Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-11-25 / 47. szám

6

.SZABAD FÖLDMŰVES,

1972. november 25.

*

A szocialista termelési folyamat ésszerű megoldásai a társadalmi élet minden területét felölelik. Egyre inkább kifejezésre jut a termelésben és az irányításban s nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelés távlati fejlesztésében is.

A párt és a kormány legutóbbi irányelvei arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a szocialista termelőfolyamat ésszerűsítése alatt állandó jelleggel bíró folyamatot kell érteni, melyet minden vezető dolgozónak magáévá kell tennie bármely szakaszon dolgozik a népgazdaságban. Arra kell törekednie, hogy a rábízott munkaszakasz kívánt módon megvalósítsa a párt és a kormány politikai, gazdasági, szociális és kulturális célkitűzéseit. A teljes ésszerűsítés tehát nem más, mint a termelési folyamat (technikai, technológiai, munkaszervezési) vonatkozásainak ésszerűsítése, vagyis a termelékenység szüntelen növelése.

A NAGYÜZEMI MEZÖGAZDASÄGI TERMELÉS KÜLÖNLEGESSÉGEI

A mezőgazdasági üzemek irányításának módja

A HALADÓ TAPASZTALATOK

AZ IRÁNYÍTÁS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI

Köztudott, hogy a mezőgazdasági üzemek szervezeti és belüzemi irányi* i tása éppen azok 1 különleges helyzetiére való tekintet- I tel lényegesen eltér az ipari vállalatokétól.

А' 1Л Ugyanls a mez°I üt KAJLA JA gazdaság különlegessége, hogy sok gazdaságot és szervezetet ölel fel. Már ez a különlegesség is szükségessé teszi a szervezés és az irányítás egész rendszerének az ésszerűsítését a rendelkezésre álló összes tényezők figyelembevétele mellett.

Tehát a szervezés és az irányítás tekintetében mindig figyelemmel kell lennünk az egyes gazdaságok terjedelmére, mert más követelményt kell támasztani mondjuk egy 600 hektáron gazdálkodó és megint mást a 4000 hektáron termelő üzemmel szemben, s megint mások a különbségek a több tízezer hektárral rendelkező szakágazati üzemekben.

Magától értetődő, hogy a termelő üzemek nagysága szerint a feladatok mind minőség, mind terjedelem tekintetében arányosan növekednek, aminek a szervezés és az irányítás gyakorlatában is kifejezésre kell jutnia.

Vitathatatlan, hogy azokban a gazdaságokban, amelyekben a termelésben kívánt színvonalat értek el, a belüzemi szervezés és irányítás terén, következetesebben rátérhetnek a teljes ésszerűsítésre, ami még jobb eredmények elérését teszi lehetővé a termelésben.

A mezőgazdasági nagyüzemi termelés új szervezeti tagozódása — ami előmozdítója az előbbre jutásnak — az ésszerűsítés irányában megköveteli a régi forma és tartalom módosítását. Ugyanis az egyre jobban kialakuló mezőgazdasági üzemek közti különféle természetű munkamegosztás különleges követelményeket támaszt az irányítással szemben is. Például más követelményt támaszt az őstermelői jelleggel bíró önálló jogi személy képviselő üzemközi munkamegosztáson alapuló gazdaságokkal szemben, s más követelményt azokra az üzemközi csoportosulásokra nézve, melyek társadalmi tulajdont képeznek — szolgáltatásra rendezkedtek be, mint az agrokémiai központok stb.

A mezőgazdasági üzemek belüzemi szervezésének ésszerűsítése azt a célt követi, hogy rajta keresztül mindjobban érvényesüljön a társadalom célkitűzése, s találkozzon a szőkébb társadalom, teliát a termelő üzemek munkaközösségének az érdekeivel. Hogy ez minden fokozatában kívánt módon megvalósuljon, ahhoz az szükséges, hogy az egész rendszer jó! beolajozott gép módjára működjön. Ide tartozik például a gazdaságok belső termelési rendje, s azon belül az egyes szolgáltatások stb.

Nagyon fontos tényező tehát a mezőgazdasági üzemek életében a belüzemi szervezés és irányítás, melyek létezésére a tervszerűség a színvonalasság jellemző. Egyik vagy a másik megoldatlansága közvetve vagy közvetlenül megbontaná az egész folyamatot a tervszerűséget, s késleltetné az előbbre jutást, ami végeredményben nemcsak egy üzem, hanem az egész társadalom kárára történnék. Végeredményben a szervezés + irányítás együttvéve nem más mint az irányítás szervezete. Ezek együttvéve tárgyát képezik az irányítás ésszerűsítésének, melyek magukban foglalják a:

a) belüzemi szervezést, mely a belső viszonynak a meghatározója, s öszszefogója a tervek rendszerének; a konkrét részterveknek; az üzemi normáknak; a tájékoztató adatoknak; a kapcsolatoknak stb.,

b) belüzemi irányítást, mely céltudatosan véghez viszi a tervben meghatározott feladatokat. Értékeli, illetve megoldja a tervet; szervezi annak ésszerű megvalósítását; ritmikusan szervezi a rendelkezésre álló erőket; sürgős esetekben dönt, utasít, rendszerez, ellenőriz és módosít.

Az ésszerűsítés valóraváltása ugyanis mindig a vezetés rugalmasságának a függvénye. Ebből pedig az következik, hogy az ésszerű megoldások előzetes felmérése nélkül még a szervezési és irányítási természettel bíró problematikát sem oldhatnák meg érdemlegesen.

SZERVEZÉSI REND ÉS ILLETÉKESSÉG

Az üzemi szervezési rendnek tiszteletben kell tartania: -1. A termelés rendjét, mely megszabja az alapelveket, melyeket a fel-: tételek szabnak a társadalom igényei és egyéb tényezők alapján;

2. a szervezési rendet, mely a termelési rend részét képezi. Gyakorlása mindig az üzem nagyságától, részlegeinek széthelyezésétől függ;

3. az irányítás rendjét, mely szorosan kapcsolódik a szervezési rendhez. Ebbe a kategóriába a vezető dolgozók tartoznak, akik minden vonatkozásban felelősek a feladatok megvalósításáért;

4. a közgazdasági rendet, mely mind három előzőnek a tartozéka, s az észszerű belüzemi irányítás egyik .nagyon fontos tényezője, ami elsősorban a tárgyi, energetikai és az anyagi természetű szabályzókban jut kifejezésre.

Az üzemi illetékességi vonatkozásban az alábbiakra kell tekintettel lennünk;

ф küszöböljük ki a bizonytalanságot (a kettős vágányúságot);

ф óvakodjunk a felelőtlenségtől;

NEM BÁNTA MEG...

A bajtavai (bajtai) efsz zootechnikusa elmondta, hogy a tejtermelést a háromnegyedévi tervhez viszonyítva szépen túlszárnyalták. A szövetkezet egyik legszorgalmasabb íejúgulyása. Újvári Ferenc rövid pályafutásáról így nyilatkozott:

— Csehországban léptem munkába, majd nösülés után a štúrovoi (párkányi) Celpapnál találtam foglalkozást. Közben jöttek a gyerekek, így családi ház építésébe fogtam. Ezért már ez a távolság is terhesnek bizonyult a családi életben. Hogy közelebbre kerüljek az otthonhoz, a szövetkezetben vállaltam munkát, ahol szívesen fogadtak. Az ipari tevékenység után nem volt nehéz megszokni az állatokkal való bajlódást, s ahogyan az előbbi munkát menet közben elsajátítottam, a szövetkezetben sem adódott nehézség. Egy istállóban csakúgy mint öt társam, 15 tehenet gondozok, melyeknél az évi tejhasznosság túlhaladja a 300U litert. A havi kereset egyelőre 2000 koronát tesz ki, de ha ide számítom a korábbi utazás költségeit és a házon kívüli táplálkozás kiadásait, nem mutatkozik különbség. Azaz mégis. Itt az állatok körüli szabad órákban részt vehetek a növénytermesztés időszaki munkáiban, ami plusz jövedelmet eredményez.

Tehát az elmondottakból is láthatjuk, hogy Újvári Ferenc nem bánta meg a cserét, amikor a családhoz közeli munkahely mellett döntött.

GÁBRIS JÓZSEF, Nové Zámky

• az illetékesség mindig emberhez, s konkrét helyhez, munkához és időhöz kötött;

9 a korszerű szocialista irányításban az egyszemélyi felelősségnek kell érvényesülnie — az irányításban a dolgozók részvételével, egyben a politikai és gazdasági vezetéssel párhuzamban;

ф az illetékesség gyakorlatában a vezető dolgozó távollétében meg kell osztani az egyes funciók helyettesítését;

ф ezzel párhuzamban meg kell határozni az aláírás, s a bélyegző használatának a jogát, s egyéb fontos gyakorlati, az alsó irányító szervre vonatkozó illetékességi jogkört.

EGYEZTETÉS, SZABÁLYOZÁS, ELLENŐRZÉS

A mezőgazdasági üzemekben különös figyelmet kell fordítani a belüzemi irányítás egyeztetésére, mert a legjobb hiszemű vezetés is csődöt mond, hatástalanná válik, ha az szétforgácsolt, nem egységes. Tohát az egyeztetés végeredményének mindig a maximális lehetőség kihasználását, nem pedig a megalkuvást kell céloznia.

Nem kisebb jelentőséggel bír a szabályozás, melynek állandó küldetése a vezetés, a technológiai és a munkaműveletek rendszeres célravezető szabályozása. Vagyis a műszaki normatívák, a készletek, az energiaszükseg/let, a belüzemi árrendszer, az adó, a javadalom, az adatgyűjtés, a munka ésszerű kibontakoztatásának a szabályozása stb..

Az üzemek keretében különös gondot kell fordítani az ellenőrzésre. Ebben nagy feladat hárul a vezetőkre a napi életben, az esetenkénti ellenőrzés gyakorlásában, azonban szükség van a behatóbb összüzemi jellegű ellenőrzésekre is. Ennek az elvnek érvényesülnie kell abban, hogy aki irányít, egyben ellenőriz, ami viszont a dolgozók részéről sem kerülhető el a vezetés felé.

„A korszerű népgazdasági tervezés és irányítás rendszerében napjainkban elengedhetetlenül szükséges a közgazdasági, matematikai módszereknek az alkalmazása, a korszerű számítás és irányítás technika, valamint a távösszekötési technika ismereteinek a felhasználása. Л számítás technika igénybevétele lehetővé teszí az adatgyűjtés gyorsítását, a terv többféle változatainak a kidolgozását, s megtalálja a terv megoldásához a legmegfelelőbb módszert.“ (Az SZKP XXIV. kongresszusa anyagából.)

„A kongresszus központi kérdésnek tartja a tervezés, főként a vállalati tervezés tökéletesítését, komplex jellegének növelését, a kulcsfontosságú népgazdasági feladatok megoldásában úgy, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalomtudományi ismeretek a modern számítástechnika és az irányítástudományi ismeretek felhasználasara támaszkodjék.“ (A CSKP XIV. kongresszusa anyagából.)

„A népgazdaság irányítása célszerű szervezésének jelentékeny tényezője a kiszélesített szocialista demokrácia keretében a dolgozóknak a termelés irányításában való széleskörű részvétele.“ (Az SZKP XXIV. kongresszusa anyagából.)

A fenti idézetek tehát két fontos, vagyis az irányítás és annak hitelességét befolyásoló tényezőkre hívják fel a figyelmet:

ф a döntés módszerére, mely az irányításban az ismeretekből indul ki;

9 a munkakezdeményezés kibontakozásának szükségességére, mely a helyes politikai szervező munka révén alkotó módon befolyásolja az embereknek a szocialista társadalomhoz, saját üzemükhöz, a munkához és munkatársaikhoz való viszonyát stb.

Tehát ugyanezek az elvek, melyek a fenti idézetekben foglaltatnak minden egyes üzem és gazdaság irányításában érvényes, kötelező tényezők.

A DÖNTÉS MÓDJAI

Nem minden egyes probléma oldható meg ideálisan, ám a legtökéletesebb kivitelezés sem teszi lehetővé a megoldás hatásfokának maximális kifejezését, számokkal való meghatározását.

Viszont csak tapasztalatokra és az érzésre apellálni ott, ahol jobb módszert választhatunk — valami új dolog felméréséről lévén szó — ésszerűtlen felesleges kockázat lenne, ha nem használnánk ki a rendelkezésre álló erőket és eszközöket.

Milyen módszerekről és megoldásokról lehet szó a döntésben?

9 minden lényegbe vágó és nagyjelentőséggel bíró döntésnél mindig a dolog mikéntje a fontos;

9 vagyis az, hogy bizonyos döntés milyen hatással van egy üzemre, annak részlegeire, környezetére, mely irányban hat a fejlődésre, a távlati célkitűzés megvalósításnak a lehetőségeire;

•0 az optimális módszeren belül lehetőség nyíiik valamely termelő eszköz, szervezés stb., lehető legtökéletesebb kihasználására:

9 a mérlegelési rendszer kerete ben a termelési terv felbontásara s a természeti és közgazdasági tényezők által bekövetkezett eltérések megoldására nyílik lehetőség;

9 a hálózati tervezési módszer lehetővé teszi a bonyolult műveletek rendszerében való eligazodást, s meghatározza a kritikus pontot és időt, ahol szükség van az erők es az eszközök összpontosítására, az ellenőrzésre, s választ ad arra, hogyan keli

véghez vinni egy bizonyos munkaműveletet a tervezett időn belül;

9 a serkentő módszerek lehetővé teszik a fejlődés több irányból történő modellszerű vizsgálatát;

9 az egyszerű módszerek a részproDlémák megoldására szolgáltatnak alapot, stbl ,

Mindezek a változatok tehát arra jők, hogy a mezőgazdasági üzemek keretében a kívánt irányban törekedjen a vezetés, ami végeredményben a termelés ésszerűsítésének elsődleges feltétele. Az emberek helyes vezetése lehetővé teszi a társadalom által kitűzött feladatok maradéktalan teljesítését, ami egyben az illető gazdaság s munkaszakasz dolgozóinak is elsőrendű érdeke. A vezetés színvonala minden időben befolyásolta a dolgozók elégedettségét, azok munkaerkölcsét, egymáshoz való viszonyulását, a fiatalok és a nők helyzetét, a munkaerők fejlettségét és stabilitását stb.

—hai—

A MÁSODIK TÉMA ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI

1. Üzemükben az irányítás és szervezés szakaszán melyik feladatot látja döntő fontosságúnak és hogyan segíti elő annak valóraváltását?

2. Az Önök üzemében milyen a helyzet az alá- és a felérendeltség tekintetében, hogyan lehetne javulást elérni?

3. Mennyiben járul hozzá ön az üzemi terv kidolgozásához s teljesítésének ellenőrzéséhez?

Kérjük olvasóinkat, hogy ezekre a kérdésekre cikk formájában válaszoljanak.

n feladat: s termelés fotósa

A kelet-szlovákiai kerületben számos mezőgazdasági üzem jő s konkrét ésszerűsítési tervet dolgozott ki. Ezek közé tartozik többek közt a Košicei Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat és annak egyes részlegei, ahol a tervhez képest az 1972-es évben a gazdálkodás hatékony fokozása következtében a költségeket 853 ezer koronával csökkentik.

Konkrét intézkedéseket tettek a munkaidő, a munkaerő jobb kihasználására, az energia megtakarítására, az üzemelési, valamint karbantartási és rakodási munkaműveletek ésszerűsítésére a Trehišovi Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatban is. Célul tűzték ki a „csomagolásmentes“ szállításnak a mostani 4,4 százalékról 26,5 százalékra történő emelését.

Hasonló konkrét ésszerűsítési tervet dolgozott ki a Vefká Lomnica-i Magtermesztó Állami Gazdaság is, ahol főleg a növénytermesztésben és az állattenyésztésben felmerülő problémák megoldására fektetik a fősúlyt. A termelési folyamat javításával ebben az évben több mint 500 ezer korona megtakarításával számolnak.

A košicei nagyhizlaldában az ésszerűsítési tervbpn idén az üzem 14 Tó feladatra Irányítja a figyelmet, s mintegy 2 millió korona megtakarításával számol. Az említett példákon keresztül számos olyan üzemet lehetne még megnevezni, melyben nagyon jól kidolgozott, ésszerű tervvel rendelkeznek. Ezek közé tartozik a Streda nad Bodrogom-i (bodrogszerdahelyi) Állami Gazdaság, továbbá a Nová Bodva-i (újbódvai) földművesszövetkezet stb. Azonban akadnak olyan állami gazdaságok és földművesszövetkezetek, s gépállomások, ahol kidolgozták ugyan az ésszerűsítési tervet, melynek az a hibája, hogy túlzottan általános, nem vonatkozik konkréten a termelés javítására.

Ilyen tervet dolgozott ki többek közt a michalovcei, a jelsavai, a Veiké Ida-i Állami Gazdaság, a humennéi gépállomás és több más üzem. A szőbanforgó tervekből hiányoznak olyan fontos tételek, mint a munka, a termelés, az Irányítás ésszerű megszervezése, a munkaidő jobb kihasználása, az anyaggazdálkodás stb. —ib —

Két váltásos műszakot

а шашЛвШл

Ar. őszi időjárás rendszerint megnehezíti a mezőgazdasági munkák végzését. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a rendelkezésre álló gépkapacitást maximális mértékben kihasználjuk. Persze fontos az is, hogy a szövetkezetekben az anyagi ösztönzőket helyesen alkalmazzuk.

A kétváltásos műszak szervezésének nagy akadálya a traktoroshiány. Ezért az ipari üzemekből azokat, akik a mezőgazdasagi üzemekbe traktoros munkára jelentkeznek, feltétlenül fel kell szabadítani. A mezőgazdasági üzemek feladata, hogy olyan körülményeket teremtsenek a más munkaszakaszokról jött dolgozóknak, hogy azok számításukat megtalálják.

A kétváltásos műszak szervezésénél gyakran halljuk a kifogást, hogy egyes traktorosok nem akarják vállalni a kisebb gyakorlattal és szaktudással rendelkező dolgozókat, arra való hivatkozással, hogy a traktor üzembiztonsága nagymértékben csökken s a gyengébb szaktudású kezelőnél az apróbb és könnyebbben elhárítható hibákból is nagyobb üzemzavarok keletkezhetnek. Tehát fennáll az a veszély, hogy emiatt a két műszak nem hozza meg a kfvánt eredményt. Ezért helyes az olyan szervezés, amikor egymás munkáját ismerő embereket osztunk be egy géphez. Ha arra lehetőség van, az a legcélravezetőbb, ha a traktorosok választják meg egymást — váltótársként. így kevesebb lesz az egymás közti súrlódás, s nem hivatkozhatnak egymás szaktudásának a hiányára stb.

Helyes, ha továbbra is feladatunknak tekintjük a közös gazdaságokban a különböző területeken ténykedő, traktoros képesítéssel rendelkező dolgozók felkutatását és ezeket képesítésüknek megfelelő beosztásba, traktoros munkakörbe visszahelyezni. Ugyanis a szövetkezetekben elég sok traktoros dolgozik más beosztásban.

Ilyenkor OszidOben rendszerint sok munka vár a gépekre. Sok fáradságos órát keil eltölteni a traktoron, hogy a betakarítást, a szántást, a vetést időben befejezzük. Mindez főleg a traktorosok helytállásán múlik. Éppen ezért gondolni kell az emberekre is, akik a gépeken ülnek, s nap mint nap nyelik a port, nappal izzadnak, éjjel fagyoskodnak. Ezért lássuk el a traktorosokat védoőltözettel. Gondoskodjunk arról is, hogy meleg ételt és teát kapjanak.

Éjszaka fokozottabban növekszik a balesetveszély. A dolgozók sokszor álmosak, s a rossz látási viszonyok miatt nagyobb a baleset lehetősége, mi:it nappal. Ezért feitétleül gondoskodjunk a munkaterep jó megvilágításáról. A pihenő traktorosok számára tisztálkodási és pihenő helyet is létesítsünk.

A kétváltásos műszak az őszi mezőgazdasági munkákat nagymértékben gyorsíthatja. Természetesen csak akkor, ha a szándék a gazdaságokban megfelelő szervezéssel párosul.

DR. LÄSZLÚ LÁSZLÓ