Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-11-18 / 46. szám
A levegőcsere módja és eszközei Minden nvúltelepen, ahoi istállószcrű épületben, emeletes ketrecekben, nagyobb mennyiségű nyulat tartanak intenzív körülmények között, ott feltétlenül gondoskodni kell az istálló mesterséges úton való levegőcseréjéről. Szükséges erről beszélni, mert a folyton fejlődő tenyésztés és árutermelés következtében egyre többen alakítják át volt lóistállókat és egyéb hasonló gazdasági épületeket nyíllak elhelyezésére. A nynlistállók levegöcseréje nem idényszeríí feladat, télen legalább annyira fontos, mint nyáron. Az állatok, egészségének megóvása, az egészséges környezet biztosítása. A betegségek megelőzése érdekében a szakszerű levegöcseréröl minden időben, állandó jelleggel gondoskodni kell. Az ajtók és ablakok kinyitása már ez esetben nem elég, ettől korszerűbb megoldást kell keresni és megvalósítani. E célra legjobban beváltak a baromfiólaknál használatos. 30 cm átmérőjű, körforgó, 5 lapátos ventillátorok. A ventillátorokat őgy kell elhelyezni, hogy azok huzatot és zajt ne idézzenek elő. Megfigyeltem, hogy a ventillátorokhoz közel lévő anyanyitlak mindig idegesebbek, mint a távolabb elhelyezettek és az állandó zaj hatására több volt az elvetélés, a fészekszétszórás, és a kannibalizmus is. A nyúlistálíó szellőztetése, levegőcseréje több más módon történhet: ablak és ajtónyitással, a padlásra kivezetett szellőztető kürtön keresztül és a különböző rendszerű és kapacitású ventillátorokkal. Az ablakon és ajtón való szellőztetés nem minden esetben célravezető és nem jó megoldás, mert könnyen huzat keletkezhet. A huzat és a túlzott páratartalom a nyúl legnagyobb ellensége. Nem beszélve arról, hogy a nyitott ablakra, ajtóra tavasztól késő őszig szúnyogháló szűk séges. A 35X35 cm-es méretű, deszkából vagy fitrnírból készített kürtőt az istálló padlójától számítva kb. 50 eni-ig ie kell ereszteni. A padlózatnál összegyűlt, elhasznált ammóniagázt kiszívja a padlásra, vagy a tetőn át a szabadba. A ventillátorokat lehetőleg oda építsük a falba, ahol egyébként is nem kielégítő a levegómozgás és az itt megrekedt gázokat elszívja az istállóból. A házinynlaknak viszonylag lényegesen több oxigéndós levegőre van szükségük, mint bármely más háziállatnak. A ló percenként 10—16-szor lélegzik (légző mozgások), a kutya 10—30-szor, a házinyúl pedig 50 — 60 szór. A bázinyúl tehát nagy oxigénfogyasztó, ezért igen lényeges feladat az istálló tökéletes levegöcseréje. szikéra-Friss-e a „friss tojás”? Hála a „tojásgyárak ‘ fokozódó termelékenységének, egyre rövidül az egy tojásra jutó munkaidőráfordítás. Van azonban egy tényező, amely továbbra is gátolja, hogy a tojás minél előbb a fogyasztó asztalára kerülhessen: hihetetlen lassú a tojásnak a termelőtől a vásárlóig vezető útja! Világszerte folynak a próbálkozások, hogy itt is történjen végre valamiféle változás. A nyugatnémet háziasszonyok körében végzett felmérések szerint a közvetlenül termelőtől vásárolt tojás iránt nagyobb a vevő bizalma: az NSZK-ban idén az első negyedévben a háztartásokban felhasznált tojás mintegy 50 °/ó-a származott e „házaló“ kereskedőktől, illetve termelőktől. Még egy észrevétel: a vásárlót az érdekli elsősorban, hogy friss e a tojás, — az ár csak másodlagos szempont. Vizsgálatok bizonyítják: a fogyasztók feltevése, hogy a kereskedelem útvesztőm áthaladó tojás nem is olyan ritkán kéthetes vagy még régebbi---nem alaptalan. Az NSZK-ban kereskedelmi forgalomban lévő А-minőségű tojás az üzletek 20 %-ában két-, 7 %-ában pedig háromhetes. Nem mindig friss azonban a termelők által forgalmazott, „még tyúkmelegnek“ mondott tojás sem: gyakran nem a tényeknek megfelelő dátumot tüntetik fel a kartonokon, néha semmit — bízva a háziasszonyok vakbuzgóságában. Sokszor napokig áll a termelőknél a tojás: a szállítóeszközök optimális kihasználása végett meg kell várni, hogy elszállításra érdemes mennyiség gyűljön össze. A csomagolás további tökéletesítésére is szükség van: a jelenleg forgalomban lévő kartonok elavultak, nem felelnek meg a követelményeknek. Az USA-ban különféle csomagolóanyagokkal végeztek kísérleteket. Legjobbnak a műanyaghab bizonyult, használatával jelentős mértékben csökkenthető a törött tojások száma. * JÖK AZ ANGLIAI PULYKATARTÖK KILÁTÁSAI Kedvező karácsonyi forgalmat bonyolítottak le a múlt év A tenyészanyag kiválasztásában jelentős szerepet játszik a tojótyúkok nagysága, illetőleg a tojások súlya. Ennek jegyzékelése a laboránsunk feladata. (Szikora András felvétele) A nitrai nagykeltetóbc a Lukov Dvor-i és a jaroki farmról több mint biiszonütezer teDyésztnjást szállítanak naponta. A belga gyártmányú „Pelersime" jelzésű keltetögépek kapacitása négyszázezer tojás. # (P. Malis felvétele) decemberében az angliai pulykatartók. Nemcsak az ilyenkor szokásos fellendülés jogosította azonban őket szép eredményekre, hanem az is, hogy a kínálat évek óta először alaposan megcsappant: az immár négy év óta tartó, az árak csökkenését maga után vonó, növekvő pulykahizlalás oda vezetett, hogy tavaly mintegy 7 %-kal kevesebb pulykát ólaztak be az előző évihez képest. A visszaesés tavaly júliusban volt leginkább érezhető: az állomány ekkor az előző évi 2,2 millióval szemben csak kerek 2 millió volt. Ekkor már bizonyossá vált, hogy a karácsonyi kínálat elmarad az előző évi mögött * Cj baromfivallalkozAs HOLLANDIÁBAN A „Boxmeer" és a „Wezep NV“ társaság teljes fúziója révén új cég, a jelek szerint a legnagyobb Európában, alakult Hollandiában. A „Fri-hV nevet viselő vállalkozás előzetes becslések szerint, a hollandiai baromfitermelés 25 °/o át képes feldolgozni, forgalma meghaladja a 20 millió Guldent. A fúzió nem meglepő, hisz a két vállalat együttműködése már évek óta kinőtt a szokásos keretek közül és nemcsak a piacegyeztetésekre szorítkozott. * A KÖZÖS PIAC ORSZÁGAINAK CS1RKEEXPORT] A A hollandiai és német baromfiexportőrök az elkövetkező hónapokban is jelentős tételek szállítására számítanak a Közős Piacon kívüli országokba, megbeszélések folynak mintegy 10 ezer tonna csirke exportjáról. Elsősorban Dél-Amerika jön számításba, mint vevő, de a közelkeleti országokkal Is tárgyalnak. A Szovjetunióba 30 ezer tonna csirkét szállítottak Hollandiából és Franciaországból. — BÄ— у Egy horgászszervezet életéből ф 340 tag, aktív tevékenység ф Fő célúk a helyes halgazdálkodás ф Gondoskodnak a fiatal horgászok neveléséről ф Problémát okoz a folyók és patakok vizének szennyezettsége ф A Rimavská Sobota-i járásban három körzeti hatáskörrel rendelkező helyi szervezete van a Szlovákiai Horgászok Szövetségének. A három szervezet közül a járási székhelyen működőnek van a legtöbb aktív tagja és ez fejti ki a legnagyobb tevékenységet is. A minap a 340 tagot számláló szóban forgó helyi szervezet elnökével, Lukács Lajos elvtárssal beszélgettem a szervezeti életről, a horgászok tevékenységéről, eredményeikről és problémáikról. Beszélgetésünk során megtudtam, hogy a szervezet tagjai, a hatáskörükbe tartozó városok és községek horgászai igen aktív tevékenységet mutatnak fel. A legnagyobb gondot a helyes balgazdálkodásra fordítják. Az igazi horgász — emelte ki Lukács elvtárs — nemcsak a horgászásban, a hal fogásában leli örömét, hanem következetesen gondoskodik arról is, hogy a folyók, patakok és tavak halállománya mennyiségi és minőségi szempontból mindig megfeleljen a követelményeknek. Az 1971-es esztendő aránylag mozgalmas volt a szervezet tagjai számára. A hosticei (gesztéi) tó vize szivárogni, szökni kezdett, minek következtében le kellett csapolni a tó vizét s le kellett halászni a tavat, hogy megmenthessék a halállományt. Ezen munkálatoknál a szovjet katonák is segítettek a szervezetnek. így mintegy 80— S0 mázsa halat sikerült megmenteniük, amit a többi 16 és a Rima folyó halállományának ledkezik meg a halállomány utánjjótlásáról, feltöltéséről sem. Idén is elvégezték ezt a fontos feladatot. Látogatásunk előtt pár nappal, október 10-én hajtották végre a betelepítést. A központilag kiutalt 8 mázsához további 12 mázsa halat vásároltak a Szlovákiai Horgán szók Szövetségének fennhatósága alá tartozó batovoi tóból, s így összesen mintegy 1400 darab egy két kilogrammos pontyot telepítettek be a tavak és folyók vizébe. A halak növekedéséről is gondoskodnak. Kiselejtezett lóhere magot szórnak a vízbe, ezzel etetik a halakat, serkentve azok növekedését. A különböző intézkedéseknek köszönhető, hogy a kuTinfcí tóban jövőre mintegy 80—100 mázsa fogásra alkalmas hal lesz. Évente sok száz horgász látogat el erre a vidékre a környékről, Szlovákia távolabbi részeiből, sőt Csehországból is, s szinte mindegyikük elégedetten távozik. Már magában ez a tény is fényesen igazolja a szervezet helyes irányú tevékenységét. A jelek szerint a jövőben is gazdag zsákmányra számíthat, aki horgászfelszerelését összecsomagolva felkeresi ezt a vidéket. A minden év júniusában megrendezésre kerülő liorgászversenyen is mindenkit szeretettel lát vendégül a szervezet. A versenyzők eredményét a nemzetközi előírások alapján bírálják el. Az eddig nyilvántartott legjobb összesített eredménynek a 2600 centiméter hosszúságnak megfelelő halmennyiség fogása számit, amit négy óra leforgása alatt ért el az egyik vetélkedő Lukács elvtárs 52 éves, a rimaszombati kórház vezető laboránsa. Hat éve irányítja — a felsoroltak szerint nagy hozzáértéssel és eredményesen — a helyi horgászszervezet tevékenységét. Felvételünkön egy tízkilós csuka társaságában látható. amely a kurinci tó 1970-ben történő lehalászásakor a legnagyobbnak bizonyult. A társadalmi munkával épített Halászba/ a kurinci tó partján. gazdagítására használtak fel. Igaz, kezdetben egyes horgászok sokat méltatlankodtak, mert sok apró hal akadt a horogra, amit vissza kellett engedniük. Később azonban megértették az intézkedés szükségességét és örömmel gondoltak az elkövetkező idényekre, amikor majd sok nagy hal lesz a vizekben és gazdagabb zsák-7mánnyal térhetnek haza. Az előzőkben már szó esett arról, hogy a szervezet nem felegered ményesebb versenyzője. Az idei erőpróbán 103 versenyzőt jegyeztek fel, ami nagy közkedveltségre enged következtetni. — Nem hanyagoljuk el az utánpótlás, a fiatal horgászok nevelésének kérdését sem, — hangsúlyozta Lukács elvtárs. — Szervezetünk jelenleg 42 pionírt, vagyis fiatal horgászt tart számon, akiknek irányításával az egyik vezetőségi tagot bíztuk meg. Kétszer évente films ekkor a csoport vezetésével megbízott idősebb horgász beavatja őket a halfogás mesterségének, tudományának rejtélyeibe, elmagyarázza a gyerekeknek mikor, mit, hói és hogyan lehet, illetve szabad fogni, milyen szokásaik vannak a halaknak stb. Lukács elvtárs társaságában megtekintettük a helyi szervezet szépen berendezett Halászházát is, amelyet 130 ezer korona anyagráfordítással és társadalmi munkával építettek fel a kurinci tó partján a szervezePtagjai. Az építmény összértéke mintegy 400 ezer korona, s benne szerényen, de ízlésesen berendezett szobák várják az ide látogató vendéghorgászokat és az éjszakát itt töltő környékbeli horgászokat. Évente két ízben tartanak taggyűlést, amelyen megvitatják a felmerülő problémákat és szervezési kérdéseket. Év közben két-háromszor Írásban tájékoztatják a szervezet tagjait a legfontosabb eseményekről és is mondhatnánk, bogy felbecsülhetetlen kárt okozott a szervezetnek. Igaz, három évig bizonyos értékű kártérítést fizetnek a horgászszervezetnek, de ezzel még nem oldódott meg teljesen a probléma. A cukorgyár vezetői, akárcsak a Hnúšfa—Likier-i vegyiüzem irányítói is, megígérték, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő, s becsületükre legyen mondva, ezidáig betartották adott szavukat. A szervezet folyószámláján jelenleg nyolcvanezer koronát tartanak nyilván, a körzetükben található tavak, folyók és patakok gazdag halállománnyal rendelkeznek. Szépen berendezett halásztanyájuk van, s nyomdokaikban ott léjiegetnek a legfiatalabb generáció képviselői is. Mindez arra vall, jól gazdálkodik és helyes úton halad a Szlovákiai Horgászok Szövetségének Rimavská Sobota-i helyi szervezete, amiért őszinte elismerést érdemelnek. KÁDEK GÁBOR vetítéssel egybekötött előadást, iskoláztatást tartunk számukra, amelyeken a fiatalok megismerkedhetnek a halgazdálkodás és a horgászás nélkülözhetetlen fogalmaival, valamint a horgászok jogaival és alapvető kötelességeivel. A fiatalok együtt járnak horgászni is, a menet közben felmerülő nehézségekről, mert azért probléma is akad bőven egy ilyen nagylétszámú és aktív tevékenységet kifejtő szervezet életében. A múlt évben például á járási székhelyen működő cukorgyár megmérgezte a Kima folyó vizét, ami óriási, de úgy
