Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-11-18 / 46. szám
1972. november 18. SZABAD FÖLDMŰVES Vállvetve az eredményesebb termelésért Amint az a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 26. ülésszakán is elhangzott, egyre inkább elmélyül a KGST tagállamai között kibontakoztatott szocialista gazdasági integráciú, s ez a tény jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok ipari és mezőgazdasági termelésének fokozódásához, a nemzeti jövedelem további növekedéséhez. Csehszlovákia a szocialista tábor országai közül a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségével tart fenn legszélesebbknríi tudományosműszaki, termelési és árucsereforgalmi együttműködést, nem beszélve a politikai, kulturális stb. téren kifejtett tevékenységről. A mezőgazdaság vonalán is elmélyültek a két ország együttműködési kapcsolatai. A Szovjetuniótól nemcsak jó minőségű, bőtermő búzafajtákat kapunk, s nem szorítkozunk csupán a különböző mezőgazdasági gépek adás-vételére, hanem kölcsönösen együttműködünk a tudományos-műszaki fejlesztés, a kutatás és kísérletezés szakaszán is. A szlovákiai és szovjetunióbeli tudományos intézetek munkájának összehangolása azon jegyzőkönyv értelmében történik, amit egyik részről az SZSZKSZ Mezőgazdasági Minisztériuma és a V. I. Lenin nevét viselő Össz-szövetségi Mezőgazdasági Tudományos Akadémia, a másik részről pedig a Csehszlovák Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia erősített meg aláírásával. az Állattenyésztés problémainak KÖZÖS MEGOLDÁSA A Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet két szovjet intézettel kötött kölcsönös együttműködési szerződést az 1971—1975-ös időszakra. Az együttműködés főleg a kölcsönös tapasztalatcserékre, a kutatásban elért eredmények ismertetésére, s ami igen fontos, a tudományos dolgozók kirserélésére, kölcsönös cserelátogatására irányul. Az évenként megkötendő konkrét egyezségek alapján egyre inkább a két állam mezőgazdasági gyakorlatában felmerülő, megoldásra váró problémák, kérdések kivizsgálására, megválaszolására orientálódik a tudósok közös munkája. A Dubrovicai Össz-szövetségi Állattenyésztési Kutatóintézet karöltve főleg a jobb tej- és húshasznosítású szarvasmarha keresztezés útján történő előállításával, valamint a sertések produktivitása fokozásának metodikai és technikai problémáival foglalkoznak tudományos dolgozóink, hogy a közeljövőben jobban ki lehessen használni a tudományos tapasztalatokat a nagykapacitású iparszerü állattenyésztő telepek létesítésénél és üzemeltetésénél. Az állatok takarmányozásának fiziológiai és biokémiai problémáival foglalkozó Borovszki Ossz-szövetscgi Kutatóintézet tudósaival folytatott együttműködés elsősorban a fehérje nélküli szintetikus nitrogéntartalmú anyagok marhahizlalásban való kihasználhatóságának megállapítására, valamint a borjak emésztőrendszerének morfológiai és fiziológiai elváltozásának tanulmányozására — különös tekintettel az állatok életkorára és a takarmány-adag összetételére — irányul. Ugyanezen intézet felügyelete mellett vesznek részt a nitrai kutatók a biogén stimulátorok, serkentő szerek állattenyésztésben történő felhasználhatóságának és alkalmazásuk következményeinek tanulmányozásában, s az ezzel kapcsolatos feladatcsoportok megoldásában. A nitrai kutatóintézetben a vitaminoknak a szarvasmarha takarmányozásában történő kihasználásával összefüggő feladatokat kell megoldani a tudományos dolgozóknak. A KGST tagállamai számára kidolgozott terv alapján és a Puskinban (Leningrád) székelő Állattenyésztési és Származástani Kutatóintézet irányítása alatt szakembereink részt vesznek továbbá az új, jobb, nagyobb hasznosságú állatfajták kinemesítésében és a meglévők tulajdonságainak tökéletesítésében stb. Előreláthatólag 1973 szeptemberében rendezik meg Nitrán azt a tudományos-metodikai tanácskozást, amelyre a kísérletekben résztvevő KGST tagállamok tudományos dolgozóit is meghívják, hogy közösen tárgyalják meg az elért eredményeket s a felmerülő nehézségeket. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a Košicei Állatorvosi Kutatóintézet a Moszkvai Űssz-szövetségi Állategészségügyi Kutatóintézettel vette fel a kapcsolatot, s a két intézet dolgozói az antropozoonózis felszámolásán fáradoznak. A Bratislavai Élelmiszeripari Kutatóintézet dolgozói a Moszkvai Húsipari és Baromfiíeldolgozóipari Kutatóintézet szakembereivel főleg az élelmiszerek szublimációs, szállasztásos szárítása terén fejtenek ki mindkét fél számára értékes kutatói tevékenységet. TÖBBET, JOBBAT, OLCSÓBBAN A XIV. pártkongresszusnak a mezőgazdasági termelés távlati fejlesztésére vonatkozó határozata kimondja, hogy minden erővel azon kell fáradozni, hogy lehetőleg saját forrásokból fedezzük a lakosság élslmiszerszükségletét. Ennek érdekében tökéletesen ki kell használni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket, nem szabad idegenkedni az új, bötermő fajták és nagyhasznosságú egyedek termelésbe történő besorolásától, az új termelési módszerek bevezetésétől és a gépesítés színvonalának emelésétől. Jelentős feladat hárul a kutatókra és egyéb tudományos dolgozókra is. Egyes növénytermesztési kutatóintézeteink szintén együttműködnek a szovjet tudományos intézetekkel, s közös erőkifejtéssel igyekeznek megoldani a fejlődés során felmerülő problémákat. A Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet pl. a Leningrádi Össz-szövetségi Növénytermesztési Kutatóintézettel létesített kapcsolatét, s a két intézet tudományos dolgozói a betegségeknek ellenálló, nagyobb aminosav tartalmú kukorica fajták és hibridek tulajdonságait, agrotechnikai követelményeit stb. tanulmányozzák. A Veľký Báb-i Dohányijtari Kutatóintézet és Krasznodari Dohánytermesztési Kutatóintézet dolgozói a nagylevelü dohányfajták termesztésével és feldolgozásával kapcsolatos kérdésekre keresik együttes erővel a választ. A szójatermesztés fellendítésének hogyan s mikéntjével a Piešlanyi Növénytermesztési Kutatóintézet és a Chabarovszki Összoruszországi Szójatermesztési Kutatóintézet dolgozói foglalkoznak. Évek óta több szovjetunióbeli tudományos intézettel fejt ki sikeres együttműködést a Rovinkai Mezőgazdasági Technikai Kutatóintézet. Főleg a Moszkvában, Tbilisziben és Kijevben székelő Gépesítési és Villamosítási Kutatóintézetekkel alakítottak ki jó kapcsolatot. A Szovjetunió és a KGST tagállamainak szakembereivel közösen a rovinkai tudományos dolgozók dolgozták ki a „Kukoricatermesztés, gyümölcs- és zöldségtermesztés, a baromfi- és juhtenyésztés, valamint a hegyi és hegyaljai körzetek termelési munkafolyamatainak gépesítéséhez szükséges gépek rendszeré“-t, amit minden tagállamban jóváhagylak. A mezőgazdasági gyakorlatban ez jelzi az említett -termelési ágazatok gépesítésének várható fejlődését s egyúttal lehetővé teszi a gépgyártásban a munkamegosztást, ami viszont azért fontos, mert ezzel elejét vesszük annak a nemkívánatos jelenségnek, hogy a KGST néhány tagállamában egyszerre ugyanazon küldetésit gép kifejlesztésére összpontosítsák figyelmüket a szakemberek. A TERMŐFÖLD TÖKÉLETESEBB KIHASZNÁLÁSÁÉRT ff A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA Köztudomású, hogy az öntözéses gazdálkodásban lényegesen jobb eredményeket lehet elérni, mint a hagyományos szántóföldi növénytermesztésben. Ezért az egész világon nagy méreteket ölt az öntözőrendszerek kiépítése. A Szovjetunióban főleg Ukrajna déli részén igyekszenek kibővíteni az öntöző-kapacitásokat, mert itt a legszélsőségesebbek a termelési feltételek. Ukrajnában 1946-ban 101 ezer, 1965-ben pedig már 543 ezer hektárt öntöztek. Jelenleg több mint egy millió hektáron folytatnak öntözéses gazdálkodást ezen a vidéken, s az ötéves tervidőszak folyamán évente mintegy 100 ezer hektárral tervezik növelni az öntözött területek nagyságát. Az élelmiszerek iránti igények fokozódása megköveteli, hogy a kö- í zeljövőben legalább 3,7—4 millió hektáron végezzenek öntözéses gazdálkodást. Az öntözéses gazdálkodás gyorsütemű fejlesztésében nagy feladat hárul a Szovjetunióban a Cherszoni Ontözőgazdálkodási Kutatóintézetre. A szovjet kutatóknak olyan öntözési módszert kell kifejleszteni, amelynek segítségével egy személy 1000 hektárt képes megöntözni (0,5 1/secha folyadéknyomás-változási együttható, hidromodulus esetén) egy idény alatt. Az ezirányú kísérletek tapasztalatait és eredményeit hazánkban is jól kamatoztathatjuk majd, annál is inkább, mert a Bratislavai Ontözogazdálkodási Kutatóintézet tudományos dolgozói szorosan együttműködnek a szovjet szakemberekkel. A szovjet tudósok főleg a nálunk alkalmazott sávos öntözőberendezések és a felszíni csővezetékek szétszedésénél és összerakásánál alkalmazott berendezések, valamint a Nagykiterjedésű Öntözőrendszerek szervezésében és azok üzemeltetésének gazdaságosságát vizsgáló kutatásokban szerzett tapasztalatok iránt érdeklődnek. Mi viszont a cherszoni intézet öntözéses búza-, kukorica és szójatermesztésének tapasztalataiból igyekszünk meríteni. A Szovjetunióban alkalmazott módszerek hazai viszonyok közötti ellenőrzése és szükségszerű módosítása után bizonyára nagy segítséget jelent majd termelőinknek ezen módszerek elterjedése. Csak nagy vonalakban vázoltam fel a mezőgazdasági termelés, gépgyártás és kutatás szakaszán a Szovjetunióval karöltve kifejtett tudományos együttműködésünket, de már ebből is kitűnik, milyen nagy méreteket ölt a két baráti ország és a KGST többi tagállamai közötti baráti kapcsolat és a szocialista gazdasági integráció, mely akárcsak a múltban, a jelenben és a jövőben is méltóképpen járul hozzá a szocialista tábor országainak mezőgazdasági termelése színvonalának emelkedéséhez, gazdaságosságának fokozódásához. KÁDEK GÄBOR Répatermesztési kilátások 'n a Az előzetes felmérések és jelentések szerint Európában idén csupán átlagos eredményekre van kilátás a cukorrépatermesztésben. A szeszélyes időjárás kedvezőtlenül befolyásolta a kelést és a fejlődést, majd a későbbi esőzések fékezték a répa cukortartalmának gyarapodását. Az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban idén 5 %-kal növelték a cukorrépa területét. Az augusztus közepén végzett ellenőrzések szerint a legtöbb államban a tavalyinál kisebbek voltak a répaegyedek s azok cukortartalma sem érte el a múlt évi átlagot. Az NSZK-ban 412, Franciaországban 318 gramm súlyú volt egy átlagos cukorrépa. Belgiumban, Hollandiában és Olaszországban sem a legkedvezőbb a helyzet. A termőterület növelése ellenére úgy néz ki a helyzet, hogy a felsorolt államokban idén jóval kevesebb cukorrépát takarítanak be, mint a múlt évben, sőt feltehetőleg az utóbbi öt év átlagát sem érik el. Az USA-ban idén mindössze 561,7 ezer hektáron termett cukorrépa, vagyis 1,1 %-kal kisebb területen, mint 1971-ben. A terméskilátások itt sem a legkedvezőbbek, mivel mintegy két millió tonnával kevesebb lesz a répatermés, mint egy évvel korábban. A legtöbb helyen tehát kedvezőtlen a helyzet. Ezzel szemben a Dél-Afrikai Köztársaságban 1,4 millió tonna helyett 1,9 millió tonna cukorrépa begyűjtésére számítanak. Hazánkban idén jé átlaghozamokra számítanak, de az eddigi tapasztalatok szerint a cukorrépa cukortartalma jóval kisebb lesz, mint a múlt évben kimutatott átlag. •—r— Két új gép a szőlőtermesztés szolgálatában Mint ismeretes, Szlovákiában az utóbbi években lényegesen megnövekedett a szőlőültetvények területe. A szőlőtermesztés még napjainkban sincs kellőképpen gépesítve, ezért érthető, hogy a nevezett növény termesztésével foglalkozó mezőgazdasági üzemek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a gépesítés terén elért fejlődés iránt. A kézi munkára legigényeseb szőlőtermesztési munkák egyike a metszés, valamint a felhalmozott szőlővesszők, nyesedékek eltávolítása, sorközökből történő kihordása. Ezt a problémát igyekezett megoldani több mezőgazdasági üzem, amikor a Magyarországon gyártott nyesedékaprítő gépeket megvásárolta. A gbelcel szövetkezet a múlt évben vásárolt egy RZ—1,5 jelzésű nyesedékaprítőt, amely a törökszentmiklósi gépgyárban készült. Elég későn érkezett a gép, ezért mindössze 10 hektár területen tudták bevetni, de így Is jelentős segítséget nyújtott a szövetkezet szőlészeti csoportjának. Varga József, a szövetkezet szőlésze elismerően nyilatkozott a szóbanforgó gép munkájáról. A bú£i szövetkezetben is beváltotta ez a gép a hozzáfűzött reményeket. Ezen ismeretek birtokában cseppet sem csodálkoztunk azon, hogy a Budapesten megrendezett Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Kiállításon a hazai és külföldi szakemberek minden várakozást felülAz USM-II-E univerzális szőlőművelő gép. múló érdeklődést tanúsítottak az Egri Mezőgép (Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat) által gyártott és bemutatott új típusú nyesedékaprítő Iránt. Az érdeklődők között számtalan csehszlovákiai szakember volt. A rögtönzött, meleghangú kerékasztal beszélgetésen, melyen az Egri Mezőgép részéről többek között Török István vállalati igazgató, Sarkadi Ernő kereskedelmi osztályvezető és Török Zoltán főmérnök is részt vett, jómagam is elbeszélgettem a gyártóvállalat szakembereivel ezen gép küldetéséről, alkalmazhatóságáról stb. Megtudtam többek között, hogy ezt a gépet szovjet dokumentációk és mintagépek alapján a KGST tagállamai közötti együttműködés keretén belül gyártja az Egri Mezőgép. A sorozatgyártás már kezdetét vette, s a nemzetek közötti megegyezés alapján 1973-ban előreláthatólag a KGST minden tagállamába eljutnak ezek az új gépek. A szóbanforgó nyesedékaprítón kívül itt gyártják majd — szintén nemzetközi kooperációban — a gödörfúrókat, sorművelö kultivátorokat, kacsozókat, bogyózógépeket stb. is. A KGST illetékes tagozatán, már Csehszlovákia is bejelentette ezen gépek iránti igényét. Remélhető, hogy rövid időn belül megjelennek mezőgazdasági üzemeink szőlőültetvényeiben, A NAF—1,2 nyesedékaprítő. hogy egyrészt könnyebbé tegyék az emberek munkáját, másrészt gazdaságosabbá változtassák a termelést. Szóljunk néhány szót magáról a gépről is. A NAF—1,2 nyesedékaprítő a szülő metszésekor keletkező nyesedék felaprítására, zúzására szolgál. A gép villás felszedő szerkezetével megemeli, majd az etetőhengerek közé továbbítja a nyesedéket. Az álló- és forgókések által felaprított nyesedéket a gép visszaszória a talajra. A felaprózott szőlővesszőket kiváló szervestrágyaként lehet bedolgozni a talajba, amit kultivátor segítségével végzünk. A NAF—1,2 nyesedékaprítót már 28 LE-s erőgéppel is lehet üzemeltetni. A gép óránkénti átlagteljesítménye 1,5—2 ha. Itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy egyesek szerint lehetetlen minden évben olyan nagymennyiségű nyesedéket beszálltam a talajba. Nos, erre már sokan gondoltak, s úgy oldják meg a problémát, hogy az első évben az egyik sorközben dolgozzák be a talajba a két sorról lekerülő nyesedéket, a második évben a másikban. így két év alatt elég ideje van a szervestrágvaként bedolgozott, felaprózott nyesedéknek a tökéletes elbomlásra, majd két év múlva minden veszély nélkül meg lehet ismételni ugyanazt a folyamatot. Ebben az esetben azonban már a metszést is úgy kell irányítani, hogy csak minden második sorközben halmozódjon fel a nyesedék. A nyesedéket egyenletes vastagságú és a gép munkaszélességének megfelelő szélességű rétegben kell elteríteni a talajon, mert a szóbanforgó gép átlagteljesítménye, és az elvégzett munka minősége nagyban függ a nyesedék mennyiségétől és annak sorközbeni elrendezésétől. A szőlészeti szakemberek hasonló érdeklődést tanúsítottak az USM-II-E univerzális szőlőművelö gép iránt is, amely szintén a nevezett cég gyártmánya. Az univerzális gép széles, 2400 nim-tól kezdődő sprtávolságú szőlőültetvényekben üzemeltethető. Segítségével ötféle műveletet lehet elvégezni, mégpedig a gyökérzóna műtrágyázását, kultivatorozast, mély* lazítást, fedést és elónyitást. Az' 1440 mm hosszú, 1750 mm széles és 450 kg-os gép teljesítményigénye: 28 LE-es traktor. A USM-II-E univerzális szőlőművelö gép óránkénti átlagteljesítménye — a végzett művelettől függően — 0,2—0,7 hektár. Az egri gépgyár idáig elsősorban az SK—4 gabonakombájnoknál nélkülözhetetlen ferde felvonókat, szalmarázókat stb. gyártotta, és szállította Csehszlovákia mezőgazdasági üzemei részére. A KGST tagállamai közötti együttműködés keretén belül tovább bővül a két ország együttműködése, s ennek remélhetőleg liaiftarnsau megmutatkozik majd a pozitív következménye. —-dók—
