogyan sürítették össze egy 245 milliós ország 50 évét egy kiállításba. Nos, ez a rendezőknek elsőrendűen sikerült s úgy gondolom valamennyi látogató várakozását felül múlta. Az eddigiek folyamán elhangzott vélemények is ezt igazolják. Garcia Romero Chile nagykövete például a következőképpen nyilatkozott: „A kiállításról, mely gondolatilag is igen érdekes, nagyon jó benyomásokkal távoztam. Bizonyára rengetegbe került, de úgy gondolom az eredmények is kitűnőek lesznek. Biztos vagyok benne, hogy a látogatók is elégedetten távoznak s ez a Minden út Prágába vezet legjobb fizetség a rendezőség áldozatos munkájáért. Nekem személyesen nagyon tetszettek a kiállított szovjet kincsek. A többi rész is igen érdekes, és híven tükrözi a Szovjetunió félévszázados fejlődését“. A külföldi újságírók közt, kik elsőként látogattak a kiállításra, az amerikaiak és a Reuter hírügynökség riportere sem hiányzott. A japán sajtó és képviseltette magát, sót a nyugat-német televízió színes filmet készített az Euróvízió tagállamainak. A kiállításon töltött néhány óra alatt többször magyar beszéd is megütötte a fülünket. Találomra kiválasztottunk két magyarajkú látogatót, s az ö véleményüket is feljegyeztük. Búzási István: — Egy tizenöt tagú szakszervezeti csoporttal jöttem Košicérol. Még nem láttam az egész kiállítást, de az eddigi benyomások alapján mindenkinek csak azt tudom tanácsolni, hogy aki teheti, utazzon el Prágába. Ne sajnálja az időt es a pénzt, mert a látnivaló maradandó élményt jelent. Különösen azok -szá mára érdekes a kiállítás, akik még nem jártak a szovjetek országában. Én ugyan már kétszer is jártam Moszkvában, de ennek ellenére az elsők között jelentkeztem erre az útra s nem bántam meg. Hallottam Gagarin hangját, láttam a Lenin atomjégtörő makettjét, s mindazt ami a szovjet emberek kezenyomán termett. Kállai Edit: (šamoríni tanítónő): Ilyen nagyszabású, ilyen impozáns kiállítást még nem láttam soha. A rendezők annyi eredeti ötlettel lepik meg a látogatót, hogy azt sem tudja mit nézzen meg előbb. Nagyon hatásosak a legkülönbözőbb rövidfilmek. Például az egyik helyen a múltat felidéző képek peregtek, ugyanakkor egy hatalmas billegő óraingában a legkorszerűbb technikai vívmányok jelezték a fejlődés haladását. A legtöbbet az élet fája elnevezésű pavilonban tartózkodtam. A kiállított bundáktól, modern ruhaneműktől nem lehetett egyszerűen elszakadni. Igen, e gigantikus kiállítás legfőbb erénye, hogy a látogatók valamennyi rétegét egyformán lekötik. Az ipari tanulók éppoly érdeklődve szemielöd(Folytatás a 2. oldalon.) Dunajská Stredán (Dunaszerdaliely) létesített Agrofrigur nemcsak tárulja a szövetkezetek termékét, hanem már öt tajta frissítő italt is készít belőlük. A közeli napokban az ízléses dobozokban már az üzletekben árulják a frissítőt. Ozsvald Frigyes mérnök a 32 szövetkezeiből létesült társulás ügyvezető igazgatója büszke arra, hogy valóra váltottak ígéretüket és a „folyékony“ termékeiket sokan megízlelhetik. i¥štííí§h MmäéÄ" ШфШШ A salkai „Üj Élet“ egyesült szövetkezet dolgozói Is bekapcsolódtak az efsz-ek VII. országos kongrseszusa tiszteletére kibontakoztatott széleskörű szocialista munkaversenybe. Számos egyént és kollektív kötelezettségvállalással köszöntötték a szövetkezetek legmagasabb szintű tanácskozását. Az egyesült szövetkezet szakosítása után a szálkái részlegen helyezték el a hízósertéseket. Az itt dolgozó gondozók kollektívája vállalta, hogy a takarmányozási technika tökéletesítésével, az etetések időpontjának betartásával és gondosabb munkával 5 dkg-mal növelik a hízósertések egyedenkénti átlagos napi súlygyarapodását. A vállalások nem maradtak papíron, ami azt igazolja, hogy a szövetkezet tagjai nem vették formálisan a felajánlásokat. Németh Ilona, Izrael Mária, Bogdányi Ilona, Gálik Mária, Tóth Margit, Veres Anna és Tóth Júlia, a hízósertések gondozói azt vallják: az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó! Az adott szó kötelez, mondogatják, s azon szorgoskodnak, hogy a lehető legjobb eredményt mutathassák fel. Az említett dolgozók 1325 hízósetrés gondozását végzik. A szövetkezetben a nedves takarmányozás mellett döntöttek, s úgy látszik, helyesen jártak el. A napi takarmányadag tápértékének fokozása céljából idén már a közeli štúrovoi tejüzem melléktermékeit — savó- író — is felhasználják az etetésnél. A takarmányozás speciális keverő és takarmány elosztó kocsikkal történik. A múlt évben 54 dkg volt az egyedenkénti átlagos napi súlyszaporulat. Idén két dekával kevesebbet terveztek és 2245 mázsa sertéshús eladását irányozták elő. A dolgozók kezdeményezése és szorgalmas munkája következtében az év első kilenc hónapjában 30 dkg-ra nőtt a hízók átlagos napi súlygyarapodása, s a háromnegyedév végéig 2134 mázsa sertéshúst értékesítettek, vagyis 76,3 százalékra teljesítették az évi eladási tervet. Az előzetes számítások szerint év végén mintegy 2800 mázsa sertéshús eladásáról adhatnak majd számot. Az irányszámok ilyenmértékű túlszárnyalását elsősorban a dolgozók vállalásainak példamutató teljesítése teszi lehetővé, hiszen a napi súlyszaporulat már említett arányú növelése 229,5 mázsa hús terven felüli kitermelését és értékesítését segíti elő, ami közel 241 ezer korona többletjövedelmet jelent a szövetkezetnek. Jól fogtak hozzá vállalásaik teljesítéséhez a kocaállomány gondozói is, minek következtében az eredetileg tervezett 17,5 helyett előreláthatólag 19 db elválasztott malac jut majd átlagosan egy anyára az év végén. (kádek)
