Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-11-18 / 46. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1972, november 18. Ä hektáronkénti ÖMAGMENNYISÉG ■ ^inl szabályozásáról HOZZÁSZÓLÁS A „MÜLT ÉVI TAPASZTALATOK AZ ÖSZIBÜZÄRÖL“ CÍMŰ CIKKHEZ Dr. Frideczký Ákos professzor fenti írását nagy érdeklődéssel olvastam. Gondolom, figyelmeztetése megértésre talál mindazoknál, akiknek a belterjes gazdálkodás szívügyük. Hiszen az embert a hideg rázza, amint olvassa, hogy tapasztalat hiánya miatt nem állták rendelkezésre megbízhaté adatok, melyek szakszerűen limitálták volna egyes búzafajták vetőmagmennyiségét. így a termelők 7, 6, 5 és 4 millió csíraképes mag között határozták meg a vetőmag mennyiségét, ami jóformán kétszerese a vethető mennyiségnek. E sorok olvasása után eszembe jutott, hogy már a múltban is tudtuk, a gabonafélék szúrt vetése azért nem felelt meg a belterjes gazdálkodás követelményeinek, mert egyenlőtlen volt, így a mag takarása, a vetés mélysége sem jó, s egyúttal vetömagpazarlással is kapcsolatos. Ezért a sorbavetögépek használatát propagáltuk. A szakemberek már régebben bizonyították a gyakorlati földművesek előtt, hogy alapjában véve a sorbavetés sem tökéletes, mert az egyes növényeknek nem nyújt elegendő s megfelelő tenyészterületet már azáltal sem, hogy sorba veti a magot, de ezenfelül a sorokban vállakozóan sűrűbb és rilkabb a vetés. Jól tuktuk, hogy a tökéletes munka az lenne, ha minden egyes gabonatőnek egyenlő tenyészteriilet jutna. Már régen is foglalkoztak olyan gépek készítésével, melyeknek használata biztosíthatta, hogy a földbe juttatott magból egymástól távolabb kikelő növények a jobban elosztott tenyészteret megfelelőbben kihasználják és kevésbé gátolják egymást a fejlődésben. Dvorak által szerkesztett ilyen vetőmagszívógép a gyakorlatban nem terjedt cl. Rátkay Frigyes a vetőgép csoroszlyájába szerelt magszúrú-lécek a csoroszlyák szélesítését tették lehetővé. Így a csoroszlyák közti sorközök szükebbek lettek, ám kevésbé tiszta vagy rögös földben nehéz volt velük dolgozni, de ezt a hátrányt is megszűntette azzal, hogy két vetöládát és két sor csoroszlyát szerelt a vetőgépre, s a hátsó láda csoroszlyái pontosan felezték az első láda csoroszlyái közti teret. A gép nem 12, hanem В cm-es sortávolságra vetett. Mindegyik láda fél magmennyiséget fogadott be és szórt ki. A tenyésztér tökéletes elosztását a gabonavetés sortávolságát a szemenként! vetést így biztosította. ; Erre a célra is szerkesztettek a múltban gépeket, de azok üzemelése nem volt eléggé gyors és azért a gyakorlati termesztésben a sorvetőgépekkel eredményesen nem versenyezhettek, még akkor sem, ha a kiválóan porhanyó talajokon bizonyos sikerrel használhatták. A mai fejlett időszakban érdemes lenne ezekre is gondolni és a tényészterületet jobban biztosító gépek szerkesztésének gyártásával foglalkozni. A cikk írója hangsúlyozta továbbá. hogy a helyes sur- és nüvénytávolság problémájának megértéséhez tudni kell, hogy minden növénynek élettérre van igéuye. Grabner véleménye szerint a gabonafélék fejlődésére kedvezőtlen termesztési viszonyok közt több, kedvezőek közt kevesebb magot kell vetnünk, de ez utóbbi esetben sem bízzuk a termést a bokrosodás sikerére. Az adott termesztési és természeti viszonyok, valamint az azok alapján szerzett tapasztalatok döntőek abban, hogy a különböző termöeröben lévő és eltérő időben vetett területeken mennyi vetőmagot használjunk az ott elérhető legjobb gabonatermés biztosítása céljából. Tehát az ószszel jól kikelt és elég sűrű gabonavetések a téli időjárás viszontagságai miatt tavaszra erősen megritkulhatnak. Ezért az olyan gabonafajtáknál, amelyeknél a téli ritkulás gyakori, szintén megfelelő vetőmagmennyiséggel kell ezt ellensúlyozni, hogy tavaszudás után kellő sűrűségű és jó termőerőben lévő vetést nyerhessünk. Ellenben ott, ahol a május—júniusi időjárás az esztendők túlnyomó részében kedvezőtlen vagy túlságosan csapadékos, a ritkább vetés a megfelelőbb, mert ilyen esetekben a kalászosok erőteljesen fejlődnek és dúsabb levélzetű, erőteljesebb a növény, sűrű vetés esetén túlságosan beárnyékolják saját szalmájukat. Ez természetszerűleg a megdőlés előmozdítója. Az említett példák mutatják, hogy a gabona vetésállománya szabályozásának sikere a vetőmagmennyiség útján sokféle tényezőn múlik. De ha ezek figyelembevételével s az adott viszonyok közt szerzett tapasztalatok felhasználásával (vetési mód, sortávolság, vetési mélység, vetőmagmennyiség, talajtrágyázás, talajmunkálás, a mag nagysága, fajtája stb.) állapítjuk meg a vethető mag mennyiségét, akkor jó termést érünk el, s a minőséget is nagyban előmozdíthatjuk. Dr. Frideczký professzor külön hangsúlyozta azokat a követelményeket, melyekre a tenyészterület kijelölésénél ügyelni kell. így például az egyes búzafajták igényére, genetikai tulajdonságára, bokrosodására és regeneráló képességére hívja fel a figyelmet. Mindezekhez külön hangsúlyoznám, hogy a hektáronkénti vetőmag mennyiségét a gabonaszemek nagysága is jelentékenyen befolyásolja. Ennek figyelembevétele azért fontos, mert ugyanazon gabonaféle különböző fajtáinak a vetőmagja nagyon eltérő súlyú és nagyságú lehet. Ezt pedig úgy állapíthatjuk meg, (ha térfngatmérö nem áll rendelkezésünkre), hogy megszámláljuk, mennyi mag megy egy deciliterbe, s annak alapján egy literbe, valamelyik gabonafajtából. Ahol a vetésre kerülő mag mennyiségét kilogrammban számítják, ott ezt az ezermagsúly alapján végezheti olymódon, hogy 500 + 500 magot megszámlálnak és mindegyik csoport lemérése után azok átlagát kettővel szorozzák, ígv állapíthatják meg az ezermagsúlyt. Például az ép magvú'búza ezermagsúlya fajták szerint változóan 27—42 gramm között váltakozhat. Esetenként ezen alul vagy felül is lehet. A szorult magvú búzák ezermagsúlya 20 gramm alatt is van. Az olyan búzából, melyeknek ezermagsúlya 40 gramm, 40 kg « I millió gabonaszemmel, tehát egy mázsa magot vetünk katasztralis holdanként, mely területre 2 millió 500 ezer búzaszem jut. A 30 grammos búza 1 millió magjának t súlya csak 30 kg. Ha ebből is egy mázsát vetnénk, az említett területre 3 millió 333 ezer 333 mag jutna, vagyis*833 ezer 333 maggal több, mint az előbbi esetben. Ez a termést már nagymértékben (így vagy úgy) befolyásolja. Az utóbbi esetben túl sűrű, a nagyobb vetőmag használata esetén túlságosan ritka vetést adhat, melynél az egyes gabonatövek nem képesek a nagyobb tenyészterületet megfelelő terméssel hasznosítani. A szerző említi továbbá, hogy az előző őszi és tavaszi szárazságtól való félelemben sok termelő hektáronként 7 millió csiraképes magot is vetett. Hogy ezt a nagy pazarlást a jövőben elkerüljük, a vetőmag mennyiség megállapításánál az ezermagsúlyt vagy a litermagszámot és a fent ismertetett módokat kell szem előtt tartani. KMOSKÖ LÄSZLÚ. mérnök A: egyes mezőgazdasági üzemek ** termelési eredményei azt bizonyítják, hogy ott, ahola pártfunkcionáriusok és a vezető beosztásban lévő dolgozók együttműködnek, ott minden tekintetben jő munkát végeznek. Végeredményben tőlük függ, hogy a párttagok és az egész munkaközösség hogyan viszonyul egyes problémákhoz, — lényegesen befolyásolják a párt vezető szerepét. Ezt tapasztalhattuk többek közt a Slovenské Nové Mesto-i Állami Gazdaságban az össztizemi pártbizottság tagjairól. Tisztelik, szeretik őket a gazdaságban és a részlegeken, mert jól dolgoznak. Ez megmutatkozik a gazdaság egyre nagyobb fejlődésében is. A pártszervezetek az utóbbi időben, de főleg а XIV. pártkongresszus, s a CSKP KB februári és áprilisi plenáris ülései után, fokozott figyelmet fordítanak a feladatok teljesítésére. A párt szerveinek határozatai töltik ki tevékenységük minden területét. Az összüzemi bizottság irányítása alá hat alapszervezet (99 párttag) tartozik, tehát nem nagy pártszervezetről van sző. Ha azonban azt is hozzátesszük, hogy a hat alapszervezet hat részleg, párttagjait fogja egybe, s hogy ezek a részlegek elég távol esnek egymástól, akkor elgondolhatjuk, hogy irányításuk nem lehet könnyű. Az eredményes kádermunkának köszönhető, hogy a párttagok soraiból egyre több olyan fejlett dolgozó kerül ki, akiket a gazdasági vezetésben felelős beosztásba lehet helyezni. Ezek kellő politikai és szakmai nevelésben részesülnek. Az eddigiek során így lett Kalán János gazdaságvezetö, Fedorka László zootechnikus, Jozef Lodič mechanizátor, Veronika Marcinková gazüaságvezető stb. Az állami gazdaság legjobb alapszervezetének a borait (bárait) tartják, melynek 32 tagja van, közülük egy két kivételével mindnyájan aktívan részt vesznek a pártmuiik'áüan, rendszeresen járnak a gyűlésekre, s a felmerülő kérdésekkel kapcsolatosan véleményt nyilvánítanak stb. Az alapszervezet elnöke Kalán János gazdaságvezetö, aki munkásként került jelenlegi beosztásába, s azóta sokat javult a gazdasági tevékenység. A baraiak megszerették egyenességéert, harcosságáért. Munkájának végzésében nagy segítséget kap a pártszervezet bizottágának tagjaitól és az ossz-A jó eredményekért dolgozni kell üzemi pártbizottság elnökétől, Répánszky Jánostól. Nem mondhatjuk el ugyanezt a gazdaság másik részlegéről, a trüáiről (toronyairól), ahol a pártszervezet elnöke Bajzák István. A csúcsbizottságnak ez az alapszervezet okozza a legtöbb fejtörést. Ugyanis ez az állami gazdaság leggyengébb alapszervezete, ami visszatükröződik a gazdasági eredményekben is. Csupán a hízőmarhák súlygyarapodásában érnek el közepes eredményt. A 0,82 kg-os napi darabonkénti súlygyarapodást is csak Tomko Erzsébet tartja. A többiek eredményei jóval az üzemi átlag alatt vannak. Már ebből is látható, hogy az alapszervezet bizottsága valahogy nem képes a gazdaságot megfelelően összefogni, s a munkaközösséget helyes irányba terelni. A párttagok a gyűlésekre sem járnak rendszeresen. A dolgok ide íajulásá ért persze nemcsak az alajjszervezet elnöke és a gazdaságvezető, hanem egyben a csűcsbizottság is felelős. Már régen észrevehették, hogy ebben az alapszervezetben valami nincs rendjén, s mégsem vontak felelősségre senkit. Az igazgatóságnak s a csúcsbizottságnak konkrétabb segítséget kellene nyújtania ennek az alapszervezetnek, hogy felzárkózhasson a többi példás részleg alapszervezetei mögé. Szép eredménnyel dicsekedhetnek a Kajla tanyai részleg kommunistái, ahol az alapszervezet elnöke Fedorka László. Ezen a részlegen a napi tehenenként! fejési átlag 11,28 liter. Mindez Márton János bácsi érdeme is, aki ezt a fejési átlagot évek óta tartja. A hízómarháknál Verne Béla 0,90 kg napi átlagos súlygyarapodást ér el, de így sorolhatnánk a többieket is. Pozitívan kell értékelnünk Fedorka elvtárs és Gap János tevékenységét, melyet a gazdaság megszilárdításáért, a felmerült problémák megoldásáért kifejtettek. Jó munkaszervezéssel, a munkaerő ésszerű felhasználásával sikerült jó ütemben végezni az őszi mezőgazdasági munkákat, s télre kitűnő takarmányt készítettek be az állatoknak. A Slovenské Nové Mesto-i Állami Gazdaság kommunistái idén a hiányosságok ellenére Is jó eredményekről adhatnak számot. A környékre jellemző talajviszonyok mellett búzából átlagosan 25,7, s árpából 26,3, kukoricából 50, cukorrépából 500, takarmányrépából 700, szőlőből 100— 150 mázsás hektárhozamot értek el. A pártszervezet csúcsbizottsága a gazdasági bizottsággal közösen kutatja a további fejlődés lehetőségeit. A 4308 hektáros gazdaságban kitűzték, hogy 126 hektár területét följavítanak, és 1300 hektáron bevezetik az öntözést. Ezzel egyidejűleg 453 hektár új szőlőt telepítenek. A szocialista munkaverseny keretében vállait 444 ezer 585 korona értékű kötelezettséget sikeresen teljesítették, s lehetőség van rá, hogy év végéig túlszárnyalják. Végül el kell még íiiondanunk, hogy a csúcsbizottság az alapszervezetekben a párttevékenység tökéletesítését a párt vezető szerepének érvényesítésével s befolyásának elmélyítésével, továbbá az ideológiai nevelés fokozásával valósítja meg. Ennek érdekében a párttagság és a párton kívüliek politikai nevelését hoszszú távra kidolgozott terv szerint oldják meg. ILLÉS BERTALAN WNAA/VWW^A/1 Tízmilliós Ez az összeg nagy érdeklődést váltott ki bennem s bizonyára másokban is, mert ki ne szeretne sok pénzről hallani és milliók felett rendelkezni. Nem sajnálva időt és fáradságot, Chanavára (Hanvára) utaztam, hogy tudomást szerezzek róla, mire költötték a rengeteg pénzt. A szövetkezet fiatal zootechnikusával a növendékmarhák mérésénél találkoztam. Amikor elvégezte munkáját, végigkalauzolt a gazdasági udvaron, bemutatta az építkezéseket. Csodálattal néztem, nem azért, mintha nem láttam volna olyan istállókat vagy állatokat, de meglepett a sok értékes újítás. Az udvarban a falu felé eső részben vannak a sertésistállók. A régi épületek nagy részét átalakították. Kifutókat létesítettek s a trágya elszállítását is megoldották, így nagyban javultak a termelési teltételek. Sukula István a főiskola elvégzése után a nyugat-szlovákiai kerületben zootechnikusként dolgozott, s 1969- ben került ebbe a gazdaságba. Az akkori viszonvokröl beszélgetve a problémákat így ecsetelte: — Az 1969-es évben a Ghánával Efsz tagsága úgy látta, hogy a követelményeknek már nem felelnek meg a termelési viszonyok. Összefogásra, fokozottabb munkára volt szükség, hogy mindaz ami ma itt van, megvalósulhasson. Kezdetben — melléküzemként — egy blokkveröt létesített a szövetkezet, melynek termelését 90 százalékban a gazdasági épületek készítésére, utak javítására használja fel. Ezenkívül a szövetkezet tagságának előnyös feltételek mellett lakóházak építésére anyagot biztosít. De jelentős még az Is, hogy a csúcsmunkák idején tartalék munkaerőt képes átcsoportosítani a mezőgazdasági termelésbe, hogy. ott ne lehessen fennakadás. Az új sertéshizlalda 1970- ben épült, mely ma 20 vagonos évi kapacitással termel. Az épületben lehetőség nyílt a padlás területét húscsirke termelésére felhasználni, ezzel hat vagon többletterméket biztosítanak a népgazdaságnak. A munkafeltételek megfelelőek, — erről sikerült megyöződnöm. Női személyzet végzi a sertések és a csirkék gondozását, etetését. A választott malacok napi súlygyarapodása 15 kg-os súlytól 0,56 kg. A csirkék nyolchetes beruházás korukban elérik az 1,46 kg-os vágósúlyt, de az elhullás nagyon minimális, nem éri el az 1 százalékot sem Az első és a második negyedévben 12 000—18 000 csirkét neveltek fel. A termelés bővítését a szarvasmarha-tenyésztésben valósítják meg, ugyanis erre itt nyílnak a legmegielelőbb feltételek. A tejesborjak napi súlygyarapodása a háromnegyed évben átlagban elérte a 0,80 kg-ot, a növendékállománynál pedig a 0,65 kg-ot, a hizómarháknál viszont az 1,29 kg-ot. A szarvasmarha-tenyésztésben nagy fejlődés mutatkozik az állatállomány gyarapodásában, ami szükségessé tette az új, nagykapacitású, korszerűen berendezett istálló építését. 1972-ben kezdték egy 320 állatot befogadó tehénistálló építését. Ebben az istállóban, ha elkészül, egy gondozóra 50— 60 szarvasmarha jut. Az építési beruzázási költségek 10 millió 142 ezer koronát igényelnek. Ezt részben saját, részben pedig 50 százalékos állami segélyből fedezik. Vezetőm felvilágosított, hogy a modern istálló a mai követelménynek megfelelő stílusban készült. Gépi berendezéseinek költségei meghaladják a 2,5 millió koronát. A gumimatracos istállózási technika a magasabb munkatermelékenység egyik előfeltétele, hiszen a hagyományos istállókban egy dolgozó 50—60 tehénről semmiképpen sem tudna gondoskodni. A tervezett határidő, melyre a munkálatokat szeretnék befejezni, 1974 júniusának a vége. Ahogyan megismertem a dolgozókat, bizonyos vagyok benne, hogy a határidőt betartják. A szövetkezet növénytermesztése a múlt esztendőben fö termelési ágként szerepelt. Vetőmagtermesztéssel foglalkozott. Az állattenyésztés csak az utóbbi években kezdett a növénytermesztéssel lépést tartani. Turisz Pál agronómus mindent elkövetett, hogy a 970 hektáros szántóterületei rendelkező gazdaság a maximumot nyújtsa. A gépesítés terén a szövetkezet a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban az elsők között van. Az utóbbi években a kézzel végzett munkák nagy részét sikeresen gépesítették. Ezek közé tartozik a kukoricatermesztés, ahol minden munkaműveletet gépesítettek. A látottakból arra következtettem, hogy Asztalos Márton elnök hozzáértő szervező, aki jól kihasználja az adottságokat, nem sajnálja az időt s fáradságot, eredményesen irányítja a 226 tagot számláló szövetkezetét. Távozóban Juhász István közgazdász a háromnegyed évi nyilvántartásról tájékoztatott. Mosolyogva mutatta a pénzügyi nyilvántartást, melyből megállapíthattam, hogy a Chanavai Efsz-ben valóban szorgalmasan dolgoznak. Az évi szilárd munkadíjalap 4 millió 597 ezer koronát tesz ki. Az egészévi termelés pedig 17,8 millió koronát. Mondhatom, örvendetes ályen gazdaságot fölkeresni és eredményeikről számot adni. MORVÁI ILONA, Safankovo Jó szervezéssel... Munkába menet Tóth Nándor a szövetkezet agronómusa elmondta, hogy a gazdaság idén figyelembe véve az állami mutatókat és a helyi adottságokat, 112 hektáron termoszt cukorrépát, melynek betakarítását szeptember közepén komplett gépesítéssel kezdték. Ennél a munkaműveletnél Topoľníkyban (Nyárasdon) is jól bevált a csehszlovák gyárlmánvú karéjnyesőgép, melynek napi teljesítménye 4—4,5 hektár közt váltakozott. Ezzel párhuzamban ugyancsak kimagasló teljesítményt mutatóit a répaszedőgép is. Az okszerű munkaszervezés következtében jól haladt a répa elszállítása. Szeptember 11-ig 412 vagon répa elszállításával számoltak, de 430 vagon répát juttattak el rendeltetési helyére, mivel az időjárás is nagyon jól kedvezett. Tóth elvtárs nem csekély büszkeséggel újságolta, hogy cukorrépából 420 mázsás hektárhozamot terveztek, de az eddigi adatok alapján több mint 550 mázsa répával számolnak hektáronként. Ez persze nem lepett meg, hiszen tisztában vagyunk a szóbanforgó szövetkezet növénytermesztésének jő színvonalával. Érdemes megemlíteni továbbá azt is. hogy a gépjármüvek elfoglaltsága ellenére jó ütemet vett a mélyszántás. Ezeknél a munkálatoknál nagy segítséget nyújt a szovjet gyártmányú Kirovec traktor. KRASCSEMICS GÉZA, Topulníky
