Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-10-21 / 42. szám
1972. október 21. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Technikai haladás A MŰSZAKI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A SZOVJETUNIÓBAN Motto: „Mi tudtuk, hogyan kell lerakni a szocializmus építésének alap- Iáit a mezőgazdaságban — ehhez legelőször is széles körben a műszaki forradalmat kell megvalósítani.“ V. I. LENIN A Szovjetunió szocialista mezőgazdaságában folyamatosan, lépésről lépésre valósítják meg a technikai fejlődést. A mezőgazdasági üzemek állandóan és egyre nagyobb mértékben térnek át a termelés ipari módszereire és formáira, valamint az ipari üzemekhez hasonló munkaszervezésre. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek folyamatosan szerzik be az egyre korszerűbb, nagy teljesítményű műszaki berendezést, amelynek előállítását a fejlett ipar biztosítja. Évről évre növekszik és szilárdul a szocialista mezőgazdasági üzemek anyagi-műszaki alapja a Szovjetunióban. Az 1966—-1970-es években .a Szovjetunióban több mint 2 millió 110 ezer traktort, továbbá 9 milliárd rubel értéket meghaladó mezőgazdasági gépet gyártottak, ebből 500 ezer gabonakombájnt, 110 ezer takarmánykombájnt és más gépeket állítottak elő. Ez alatt az időszak alatt a mezőgazdasági gépek gyártása 41,3 százalékkal, az állattenyésztés technológiai berendezéseinek gyártása pedig 220 százalékkal emelkedett. A legutóbbi öt esztendő alatt a tudományos kutatóintézetek által több mint 400 új traktort és mezőgazdasági gépet fejlesztettek ki és gyártottak le, amelyek a világszínvonalat elérő műszaki-gazdasági mutatókkal rendelkeznek. A Szovjetunió mezőgazdasági üzemet 1975-ig további 1 millió 700 ezer traktort, és 15 milliárd rubel értékű mezőgazdasági gépet kapnak. jelenleg a legfontosabb mezőgazdasági munkákat már teljes mértékben gépesítették és a termelés, valamint a mezőgazdasági gépek fejlesztésének további tudományos-műszaki előrehaladása a következőkre irányul: — a mezőgazdasági termelés minden ágazatának komplex gépesítését biztosítani az egyes termelési és éghajlati adottságok alapján a lehető legkevesebb »rektor- és mezőgazdasagi géptípust felhasználva, — a mezőgazdasági gépek több célra való felhasználásának és unifikálásának elérése. — olyan műszaki-gazdasági mutatók biztosítása az új gépeknél, amelyek a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára emelik, illetve ezt megközelítik és amelyek a mezőgazdasági munkák lehető legnagyobb gazdasági hatékonyságát és jó minőségét biztosítják. Ezek a rendszerek és a kiválasztott mezőgazdasági gépek műszaki színvonala az 1971— 1972-es évben kihasson az élő munka szükségletére és növelje a mezőgazdasági üzemekben a munka termelékenységét a növénytermesztés terén. 1,5—2- szeresen, az állattenyésztés szakaszán pedig 2—2,5-szeresen. Ezek az eredmények és a fejlődés további irányzatai lényegében az SZKP XXIV. kongreszszusán kitűzött konkrét feladatok teljesítését jelentik a mezőgazdasági gépgyártásban. A mezőgazdasági gépgyártás jelenlegi terjedelme és gyors növekedése megköveteli, hogy megoldják a mezőgazdasági technika üzemképességének fenntartását elősegítő komplex gondoskodás kérdését a műszaki szolgáltatás és a gépjavítás útján, természetesen ipari alapon. A Szovjetunióban ezt a tevékenységet a mezőgazdasági termelés jelentős fokú koncentrációja mellett is ipari alapokon biztosítják a szakosított gépjavító üzemek, amelyek a „Szojuz Szelhoztyehnyiki“ vállalatba tömörülnek. A vállalat tevékenysége szavatolja a javítások minőségét és a további műszaki szolgáltatásokat, miáltal kedvezően befolyásolja a mezőgazdasági technika költségeinek csökkentését és a gépek üzemképességét. Említést érdemel az is, hogy ezeket a szolgáltatásokat, elsősorban a mezőgazdasági gépek javítását, olyan mezőgazdasági üzemeknek nyújtják, amelyek 5—15 ezer, sőt ennél nagyobb területen gazdálkodnak. Az SZKP KB 1965. évi márciusi plénumával összhangban, amelyen kitűzték a mezőgazdasági technika összpontosításának feladatát, számos jelentős intézkedést foganatosítottak a mezőgazdasági gépjavítás anyagi-műszaki alapjának létrehozása érdekében. A gépjavító üzemek gyorsütemű építése, korszerűsítése és átépítése tette lehetővé, hogy a traktorok, a gabonakombájnok, a tehergépkocsik és egyes aggregátumok javítását ipari módszerekkel végezzék. fgy széles mértékben érvényesíthető a műszaki fejlesztés és a haladé technológia módszerei. jelenleg a Szelhoztyehnyika keretében szakosított üzemek végzik a traktorok generáljavítását 77 százalékban, a mezőgazdaságban használt tehergépkocsik 71 százalékát és a gabonakombájnok 53 százalékát javítják. A mezőgazdasagi gépek generál javításának fejlődését néhány számadaton mutatnánk be. 1961- ben 318 ezer traktor generáljavítását végezték. Ez a szám 1970-ben 568 ezerre emelkedett és 1975-ben a tervek szerint 709 ezer lesz. A kombájnok főjavítását 1981-ben 41 ezer kombájnon végezték. 1970-re már 101 ezer kombájn javítására került sor és az 1975-re előirányzott terv 154 ezer kombájn javítását irányozza elő. A javításokat több mint 1700 szakosított üzem végzi és az elkövetkező években a mezőgazdasági gépjavító munkák még jelentősebb összpontosítását tervezik. Ezért további szakosított üzemeket építenek és komplettizálnak. amelyekben 30—35 ezer motort, illetve 30—50 ezer aggregátumot javítanak majd. Az 1975-ös év végéig úgy tervezik, hogy a nagyteljesítményű, összetett mezőgazdasági gépek több mint 80 százalékát a Szelhoztyehnyika szakosított üzemeiben javítják, ami a javítások ipari módszereinek széleskörű alkalmazását és a javítási munkák folyamatosságát teszi lehetővé. Ez továbbá elősegíti a tudományos kutatás eredményeinek alkalmazását is, ami inár ma jelentős mértékben befolyásolja a mezőgazdasági gépek üzemkieséseinek csökkentését, valamint a mezőgazdasági gépjavítás költségeinek 15 — 20 százalékos csökkentését is. A mezőgazdasági gépjavítás terén a haladó technológiai folyamatok alkalmazása és a pótalkatrészek regenerálása az erre szakosított üzemekben lényegesen fokozta a javítások minőségét és lehetővé tette a szavatossági idő meghosszabbítását. Például még 1965-ben a motorok generáljavításakor a szavatossági idő 960 üzemóra volt, ez 1965-ben már 1500 üzemórára növekedett, és 1975- ig a tervek szerint lehetővé válik a szavatossági idő 3200 üzemórára emelése. Emellett a szakosított üzemekben növekszik a munka termelékenysége. Például a munkatermelékenység 1962- ben 3510 rubelt tett ki, 1970-ben már 5643 rubel volt, és 1975-ig az előzetes tervek szerint 7300 rubelt tesz majd ki. Célszerűbben használják ki a termelési területet is, mivel a statisztikai adatok szerint 1962- ben az 1 m2-re eső termelés 174 rubelt tett ki, ez a szám 1970- ben 307 rubelre emelkedett és 1975-ig előreláthatólag 353 rubel lesz. A szakosított üzemekben a gépjavító tevékenység összpontosításának foka komoly gazdasági hatékonyságot, a termelés racionalizálását, és a javítások költségének csökkentését teszi lehetővé. Például ha 1000 motor javításakor az önköltségek szintjét 100 százaléknak vesszük, úgy az önköltségek 3000 motor javításakor 80,8 százalékot, 10 ezer darabnál pedig 78 százalékot tesznek ki. A Szelhoztyehnyika eddig szerzett tapasztalatai szerint a mezőgazdasági gépek javítására fordított költségek 50 százaléka az új alkatrészek vásárlására jut. Ezért a Szovjetunióban rendkívüli figyelmet fordítanak az elhasznált alkatrészek felújítására, renoválására, s ezt a tevékenységet a külön erre szakosított üzemek végzik, ahol az egyes technológiai folyamatokban kellőképpen kihasználják a tudományos-műszaki kutatás eddigi vívmányait. A felújított alkatrészek értéke 1985- ben 85 millió 600 ezer rubel volt, ez a szám 1970-ben elérte a 151 millió 600 ezer rubelt és 1975-ig a tervek szerint 300 millió rubelre kell hogy emelkedjék. Az eddigi eredmények azt igazolják, hogy az alkatrészek felújításának költségei, ha ezt a renoválást ipari módszerekkel végzik, az új alkatrészek értékének csupán 50 százalékát teszik ki, és minőségük vetekszik az új pótalkatrészek minőségével. A műszaki szolgáltatások, valamint a mezőgazdasági technika felöli komplex gondoskodás keretében, hogy biztosítsák a gépek kellő üzemképességét, a Szelhoztyehnyika vállalatába tömörült üzemek tevékenységük során a legfőbb figyelmet a karbantartás és a komplex műszaki diagnosztika fokozására fordítják. Az építkezések, a technológiai folyamatok, a fejlesztés projektumai és a termelés az üzem keretében szakosított vállalatok biztosítják és ebben segítséget nyújt a Szovjetunió Mezőgazdasági Technikai Kutatóintézete is. A kitűzött feladatok és ezek gyakorlati megvalósítása az SZKP KR 1970-es évi júliusi plenáris ülésén kitűzött feladatok tényleges teljesítését jelenti. Ekkor fogadták el ugyanis a mezőgazdasági termelés további fejlesztésének programját a szocialista mezőgazdaság anyag-műszaki alapjának fejlesztését és további kiépítését tűzve célul. E fejlesztési terv szerves részét képezik a mezőgazdasági gépek javítását és műszaki karbantartását nyújtó szolgáltatások, amelyeket ipari módszerekkel szerveznek és végeznek. A Szovjetunióban a mezőgazdasági gépjavítás, valamint az alkatrészek felújításának és a műszaki szolgáltatások nyújtásának feladatát az állam műszaki politikájának szerves részeként kezelik. A CSKP KB februári és áprilisi plenáris ülésein, valamint a párt XIV. kongresszusának anyagaiban bírálva mutattak rá arra a kedvezőtlen fejlődésre és siralmas állapotra, amely az alapfontosságú termelőeszközök kihasználásában mutatkozik, továbbá a gazdasági hatékonyság terén felmerülő hiányosságokra ás az anyagi költségek indokolatlan növekedésére, amelyek mezőgazdasági üzemeink gazdálkodásában ténylegesen felmerülnek. A baráti országok, különösen pedig a Szovjetunió tapasztalatai komoly segítséget nyújtanak. Hiszen az előbbiek alapján is leszűrhető tanulság, hogy a Szovjetunióban rendkívüli gondot fordítanak a mezőgazdasági technikai üzemképességének fenntartására. E tapasztalatok komoly hozzájárulást képeznek, amikor a gyakorlatban igyekszünk megvalósítani legfelsőbb párt és állami szerveink határozatait a műszaki szolgáltatások, a mezőgazdasági gépjavítás ipari színvonalának és kellő minőségének elérése érdekében, hogy mezőgazdasági gépeink mindig Uzemkepesek legyenek, és lényegesen csökkenjen a mezőgazdasági gépek javítására fordított költség. PAVOL MOLNÁR mérnök, a gépállomások és gépjavító üzemek főigazgatója Képek a SzavietHü A Szovjetunió mezőgazdasági gépgyártása ma már minden szövetségi szovjetköztársaságban magas szinten áll. A néhány évtizede még elmaradott Üzbegisztán ma már fejlett gépiparral dicsekedhet. Képünkön fent a taskenti mezőgazdasági gépgyárban gyapotarató kombájnokat gyártanak. Lent: a kiváló minőségű gépek hasznos munkát végeznek a végeláthatatlan gyapotföldeken, a „fehér arany“ betakarításakor. Szíflőelailas sok besszúsaggal LASSÜ A FELVÁSÁRLÁS 9 KORSZERŰTLEN FELDOLGOZÁS • A VÄRAKOZÖK SORA NÉHÄNY KILOMÉTER ф MEGISMÉTLŐDŐ AKADÁLYOK ф Az előbbi alcímek olvasása közben az embernek akaratlanul is eszébe jut: milyen jó, hogy a gabona felvásárlásánál nem adódnak ilyen zökkenők, akadályok. Mezőgazdasági termelőüzemeink bizony szépen néznének ki, ha a gabonafélék és egyéb termékek átadásnál annyi bosszúságot kellene lenyelniük, mint a szőlő felvásárlásakor Slovenské Nové Mestoban. Kétségkívül jövedelmező a szőlőtermesztés, különösen ott, ahol a talaj adottságai és fekvése, valamint az éghajlati viszonyok is megfelelőek e célra. Márpedig a trebišovi járás számos termőterülete szinte kínálja a lehetőséget a korszerű szőlőtermesztés fejlesztésére. A mezőgazdasági üzemek, csakúgy a szövetkezetek, mint az állami gazdaságok, de még a kistermelők is élnek ezzel a lehetőséggel, s egyre nagyobb területeken telepítenek nemesebb, jobb minőségű és zamatosabb szőlőfajtákat. A szőlőfelvásárló üzemnek, illetve üzemeknek szintén lépést kellene tartaniuk ezzel az állandó terület és terménynövekedéssel, tudniuk kellene, hogy a szőlőterületek — főképp az utóbbi időben — évről évre növekednek, gyarapodnak, s ez természetszerűleg megkívánja a szőlő feldolgozásának korszerűsítését is. Sajnos, Slovenské Nové Mestoban semmiféle újítást, javulást e téren nem lehet tapasztalni. Hacsak nem annyit, hogy ebben az évben egy szőlődarálóval gyarapították a feldolgozó üzem egyébként is szegényes berendezését. De még így sem győzik a szőlő feldolgozását, pedig éjjel-nappal, váltott műszakban végzik. Ennek következtében természetesen egyre hosszabbak lesznek a szőlő átadására várakozó sorok, a termelésből kiesnek a gépjárművek, pedig a cukorrépát is szállítani kell, és a vetés is sürget. Nembeszélve erről, hogy a kistermelők is értékesíteni szeretnék háztáji termésfeleslegüket, s ezért kénytelenek egy-egy traktorvezetőt megkérni, hogy szőlőtermésüket éjszaka szállítsák el. A felvásárló üzem minden évben pontosan kitűzi a szüreti napokat az egyes községekben. Sajnos, a felvásárló munkaerőhiány miatt képtelen betartani az átvétel időpontját, s így megesik,, hogy a kitűzött három nap •helyett csupán egy napig időzhetnek egy helyen. Így aztán nagy a torlódás, felhalmozódik a szőlő, és ezzel együtt a bosszúság is. Talán Malý Kamenecben (Kiskövesd) a legrosszabb a helyzet ezen a téren, de Veľký Kamenecen (Nagykövesd) is majdnem ugyanígy van. A szőlőtermesztők minden évben egyre keserűbb tapasztalatokat szereznek. S ebben az évben különösen. Képzeljük csak el, hogy egy traktoros a szőlővel megrakott pótkocsijával már reggel négy órakor beáll a sorba Slovenské Nové Meston, de még este nyolc órakor sem került rá sor. Vagy egy másik eset, amikor kora délután szállította el a leszüretelt szőlőt és csak másnap reggel érkezett haza. Az is furcsa eljárás, hogy a szőlőfelvásárló üzem a gépkocsiforgalmi vállalat (CSAD) leszerződött kocsijait „soron kívül“ előnybe helyezi. De ha már ez így van, akkor annyi kocsit kellene biztosítani, hogy a szüretelő üzemeknek ne kelljen saját gépjárműveiket erre a célra felhasználni. Ahol pedig 8—10 napig is tart a szüret, ez a rengeteg várakozás a többi sürgős mezőgazdasági munka rovására megy és a sok gépkiesést nagyon nehéz bepótolni. Az előbbiekből leszűrhető tanulság, hogy a Slovenské Nové Mesto-I feldolgozó üzemben valamit sürgősen tenni kellene. Bármit, hogy ebből a meddő egyhelyben topogásból mielőbb kiláboljanak, s a jövőben meggyorsítsák a szőlő kipréselését, tehát a szőlő felvásárlását és az ekörül! hiányosságok kiküszöbölését KASSAI BÉLA * ♦ » i
