Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-11-18 / 46. szám
1Э72. november 18. SZÖVETSÉGI SZEMLE Lelkes emberek... A semrai tárásban ugyancsak sokrétű a mezőgazdasági termelés. A melegebb éghajlatú vidékeken gazdag termést ad a gyümölcs, a szőlő, a gabona, a homokos talajokon pedig a burgonya. Szinte minden körzetben más kép fogad. Jártam olyan eíszben is, ahol a homokbuckák és felhők a Szaharát, vagy a Góbi-sivatagot juttatták eszembe. Amikor a Smolinskéi Efsz agronómusával a szélviharban Jártuk a határt, s az apró homokszemecskék pirosra vájták az arcunkat, szinte nem is akartam elhinni, hogy ilyen földben 200 mázsás hektárhozamot is el lehet érni burgonyából. De a tények azt bizonyították, hogy az itteni ember, leküzdve a természet viszontagságait, a léhető legtöbbet veszi el a földtől. Ilyen típusú emberekkel találkoztam a Kovalovi Efszben is, ahol Ladislav Serdahely az efsz elnöke fogadott kitörő örömmel, mert a vezérkarral épp a termelési eredményeket összegezték, és az ökonómus máris számítgatva a mázsákat, koronákba, kijelentette, hog^y elérik a hektáronkénti 14—15 ezer korona árutermelést. Amint az egyre élénkebb beszélgetés közben megtudtam, bizony Kovalovon sincsenek valami nagyon Jó feltételek a belterjesség fokozására, azonban a vezetőség már évekkel ezelőtt távlati tervet dolgozott ki, többek között például a földalap javítására. összesen 189 hektár földet rerkultiváltak és 240 hektáron létesítettek öntözéses gazdálkodást. Ez bizony nem kis terület, egy 1000 hektáros szövetkezetben. A magántermö szőlőfajták bora rontotta a munkafegyelmet és sok megbetegedést okozott a tagság között. Ezért a vezetőség az összes magántermö szőlőt kivágatta és ma már 33 hektár oltványszőlőjük van. Bár a szőlő még fiatal, máris 77 mázsás hektárhozamot értek' el, de egyes fajták megadták a 100—120 mázsát is. Figyelembe véve a kedvező feltételeket, 56 hektár gyümölcsöst telepítettek, de a jövőben tovább folytatják a munkát, úgyhogy 100 hektáros gyümölcsösük iesz. A gabonatermesztésben is rendkívül jó eredményeket értek eK Az átlagos hektárhozam meghaladja az 50 mázsát, de a Kavkáz búzából például 76,60 mázsás hozamot értek el. Az árpa 56,3 mázsás hektárhozammal jeleskedett. Az elnök szerint, a magas hozamok következtében elegendő szemestakarmányuk van az állatállomány számára, nem szorulnak kisegítésre. Büszkeségünk — és egy kicsit hobbynk Is — a máktermesztés. Rekordtermést értek el, az átlagos hektárhozam 14 mázsa volt. A jövőben 60—70 hektáron termesztenek mákot, mert jó pénzt hoz a házhoz. A zootechnikus olyan adatokat közölt, ami szintén a magas hasznosságról és belterjességről tanúskodik. A tehenek átlagos évi tejhozama 3000 liter körül mozog, a sertések napi átlagos súlygyarapodása 53 deka, és anyakocánként 17 malacot választanak el évente. A szövetkezet 100 hektáronként 68 darab szarvasmarhát, — ebből 35 tehenet, — és 130 sertést tart. Igen jól éreztem magam ezek között a lelkes és termelni tudó, szövetkezeti tagok között. Barátságos, közlékeny természetű emberek, és állandóan művelődnek, sokoldalúan képezik magukat. Ma már a szövetkezetben két egyetemi végzettségű és 21 középiskolát végzett tag van. Ilyen szaktudással felvértezett gárda fölhasználva az összes lehetőségeket, évről-évre fokozza a termelés ütemét. A munka kultúrája Is egyre magagasabb szintre emelkedik, a szociális berendezések korszerűsítése mellett rendebeteszík az utakat. Például a jövő évben már a határutak egy részét is kikövezik. A szövetkezet segítségével felépült a korszerű óvoda is, amelyben az efsz-tagok gyerekei kaptak helyet. Kovalov élő példa arra, hogy az emberek alkotóereje csodákat teremthet. BÁLLÁ JÓZSEF Az egyik díszes allegorikus kocsi. Kovalovon a máktermésből is koszorút kötnek. Ladislav Serdahely (balról jobbra) az efsz elnöke, Pavelková Mária zootechnikus és jozef Bilka a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója a gazdag máktermésből kötött koszorúval. Bogvl, honrii, szőlőbogvó... Verőfényes őszi vasárnap volt. Doltnka flnám) községben népviseletbe öltözött fiatal lányok, fiúk, idősebb polgárok gyülekeztek a községháza előtt, ahol a szőlővel díszített allegárikus kocsik már indulásra készen álltak. Az utcák két oldalán kíváncsiskodók sokasága várta a nagy eseményt. Karszalaqos rendezők ügyeltek a rendre, KARDOS László zenekarának ütemes zenéiére végre elindult a színpompás, tarka menet. Elen KANYÖ István egy hagyományos jellegű hintón szállította népviseletbe öltözött, pirospozsgás menyecske társaságában PÖLHÖS elvtársat az egyesült efsz dolinkai részlegének elnökét. Utána népviseletbe öltözött lányok, fiúk hozták a gazdag termésből készített szőlőkoszorút. Az egyik allegóríkus kocsin GYURÄSZ Károly, MIPS István, NAGY József és JURÁSZ László vidáman őrölte és préselte a cukorédes szőlőt és a forgómorgó borból szívesen kínálták a hegy levét szomjazó polgárokat. A másik allegóríkus kocsin ugyancsak $zólt g nóta. BUGYI István a szövetkezet kiváló vincellérje örömtől ragyogó arccal énkelte MOLNÁR Sándornak a helyi nemzeti bizottság elnökének, VOLKOVICS Gyulának, a CSEMADOK helyi szervezete elnökének és még néhány jóhangú legénynek a társaságában, hogy: „Bogyó, bogyó szőlőbogyó, nem lesz kadarka belőle ..De felcsendült a dal a többi allegóríkus kocsikon, a menetben és még a nézelődők között is. Mindenki örült az első szüreti bálnak, amit a CSEMADOK helyi szervezete és az idén alakult ifjúsági szervezet rendezett az egységes földmüvesszövetkezettel és a helyi nemzeti bizottsággal együtt. A felvonulók jónéhányszor táncra perdültek a színpompás népviseletben. Végülls a „tiszteletkor“ után a szőlökoszorút a kultúrházban adták át PAPP Vincének, az egyesült efsz elnökének. Az ünnepi aktus után a könnyülábú dolinkai lányok ropták a népi táncot, utána kezdődött a véget nem érő szüreti bál... A nagy forgatagban az új bortól mi is jókedvre kerekedtünk. És nagy erőfeszítésekbe került, míg nótaszünetben szóra bírtuk a legilleiékesebbet, Bugyi István vincellért, aki gyönyörködve az új borban, örömmel adta tudtunkra: bár mostoha volt az idő a szőlőtermesztőkhöz, mégis több mint 100 mázsás hektárhozamátlagot értek el és termelési tervüket 12 vagonnal túlteljesítenék. A Leányka 102, a Fehér Burgundi 103, a Szentlőrinci 130, a Zöld Veltelini 135, a Müller Thurgau pedig 140 mázsás hektárhozamot adott. Ä cukortartalom bizony magasabb is lehetett volna. Habár a Leányka mustja 18, a Fehér Burgundié 19, a Szürkebaráté pedig 23 százalékos cukortartalmat mutatott, átlagosan 14—22 százalék között Ingadozott a cukorfok. Azonban több volt a jó minőségű és rfiagas cukortartalmú szőlő és ezért ugyancsak jó bort készítettek a szőlészeti dolgozók. Mindenki dicsérte, aki megkóstolta. És nem akadt ember, akinek vérét meg ne pezsdífette volna. Vidámságot, erőt adott a nyár hevét magába gyűjtő, bort csurrantó szőlőbogyó. B. ]. Mi a leltározás is mitor kell leltart készíteni? Az egyes mezőgazdasági üzemekben. de főleg az egységes földművesszövetkezetekben szokássá vált, hogy a leltározás fogalma csak a naptári év befejezésekor jön szóba. A zárszámadás elkészítése előtt a szövetkezet vezetősége külön leltározási bizottságot nevez ki, amely összehasonlítja a nyilvántartást a valósággal. Az elhasznált tárgyakat leírják, az újakat megjelölik, de főleg nyilvántartásba veszik. Leltározással azonban más alkalmakkor is találkozunk, főleg a dolgozók anyagi felelősségvállalásával kapcsolatban. Mit értünk tulajdonképpen a leltározás fogalma alatt? Leltározás alatt az értéktárgyak tényleges állapotának megállapítását értjük, éspedig minden érték felmérését és összesítését (pl. az egyes áruk számolásával, mázsálásával megállapított tényleges mennyiségét), összehasonlítva ezt a nyilvántartás adataival. Olyan munkahelyeken, ahol az anyagi felelősségről szóló megállapítást csak egy dolgozóval kötötték meg, leltárt a következő esetekben kell készíteni: az anyagi felelősségről szóló megállapodás aláírásakor, ennek megszűnése alkalmával, a dolgozó áthelyezésekor és munkaviszonyának befejezésekor. Ezen eseteken kívül rendszeres leltározás készíthető az előírások által meghatározott határidőben. Azon munkahelyeken, ahol olyan munkaközösség dolgozik, amely a leltarliianyerl közösen felel, leltár készítendő a közös anyagi felelősségről szóló megállapodás megkötésekor, ezen megállapodás megszűnésekor, a felelősségei vállalt munkaközösség Y más munkakörbe vagy más munkahelyekre velő áthelyezésekor, a közösség vezetőinek vagy helyettesének leváltásakor, valamint a közösség bármely tagjának kérésére, akkor, ha a közösségben személyi változás állt be, vagy pedig valaki a közösségből a megkötött felelősségvállalási megállapodástól visszalépett. Ha a szervezet a dolgozó leltározás iránti kérésének nem tesz eleget, abban az esetben az érintett dolgozó csak azokért a leltári hiányokért felel, amelyek munkaviszonya beszüntetéséig, vagy ipás munkakörbe, illetve munkahelyre történő áthelyezéséig keletkeztek. A munkaközösségbe később beosztott dolgozó csak az új munkahelyre való beosztása után és a legközelebbi leltározásnál észlelt hiányokért felel. Ha a dolgozó nem kér leltárelkészítést ennek .sok esetben komoly következményei lehetnek, mert például egy dolgozó, akinek a munkaviszonya megszűnt, vagy más munkakörbe, illetve más munkahelyre áthelyezésekor nem kéri a ■ leltározást, felel az esetleges leltári hiányárt, amelyet az eltávozása utáni legközelebbi leltározás kimutat. Azon dolgozó, akit olyan munkahelyre osztanak be, ahol a dolgozók a hiányért közösen felelnek, felel a legközelebbi leltározáskor kimutatott hiányért, ha ezen munkaközösségbe lépéskor nem kéri a leltár elkészítését és az anyagi felelősség vállalásától nem lépett viszsza. A pontosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a dolgozó részben vagy egészben mentesül az anyagi felelősségtől, ha bizonyítja, hogy a hiány részben vagy teljesen hibáján kívül keletkezett. Ez fennáll például abban az esetben is, ha a dolgozó bizonyítja, hogy nem teremtették meg neki a megfelelő munkakörülményeket. Tudni kell azonban azt is, hogy a dolgozó köteles felettesének jelenteni azt a tényt, hogy nincsenek meg a megfelelő munkakörülményei. Ha a dolgozó ezen kötelességét nem teljesíti, és a hiányosságról a munkaadó szervezetnek nem volt tudomása, nem lehet ezekre hivatkozni. Például egy raktáros bejelenti a felettesének, hogy valami építkezési anyagot helyszűke miatt nem lehetett a raktárban elhelyezni és éjszakára szabadon az udvaron marad. Ebben az esetben világos, hogy a raktáros nem felelhet a szabadon raktározott anyagért. Például: a raktáros megállapította, hogy a raktár bizonyos árunak nem megfelelő, mert központi fűtéssel van ellátva, aminek következtében az áru mértéken felöl kiszárad. Annak ellenére. hogy ezt jelentette, a szervezet a helyzeten nem változtatott. A leltározásnál súlyhiányt mutattak ki. Ha a hiány arányos a kiszáradás általi sályveszteséggel, akkor a raktáros teljes egészében mentesül az anyagi kártérítés alól. A dolgozó tehát teljes egészében mentesülhet, ha olyan munkakörülmények között dolgozik,, amelyek nem teszik lehetővé a munka rendes elvégzését. Részben mentesülhet a felelősség alól, ha olyan munkakörülmények között dolgozik, amelyek feladata teljesítését megnehezítik. Ebben az esetben a leltári hiányért csak részben felel, mert azon hiányért, amelyet a szervezet kötelességei hanyag teljesítésével maga idézett elő, mentesül a dolgozó a kár megtérítése alól. A jogi előírások, különösen a Munka-Törvénykönyv szem előtt tartja, hogy a társadalmi munkafolyamat által ne keletkezzenek se anyagi, se egészségügyi károsodások. A törvény idevágó szakaszai is részletezik azon kötelességeket, amelyeket a kárelhárítás megkövetel, mind a szervektől, mind az egyes dolgozóktól. Egyrészt a szervezet feladata olyan munkakörülményeket létrehozni, másrészt a dolgozó köteles úgy dolgozni, hogy kár ne keletkezzék. A szervezet köteles mindazon hiányosságukat eltávolítani, amelyekből károk keletkezhetnek, a dolgozó pedig köteles minden észlelt hibát bejelenteni, süt köteles a károk megelőzése érdekében megtenni minden tőle telhetőt. Ezen kötelességek betartása mind a dolgozók, mind a vállalatok vezetősége részéről a dolgozók egészségvédelme, valamint a szocialista közös tulajdon védelme szempontjából igen jelentős. Ez nemcsak a dolgozók, hanem az egész társadalom érdeke is. (dr) I fofatrt í MEľÔIEA2llíiASÁI5í8AW.j SÁRIK FERENC ugyanazon az SZK—4-es kombájnon már 11 éve aratja a sárguló búzatengert. Az ügyeskezű fiatalember nemcsak a gépét tartja rendben, hanem a komárnoi (komáromi) járási viszonylatban is legjobb teljesítményt uyújtja. Az idei nehéz aratásnál is 246 ha gabonát aratott le. Méltán lehetnek rá büszkék a inniuk (tanyiak). ZACSIK SÄNDOR a dohánycsoport vezetője a SZISZ helyi szervezetének az elnöke. Bár különböző elemi csapások érték a „füstölnivalót“, mégis az ő jó szervezőkészsége nyomán túlteljesítik a tervet s a keze alatt dolgozó fiatalok sohasem ismertek határolt munkaidőt, s mindig segédkeztek, ha a munka ágy kívánta a Dolný Peter-i (alsópéteri) Efsz-ben. BOHUS JÁNOS, a Dolný Peter-i Efsz fiatal traktorosa szintén ügyesen kezeli a „masináját“. De nemcsak ezzel tűnik ki, hanem munkaszorgalmával is. Sokszor kora hajnaltól késő estig nyergelí a traktort, igyekszik, hogy minél előbb elvégezzék az időbeni munkálatokat. Javul a közszolgáltatás A Veiké Kapušany-i fnagykaposí) új lakótelepen nemrég adták át rendeltetésének a csaknem 4 millió korona ráfordítással épült korszerű vásárlóközpontot. A városi nemzeti bizottság ezáltal felszámolta az eddigi lehetetlen kiskereskedelmi állapotot. Az új vásárlóközpontban összpontosul az élelmiszerbolt, a drogéria, tej-, kenyér-, zöldség-, gyümölcs- és hentesáru bolt. Az önkiszolgálás lényegesen gyorsítja a bevásárlást. Az emeleten tágas étterem és kávéház várja a vendégeket. A berendezés városi színvonalú, csupán a személyzettől függ, hogy minden igényt kielégítsen — természetesen városi színvonalon. A Jednota új vásárlóközpontjának vezetője Szabó József elmondotta, hogy a kezdeti forgalmi tervük havonta 750 000 korona. Eből félmillió esik az élelmiszer- és 250 000 a vendéglátó részlegre. A nyitást mintegy félmillió korona értékű árukészlettel kezdték. Egyébként a vásárlóközpont építésére — a berendezéssel együtt — 5 millió koronát fordítottak. —i— у
