Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-10-21 / 42. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1Я72. október 21. Cikkemben arról kívánok szólni, hogy a vetőmagmennyiség kérdésének szakmai vonalon történő rendezése termeléspolitikai probléma, ami egyben szerves részét képezi az őszi búza agrotechnikájának, valamint a termelés rentabilitásának. Az 1971—72-es gazdasági év tapasztalatai úgy vélem, sokakat kigyógyítottak a túlméretezett vetömaghasználat termésfokozó illúziójából. Már a tavaszi vetés számbavételénél, amikor négyzetméterenként 600 növényegyedet jeleztek, várható volt a növényi „konkurrencia“ káros hatása, s ez az elért terméshozamban igazolást nyert. Növényfiziológiai szempontból a bőven termő új búzafajták széles levélzetének asszimilációs működése kizárja az emlíkenység csökkenése végett olyan terméshozamot produkálni, amilyenre esetleg számítottunk. Egyszóval az élettér megállapításánál figyelembe kell vennünk a tenyészterület nagyságát, ami szoros függvénye az elvetett magmennyiségnek. Túl sok vetőmagnál kicsiny az élettér, rossz az asszimiláció és a tápanyagfelvétel, s ugyanez a helyzet alakul fordított arány- ■ ban a túl kevésnél. Ennek gyakorlati megvilágítására szabadjon a következő konkrét esetekből kiindulnunk. Ha például a vetőmag mennyiség hektáronként 7 millió csíraképes mag, és a sortávolság 10 cm, akkor egy m2-re 700, és egy folyóméterre 70 mag esik. A magok, illetve a belőlük kelt növények élettere a sorban 1,4 anyagfelvételét, kedvező asszimilációját stb. Ezek után világos, hogy a sortávolság növelése csakis a vetőmagmennyiség egyidejű csökkentésével valósítható meg anélkül, hogy a sorokban magtorlódás állna be, s a növényi gyökérzet jóformán a sorközök irányában (bajusszerűen) fejlődjék. Maradva az előbbi hektáronkénti 5 millió magmennyiségnél, például a kétszeres sortávolságú vetésnél, (20 cm a sorog egvmástőli távolsága) s egy négyzetméteren mindössze öt sor, s egy sorban 100 vetőmag lesz, másszóval elméletileg megszakítás nélküli sorokban helyezkednek el a gabonaszemek, centiméterenként, ami teljesen fonalszerűen elnyújtott geometriai alakot, illetve tenyészterületet vesz fel. Múlt évi tapasztalatok az őszi bűzaröi tett mennyiségű növényegyed zavartalan fejlődését, s a gyengébb szalmájú Mironovszkája, de a Jubilejná búzafajta is etiolizáctős folyamat következtében még CCC kezelés esetén is megdőlésnek van kitéve. Ha ehhez az ideihez hasonló humid időjárás is társul, az a gombabetegségeknek is kedvez, s a termelőnek nem marad más, mint az, hogy szomorúan nézze termésének részbeni pusztulását. Az említett vetés számbavételénél kiderült, hogy az előzó őszi és tavaszi szárazságtól való félelemben sok termelő hektáronként 7 millió csíraképes magot is elvetett, melyekből jó áttelelés és a tavaszi fagykárok hiánya annyi növényegyedet eredményezett, amennyi vetőmagot rendes körülmények között nem szoktunk elvetni. Tapasztalat hiánya miatt nem áltak rendelkezésünkre megbízható adatok, melyek szakszerűen limitálták volna egyes búzafajták vetőmag mennyiségét, így termelőink 7—6—5 és 4 millió csíraképes mag között határozták meg a vetőmagmennyiséget, ami jóformán kétszerese a vethető mennyiségnek. A sor- és a növénytávolság meghatározása nemcsak fajták szerint kell (fajtaagrotechnika), de a fajtákon belül az élettani adottságok szempontjából is változó. Ennek magyarázatául szabadjon az alábbiakban ismertetnem a helyes sor- és növénytávolság meghatározásának az alapelveit, és ennek termésnövelő, illetve csökkentő hatását. E problematika megértése céljából csak annyit, hogy minden növénynek megvan az igénye az élettérre. Ha ez túl nagy, akkor a hiányzó növényegyedek nem képesek a termelésre szánt területet kihasználni, ami terméscsökkenést von maga után. Ha viszont a növényélettér túl kicsi (tápanyaghiány), az nem képes az asszimilációs tevécm, a sorközökben pedig 10 cm lesz, vagyis egy növényre 14 cm2-es területegység esik. A terület megoszlása viszont kizárólagos meghosszabbodott hasábformát ölt. Hektáronkénti 6 millió magmennyiségnél egyes szemek egymástól való távolsága 1,6 cm, míg azonos sorközti távolságnál az élettér már 16 cm2. Ötmillió vetőmagmennyiségnél a soronkénti szemtávolság már 2 cm-re nő, s ez 20 cm2-es életteret biztosít a növénynek. A hektáronkénti 4 millió vetőmagnál a növénytávolság 2,5 cm, a tenyészterület pedig 25 cm2. Ebből is látható, minél kevesebb lesz a vetőmagmennyiség — azonos sortávolság mellett — annál jobban megközelíti az élettér, a négyszög alakú tenyészterületet, ami a gyökérzetnek körkörös, vagyis minden irányban történő egyenletes fejlődését, tápanyagfelvételét biztosítja. Az elmondottak után érthető, hogy azonos vetőmagmennyiség mellett előnyösebb a sűrűsoros vetés — 7,5—8,5 cm sorközi távolsággal — mert 12,5 cm-es (rendes sortávolságú vetésnél) a sorokban tömörülés, vagyis harc folyik az élettérért Vegyük például azt, hogy hektá- - ronként 5 milliő magot vetünk 12.5 cm sortávolságban. Ez esetben 1 m-en 8 sort számlálunk, vagyis hektáronként 5 millió vetőmag mellett egy sorba 62.5 mag, azaz 1 m2-en belüli mag, illetve növénytávolság 1,6 cm lesz. Egy növényre tehát 16 cm2 élettér jut. Ha viszont azonos mennyiségű vetőmag mellett 8,5 cm-es sortávolságra vetünk fsűrűsoros vetés), akkor egy m2-re 12 sor jut, s az egyes magok egymástól 4,16 cm távolságra lesznek a sorokban, ami 35 cm2-es tenyészterületnek felel meg. Ez úgyszólván már teljesen a négyszög geometriai formája, mely lehetővé teszi a gyökérzetnek minden irányban való fejlődését, egyenletes táp-Ezért a vetési szélesség növelése csakis a , vetőmagmennyiség egyidejű csökkentésével végezhető. így már érthető lesz számunkra, milyen előnytelen volt a tavalyt (hektáronkénti) 7 millió magmennyiség elvetése 12,5 cm-es sortávolságon, s hogyan vált lehetővé kitavaszodáskor, hogy négyzetméterenként 600-nál több növényegyedet találtak, azaz 7 milliő vetőmagmennyiségnél minden négyzetméterre 700 mag esett, tehát egyes magok 0,875 cm távolságra estek egymástól, s így azonos fonalszerű, elvékonyodott tenyészterület juthatott a növényeknek. Érthető, hogy ilyen sűrű növényállomány mellett a növényzet meggyengült, s a búza idő előtt megdőlt. A sűrű növényállomány a tartós esőzések miatt különféle gabonabetegségek és kórokozók táptalajává vált. Okulva a múlt év tapasztalatából, megfelelő vetőmagmenynyiség felhasználásával idén ezt elkerülhetjük. Természetesen a tenyészterület kijelölésénél ügyelni kell az egyes búzafajták igényére, genetikai tulajdonságára, bokrosodására és regeneráló képességére stb. A kevésbé bokrosodó Kaukaz és Auróra búzafajtáknál több vetőmogat kell használnunk, mint a jől bokrosodó Mironovszkájánál. Figyelemmel kell lennünk továbbá a búzafajták tél- és fagyállőságára is, — különösképpen a Kaukaz búzafajta gyengébb fagyállőságára. Semmi körülmények között se tévesszük szem elől, hogy a növényállomány sűrűsége döntő módon befolyásolja az asszimilációt, ami nemcsak a levegőből felvett tápanyagok áthasonulását, hanem a növény életritmusát is erősen befolyásolja, de szorosan összefügg a növényzet egészségi állapotával is. Prof. Dr. Dr. h. c. Frideczky Ákos mérnök, DrSc. „Ki mint vet, úgy arat“ A Dolný Peter-i (alsópéteri) szövetkezet vezetősége a közelmúltban az egész tagság előtt értékelte az első félév gazdasági eredményeit. Ez alkalommal adták át az okleveleket azoknak a dolgozóknak és kollektíváknak, akik a nyári csúcsmunkák idején derekas munkát végeztek. Az ünnepséget követően Michal Daňo mérnök-üzemgazdász és Bartakovics István mérnök, a közös elnöke számolt be az elmúlt félév eredményeiről. A beszámolóból kiderült, hogy míg marhahúsból túlteljesítették a félévi tervet, addig sertéshúsból két vagonnal maradtak adósak. A sertésbízlalásnál az előirányzott 48 dkg helyett csak 46 dkg-os súlygyarapodást értek el. Nem kedvező a helyzet a tejtermelésben sem, mert a tervezett 57 ezer liter helyett csupán 53 ezer 700 liter tejet adtak el. Ez azt jelenti, hogy az egy tehénre eső fejési átlag 124 literrel lett kevesebb. Jó eredményt értek el a tojástermelésben, ahol az 1 millió 13 ezer darab tervelőirányzatot 100 ezer darabbal túlteljesítették. Az egy tojóra előirányzott 88 darab tervet 11 darabbal szárnyalták túl. Be kell hozni I A gabonabetakarítási munkák nemcsak a szövetkezet vezetőségét állították komoly feladatok elé, hanem a növénytermesztési szakasz dolgozóit, kombájnosokat, szalmapréselőket és mageihordókat. Hogy mégis sikeresen megbirkóztak e nehéz feladatokkal, részben a jó szervezésnek, részben pedig a szövetkezet vezetősége által kihirdetett szocialista munkaversenynek köszönhető. A szocialista munkaverseny serkentő hatással volt a dolgozókra. Hogy búzából sikerült 42,64 mázsás átlagos hektárhozamot elérni a kedvezőtlen körülmények ellenére is, az több tényezőnek tudható be. Többek között a jó talajelökészítésnek, a tápanyagellátásnak, a jó vetőmagnak, valamint a növények téli szakszerű gondozásának. A beszámolóból az is kiderült, hogy nem sikerült teljesíteni a sárga- és őszibarack termés előirányzott tervét, ami 300 ezer koronás kiesést okozott. Ha ehhez az összeghez hozzászámítjuk a tej- és sertéshús okozta lemaradást, valamint a gabonaeladásnál mutatkozó különbözeted akkor bizony közel 2 millió koronás lemaradásról van szó. a lemaradást Terfcák Zoltán mérnök — mezőgazdász részletesen foglalkozott az őszi munkák végzésével. Rámutatott arra, hogy nemcsak jő szervezésre, hanem a tagság hozzáállására is szükség lesz e munkák végzésénél. A talajelőkészitést jól meg kell szervezni. Annál is inkább, mert a mélyszánást 1140 hektár területen kell elvégezni. Az eddigi tapasztalatok alapján ügy döntöttek, hogy áttérnek az új szovjet búzafajták termesztésére, mert azok a fagyokkal szemben ellenállóbbak. A kiválasztott búzafajták közé tartozik az Auróra, Kaukaz, Jubilejná és a Mironovszkája. A 600 hektár területből fajtamegoszlás szerint 258 hektáron Jubilejná, 148 hektáron Auróra, 114 hektáron Mironovszkája és 84 hektáron Kaukaz búzafajtát vetnek. Komoly feladatként jelölték meg az ősziek betakarítását is, mert ettől függ az évi terv teljesítése. A cukorrépa, a kukorica, a lucerna betakarítása mellett jól megszervezték a 77 hektár szőlő szüretelését: Így sorolhatnám tovább azokat a munkákat, amelyeket még el kell végezni. Azonban, mint a beszámolóból hallottuk, nem a legideálisabb állapotok uralkodnak a szövetkezetben. Baj van a munkafegyelemmel. A tagság egy része nem tudatosítja kellően a reá háruló feladatok maradéktalan végzését, mely szerves részét képezi a szövetkezet nagy családjának. Főleg a traktorosok és gépjárművezetők felé hangzottak el panaszok, akik gyakran még kilenc órakor is a kocsmák előtt állnak gépjárműveikkel. így valóban nem lehet eredményes munkát végezni. A szövetkezet minden dolgozójának át kell éreznie a munka fontosságát és annak szellemében kell dolgoznia. Fel kell sorakozni a szövetkezet vezetősége mögé és közös erővel dolgozni a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatok maradéktalan teljesítéséért. A munkafegyelem terén mutatkozó hiányosságokról még annyit, hogy a fegyelem nemcsak a munkára, hanem a tanácskozásokra is vonatkozik. Márpedig ezen a tanácskozáson egyesek időközben eltávoztak, s amikor delet harangoztak — befejeződött a taggyűlés — az ebéd kiosztásánál jelen volt! Bátran merem állítani, hogy a Dolný Peter-i szövetkezet élén fiatal és szakképzett vezetőség áll, akik tudják, hogy mit kell tenni. Tudják, hogy minden körülmények között teljesíteni kell a CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött feladatokat. ANDRISÉIN JÓZSEF Válasz a plzeni felhívásra A plzeni járás felhívása nagy érdeklődést váltott ki Kelet-Szlovákiában is. A kerületi mezőgazdasági igazgatóság dolgozói a járási mezőgazdasági szervekkel együtt, valamint a szövetkezetek és állami gazdaságok vezető dolgozóival felülvizsgálták az idei burgonyatermést. Megállapították, hogy a popradi. Spišská Nová Ves-i és a prešnvi járásokban az átlagos hektárhozam burgonyából 130 mázsa. A mezőgazdasági dolgozók minden erejükkel azon vannak, hogy a megtermett burgonyát idejében, veszteségmentesen begyűjtsék. Minden épkézláb munkaerőt a betakarításra irányítottak. Komoly fogyatékosságnak számít, hogy nincs elegendő burgonyabetakarító kombájn, így a betakarítás kissé elhúzódik. Jó példával szolgálnak a trebisovi (terebesi) járásban, ahol a burgonyaeladás tervét 120 százalékra teljesítették, s még tovább folyik a felvásárlás. Kerületi méretben idén 17 166 hektárról kell betakarítani a burgonyát. A mezőgazdasági üzemekben arra az elhatározásra jututtak, hogy a plzeni felhívást elfogadva, terven felül 1820 vagon burgonyát adnak az államnak anélkül, hogy a jövö esztendei ültetöanyag veszélyben forogna. —ib— ÉLVONALBAN Az ez évi aratás munkái jóformán be sem fejeződtek és a mezőgazdaság vezetői már a jövö év termésére gondolnak. Az idei rossz idő fékezi az őszi vetést megelőző munkák végzését. Mindannak ellenére a földművesek, szövetkezeti tagok megfelelő feltételeket akarnak létrehozni a jövő évi bő gabonaterméshez. Ezt nagyobb mennyiségű műtrágya ősszel való alkalmazásával kívánják elérni. Erre leginkább a foszfort tartalmazó műtrágyák a legalkalmasabbak. Ezen cél eléréséért a mezőgazdaság vezetői a vegyiparhoz fordultak segítségért. Nem tévedtek, mert megértéssel találkoztak. A vegyipar lehetősége szerint nagymennyiségű műtrágyát biztosít a mezőgazdaság részére. Tehát így a tápanyagok műtrágya alakjában idejében a földbe kerülhetnek. A szlovák vegyipar minden egyes üzeme, ahol műtrágyát készítenek, egyetértett a mezőgazdaság szükségletével a jövö évi gabonatermés biztosítása érdekében. A Salai Duslo üzem terven felül és idő előtt ezer tonna nitrogént biztosít ammonizált változatban. Továbbá 300 tonna nitrogén trágya többletet kínált kisebb értékű, de felhasználható ammonizált formában, árkedvezménnyel. A mezőgazdasági vállalatoktól függ, hogy ezt az alkalmat kihasználják. A Duslo harmadik negyedév végéig további kb. 300 tonna tápanyagot termel terven felül összetet NPK változatban. A Chemko Strážskej vegyüzem szintén kihasználja lehetőségeit és minden nehézséget leküzdve biztosítja az ammonizált műtrágya gyártását a tervezett mennyiségben. Az NPK műtrágya harmadik negyedévi tervét kb. 2400 tonna tápanyaggal, évi tervét pedig 3600 tonna tápanyaggal teljesíti túl. A bratislavai Dimitrov üzem — nevéhez illően — eleget tesz kötelességeinek. Sznperfoszfátból az őszi vetéshez 3000 tonna többletet biztosít. Ajánlatot tettek az üzem dolgozói további 1000—1500 tonna tápanyag szállítására szuperfoszfát alakjában. Tehát a vegyipar dolgozói, s a mezőgazdászok igazat adnak a közmondásnak: „Ki mint vet, úgy arat“. Aszerint cselekszenek. VÁMOS BÉLA mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának dolgozója A napokban betekintést nyertünk a Slovosivo szakágazati főigazgatóság féléves értékelésébe, mely szerint a hatáskörébe tartozó 23 szlovákiai magtermesztő és nemesítő gazdaság az év elejétől számított tél év alatt 1,5 milliő liter tejet, 28 vagon marhahúst és 1246 mázsa sertéshúst adott piacra terven felül. Az értékelés a termelés csaknem minden szakaszát felöleli, s említi a legjobbak között a Spišská Pohrade-1 Állami Gazdaságot. Tejből a gazdaság eladási tervét 180 ezer literrel túlszárnyalta, s az év végéig még 300 ezer litert akarnak értékesíteni. Baromfihúsból 480 mázsát, sertéshúsból pedig 50 mázsát adnak el terven felül. Eredményeiket főképpen az új takarmányozási technikának, valamint a tenyészállatok hasznosságának köszönhetik. így ez évben az átlagos tehenenkéntí tejhasznosság túlhaladja a 300 litert. A fél-szintetikus takarmányozás bevezetésével lényegesen javították a hízőmarhák súlygyarapodását. A 330 hízőmarhánál naponta egyedenként 1 kg súlygyarapodást érnek el, ami 45 dkg-mal jobb a tavalyi eredménynél. A gazdaság dolgozói a sertéstenyésztésben is kimagasló eredményt érnek el. A hízók napi súlygyarapodása átlagosan 0,73 kg, ami a múlt esztendőhöz képest 30 dkg-mal jobb. A malacok választása terén is javult a helyzet. Ez évben kocánként 19—20 malac választásával számolnak. A gazdaság törzskönyvezett áilalok nevelésével és értékesítésével is foglalkozik. Ebben az évben 120 tehenet, 35 kocát és 320 tenyészkancát értékesítenek. A kancákért 9184, a kocákért pedig 4828 koronát kapnak darabonként. ILLÉS BERTALAN
