Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-11-18 / 46. szám
1972. november 18. SZABAD FÖLDMŰVES 7 > Jó együttműködés a siker alapja A KOOPERÁCIÓS KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉVEL gazdaságosabb a közös mezőgazdasági vállalat SERTÉSHÚSTERMELÉSE A Rovinkai Agrokombinát kö/.ös mezőgazdasági vállalat fennállásának üt éve alatt a közélelmezés céljára 390 vagon sertéshúst adott, valamint az, hogy a tagságot képező szakosított szövetkezetek 46 701 malacot neveltek és adtak el hizlalásra, feljogosít a közös vállalkozás keretében a sertéshús-előállítás gazdasági kérdéseinek elemzésére . A tagságot képező együttműködő Üzemek nagy száma és jó együttműködése segítette éld. többek között, termékeladási feladataink sikeres teljesítését. Az egymást kiegészítő munkatevékenységben ma már 18 efsz, 4 állami gazdasag, valamint több élelmiszeripari és szolgáltatásokat nyújtó üzem vesz részt. A közös vállalkozás rendes tagjai ugyanis a Nyugatszlovákiai Sörgyárak, a jednota népi fogyasztási szövetkezet és a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat. Mondhatnánk éppen e széles tagsági alap teszi lehetővé az üzem további kiépítését és biztosítja a takarmánybázis állandóságát. A vállalkozás tagja az lehet, aki elfogadja a bejegyzett Alapszabályzatot és legalább egy 200 ezer korona értékű részvényt jegyez. A tagsági hozzájárulás felső határát 100 részvényben, tehát 20 milliO koronában szabták meg. Az alaptőke 10 ezer férőhelyes komplex sertéshizlalda felépítését szolgálja, amit 36 millió korooa költséggel 1970 óta építünk Rovátkában. Az állami hozzájárulás egy istállózott hízóra 1500 koronát, tehát összesen 15 milliót tesz ki. Ez a térítésmentes hozzájárulás a tagok vagyonrészének értéknövekedését teszi lehetővé a teljesen automatizált üzem felépítése után. jelenleg az üzem már 66 részvényt adott el 13 millió 200 ezer korona értékben. A jó gazdálkodás eredménye. hogy a gazdálkodás első éveiben 25 °.o-os kamatláb mellett évi 50 ezer korona osztalékot kaptak egy részvényre. Később, hogy a takarmányalap. feltöltését biztosítsuk, tagüzemeinknek az állami . árakhoz 50 Kčs felárat fizettünk az átadott abraktakarmányok minden mázsájáért. A legutóbbi esztendőkben, hogy az építkezés ütemét meggyorsítsuk a tagsági üzemek beleegyeztek abba, hogy az alapbetétek után 5 °o-os évi osztalékot fizessünk ki. Az íij termelő egység üzembehelyezése után, az állam iránti kötelezettség és az alapok feltöltése után a nyereség 70 lo-át az átadott abraktakarmányok felarainak kiegyenlítésére és 30 "о-át az alapbetétek osztalékaként fizetjük ki. A sikeres gyorshizlalás szempontjából az abraktakarmányok termesztése elsődleges jelentőségű. Hiszen az évi 200 vagon tervezett sertéshús kitermeléséhez az üzemnek legalább 600 vagon takarmánykeverékre lesz szüksége. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy ebben a tagokat érdekeltté tegyük, mert további sikeres vállalkozásuk alapját éppen a takarmányalap képezi. Ötödik ötéves tervünk, vállalkozásunk eddigi gyakorlatából kiindulva számol azzal, hogy az új üzemegységek maradéktalan kihasználása mellett, a jelenlegi eladási árak fenntartása esetén a betétek alapösszege 10—12 "u-osan kamatozik. Tervük szerint az állandó dolgozók száma a múlt évi 71-rol 1975-ig 65-re csökken, viszont az egy dolgozóra esu teljesítmény értéke évi 216 ezerről csaknem 554 ezer koronára emelkedik. E téren már ma is jobb eredményt mutathatunk ki, mint amilyen az országos átlag. A munka nagy termelékenységét az új üzemben mar a jövő évben, a szakosított és összpontosított termelés. valamint az ipari szinten álló automatizálás teszi lehetővé. Hiszen az egyszerre hízóba állított tízezres állományt csupán 4 gondozó látja majd el műszakonként. A jelenlegi, 220—300 sertés gondozását rögzítu. kistermelési feltételeken alapuló szabvány az összpontosítás által tízszeresére növeli a termelékenyseget, a hasznosság veszelyeztetése nélkül. Az eddigi legfőbb munkatartalmat — a sertéshízlalást nyílt állományíorgóba valósítottuk meg. A tagságot képező üzemek megválasztásában következetesen szem előtt tartottuk az alapanyag — a választott malacok — beszerzésének lehetőségét. E téren a kooperációs vállalkozásba bekapcsoltuk a malacnevelésre szakosított üzemeket. Az idenyszerűségból kifulynlag veszélyeztetve volt fő termelési irányzatuk a nyári és az őszi hónapokban. amikor is eladatlan malacaikat terven felül kellett hízóba állítani. Ma a járás összes szakosított üzeme termelési mennyiségének felét folyamatosan elhelyezheti közös vállalatunkba, amely a szerződésileg lekötött mennyiséget pontoson meghatározott időben veszi át. Ezáltal megszüntettük a malaceladás idényszerüségét és tagjainknak biztosítottuk kétoldali gazdasági szerződés alapján malacok rendszeres elhelyezései. Istállótérségeink túlnyomó részét olyan épületek átalakításával nyertük, amelyek mór nem szolgálták céljukat. Ezáltal ideiglenes termelési kapacitást alakítottunk ki a kocaneveléssel foglalkozó tagsági szövetkezetek községeinek belterületén. Üzemegységeink 118 hizlalda) hálózatának ilyen szervezésével igyekszünk megszüntetni a malacok átszállítását nagyobb távolságokra. Ezáltal korlátozzuk a környezetváltozással )áró stresszhatás kellemetlen következményeit. Igaz, hogy a különböző környezetben és tenyészfeltétel mellett nevelt malacoknak különböző a növekedési intenzitásuk. ami a nagyobb elhullási arányban mutatkozik meg. Ezért az új üzemegység számára (évi 23 UQ0 malac-szükséglettel) zárt álloniányforgó kialakítására törekszünk, amit egy, 1973 utáni években építendő fiaztató létrehozásával igyekszünk megvalósítani. A sertés-nagyhízlalda ugyanis az altatok csoportos eladását, elszállítását és ugyanígy a malacoknak is csoportos hfzóbaállítását követeli meg (nálunk havonta 2000 sertés) rövidehb időközönként. Ezért a korszerű hizlaldák mellett új kocaneveldéket kell létesíteni a hibridizálás. a mesterséges megtermelékenyítés és a hizlalás szükségleteinek megfelelő különleges szinkronizálás programjával. Ezt az igényes programot, amely jelentősen kihat a sertéshús előállításának gazdaságosságára, nehezen lehet nyílt állományforgó keretében megvalósítani. Ezért a zárt állományforgó bevezetésének szükségessege lép előtérbe. Ezt az irányzatot ma még a szövetkezetek egy része azzal az indoklással utasítja el, hogy ezáltal minden kifizetődő termelési ágazatot tőlük elvesznek. Véleményem szerint a rentabilitás, a termelés hatékonysága az ár és a költségek kérdése. Az ár meghatározása a minisztériumok jogköre, a költségek alakítása azonban a termelő kezében van. Nézetein az, hogy az ilyen irányú közös vállalkozásban nem lehet kompromisszumus megoldást keresni, és a sertéshústermelés kimutatható ökonomikájának közös szinten kell állnia már a malacnevelás fázisában is. Végülis minden szövetkezetközi közös vállalat érdeke a jó gazdálkodásának eredményeit tagjai között — a befektetett anyagi, illetve pénzügyi hozzájárulás aranyában — elosztani. A sertéshúshízlalásban a kellő forgalom elérésének egyik fontos teltétele a vágásra érett sertések értékesítése a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat útján. A rendszeres eladás nemcsak a fogyasztók követelménye, hanem az Állami Bank egyik feltétele is a rövidlejáratú hitelek folyósításánál. A hizlalással foglalkozó közös vállalatokban aránytalanság mutatkozik a malacok megvételére szükséges összeg és a vágóállatok eladásával nyert összeg között. Az ilyen, körülbelül 4—5 hónapos időszak áthidalására az Állami Bank folyószámla-hitelt nyújt. A pénzügyi önállóság szempontjából azonban szükségesnek látszik a forgalmi pénzalap rendszeres feltöltése, ami a pénzügyi függetlenség egyik tényezője a nagyüzemi gazdálkodásban. V. RÔTH mérnök, a Rovinkai Agrokombinát igazgatója Egy veterán emlékezik Vérbeli munkás,' Mily büszkén hangzik ez. E szavak mögött a haza láváért, az emberek önzetlen szolgálatában végzett odaadó, feszült munka évei állnak. Találkozásunkkor Vaszilij Artamonovics Harcsenko, a szaratovi nehézgépgyár gázvágója kijelentette: „Harminc évi munka még nem minden. Fontos, hogy értsük és érezzük a választott mü hasznosságát, pontosan megjelöljük helyét az életben. Akkor a munkásévek hétköznapjai is értékes terhet jelentenek, amellyel könynvü előrehaladni.“ Tiszta szívből eredő Igaz. atható gondolatok, szavak Még mielőtt elhangzottak volna, láttam Harcsenkót a munkahelyén. Vaszilij Artamonovics magabiztosan, nem sietve helyezte el egy különleges gépben a munkadarab hatalmas alját. Aztán lassan forogni kezdett a munkadarab. Harcsenko bekapcsolta az égöt és a süvöltve előtörő kék láng belemart a fémbe, fii láng öt perc múlva elvé gezte a maga dolgát és elkészült két, köröskörül megmunkált alkatrész. Elképesztett az a körülmény, hogy a munkadarabok csiszolása egyenes volt. Ugyanakkor a fazetták Is elkészültek. Harcsenko így magyarázta: — Azelőtt csak tompítva vágtak, a fazettát másodszorra kézileg munkálták ki. Én egyesítettem a két munkaműveletet. — Persze, ez olyan egyszerű volt, de miért jöttél, rá csak te? — tréfálkozott a munkatársa. A lényeg az, hogv Harcsenko a munkához alkotó módon viszonyuló emberek közé tartozik. Az ú| keresésével. a haladó munkamódszerek elsajátítására irányuló törekvésével nap mint nap bebizonyítja, hogy a lelkiismeretesség széles működési teret nyit a fémmunkások és más foglalkozási ágak dolgozói előtt is. Mindez lehetővé teszi egy újítónak, hogy a termelés urának érezze magát, aki felelős munkaközössége sikereiért. Ennek példája Vaszilij Harcsenko nehéz életútja is. A „zöldfülű“, ahogyan annakidején becézték, 3942 augusztusában lépte át először a nehézgépipari üzem kapujának küszöbét. A nehézipar dolgozói akkoriban a páncélkocsik és önjáró iövegek páncélzatának javításával foglalkoztak. Harcsenko a fiúkkal lakott az internátusbán. messze az üzemtől, s hogy nagyobb hasznára legyen az üzemnek, gyakran $ műhelyben éjszakázott. Rövid pihenés után megint az esztergagéphez állt. Az ifjúság az egész szovjet néppel egyetemben mindent megtett, hogv győzzenek a gyűlölt ellenségen. Múltak az évek, s megderesedett Harcsenko halántéka, ö, az elsőosztályú szakember szokásához híven mindent klmérten, alaposan, gazda módjára cselekszik. Teljesítménye: másfél norma egy műszak alatt. Miután tagja lett a pártnak, még energikusabban, igyekvőbben dolgozik. ö sem maradt kívül, amikor az üzemben terjedt a jelszó: „ötöt négy alatt“. Vasziltj Artamonovics a vállalat számos fémmunkásával együtt elhatározta, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesíti. A versenymozgalom zászlóvivőjének munkanapiéra már 1973-at mutat. Harcsenko olyan munkás, aki szerelő és beállító géplakatosként és hegesztőként is egyaránt megállja a helyét. Nem félkézzel, hanem igazi mesterként végzi a dolgát. Én például megfigyeltem, hogy milyen pontos és ügyes mozdulatokkal irányította a munkadarabot. Bármelyik fiatal megirigyelhetné, milyen gazdaságosan, éssszerűen használja fel energiáját. Igaz, hogy munkáját ügyes munkatársa segítségével végzi. Amikor a daru átemelte a hatalmas munkadarabot és pontosan odaállította a gépre, megkérdeztem, miért nem ad utasításokat a darukezelőnek. — Mi nagyon jól megértjük egymást — mosolygott Vaszilij Artamonovics. — Ismerkedjenek meg: a feleségem: Nyina Ivanovna. Együttesen 56 évet töltöttünk az üzemben. Vaszilij Artamonovicsot az elsők között tűntették ki „A munka veteránja“ címmel. A. legjobb termelő munkásokkal — P. V. Jasztrebova fúrőgépkezelövel és másokkal együtt érdemesnek tartották magas kormánykitüntetés — a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének odaítélésére. Vaszilij Artamonovics 12'hónapon át győzött a „foglalkozást ág legjobb dolgozója“ címért indult versenyben, s nevét beírták az üzem dicsőségkönyvébe. Vaszilij Artamonovics elve, hogy amit egyszer eltökélt, azt véghez is viszi, s ehhez az elvhez mind munkájában, mind a társadalmi életben hű is maradt. 1. M. S1KSIN Mivel számolhatunk a jövő évben? változások a gazdálkodás ÖKONÓMIAI FELTÉTELEI TERÉN (III.) A gabonafélék és a hüvelyesek. valamint a takarmánykeverékek felvásárlási árának módosításáról és változásairól eddig közölt anyagaink folytatásaként ez alkalommal olvasóközönségünket az állattenyésztés szakaszán felmerült egyes kérdésekkel szeretnénk megismertetni. E problémák idézték elő azt, hogy a jövő év folyamán e téren is bizonyos intézkedéseket foganatosítanak. A SZARVASMARHATENYESZTÉS TOVÁBBI FEJLESZTÉSÉÉRT Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet fordítunk a szarvarmarha-tenyésztésre, mivel ez képezi az állattenyésztés egyik fontos, alapvető ágazatát. Habár a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése • terén már eddig is komoly sikereket mutathatunk fel, a jelenlegi állapottal mégsem lehetünk tökéletesen elégedettek. El kell érnünk a szarvasmarha-állomány létszámának, különösen pedig a tehénállomány számának további növelését, s ezen telül a korszerű termelési technológia nagyobb méretű elterjesztését, a munka termelékenységének fokozását is. üe nem szabad megfeledkeznünk az anyagi ösztönzés gazdasági, ökonómiai eszközeinek célszerű felhasználásáról és alkalmazásáról sem. amelyek minden esetben a termelés nagyobb hasznosságát, jobb eredményeit segíthetik elő. E termelési ágazat fejlődésé nek és ökonómiai támogatásának érdekében olyan intézkedéseket készítenek elő, amelyeket fokozatosan kívánnak a gyakorlatban megvalósítani. Az intézkedések egyike a tej felvásárlási árához számított felár, ha a tejet az állami alapokba vásárolják fel, minden liter után 0,20 koronát tesz ki. Ezt az intézkedést már ez év július 1-töl érvénybe helyezték. E felárral a jövő évben is számolnak. de emellett fenntartják a nágyobb piaci tejtermelésért számított prémiumok kifizetésének eddigi rendszerét is. A tej felvásárlást árához számított felár Szlovákia földművesei számára bevételeik lényeges növekedését jelentik, nszszesen 216 millió koronát a jövő évben, ha az 1973-as évre tervezett tejbeadás mennyiségét vesszük alapul. A kitűzött cél elérésének egyik útja a mezőgazdasági üzemek közötti eredményes együttműködés, kooperáció fejlesztése is a szarvasmarhatenyésztés terén. Ezt nagymértékben elősegíti az olyan )ó minőségű üszók szervezett eladása, illetve felvásárlása, amelyeket elsősorban azok az üzentek tenyésztenek, ahol a lugeltetéses nevelést jól felhasználhatják. E jó minőségű üszőket elsősorban az olyan mezőgazdasági üzemek vásárolják majd. amelyek nem rendelkeznek ilyen kedvező tenyészlehetóségekkel. Az együttműködésnek ilyen kapcsolatait szerződéses alapon szervezik majd meg, az egyes erre kiválasztott mezőgazdasági üzemekben, ahol üszőneveléssel foglalkoznak, valamint más körzetek mezőgazdasági üzemei között, ahol a tehénállomány jelentős kibővítését és a tejtermelés fokozását tervezik. Az együttműködésnek ilyen formáit az 1973-as évtől kezdődően gazdaságilag is támogatják, éspedig 2000— 3000 korona állami hnzza|árulás megítélésével, amit a vásárié üzem kap minden befolyatott üsző után, amelyet az ilyen kooperációs szerződés keretében szerez be. Ezáltal elősegftik a jó minőségű üszők tenyésztésének kibővítését a legkedvezőbb adottságok közepette, mivel az üszőneveléssel foglalkozó mezőgazdasági üzemek számára lehetővé válik a már befnlyatott üszők eladása jelentősebb és a megnövekedett előállítási költségeknek megfelelő árnn. Ezzel szemben az ilyen üszőket vásárló üzemek számára az állami hozzájárulás, a szubvenció, gvaknrlatilag árengedményt jelent majd. Komoly változás várható az állami pénzügyi politika terén о mezőgazdasági bernházási építkezések pénzügyi támogatását és az ilyen célra szolgáló kölcsönök folyósítását tekintve. Az elgondolás alapját képezi az, hogy az állam nagyobb financiális részvételével támogatják majd és gyorsítják meg a beruházási építkezések magvalósításának folyamatát, de ugyanakkor a szarvasmarhatenyésztés céljait szolgáló épületek korszerűsítését, átépítését is, hogy jobban megfeleljenek a knr követelményeinek, lehetővé váljék az üzemelés telje* gépesítése, ami viszont a lényegesen nagyobb munkatermelékenység elérését teszi lehetővé. Az újonnan létesített istállótérségek, tehénistállók és a tenyész-szarvasmarha elhelyezésére szolgáié épületek beruházási építkezésre adott állami hozzájárulás határa, amit egy férőhelyre számítanak, a jelenlegi állami hozzájárulással nszszehasonlftva, lngaláhb 50 százalékkal emelkedik, sőt egyes esetekben még ennél is többel. Olyan esetekben, amikor a beruházási épftkezésekre adott állami hozzájárulás, a tehén- és horjúistállók építése esetében, az építkezés költségvetési összegének arányában ad|ák, ami elérheti e költségek 60 százalékát, sőt egyes kivételes esetekben még a 80 százalékot is. Ez elsősorban azokra a mezőgazdasági üzemekre vonatkozik majd, ahol eddig még igen alacsony a tehénállomány, és egyébként nincs elegendő pénzkészletük az állomány bővítésére és az alapok jelentősebb feltöltésére. Rendezik a már létező tehén- és horjúistállók megvalósított újjáépítésének és korszerűsítésének szubvenciós támogatását is. A mezei utak építésére és felújítására adott hozzájárulások a költségeknek legfeljebb 50 százalékát, a gabonatárolók építésére a költségek 90 százalékát, a knknricatermesztés fejlesztését célzó szakosított üzemek kiépftésében a költségvetésben megszabott kiadások 40 százalékát tehetik ki. Különleges kedvezményeket adnak majd az újonnan létesített, valamint a kibővített egyseges földmuvesszövetkezetek és állami gazdaságok beruházási építkezéseinek támogatására, ahol a beruházási költségek tervezett összegét az állami alapokból 80 százalékban is megtérítheitk. P. HABCAK mérnök, M. MIŠTINA 4
