Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-11-11 / 45. szám
KSeggel van, alig hét óra. Az eső zuhog. A Maié Trakany-1 (klstárkányl) határ egy felbolygatott méhkashoz hasonlít. Az eső ellenére szedik a gyümölcsöt, szállítják a zöldséget. Egy pótkocsi dinnyét két traktor húz, mert a térdig érő sárban egy nem bírja. Újlaki Feri bácsi meglepődve végig néz rajtunk, hogy félcipőben hogyan közelítettük meg kunyhóját. Rég nem találkoztunk ilyen járhatatlan, vendégmarasztaló sártengerrel Bodrogközben. A falu végéig követett az aszfaltos út, de utána megszűnt a „világ“. Mondják is ezt az öregnek, aki munkaszerető, törekvő ember hírében áll a gyümölcs- és zöldségtermesztés terén, nemcsak Bodrogközben, hanem egész Szlovákiában. A falu szélétől a Tisza partjáig, a szovjet és a magyar határig, amerre csak nézünk, mindenütt gyümölcsfát és zöldségest látunk. Megy előttünk és magyaráz. Az eső elől egy vasúti kocsiba vezet bennünket, ahol ágyat és zöldséges ládát találunk, és leülünk. — Itt már hónapja élek ebben a vasúti kocsiban. Mégcsak a faluban sem voltam. Vigyázni kell a zöldségre, mert dézsmálják az emberek. Adtam dinnye palántát annak, aki kért. De úgy látszik, jobban ízlik a „tiltott gyümölcs“. Nincs-e csőszük? — Van. Prostyák János, de 6 a kert alatt vigyáz a paprikára, paradicsomra, meg a szőlőre. Ilyen nagy területre egyedül vigyázni lehetetlen. Van úgy, hogy az erdő tele van sátorral. A suhancok nem egyszer megpróbálták a dinnye dézsmálását. Pedig ha jönnének, megkínálnám őket. így kénytelen vagyok magam vigyázni. Újlaki Feri bácsi a szövetkezet alakulásától csoportvezetője a gyümölcs- és zöldség kertészetnek. Túl van az öt ikszen, s két év múlva kiérdemelt nyugdíjba megy. Széles arcára mély barázdákat rótt az élet. A pénztárcájából képeket vesz elő és magyarázza a képekhez fűződő emlékeit: — 1970-ben itt olyan árvíz volt, hogy a gyümölcsösben felbecsülhetetlen kár keletkezett, s 15 hektárról a szép fákat ki kellett szedni s újból betelepíteni. Kísérletként a fák közé dinnyét, paradicsomot ültettem és babot vetettem. A szövetkezet tagsága nem nagy bizakodással volt a dinnye Iránt, de én tudtam, hogy itt megterem. Az öt hektár területről 16 vagon termést értem el. Ilyen eredmény Bodrogközben még nem volt! A paradicsom 300. a bab pedig 150 mázsát termett hektáronként. Az eső kissé alább hagyott, így kimentünk szétnézni. Reggel öttől három vagon dinnyét szedtek le. Sztankó János, Váradi József és a többiek értenek a dinnyéhez. Távolabb Pilócky Istvánná és csoportja a paradicsomot szedi. ségtermeszléssel. A gyakorlathoz szükséges szaktudást részben a szakkönyvekből szereztem. Háromszor voltam Prievidzán iskoláztatáson, de voltam Bratislavában, Trencínben, Košlcén is. A szőlőskel szakiskolában is részt vettem a tanfolyamokon. Már ott megtanultam, hogy a zöldségtermesztés csak akkor gazdaságos, ha korán szállítjuk az árut a piacra. Próbálkoztunk az üvegházi palántaneveléssel is, de valahogy abba maradt. Idén kísérletként bevezettük a fóliás palántanevelést. Nagy jövőt látok ebben. Ezért jövőre alkalmazni is fogjuk, főképpen a paprikánál, paradicsomnál és a dinnyénél. Az öntözéses gazdálkodás felől érdeklődünk. — A kert alatt 30 hektárt öna víznek felbecsülhetetlen értéke volt. Ez az öntözőberendezés a mai kornak már nem felel meg. Ezt tudja a szövetkezet vezetősége és így újat vásárolnak, hogy szükség esetén a 100 hektáros gyümölcsöst is locsolhassuk. Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésében az említett szövetkezetben előre tekintenek. Az ötéves tervidőszak végéig 300 hektárral növelik az öntözőterületet. Feri bácsi számítása szerint, a szövetkezet öntözéssel 30 százalékkal emelte a 30 hektáros terület hektárhozamát, ami több százezer korona haszon a gazdaságnak. Utunk a T hektáros szőlőskert mellett vezetet. Kapitány István gondterhelten szemlélte a gazdagnak ígérkező termést. Gazdag volt íz idei paprikalerniés is a Maié Trakany-i Efszben. Fényképezte Petrik Lászlóné — Elég már az eső — jegyzi meg — mert a fekete rothadás kárt tesz a szőlőben. A szőlő másik oldalán Réh Pálné és további 15-en a paprikát szedték. Itt találtuk a legfiatalabb csoportvezetőt, a 20 éves Bodzás Erzsikét, aki Veľké Kapusany-ban végezte a mezőgazdasági szakiskolát. Elmondta, hogy az iskola elvégzése után az irodába helyezték, de neki a természetben jobban tetszett. így lett csoportvezető, Feri bácsi utódja. — A gyakorlati munkámban sokat segítenek az idősebb kertészek. Sokat tanultam tőlük. Ok ismerik a gyümölcs- és zöldségtermesztés csínját-bínját. — Milyenek a hektárhozamok — érdeklődünk a fiatal kertésztől. A szakszerű öntözésnek köszönhetjük, hogy a 8 hektár paprika átlagosan megadja a 200 mázsát hektáronként. A paradicsomnál 300 mázsás hektárhozamot értünk et, míg a hagymánál 200 mázsát. A hagyma termesztése nem kifizetődő, mert nagyon igényes és olcsón vásárolják fel. Jövőre már áttérünk a szántóföldi hagymatermesztésre. A vegyszeres gyomirtás alkalmazása lehetővé teszi az önköltség lényeges csökkenését, mivel a vetéstől a betakarításig lehetővé teszi a gépesítést. Megtalálható itt a zöldségfélék minden fajtája, az uborkától a káposztáig. Ez évben a különböző betegségek és kártevők ellen háromszor permeteztek. Befejezésül a gyümölcsös felől érdeklődünk a fiatal csoportvezetőtől. — Összesen 100 hektár gyümölcsösünk van. Különböző almafajtából 70 vagon termésre számítunk. De van körte, szilva és őszibarack. Az idei termés szépnek mondható. A szilvának csak kis hányadát értékesítjük. Jól megérleltetjiik s a saját szeszfőzdénkben kifőzzük. Sok ember akad az országban, aki már megízlelte a kistárkány! szilvapálinkát. Aki egyszer megkóstolja, mindig a szájában érzi aromáját. — Milyen bevételre számítanak? — Magam végzem a gyümölcs- és a zöldségtermesztési könyvelést is, így tudom, hogy a tervezett három millió korona bevétel meg lesz, sőt még pár százezer koronával túl akarjuk lépni. Hektáronként 50 ezer korona bevételre számítunk. Dinnyéből pedig 80—T00 ezer koronára. — Milyenek a terveik? — Jövőre 10 hektár gyümölcsöst fiatalítunk és a dinnye termesztésére akarunk nagyobb gondot fordítani. Az öntözést pedig bevezetjük a kertészkedés minden ágazatába, Így a hektörhozamon 30 százalékkal emelhető a termelékenység. ILLÉS BERTALAN Д ermekkoromban szüretelés közben ismerkedtem meg az őszibarackkal. Mikor a borszőlő megérett, akkor érett ez is. Nálunk csak egy fajtáját ismerték. A kis gyümölcsű, nagy magvú, kevés húsú, magvaváló vadbarackot. Senki sem szaporította tudatosan. Az eldobált magvakból keltek ki és hagytak meg néhányat a szőlő között, ahol kikelt. Nagyapám így magyarázta,, azért őszi, mert ősszel érik“. A felszabadulás után Nyugat- Szlovákiában láttam először ökölnyi nagyságú, nyáron érő őszibarackot. Akkor azt gondoltam, hogy ez újdonság. És ha teret hódít nem fogják őszinek hívni. Találtam olyan vidéket is, ahol csak baracknak, másutt rózsabaracknak nevezték az őszibarackot. Egyre jobban érdekelt ez a gyümölcs fajta. Sok utánjárással, olvasással, tapasztalatszerzéssel és kísérlettel jutottam odáig, hogy valamit én is papírra vessek az őszibarackról. Az őszibarack távol-keletről került hozzánk. Hazája, fajai szerint Kína és Perzsia. Perzsiából Nagy Sándor hadjáratának Idején a görögök révén jutott el Európa déli részeibe. Később Közép-Európa országaiba is. A XV'I. században nagy szerepet játszott az őszibarack hazánk gyümölcsei közt is. Bauhin Kaspar rendszertani művében, mely a Pinax theatri botanici címet hordja, hétféle őszibarackot különböztetett meg. Ezek közül legérdekesebb a tnagvaváló Vérbarack és a Woyssel sárga duráncija. Ebben az időben az ismert szakírók, köztük Lippay sem ismeri az őszibarack eme nevét, közönséges baracknak nevezi a kajszival szemben. A fajták megkülönböztetése még csak csoportokra vonatkozik. Ismerik a duránci és magvaváló, feliér-, sárga és vereshúsú közönséges barackokat. Őszinek csak а XVIII. században kezdték nevezni, pedig már akkor is volt nyáron érő őszibarack. Az elnevezés okál nem ismerjük. Az első adatot ezzel a névvel kapcsolatban Mikes Kelemen törökországi leveleiben találjuk „Körtvély, alma, szilva nincsen, hanem a sok őszibarack“. Ekkor azonban már a francia őszibarackok vezetnek nálunk is. Természetesen csak a mágnások kertjeiben, ahol francia módra rácson nevelik a nemes gyümölcsöt. A múlt században széles körben elterjedi az őszibarack termesztése és a fajták száma is egyre gyarapodik. Leibizer 13, Colin 22 fajtát ismertetett. A múlt század közepén, hogy milyen kedveltek voltak nálunk a francia őszibarackok, bizonyítja Kovács József Kalauz könyve, amelyben 32 a magvaváló francia és csak 3 a hazai duránci fajták száma. A francia őszibarackok legnagyobb részben világosbúsú magvaválók. Ezek annyira kedveltek és elterjedtek voltak, hogy egyes helyeken az őszibarackot francia baracknak is mondják. A francia fajták után az angol, majd az amerikai fajták hódítottak teret. És ezek közül is a magvaválók terjedtek el. A magvaváló őszibarackok őse minden bizonnyal a Vérbarack. Ebből erednek a sárgahúsú, és ezektől a világoshású őszibarackok, amelyek а XVIII. és а XIX. században hódítottak. A Vérbarack nálunk nem termett nemes fajtákat. Ennek nemes fajtái mind nyugati eredetűek. De a sárga duránciak törzse nagyrészt hazai eredetűek. Ezek azonban soha sem tudták megingatni a behozott fajták hírnevét. Napjainkban már vetélkedhetnének azok az új fajták, melyeknek egy rés^e még termesztési szabadalmat sem kapott. De majd erről inkább nagyon jól érezte magát az őszibarack. Igen nagy mértékben elterjedt. De sajnos, falunkba csak a vadbarackból jutott, annak ellenére, hogy az ínség sok embert Amerikába üldözött. Hazajövet csak kevés pénzt és összetört csontjukat hozták a kivándorlók. Nagyapám is a bányák mélyén törte magát, nekem mit mondhatott egyebet, minthogy az őszibarack azért őszi, mert ősszel érik. Az őszibarack fajtáinak ma már se szeri, se szánta. Ez annak köszönhető, hogy sok köztük a magnemes fajta. Nem kell oltani csak magot ültetni és egyik legjobb fajta gyümölcsünk birtokába jutunk. Az őszibarack virága hímuös vagyis önbeporzós. Csak nagyon kevés az idegen megporzású fajta. később szólunk. Nagyon sók hazai és külföldi fajtát háttérbe szorított az amerikai divat. Ami abból áll, hogy a későn érő duráncai fajták helyett korai duránciakat termesztenek. Amerikában a jó piac miatt kezdték meg a céltudatos nemesítést a korai duráncai fajták létesítésére. E törekvés hihetetlen eredménnyel járt. A gondolat tulajdonképpen Angliából ered. Rivers kezdett korai őszibarackokat nemesíteni. Nevét őrzi a Rivers korai. Az amerikai korai őszibarackok azonban sokkal nagyobb jelentőségűek, s valósággal forradalmasították az őszibarack termesztést. Az amerikaiak duránciakat választottak erre a célra, amelyek jobban beváltak, mint a magvaváló Rivers korai. Az első ilyen korai amerikai fajták már 1886-ban jelentek meg. Tors Kálmán összefoglaló ismertetést írt róluk a Gyümölcsészeli és konybakerlészeti füzetben 1889-ben. E cikk heves hangulatot váltott ki az olvasók körében. Őszibarack nyár derekán! „Hogy nevezzük ezután az őszibarackot őszinek, mikor a nyáron érő kajszi némely fajtájánál korábban érik“ — kiáltott fel Tors és igazat kell adnunk neki. Bizony ez a gyümölcs nem szerencsés a nevével, nem perzsa, nem francia, hanem kínai, és már nem őszi, mert legkorábbi fajtája május végén érik. Tors 12 fajtát ismertetett az említett cikkben, azóta egyesek divatjukat múlták, mások jelentek meg a piacokon. A korunkban ismert fajtáK közül legelső a Május virága, amely nálunk június végén érik. Déli országokban pedig nevéhez híven, már májusban éretten „mosolyog“ a fán. Az amerikai őszibarackok idején pusztított nálunk a legnagyobb mértékben a szőlőtetű. A kipusztult szőlők helyén Ezt tudva, sokat törtem a fejem, hogy miért van az a sok új fajta keletkezése a magnemes fajták között is. F. Engels „A természet didaktikája“ című munkájában megsemmisítő bírálatot gyakorolt a régi irányzat felett, amely a szerves világban az abszolút azonosság létezését, az élő szervezetek változatlanságát hirdeti. Engels az azonosságot dialektikusán fogta fel.“ A növények, az állatok és minden séjt, az életnek minden pillanatában azonos önmagával, de ugyanakkor különbözik is önmagától. A régi közmondás azt tartja, hogy nem messzi esik az alma a fájától. Ez az amikor a sejt azonos önmagával. És az az alma, amelyik a diófa alá gurul, az a sejt amelyik különbözik önmagától. Ami az új fajtát alakítja ki. Könnyebben megértsük, a világon minden ember liasonít egymásra és különbözik is egymástól. Egyszerű szülőknek is születhetik kiváló gyermeke. De a kiváló szülőktől sem várhatunk feltétlen kiváló gyermeket. Hogy visszatérjek oda, ahonnan elindultam, az őszibarack a nemesítés és a kiválogatás által lett nyári barack. És egyetlen magnemes fajta sam biztosít változatlan utódot. Ha ilyen fajtát akarunk elérni, akkor feltétlenül oltás útján kell szaporítanunk. Napjainkban a sok külföldi tanulmányút terjeszti legjobban az új fajták létrehozását. Jómagam is hoztam még Bulgáriából is magnemes fajta őszibarackot, és elültettem a magját. Teljesen más fajta lelt belőle. Nálam nem jobb, de roszszabb, az erqfletinél. De találkoztam olyan szerencsés emberrel is, akinek kertjében az utód nemesebb lett az ősénél. Szakértők szerint már az is nagyon jő eredmény, ha ezer elültetett magból egy külömb fajta származik a szülő fajtánál. De minek a ló, ha neuť'fiidunk ráülni. A véletlen folytán kialakult új fajta is csak oltás árán tartja meg fajta azonosságát. Micsurin szerint még az alany is befolyásolhatja az öröklődést. Ez még napjainkban is sok vitára ad okot. Hogy mennyire van igaza és menynyire nem, afelett mi nem dönthetünk, még hozzászólásához is sok tudás szükséges. Magunknak csak legalább annyit kamatoztassunk a nagy tudós kincsestárából, hogy ha az alany minőségi változtató erejét nem is értjük, a mennyiségre irányulását könnyen megismerhetjük. Régebben a keserűmandulát ajánlották az őszibarack legjobb alanyául, manapság pedig bebizonyosodott, hogy saját magcsemetéjébe oltva termi a legtöbbet. Ezt azelőtt is tudták, de azért nem hirdették, mert a mandulában könnyebben fogan az oltás. Ha raandulába oltva 90 százalékos eredményt érünk el, őszibarack alanynál csak 30 százalékra számíthatunk. Emiatt a kertészetek továbbra is a mandula alanyt használják. Lapunkban már sokan írlak az őszibarackról, jómagam is. Csak arról nem szóltunk, hogy mikor lett őszi. Most megírtam, hogy írásban Mikes Kelemennél találkoztunk először. De hogy ö is miért nevezte őszinek, azt eddig nem sikerült felderíteni. Ha valaki ennek az okát is tudja, írja meg. Szívesen olvasnám. CSURILLA JÓZSEF ELEG VITAMIN A Kráľovský Chlmec-i (királyliclineci) gyümölcs és zöldség felvásárló és ellátó vállalat jól felkészült a lakosság téli ellátására. Anton Kučera igazgató tájékoztatása szerint a tavalyi készlettel szemben mintegy 8 százalékkal több zöldséget és gyümölcsöt biztosítottak a téli idényre. A felvásárló központ raktárában 452 tonna zöldségei és gyümölcsöt tároltak. Így a fogyasztók rendelkezésére áll 1G vagon káposzta, 5 vagon petrezselyem, 7 vagon sárgarépa, 9 vagon hagynia, 3 vagon karalábé, 1,5 vagon zeler, 3 tonna fokhagyma, 10 tonna kelkáposzta, 10 tonna vöröskáposzta, 11 tonna cékla, továbbá 25 vagon alma. 700 tonna burgonya és 10 tonna egyéb zöldség és gyümölcsféleség. A felsorolt számok azt bizonyítják, hogy a múltban oly sokat keresett vitaminokból elég lesz Kráf. Chlmec és környéke lakosságának. I. ß* 1 — Problémáink yaimak a paradicsommal — magyarázza Feri bácsi. A Krár. Chlmec-i zöldségfelvásárlóuak nem kell a piaci paradicsom, a trebišovi konzervgyár pedig messze van, és olcsón is vásárolja. — Mól tanulta a zöldségtermesztés mesterségét? —- faggatjuk. — (jyerek korom óta foglalkozom a gyümölcs- és a zöldtözünk, dicsérni tudom az öntözést. Az elnök ígérte, hogy jövőre az egész kertészetet öntözni fogjuk s még ez évben megvásároljuk az öntözéshez szükséges berendezést, mert a vízre nagy szükségünk van. A múltban itt csak az ég csatornái öntözték a földet. De pár évvel ezelőtt vásároltak egy öntözőberendezést, amelyet néha napján használtak, de ez évben
