Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-11-18 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1372. november 18. 4 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA ________AZ EKSZ-EK SZAKBIZOTTSÁGAIBAN: Tartalmasabb, sokrétűbb tevékenységet! # Ml nem hiányozhat a kulturális bizottság munkatervéból? # A fel­ügyelő bizottság szerepe az efsz-ben ф Hasznos javaslat ф A Szövetkezeti Földművesek Szövet­sége Dolný K'ubín-i járási bizottságá­nak elnöksége legutóbbi ülésén sok fontos kérdés szerepelt, többek kö­zött az efsz-ek szakbizottságainak tevékenysége tartalmasabbá, sokré­tűbbé tétele, e szakbizottságok tagjai tudásgyarapításáról való gondoskodás is. Megállapítást nyert, hogy a' járás­nak 13 szövetkezetében létesítettek önálló kulturális bizottságot — ami helyes és követésre méltó —, s 11 efsz-ben még a régi módon, szociális­kulturális szakbizottság működik. Fel­ügyelő bizottsággal a járás valameny­­nyi efsz-e rendelkezik. Az elnökség értékelte az efsz-ek szakbizottságainak tevékenységét s javasolta annak tökéletesítését. Ebben a járásban 12 kultúrház van a nemzeti bizottságok kezelésére bíz­va. Äm egyetlen kultúrházban sincs olvasóterem, társasjáték-terem va«y klubhelyiség. Ezt a hiányt legjobban a mezőgazdasági ifjúság érzi, mert nincs hol szórakoznia. A hat szövetkezeti sportegyletben a sors iróniájaként csak az efsz-tagok gyermekei működnek közre, de ma­guk a szövetkezeti tagok annál ke­vésbé. Egyetlen szövetkezet sem létesített táncegyüttest, zenekart, vagy színját­szó csoportot. Emiatt a kulturális bi­zottságok tevékenysége nagyon sze­gényes, főleg összejövetelek, kirándu­lások, társasutazások szervezésére szorítkoznak. A helyzet javítását célzó intézkedé­sek közt első helyen szerepel az űj­­ságelöfizetö-toborzás, szövetkezeti könyvtárak, efsz-krönlkák, faliújsá­gok, propagandatáblák létesítése. Ja­vasolják továbbá a nagyobb szövetke­zetekben hagvománytermek létesíté­sét. Ezekben helyet kapnának a leg­több dolgozók, a szövetkezet alapító tagjainak, első tisztségviselőinek fény­képei. A kulturális bizottságok munkater­véből nem hiányozhatnak a szakmai és politikai előadások, a tévé-iskola (Haladó tapasztalatok iskolája) rend­szeres látogatása, s az ezt követő eszmecserék, a mezőgazdasági ifjúság klub-napjai (amelyek alkalmával megvitatják a legújabb könyvek, le1 pergetett filmek tartalmát), verse­nyeznek abban, ki a legjobb vers­­szavalő, éneklő, daloló, táncos, tár­sasjátékos, tánc- és teadélutánokat rendeznek, stb. Ne hiányozzék a munkatervból a SZISZ és a hnb együttműködésének szüntelen javítá­sa, a társadalmi és tömegszervezetek közös rendezvényei: például a Nem­zetközi Gyermeknap, népgyülés a köz­ség ügyeiről, a választási program feladatai teljesítése (faluszépítés stb.), hogy ilymódon is javuljon a la­kosok életkörülménye. Az is a kulturális bizottságok tag­jainak feladata, hogy — a helyi nem­zeti bizottsággal és az iskolával, együttműködve — segítsenek az idő­szaki helyi újságok, villámujságok szerkesztésében, a szénabegyűjtés, ga­bonabetakarítás, őszi csúcsmunka ide­jén. Ügyelnek arra is, hogy az évi pénzügyi terv készítésekor elegendő pénzeszközt irányozzanak elő az efsz­­tagok — és gyermekeik — fürdői gyógykezelésére, illetve üdültetésére. A felügyelő (ellenőrző) bizottságok tagjai mindenekelőtt az efsz-vezető­­ség és a taggyűlés által elfogadott határozatok teljesítését ellenőrzik. A szövetség Dolný Kubín-i járási bizottsága elnöksége a felügyelő bi­zottságok elnökeinek javasolja, hogy az ellenőrzés megkönnyítése érdeké­ben vezessenek egy füzetet, amelynek baloldalán feltüntetnék a határozatot, jobboldalán pedig azt, kinek és mi­kor, illetve meddig kell végrehajtania ezen határozatot. Továbbá arra is ügyelnek, igazságosan állapították-e meg a prémiumok összegét, megér­­demlik-e azok, akiknek juttatják, be­tartják-e a szövetkezeti demokracia elveit, rendszeresek-e a szövetkezet taggyűlései, vezetőségi ülései, az el­nöki értekezletek (a műszaki tiszt­ségviselőkkel), helyes-e a természet-A LIPTÓI HEGYEK LÁBÁNÁL: Beszélgetés burgonyatermesztőkkel Evek óta nagy gondot okoz a Liptovský Mikuláš-i Állami Gazdaságnak a burgonyatermés betakarítása. Jaroslav Karas, a gazdaság igazgatója erről így vélekedett: — Legalább 600 hektáron termesztünk évente burgonyát. Betakarítása két "hónapig is eltart. Az idén azt hittük, egy hónap alatt végzünk vele. Ám szeptember kilencedikén leesett az első hó, hetekig nem olvadt el, s azóta is szüntelen harcot vívunk az időjárás viszontagságaival. Itt a liptói hegyek között is jócskán összetorlódott a munka. A burgonya osztályozásán kívül silőznl, istállóírágyázni, szántani kell. — Ilyenkor a napi huszonnégy óra is kevés. Naponta 8—10 vagon burgo­nyát kell elszállítani; erre a saját munkaerőnk nem elegendő. Jól jött hát a segítség: legtöbb brigádos a lučeneci (losonci) járásból érkezett. Így azután a Liptovský Kríž-i és a dubravai üzemegységben naponta 450 kise gítő munkaerő dolgozhatott a burgonyabetakarítás szakaszán. Ha nem lehe­tett a mezőn dolgozni, akkor más munkaszakaszon segítettek, — tájékozta­tott az igazgató. Ekkora burgonya-területre sok gép kell. Van-e gépekből elegendő? — Hát bizony szűkében vagyunk a gépeknek. A burgonyának csak az egvharmadát tudtuk gépi erővel betakarítani. Tavaly vettünk egy gépet, amit a paludzkaí üzemegység területén próbáltunk ki: Milan Sochor és Jozef Moiíernfk gépkezelők felváltva dolgoztak a burgonvakombájnon. Az állami gazdaság agronőmusa Dušan Poliak mérnök többek között el­mondotta, hogy a jövő évben még az eddigitől is jobban választják meg a burgonya talajiát, a legjobb talajmunkát végzik, hogy a burgonyakombájno­kat maximálisan kihasználhassák. — Sokkal előbbre lehettünk volna a burgonyabatakarítással — neheztelt az agronómus —, ha idejében kapjuk meg az NDK-ből behozott automati­kus bnrgonyakombá|nt. No és hátráltatott az is bennünket, hogy a felvá­sárló üzem csakis zsákokban volt hajlandó átvenni a burgonya-szállítmá­­nvokat. Így azután mintegy 30 munkaerővel többet kellett alkalmazni, s a burgonvelei mesztés költségeit Is emelte. A felsőbb irányító szervek megkövetelik a burgonyatermesztő gazdaságok­tól a termőterület bővítését, évrői-évre. Ez fokozott feladatokat ró rájuk. Ezekkel a növekvő feladatokkal csak ügy tudnak megbirkózni, ha gépesí­tik a burgonvatermesztést, illetve betakarítást. Jó lenne, ha az Illetékesek idejében gondoskodnának a korszerű gépek behozataláról. ILLÉS BERTALAN beniek elosztása, a pénzeszközök fel­­használása? Természetesen, föfelada­­taik közé tartozik az efsz tervfelada­tai teljesítésének ellenőrzése, a terve­zett állománylétszám betartása, a be­adási kötelezettségek teljesítése. Tö­rődnek azzal, hogy az egyes tagok az efsz alapszabályainak megfelelően lartanak-e háztáji állatot, hasznosít­­ják-e a háztáji földet, s akkora-e a háztáji föld terjedelme, amekkora va­lójában jár a ledolgozott munkaegy­ségek, vagy más megállapodás ará­nyában? Az efsz-ek felügyelő bizottságai szorosan együttműködnek a falusi pártszervek elnökeivel, tisztségvise­lőivel, hogy így működésük, tényke­désük politikailag is helyes legyen. Amint látható, a szövetkezetek fel­ügyelő bizottságainak feladatai sok­rétűek. Felölelik a szervezeti, pénz­ügyi, anyagi és termelési kérdések egész sorát. A szóban forgó járási bizottság el­nöksége javasolja, hogy a felügyelő bizottság ossza két csoportra felada­tait. Az első csoportba tartoznának azok a feladatok, amelyek havonta rendszeresen előfordulnak, például a pénztári készlet kezelése, jutalom és prémiumfizetés, a vezetőség határo­zatai végrehajtásának ellenőrzése. A másik csoportba azok a feladatok tartozzanak melyek időlegesek, pl.:^ csak negyedévenként fordulnak elő.' Vagyis azon szakaszok ellenőrzése, ahol már többször fordultak elő hiá­nyosságok. Az ellenőrzéseket a fel­ügyelő bizottság a járási mezőgazda­sági igazgatóság felügyeleti szervé­­vek karöltve hajtja végre. A felsorolt feladatok végrehajtása érdekében a szövetség Dolný Kubíu-i járási bizottságának elnöksége elha­tározta, hogy egybehívja az efsz-ek kulturális, illetőleg felügyelő bizott­ságai elnökeit rövid politikai és szak­oktatásra. A járási mezőgazdasági igazgatósággal karöltve javasolja a kulturális bizottságoknak, hogy el­lenőrizzék a szövetkezetek szociális­­kulturális alapja pénzeszközeinek fel­­használását. Továbbá javasolta: min­den kulturális bizottság tagjai készít­sék el a jövő évi munkatervüket és a terv megvalósításához szükséges költ­ségvetést, amelyet jóváhagyás végett terjesszenek szövetkezetük taggyűlése elé. (jp) Az októberi forradalom katonája volt „Elvtársaim! Köszönöm, hogy segí­tettétek megvívni a harcot, amely a forradalom harca volt. Mi is segítünk, ha szükségtek lesz rá!“ — Lenin elv­­társ e szavakkal búcsúzott a forrana-, lom harcosaitól. Mindezt Kianek Sándor bácsi, a Kamenný Must-i (kőhídgyarmati) származású vöröskatona mondta el nekem. Sándor bácsi 1918—1921 kö­zött a Vörös Hadseregben szolgált, szovjet földön. Már abban az időben megismerte a szovjet nép hősies küz­delmét. Legtöbbet a Kara-Kum Vidé­kén járt. . Ez a vidék nagyon mesz­­sze esik a szülőfalujától. Ettől füg­getlenül mindig szeretettel gondol vissza bajtársaira. Ha összetalálkozna velük, bizonyára ismét felidéznék Le­nin elvlárs szavait. S lám, a nagy és bölcs Lenin sza­vai beigazolódtak. Hajdani Ígéretét a szovjet nép teljesítette: a második vi­lágháborút követően a Szovjet Had­sereg hős katonái — nagy vérálriozat árán — felszabadítottak minket a fa­sizmus járma, a kízsákmányolók Igája alól. Üjabb segítséget 1968—69-ben kaptunk, amikor veszélyben forgott szocialista rendszerünk, s a Szovjet unió a többi szocialista országgal karöltve, habozás nélkül teljesítette internacionalista kötelességét, meg­szabadítva hazánk dolgozó népét az ellenforradalomtól, az öldökléstől,a pusztítástól. ... Sándor bácsi nyugodtan, béké­ben, elégedetten él feleségével, üröm­mel tölti el az a tudat, hogy győzött az az eszme, amelyért egész életében harcolt, amelynek ápolója volt. Fiatal kora óta kommunista. Nehéz évtizede­ket élt át a kapitalista rendszerben. Sokszor éjnek idején gyalogolt a 16 kilométerre levő Köbölkútra, titkos pártgyűlésekre. Így táplálta önmagá­ban és embertársaiban a lenini esz­mét. Részt vett több vöröskatona tár­sával a Kun Béla által Uúrajrrában (Poltava) szervezett gyűléseken, 1921- ben is. — Ha ezeknek a gyűléseknek a programját végiggondolom, valójában mind beteljesült, beigazolódott, az akkori jövő — boldog jelenünk — szava volt. El-elcsukló hangon beszéli, я 76 éves Sándor bácsi — a párt vetetrán harcosa — mindazt, amit az idő tájt átélt. Beszélgetésünk végén öröm­könny csillan a szemében. Egy kis dobozt tesz elém. Az éremről Lenin elvtárs tekint rám. — A kitüntetésem — veti fel büsz­kén a fejét —, Bratislavában kaptam a Nagy Októberi Szocialista Forrada­­dalom 50. évfordulója alkalmából. Többféle kitüntetése is van, ame­lyeket nagy szeretettel, s féltve őriz. Hősies küzdelmeinek méltó erkölcsi, társadalmi elismeréséi. Sok szeretettel kívánunk Sándor bácsinak és hitvesének napsugaras, békés, nyugodt öregkort! Száraz Lászldné Ünnepeltek Coltovo (Csoltó) község parasztjai 1952 októberében tértek a szocialista fejlődés útjára. Amikor Ilire ment, hogy 38 földnélküli kisparaszt 188 hektár összterületen megalakította a földművesszövutkezetet, a község megbolygatott méhkashoz hasonlítóit. Az emberek éjszakákon keresztül ta­nácskoztak, hiszen komoly kérdésben kellett dönteniük: véget vetni a ten­gődő életformának, vagy továbbra is megmaradni a' régi mellett. Nehezen mozdult a paraszti gondolat. A kom­munisták és a kisgazdák tudták, hogy minden, ami a községben végbemegy, az emberért történik. A nagyobb gaz­dákat visszatartotta az évszázadok törvénye az ..enyém“. Am a gondol­kodásra nem volt sok idő. A kemény­fejűek lemaradtak. Az új élet mellett döntők pedig szorgalmas, kitartó munkájukkal évröl-évre gyarapították a 134 931 korona értékű közös vagyo­nukat. Traktorokat és nagyteljesítményű mezőgazdasági gépeket vásárolták, ami lényegesen megkönnyítette a munkájukat. Gj istállókat építettek. Mind a növénytermelés, mind az ál­lattenyésztés terén egyre szebb ered­ményeket értek el. Az egyénileg gaz­dálkodók is belátták, hogy nem ké­pesek a fejlődéssel lépést tartani és 1958-ban valamennyien beléptek a kö­zösbe. Ekkor a szövetkezet közös va­gyonának értéke elérte a másfél mil­lió koronát, amit 1971-ig újabb 7 mil­lió koronával gyarapították. A növénytermesztés egyes mutatói­ból is láthatjuk, hogy nagyot fejlőd­tek. Míg 1953-ban a gabonanemiíck­­nél áltagosan hektáronként csak lil mázsát értek cl, addig ma már 31,8 mázsánál tartanak. Kukoricából a 28 mázsa hektárhnzamátlag a busz év alatt megháromszorozódott. Burgo­nyából eleinte 50 mázsás hektárlioza­­mot értek el, az idén viszont már 130 mázsát takarítottak be hektáronként. Míg 1958-ban egy fejőstehéntől át­lagban 1300 liiert fejetk ki, ina már a 3000 körül járnak. Anyakocáktól 1958-ban csupán 9 malacot választot­tak el, ma már 16 darabot. A munkaegység értéke is szépen alakult, 1953-ban 9 korona volt, 19“U- ben már 25 korona a természetbenie­­ken kívül. A dolgozók átlagus havi jövedelme ma már eléri a 2000 koro­nát. Ez év márciusában a szövetkezet vezetősége és tagsága elhatározta, liugy egyesülnek Bohuiiovóval (Lcke­­nyével). fgy a két kis szövelkczetból egy nagyobb mezőgazdasági üzemet alakítottak, s így lehetőség nyílt a termelés szakosítására. A BARÁTSÁG egyesített szövetkezet 17 millió koro­na összvagyonnal indult. Sajnos, az idén az árvízkár több mint 1 millió 100 ezer korona volt, de ahogy F e­­jes Viktor, efsz-elnök elmondotta, a reményt nem adták fel. Nyugat-Szín vákia egyes járásaiból baráti segítsé­get kaptak. A Dunajská Streda-i (do­­naszerdaheiyi) és komárnoi (komá­romi) járásból jó minőségű takar inányt, a sládkoviéovoi (diószegi) cu­korgyártól pedig répaszeletet. A szá­lastakarmányt pedig az erdőgazdaság­tól és Magyarországról biztosítottak. Ma a Barátság szövetkezetnek mo­dern szociális épülete van, abol a fiatalok is helyét kaptak. Jelenleg nyolcán katunai szolgálatukat teljesí­tik, négyen szakiskolában tanulnak, többen pedig a szövetkezetben dol­goznak. A szövetkezet elnöké a lakosság kulturális életével nincs megeléged­ve. Sok a tehetséges fiatal a község­ben, csak nincs aki foglalkozzon ve­lük, pedig a szövetkezet minden se­gítséget megad. Mert a szövetkezetnek célja a lakosság fizikulturális neve­lése is, mivel csak így tudja a CSKP XIV. kongresszusának határozatait maradéktalanul teljesíteni. Végezetül el kell mondani: ma a rožňavai (rozs­­nyói) járás legjobb szövetkezetei közé tartozik a Barát­ság. És ha a Sajót megzabolázzák, ak­kor rövid időn be­lül még szebb gaz­dasági eredmény­ről adhatnak majd számot. A jubiláló BA RATSAG szövetke­zet dolgozóinak to­­további sok sikert kívánunk 1. В

Next

/
Thumbnails
Contents