Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-11-25 / 47. szám

1972. november 25. SZABAD FÖLDMOVES 7 Biztató eredmények ф „Tojásgyár" üzemközi vállalkozással 9 Sikerekben gazdag dt év 9 Az Átlagos tojáshozam 250 db • Növelik gazdaságosság fokozásáért? • A Júr nad Hronom felöl Levicére érkezők bizonyára több ízben felfi­gyeltek már az út bal oldalán közvet­lenül a város peremén szerényen meghúzódó hosszú, fehér épületek­re. A környékbeliek azt is tudják hogy ez a geňai (gényei) telep nem más, mint az üzemközi vállalkozással létrehozott levicei baromfiüzem, né­pies nevén „tojásgyár“, amit a járás 17 szövetkezete, a Mezőgazdasági Fel­vásárló és Ellátó Vállalat, valamint a Nyugat-Szlovákiai Baromliüzem kö­zös erővel épített lel és üzemeltet. Azt viszont csak kevesen tudják, hogy éppen öt évvel ezelőtt született meg az tizem létrehozásáról szóló döntés. A határozat után lázas gyorsasággal folytak az építési munkák. Egy évvel később, 1968 december elején kezdett üzemelni a „tojásgyár“. Eleinte csi­bék keltetésével Is foglalkoztak, de a baromfitenyésztés szlovákiai távlati fejlesztési terve értelmében közpon­tosították a keltetést, így most már csak csibeneveléssel, tojástermeléssel és pecsenyecsibék hizlalásával foglal­koznak. Minapi látogatásunkkor Deák György mérnök, az üzem igazgatója és juhász József mérnök-üzemgazdász kalauzolt végig bennünket gondolatban a ter­melési részlegeken és tájékoztatott az elért eredményekről. Megtudtuk, hogy az üzemnek három telepe van. Az egyik a Dolná Seé-i szövetkezetben van. Ott valamikor szaporítással fog­lalkoztak, ma mélyalmos tojásterme­lést végeznek. Mivel aránylag drága’ a termelés, a közeljövőben ezen tele­pen áttérnek a ketreces csibeneve­lésre. A szexált naposcsibék 180 napig maradnak a neveidében, ahonnan a tojóházakba kerülnek. Ezen telep sza­kosításának előnyei közé tartozik, hogy a haladóbb csibenevelési mód­szer alkalmazása révén a telep négy termelő csarnokában nevelik fel azt a 100 ezer csirkét, amit az állomány felújításához eddig nyolc mélyalmos megoldású csarnokban állítottak elő a geňai első telepen. További előnye, hogy a geúai első telep említett nyolc csarnoka ezáltal felszabadul, s itt ROSS pecsenyecsirkéket tarthatnak majd, minek következtében mintegy 40 q-val több húst adhatnak évente a közellátásnak. A másik geňai telepen tojástermeléssel foglalkoznak. Időközben megérkezett ellenőrző körútjáról Lészkó György mérnök, az üzem állattenyésztője is. Ö tájékoztat a tojástermelés hogyan s mikéntjéről. A termelés nyolc tojóházban folyik. Négy csarnokban hazai technológiát alkalmaznak. Itt a tojókat három­a hústermelést # Hegyen tovább а emeletes КС—3000 jelzésű battériák­ban helyezték el. Sajnos, ez a mód­szer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Igaz, teljesen gépesítve vannak az egyes munkafolyamatok, de a tojásgyűjtő szalagokat nem le­het üzemeltetni, mert igen sok a tö­rött tojás. Ezért ezen csarnokokban két gondozó iát el 12 ezer 400 tojót. A többi tojóházban a FLAT DECK NDK-beli technológiát alkalmazzák. Itt egyszintes ketrecekben vannak a tojók, s a tojás begyűjtésén kívül minden művelet előre betáplált ada­tok szerint, automatikusan történik, A tojásgyűjtő szalagokat a gondozó­nak kell beindítani. Itt 12 ezer 500 tojó jut egy gondozóra. Az üzemet tojástermeiésre szakosí­tották, innen a „tojásgyár“ elnevezés is. Százezer SCHAVER hibriddel fo­lyik a termelés. Ebben az évben vásá­roltak kísérletképpen 12,5 ezer TETRA SL barna tojó hibridet is. mivel akár­csak a világpiacon, idehaza is egyre nő a barna színű tojás iránti keres­let. Szlovákiai viszonylatban is szép eredményeket érnek el a tojásterme­lésben. Eredetileg úgy tervezték, hogy 19 millió 300 ezer fogyasztási tojást termelnek idén, ám a háromnegyed­­éves eredmények alapján feltételez­hető, hogy év végére a 22 milliót is elérik. Ezenkívül 270 ezer keltetést tojást is produkáltak, ami szintén jó­val több a tervezettnél. A múlt évben szeptember végéig 12,8 millió tojást értékesítettek, idén viszont a terve­zett 13,7 millió helyett 16,В milliót adtak a közellátásnak. Már Oktober 20-án teljesítették az állammal szem­beni toiáseladási kötelezettségüket (18 millió), s az év végéiR mintegy 3,4 millió fogyasztási tojást adnak terven felül a dolgozók asztalára, s ezzel szocialista kötelezettségválla­lásuknak is eleget tesznek. Ezen számadatok ismeretében so­kakban felmerülhet a kérdés, hogyan lehet a tervfegyelem, az ésszerű ter­vezés elveinek betartásával ilyen je­lentős tervtúlteljesítésról beszélni? Nos, nem a tervezésben kell a dolgok eredőjét keresni, hánem a termelési eredmények javulásában. Ha figye­lembe vesszük, hogy múlt évben 233 volt, idén pedig a tervezett 230 he­lyett előreláthatólag 250 db lesz a tojónkénti átlagos évi tojáshozam, s hogv az első kilenc hónapban egy toió átlagosan 185,7 db tojást produ­kált, akkor bizonyára nem kételke­dünk az említett eredmények hiteles­ségében. S ha már a számadatoknál tartunk, említsük meg azt is, hogy egy kitermelt tojás átlagsúlya 59.6 gramm, s egy tojás kiprodukálasához 163.2 gramm takarmányra van szük­ség. A tojásonkénti előállítási költség 0,69, az átlagos értékesítési ár pedig 0,95 korona. — Itt meg kell jegyezni, mondotta többek között az üzemgazdász, hogy az említett mutatók jobbak is lehetné­nek, ha az alsószecsei mélyalmos to­jástermelés nem rontaná azokat. Ta­lán elég, ha annyit mondok, hogy ott 13 fillérrel drágábban produkálunk egy tojást. Ez volt az első Indító ok, hogy azon részlegen bevezessük a ketreces csibenevelést. Kiváló eredményekről számolhatnak be a pecsenyecsirke tartását illetőleg is.A csibék 48—50 nap alatt érik el az 1,25—1,30 kg átlagsúlyt, de mivel a felvásárlók esak nagyobb súlyban hajlandók átvenni őket, kénytelenek 56 napos korban 1,5 kg körüli súly­ban értékesíteni azokat. Ez porsze drágítja a termelést és befolyásolja az állatforgót is. A pecsenyecsirkéknel kimutatót elhullás 1,38 % volt. Je­lenleg 10—11 vagon baromfihúst pro­dukálnak évente, mivel csupán a csi­benevelésre használt nyolc csarnok­ban tartottak csibéket, évente egy­szer. A Dolná Seó-i battériás nevelde kivitelezése után felszabaduló nyolc csarnokban évente ötször telepíthet­nek pecsenyecsibéket, s így a barom­fihús évi purodukcióját legalább 50 vagonra növelhetik. Vessünk egy pillantást ezen szaka­szon elért eredményekre. Egy kilo­gramm baroinfihhúst 2,47 kg takar­mánykeverék felhasználásával, 11,44 korona költséggel állítanak eló és 13,99 korona átlagáron értékesítenek. Az üzemnek 1.18 dolgozója van, eb­ből 56-an tevékenykednek a baromfi­­tenyésztésben, a többieket a karban­tartási, irányítási, nyilvántartási mun­káknál, valamint a nagykapacitású takarmányszárítóban alkalmazzák. Egy átlagos dolgozó munkatermelé­kenysége 171 ezer, a tojástermelésben dolgozóké viszont 432 ezer korona volt a háromnegyedévig. A baromfiüzem vezetői azon fára­doznak, hogy még eredményesebbé tegyék a termelést. Megállapították pl., hogy a 11. hónapban kiselejtezett tojók termelőképessége 55—60 °/b-os, ezeért most már csak a 12. hónap el­teltével selejtezik ki az állatbkat. Le­het, a jövőben még ezt a határt is ki­tolják némileg, egész a 40 %-os ter­melőképességre történő csökkenésig. Az üzem vezetőinek és minden egyes dolgozójának szorgalmas mun­káját dicsérik és helyes irányú kez­deményezését hirdetik ezek az ered­mények. Az eddigi adatok alapján kö­zel egy miilié koronával lépik túl a tervezett évi tiszta jövedelmet. Az üzemközi vállalkozásba tömörülő me­zőgazdasági és egyéb üzemek büsz­kék lehetnek a karöltve létrehozott baromfiüzemben síért sikerekre, me­lyekért a jubiláló „tojásgyár“ dolgo­zóinak sém kell szégenkezni. További munkájukhoz sok sikert kívánunk! kAdek Gábor ŰJ GYÁRUNK Nemrég múlt három éve, hogy pártunk és kormányunk szer­veinek képviselői 1969-ben lerakták Dél-Szlovákia legkurszerúbb és legna­gyobb konzervgyárának alapkövét. Ez ez új gyár a két leproduktivabb zöld­ség- és gyümölcstermesztő járásunk, e Nové Zámky-i (érsekújvári) és a komárnoi járás halárán épül. Uzem­­behelyezése után hatósugara kitéped majd a galantai, levicei (lévai) és a nitrai járásokra, sót egyes különle­ges termékek feldolgozásánál továb­bi járásokra is. E gyár felépítésével kommunista partunk és kormányunk az érdekelt járások szövetkezeteinek. valamint állami gazdaságainak egyik régi, nagy kívánságát valósította meg. Olyan jel­legű kívánság ez, amely az egész ke­rület szempontjából nagy gazdasági és pnlitikai jelentőséggel bír. A termelés az érdekelt járásokban az elkövetkező esztendőkben lényege­sen megnövekszik. A tervek szerint csupán a tartósító- és a hütoipar cél­jaira termesztett zöldség piaci áru­mennyisége 1975-ig az idei év ered ményének kétszeresére emelkedik, és e járásokban előreláthatólag 42 903 tonna lesz. A következő ötéves terv végéig. (1980-ig) ez a növekedés 153 százalékot ér el . Ezen kívül a zöld­ség- és gyümölcstermés jelentős há­nyada közvetlen fogyasztásra kerül, kisebb részét pedig a tartósítás cél­jaira vásárolják fel. Az elűző áttekintés adataiból kitű­nik. hogy a tervezést végző szerveink, a termelők és a felvásárló szerveze­tek komoly igyekezetei fejtenek ki piacunk és a fogyasztók szükségletei­nek kielégítésére zöldségből és gyü­mölcsből a kellő mennyiségben vá­lasztékban. minőségben, a megfelelő érszint fenntartásúval. Közismert, hogy a zöldség- és a gyümölcs egyes fajtái más mezőgaz­dasági terményekkel összehasonlítva különleges és néha nagyon igényes feltételeket követelnek a termesztest, a betakarítást, valamint a fogyasztás­ra való előkészítést illetően. Szövet­kezeteink és állami gazdaságaink komplex ésszerűsítési intézkedései ke­retében rendkívüli igyekezetei fejte­nek ki e specifikus problémák meg­oldására. Ezt abból is látni, hogy be­vezetik az egyes zöldség- és gyü­mölcsfajták szakosítását, összponto­sítják a termelést, keresik a termelés fokozásának lehetőségeit jó minőségi vetőmagok és ültetőanyagok beszer­zésével, a tápanyagpótlás és a nö­vényvédelem fokozásával. Az utóbbi időben sikeresen alkalmazzák a leg­újabb gépi berendezéseket is. A L1KO szakágazati igazgatósággal karöltve a Slovlik nemzeti vállalat beszerzi és népszerűsíti a nagyobb termelékeny­séget biztosító új gépek alkalmazását. Számos példa bizonyítja az ésszerű intézkedések alkalmazásának eredmé­nyeit az üzemmel együttműködő Dvo­ry nad Žitavou-i (udverdi), ßechyi. šopurňai, kávái, hadnvcei (gadóci) és más szövetkezetek termelési sikerei alapján. A gyár teljes üzemelésének beindí­tása után évente 35 ezer tonna kész konzervárut gyárt. Az üzomelés meg kezdésére türelmetlenül várnak az ér­dekelt szövetkezetek és állami gazda ságnk. A tervek szerint feltételezhető, hogy a gyár termékeivel maradékta­lanul kielégíti a fogyasztók igényeit. A nemrég megtartott ellenőrző napok alkalmával észlelt hiányosságokat a járás irányító szervei a járási pártbi­zottsággal karöltve igyekeztek azon­nal orvosolni egyrészt az anyagszállí­tás meggyorsításával, másrészt pedig munkaerő biztosításával. Ennek elle­nére az építővállalat képviselői kije­lentették, hogy az év végéig nem tud­ják az építkezést a terv szerinti ter­jedelemben megvalósítani és 2 millió 200 ezer korona értékű munkával maradnak adósak. Tekintettel az épít­kezés fontosságára és igényességére, valamint az építkezés jelenlegi álla­potára a fő beruházóktól, elsősorban a Priemstav n. v., bratislavai építési igazgatóságától elvárnák, hogy az időterv teljesítésében ne maradjanak el és a gyárat a kitűzött határidőig elkészítenék, hogy küldetéséi teljesít­hesse. A gyár gyors felépítésének és üzem behelyezésének szükségessége az SZNT ez év októberi ülésének határo­zataiból is kicseng. Janovic elvtárs, az SZSZK mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztere, valamint az SZNT ülésén több felszólaló is kiemelte az agro-élelmiszeripari komplexum fej­lesztésének szükségességét a dolgo­zók élelmiszerellátása és életszínvo­nal-emelkedése szempontjából, amint azt a CSKP XIV. kongresszusának ha­tározatai is aláhózottan kiemelik. Már csak ezért sem szabad a feldolgozó kapacitások létrehozásának igényes feladatait félvállról, mellékesként ke­zelni. JÓZSEF SOBOTKA, mérnök Mivel számolhatunk a jövő évben? VÁLTOZÁSOK A GAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI FELTÉTELEI TERÉN (IV.) A mezőgazdaság ökonómiai esz­közeinek a jövő évben hatályba lépő módosításairól és változásai­ról lapunk előző számában közólt cikksorozat befejező részeként ez alkalommal a baromfitenyésztés, valamint a fogyasztási tojás felvá­sárlása terén eszközölt átmódosi­­tásokról szeretnénk néhány szót szólni. A BAROMFITENYÉSZTÉS SZAKASZÁN A legutóbbi két évtized alatt a baromfitenyésztés rohamos fejlő­désen ment keresztül. Tanúi vol­tunk annak, hogy a baromfi- és a tojástermelés kisüzemi, inkább ön­ellátó formájáról napjainkig a nagyüzemi termelési módszerek általános alkalmazására tértünk át. A vágóbaromfi termelésének és az állami alapokba történő el­adásának szintje az 1966-os eszten­dő után évről-évre rohamosan emelkedett. Például 1971-ben Szlo­vákiában a vágóbaromfi felvásá­rolt mennyisége az 1966-ban elért­nek háromszorosát tette kt. Ezen a téren többek között pozitív szere­pet töltöttek be azok az előnyös anyagi feltételek, különösen a ta­karmányok, amit kialakítottak, ugyanúgy mint a foganatosított műszaki és pénzügyi adottságok is. Amennyiben ezt a tényt a többi vágóállat termelésében és felvá­sárlásában mutatkozó helyzettel összehasonlftva értékeljük, lehe­tetlen a vágóbaromfi termelésének és eladásának gyors növekedését a mezőgazdasági üzemek szem­pontjából hiánynak tekinteni., A vágóbaromfi-mennyiség eladásá­nak növekedése azonban nem fe­lelt meg a baromfifogyasztás álta­lános emelkedési szintjének s így egyes évszakokban a piacra arány­lag nagyobb mennyiségek kerül­tek, amit nem lehetett olv gyorsan eladni, mint ahogy azt feltételez­ték. Ezért több esetben is az a kö­vetelmény került előtérbe, hogy átmenetileg csökkenteni kell a kis­kereskedelmi árakat. Ezáltal azon­ban tervszerűtlenül megnöveked­tek az állami költségvetéssel szem­ben támasztott követelmények. A helyzet e téren még sokkal bonyo­lultabb azáltal, hogy ellentétek keletkeznek a felvásárlási és a kiskereskedelmi árak szintje kö­zött. Ez azt jelenti, hogy az érvé­nyes kiskereskedelmi árak mellett egyes esetekben a ffelvásárolt vá­góbaromfi minden kilogrammjára az állami költségvetésből kellett hozzájárulás címén az árakat ki­egyenlíteni a következő összegek­ben (koronákban 1 kg élősúlyra számítva): —• csibéknél 3,80 Kčs — tyúkoknál 5,60 Kčs — pulykáknál 9,40 Kčs — libáknál 10,10 Kčs Ez a helyzet feltétlenül kikény­szerítette az átértékelést és olyan intézkedések megtételét, fokoza­tos megvalósítását, amelyek töb­bek között az eladás gazdasági feltételeit is rendezték. Az ármódosítás egyelőre a vágó­csibék és kakasok felvásárlási ár­szintjére vonatkozik, ahol számol­nak azzal, hogy 1 kg élősúlyra 2,50 koronás árcsökkentést vezetnek be mindkét minőségi osztályban. A vágóbaromfi e két fajtájának fel­­vásárlási árait 1967 óta egyáltalán nem módosították, nem változtat­ták meg, habár a vágócsibék, a broilerek, pecsenyecsibék árszint­­jét néhányszor csökkentették, s Így az e baromfifajták felvásárlási ára jelenleg is azonos szinten mozog. Emellett vitathatatlan, hogy jelen­tős minőségi különbség van az egyes említett baromfiósoportok húsa között, amit ez az ármódosí­tás már figyelembe vesz. Az utóbbi időben egyre inkább növekszik a pulykatenyésztés. A pulyka húsa már nem a hagyomá­nyos „karácsonyi“ ételkülönleges­ség, és egyre inkább számolhatunk azzal, hogy az egész évben kere­sett fogyasztási cikk lesz. A ter­melők azonban eddig még csak lassan alkalmazkodnak' a pulyka­hús-fogyasztás ilyen jellegű meg- i változásához. Nagyobbára a vágé­­pulykát nagyobb súlyban (7—9 kg) adják el s ezen felül az eladott mennyiség az őszi időszakra esik. A termelés irányzatában legalább részleges változást kellene hoznia a vágópulyka felvásárlási árának módosítása, amely előreláthatólag 1973. január l én Tép hatályba. A vágópulyka ára, aínit legfeljebb 5 kg-os súlyig vásárolnak fel a je­lenleg érvényes árszinten marad. Az 5 kg-nál nehezebb pulykák fel­­vásárlási ára kilogrammonként 3 koronával csökken, amit az alábbi áttekintésben ismertetünk: Pulykák 5 kg élő­Minőség 5 kg élő­súlyon súlyig felül I. 20,— Kčs 17,— Kős , II. 16,— Kčs 13,— Kčs A vágőcsibék — pecsenyecsibék felvásárlásakor a felvásárlási ára­kat az 1973-as évre egyelőre nem változtatják meg. A jövő esztendőben továbbá szá­molhatunk azzal, hogy módosul a naposcsibék és a keltetőtojások ára, hogy így kellő lehetőséget és módot teremtsenek a vágócsibék, valamint a fogyasztási tojás ter­melési költségeinek lényegesebb csökkentésére. ÚJDONSÁGOK A TOJASFELVASARLASBAN A kettős felvásárlási árak — a nyári és a téli felvásárlási árak — eddigi rendszere, mivel a téli árak érvénybelépésének változó idő­pontja és az időpont bejelentése számos hiányosságot rejtett, igen sok műszaki és adminisztratív jel­legű nehézséget okozott. Az eddigi hiányosságok kiküszöbölését cé lozza az egész évben érvényes fel­­vásárlási ár bevezetése a jelenlegi nyári felvásárlási ár szintjén, azaz 15,30 koronáért kilogrammonként. Ehhez a felvásárlási árhoz 2,20 ko­ronás felárat számítanak 1 kg to jás után. amit az eladónak fizet nek majd ki minden olyan tojás mennyiségért, amit november else­je és február 15-e között adott el Ez a felár hivatott átmeneti időre meggátolni azokat a kedvezőtlen következményeket, ami egyes me­zőgazdasági üzemeket a téli fel­­vásárlási árak megszüntetésével sújtana. A felvásárlás előbb emlí­tett módszere már ez év november 1-től hatályba lépett. A TÖRBI MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK FELVÁSÁRLÁSI ARA ÉS A KIEGÉSZÍTŐ Ösztönző felarak A többi mezőgazdasági termék felvásrlásl ára az 1973-as évben változás nélkül érvényben marad. , A többi ösztönző felár, mint ami­lyenek a korai étburgonyához, a burgonya ültetőanyagához, a nap­raforgóhoz, a komlóhoz és a tejen nevelt vágóborjakhoz számított fel­árak a jövő évben szintén érvénye sek. Lényegében nem változnak a kiegészítő hozzájárulások, a ter­melés növekedésére ösztönző pré­miumok, illetve egyes mezőgazda­­sági termékek eladásakor adott prémiumok. Gondolunk itt az őszi repce, az ipari feldolgozásra szol­gáló cukorrépa vetésterületeinek növekedésekor, az őszi repce pia­ci termelésének növelésekor, az ipari burgonya eladásakor, a te­hénállomány létszámának növelé­sekor, a borjúnevelés esetében és egyéb alkalmakkor tm , télt pré­­miupipkra. P. HABCAK mérnök, M. MIŠTINA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents