Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-11-18 / 46. szám

1972. november 18. SZABAD FÖLDMŰVES. Az ember meg az ősz Az ősz dere, a tél üzenete rásózza az ember fejére a szürkét, majd a fehéret. Kinek később, kinek hama­rabb. Évek múltán, vagy hirtelen má­ról holnapra ... Az oka a hajszálnak a kiürülése. Ez az átlátszó chitin cső fiatal korban teli van festőanyaggal [melanin], — sötéttel vagy világo­sabbal —, aztán egyszer csak kiürül. Gondok, megrázkódtatás okozza? Le­het! Ml Is szeretnénk tudni... Node, lássuk csak az ősz igazi, ko­moly ártalmait! A gyümölcsöt valamikor lenézte a magyar, gyereknek való nyalánkság­nak tartotta. Csak egyetlen bogyót tisztelt: a szőlőt. Ma már tudja, hogy szükséges vitaminforrás a gyümölcs és eszi is. Csak az a baj, hogy gyak­ran mosatlanul, piszkos kézzel. Pedig a gyümölcsön a reákerült, esetleg a legyek odacipelte fertőző anyagokon kívül rászáradt ártalmas növényvédő­­szer is lehet. Együk hát a gyümöl­csöt. Váljék egészségünkre! De ne feledjük, hogy az emésztőszervi be­tegségek száma ősszel szaporodik meg és annak — tagadhatatlanul —■ magunk vagyunk az okai. Harsogjon hát a jelige: Mosatlan gyümölcs fo­gyasztása tilos! Már rövidek a nappalok. Hűvösödik az idő. Déltájt még simogat a nap­fény és ez megzavarja az embert. Mi­nek a nehezebb gúnya, hiszen úgyis le kell vetni! Ügy ám! De fel is kell húzni, amint lebukik a nap. A köny­­nyelműségnek megfázás, meghűlés az ára. A károsodott _ nyálkahártyákra rátelepszik a hurulos betegséget okozó baktériumok tömege és theg­­van az őszi légzőszervi gyulladás, ami ha elöregszik, tavaszig tarthat. Nem az influenza, ahogyan egyesek mond­ják. Annak ehhez semmi köze. Más, egyszerű, mindennapos kórokozók itt a lüdásak, amivel aztán igen nehéz szembeszállni. Pedig könnyen elke­rülhető ez a nyavalya! Gondos, he­lyes, többrétegű öltözködéssel és a cseppfertőzés megelőzésével; zseb­kendőhasználattal, udvariassági, ]61- neveltségi szokásokkal, szabályokkal. Hogy milyenekkel? Sose beszéljünk más szájába és mi se engedjük senki­nek. A síró, borult idő természetes mó­don keseríti, szomorítja az embert, Különösen azt, aki magától is bána­tosabb természetű. A bajt meg' eszé­be juttatja, ha valamilyen szerencsét­lenség érte. Ősszel kétszeresen érez­zük a terhet, jobban fáj a szív, szo­morúbbá válik mindenki. No ez az, ami kellemetlen a termé­szet szép estéli tollászkodásában. Bármennyire is élvezi az ősz csodá­latos színeit valaki, sose adja át ma­gát a búbánatos, őszi hangulatnak. Mert csak a derű, a bizakodó mosoly, az élet visszaragyogó napsugra tudja átsegíteni a tél nehézségein és a ta­vasz vágya biztosíthatja a hóvirágot, a kikeletet. A lakásbaszoruló őszi élet alatt olvasson, tanuljon, szórakoz­zék — a munkán kívül — az ember, de a bíztató mosolyról se feledkezzék meg soha! Buga doktor A beteglátogatásról Beteget látogatni: emberbaráti kötelességünk. Viszont a látogatás idejét a beteg állapotához szabjuk. A különböző szervi és operált betegeknél a látogatási idő ne legyen több 15—20 percnél. Kórházi fekvőbetegeknél még inkább érvényes ez az illemszabály. Ki­vételt képeznek a közvetlen hozzátartozók, akik az operálás után esetleg állandó látogatási engedélyt is kapnak. Am nekik is arra kell ügyelniük, hogy a látogatás ne nyúljon hosszúra, mert ezzel a beteget fárasztják. Ha a betegnek nehezére esik a látogatás, ezt nyugodtan megmondhatja a látogatóknak, amiért azoknak nem szabad megsértődniük. Előfordulhat az is, hogy a betegnek fontos hivatali megbeszélése van valamelyik munkatársával. Az ilyen látogatást még a rokonoknak sem illik megzavarni! Van aztán fontos rokoni megbeszélés is, ezen viszont a többi látogatónak nem illik jelen lenni. A beteg részére gyümölcsöt, befőttet, s egyéb olyan ételt lehet vinni, amit a kezelőorvos megenged. Vihetünk továbbá könnyű, szórakoztató könyvet, virágot. Ez utóbbira: ma már vannak olyan kórházak, amelyek kórtermeibe tilos virágot vinni! A kórházban a beteg ágyára csak a közvetlen hozzátartozója ülhet, ám a szomszéd betegágyára ülni illetlenség. Leghelyesebb, ha a látogatók szé­ken ülnek. Ha a beteg saját betegségét elmeséli — vagy esetleg az operációját is — ezt illik türelmesen végighallgatni a látogatónak. , Viszont a látogatónak — ha még orvos is — akkor se illendő más orvos­ságot ajánlania, mint amit a kezelőorvos előírt. A betegnek csakis kellemes híreket mondjunk. A látogatók ne egymással beszélgessenek, hanem a beteggel. A hivatali dolgokat hagyjuk arra az Időre, amikor a beteg már felgyógyult. Tanács a betegnek: a közvetlen rokonságon kívülieknek a saját bajáról részletes beszámolót ne tartson, mert ez untatja a látogatókat. Egyet ne felejtsünk el: rokon beteget, barátot, munkatársat szocialista rRi erkölcsi kötelességünk meglátogatni!-feros-Kacsa, kacsa, hápi kacsa, Olyan kövér, mint a basa. A kis Peti vigyáz rája, Nincsen gondja semmi másra. Kacsa, kacsa, kövér kacsa, Tele begye, tele hasa. Ha levágják, lesz jó mája, Kis Petinek vacsorája. Kacsa, kacsa, sápi, hápi, Kis óladból gyere már ki. Anyukának kése villan, Kacsa kedve menten illan .. De megjön a Peti kedve, Máját 'várja epekedve. Mája, mája, tepertője, Peti hasa temetőre. Sápi, hápi, meg a liba, Az asztalon nem galiba. Finom minden porcikája A zúzája, nyakikája. Peti májat sokat evett, Csaknem belebetegedett. Azóta nem kell a mája, örül annak kis hugája ... I PÉLI FAZEKAS K0ZÄLIA A „rosszcsont“ kis Pétiké, kalapács a kezibe ... Kik-kop, kalapál, kis szekrénykét eszkabál. mm jépHKbt УЩ0 Már eltelt csaknem három hónap az új > iskolaévből. Fo­gyófélben a tanéveleji gondok, bajok. A gyermek már beillesz­kedett új környezetébe. Lassan megszokja a fegyelmet, a köte­lességet, egyszóval az ú| élet­formát. amit az iskolai kötele­zettség ró rá. A játékra már csak a házi­­feladatok elkészítése után ma­rad idő. A rendes gyerek ezt be is tartja; ám egyesek felülete­sen, könnyelműen veszik az iskolai gondokat. Az ilyen eset­ben — bármily szigorúan hang­zik is. a szülőt, nem pedig a gyereket hibáztathatjuk. A tü­relem. a megértés a legtöbb felületes, könnyelmű gyermeket is jobb belátásra bírja. A rossz osztályzatért, vagy magatartá­sért járó pofonokkal viszont nem lehet mindent elintézni. Törődjünk inkább azzal, hogy a gyerek megfelelően ossza be szabadidejét. A tanulás után megérdemelt pihenés, szórakozás következ­zék. A szülő ezt ne úgy akarja fia. vagy leánya számára bizto sítani, hogy az egész családdal közösen megoldják a házi fel­adatait. A segítség inkább a meg nem értett lecke elmagya­­rázásából, visszakérdezéséből álljon. Ha így fogjuk gyermekeinket már a kezdet kezdetén, renge­teg problémától szabadítjuk meg magunkat. A gyerek is ön­állóvá, rendszeretővé válik, s a tanulás örömet, nem pedig ret­tegést jelent majd számára. NÉMETNÉ Mi a véleménye az egykéről? A legutóbb ezt a kérdést tettük fel a meglátogatott négy gyermektelen, illetőleg gyermekes családnál. A vá­laszok fölöttébb figyelmet érdemlőek. BOHUS PALNÉ, NOVÉ ZÁMKY. — Egy gyermek anyja vagyok. Vé­leményem szerint, azonban legalább két-három gyereknek kellene lenni egy-egy családban. Akkor miért csak egyet nevelt föl? — kérdezhetnék. A szülés után [1943] az orvos eltaná­csolt a további szülésektől. Nagyon meglepődetm, s azon melegében ér­veltem: „Hiszen egy szem búzáért nem érdemes a zsák száját kioldani!“ Hiába volt minden! Aztán később mégis belenyugodtam a szülészorvos egészségügyi tanácsába... Az ví­gasztal, lányomnak már két gyereke van, s az sincs kizárva, hogy még ket­tő lesz. Nagyon szeretem a gyereke­ket. Azért is választottam olyan fog­lalkozást: bölcsődében dolgozom. — Csak azt ajánlhatom a fiatal házaspároknak, ne féljenek a gyer­mekáldástól. amely sok-sok örömet, boldogságot okoz. UHRIK LÄSZL0NÉ, MILANOVCE: — Két gyermekünk él a tizeiinégy­­éves házasságunk summájaként. Sze­rintem három gyereknél (ha nincí nagymama, aki segít a gyermekgon­dozásban) már a családanya nem dolgozhat házon kívül. A harmadik gyerekünk — sajnos — szülés közben halt meg. Így tehát csak egy kilenc­éves és egy másfél éves kislánynak örvendhetünk. B. L.-né: — Egy gyerek, nem gyerek! — val­lottam mindig, s most is. Ha nagyobb lenne a lakásunk (két kis szobácska áll csupán rendelkezésünkre], hát meg sem állnánk háromig ... Sajnos, egyelőre nagyobb lakásra, s ilymódon több gyerekre sincs kilátás... EGY SZOMORÚ HÁZASPÄR: — Ha még egyszer újra kezdhet­nénk az életet, hát dehogy ellenez­nénk a gyereket. Erre a felismerésre egyetlen gyermekünk tragikus elha­lálozása döbbentett rá bennünket. Huszonhat éves volt. De csak volt.., Azt tanácsoljuk a fiatal házaspárok* nak: okuljanak ebből a tragédiából« Helytelen életszemléletből, ma is dí­vik még az egyke. De higgyék el, szörnyű érzés, ha egy házaspár idő­sebb korban veszíti el féltett, egyet­len gyermekét. —er* Szemelgetés ... Foto: Nagy László i щшдмадЕ A MUNKAKÖRNYEZET ÍMíMm= B. Ľ. Egy napon Dint sün a hegy lábánál összetalálkozott szomszédjával, Rittt hóddal, aki nagy sietve közeledett jeléje, s kiabált: — Szomszéd, szomszéd! Megáradt в jolyó! Az áraddt a jelsó folyásnál áttörte a gátat... Dini/ jelemelte kicsi orrát, meg­nyalta szája szélét, majd hanyagul jelelte: — Ml közöm hozzá. — Jöjjön szomszéd, segíteni a baj­bajutott testvérének! Ott vesződik a gátnál... — A gátnál...? — dünnyögte.Dini. — Én becsületes sün vagyok. Nékem tüskéim, káposztám és egérföláem van... — Hallja szomszéd az áradat ha­talmas zúgását? jöjjön! — sürgette mégegyszer Kitti, majd gyorsan távo­zott. Dini mit sem törődve, összehúzta magát, s szunyókálásba kezdett. Ám egyszer csak hideg nedvességet ér­zett a hátán. Gurult, gurult, hogy mentse életét, de az áradat gyorsabb volt nála, amely a lusta Dinit magá­val sodorta. Hinzeliér László VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 9. sor­ban. 9. Személyes névmás. 10. Ener­gia. 11. A Ipejua- . gasabb értékű kár-, tyalap. 12. Ék! ,13. Kibogoz. 15. Lakat. 16. Szomszédos .be­tűk az ábécében. 18. Vadász állás. 20. Hiánýos téma. 21. KétésV' '22.' 'Be­tegség’ 24. Kuckó. 26. •’Betegség ' jele. 27. Áttatok. tártÓz­­kodóhelye. -29. G'ié­­da.í JOf 'L .... íere, ikerszava. И. A) ta­karékban elhelye­zett pénz hozaďé-, ka. 33. Hímállat. 34. Liba közepe. 35. Tevékeny (é. h.). 36. Rendfoko­zat. 37. Almafajta (fon.). 40. Kedvelt ifjúsági regényíró neve és személy­nevének kezdőbe­tűje. 42. Rövidre vág. 43. Táncmulat­ság. 45. Répa betűi (é. h.). 47. Y. N. A. 48. Nem megy el. 50. Folyó Jugoszlá­viában. 51. Arna Aranka. 52. Szovjet sakknagymester. 53. Gyom. 55. Lám. 56. Francia névelő. 57. Mikszáth is az volt. 59. Város az ókori Mezopotámiá­ban. 61. Tova. 63. Állóvíz. 65. Folyó Bajorországban (z—s). 67. Folyadék. 68. Tunel. FÜGGŐLEGES: 1. Személyes név­más. 2. Szükséges. 3. Nem síma. 4. Fegyverét használja. 5. Morse-jel. 6. Város Jugoszláviában. 7. Numero. 8. Bélésben van! 14. Névelő. 17. Éle. 19. Nagy madár. 20. Ünnepi lakoma. 21.-----bíró, Móricz Zsigmond színdarab­ja. 23. Baráti állam. 25. Omladék. 26. Baráti nép. 28. Raktár németül. 30. A Tátrai Nemzeti Park szlovák rövidí­tése. 32. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. 33. Hová Szlovákiában. 38. Szülő (ford.). 39. Kinyit. 41. Abel testvére. 43. Indonéziai sziget. 44. Tó — olaszul. 46. Rima betűi. 48. Nem holnap. 49. Igen oroszul. 52. A hajó része. 54. A lúd gyomra. 58. Fö­léje. 60. Szóvégződés. 62. A pincébe. 64. Állati lak. 65. Olasz névelő. 66. Ruha része. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 9. számú sorok megfejtése. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents