Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-10-21 / 42. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. október 21. Az ifjúság a saját jövőjéért A közelmúltban tartotta I. kong­resszusát a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség. A kongresszusa kifejezésre jutott az ifjúságunk a szocializmus eszméjével vállait teljes közössége, a szocializmus építéséért vállalt felelősség. Többet adni, többet mutatni ma­gunkból. Lényegében ezt fejezte ki a kongresszus tiszteletére elindított ter­melési akciók versenymozgalma is, melyek alaptörekvése mindenütt az volt, hogy már a meglévő versenyfor­mák keretein túl többel járuljanak hozzá a fiatalok a gazdasági tervek teljesítéséhez. Az első kongresszus tiszteletére kö­zel 8000 alapszervezet tett felajánlást. Tavaly például 2 millió 625 ezer órát dolgoztak le társadalmi munkában és 585 ezer 838 tonna nyersanyag hulla­dékot gyűjtöttek. Az idén is csatasor­ba álltak a szervezett fiatalok ezrei, segédkeztek a mezőgazdaságban, más munkahelyeken s mindenütt a legna­gyobb elismerés hangján beszéltek te­vékenységükről. A SZISZ Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikai tömegszervezete, amelynek hivatása az ifjú nemzedék, új meg új korosztályainak nevelése, mozgósítása, útjának egyengetése. Pártunk XIV. kongresszusán a Köz­ponti Bizottság beszámolója megálla­pította, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájában is el keli ke­rülni a múlt hibáit, a formalizmusban és a fiatalok életének egyszerűsített szemléletében, amelyek a jobboldali revizionista erők közelmúlt években kifejtett hatásában és csökevényeibcn nyilvánultak meg. Azt az elvet kell szorgalmazni, hogy a fiatalok sokkal nagyobb mértékben vegyenek részt a pártszervek, a szakszervezetek, a Nemzeti Front, az állami és különbö­ző képviseleti szervek munkájában, hogy ezáltal tapasztalatokat szerezze­nek a közéleti politikai munkában, lendületet és elszántságot vigyenek az ország építésébe. A hatvanas évek elején nem szen­teltek kellő figyelmet az ifjúság sok­rétű problémáinak. A fiatalok neve­lését gyakran egyoldalúan, csak isko­lai feladatnak tekintettük, s az ifjú­ság körében kifejtett politikai munkát egyoldalúan, csak a SZISZ feladatá­nak tartottuk. A fiatal nemzedék irán­ti figyelem gyengülése, és az ifjúsági szervezetekben sablonossá vált munka és egyéb okok együttvéve negatív módon nyilvánultak meg a politikai válság éveiben, és nyilvánosságra hozta az ifjúság eszmei nevelésének számos fogyatékosságát. Ilyenformán következhetett be, hogy a jobboldal a saját céljainak megvalósítására szétverte a gyermek- és ifjúság egy­séges szervezetét. A megtörténtekből tanulva, partunk napjainkban sokoldalúan törődik az ifjú nemzedék nevelésével és fontos feladatnak tekinti, hogy minden be­csületes fiatalt megnyerjen a marxiz­­mus-leninizmus eszméinek. Pártunk politikája továbbra is támaszkodni fog az egész fiatal nemzedék bizal­mára, lelkesedésére, erejére, képessé­gére, a haza jövőjéért vállalt felelős­ségérzetre. A fiatalok irányában a bizalom abban is megnyilvánul, hogy közülük a politikai, gazdasági és köz­életben egyre többet bíznak meg fele­lős beosztással. A tavalyi választáso­kon a nemzeti bizottságokba és a tör­vényhozó testületekbe közel 60 ezer fiatal került be. Bizni kell a fiatalokban és több „fűszer“, változatosság, vidámság, szellemi izgalom, egészséges mozgás kell a programjukba. A köztük kifej­tett eszmei-nevelamunka pedig legyen változatos, s elmélyült. Sajnos, a min­dennapi gyakorlatban azt látjuk, bogy az eszmei munka módszerei, formái sok esetben nem felelnek meg az igé­nyes célkitűzéseknek. Az iskolákban, az ifjúsági szervezetekben, a munka­helyeken és általában az ifjú nemze­dék eszmei nevelése gyakran formá­lis. A pedagógusok esetenként nem készülnek fel kellőképpen, s csak de­finíciókra támaszkodnak. A pionír­­szervezetekben sok helyütt keveset törődnek a szocialista hazafiasságra és a proletár internacionalizmusra való neveléssel. Az ifjúság körében kifejlett eszmei nevelőmunka nagyon igényes, össze­­tet feladat, amelyet nem bízhatunk bárkire. Erre a munkára olyan em­bereket kell kiválasztani, akik politi­kai és eszmei meggyőződésükkel, tu­dásukkal. jellembeli tulajdonságaik­kal, érzékeny és tapintatos magatar­tásukkal meg tudják nyerni a fiatalok bizalmát, tekintélyre tesznek szert és személyes példamutatásukkal, aktivi­tásukkal, elkötelezettségre késztetik okét. Azt hiszem, senki nem vonja két­ségbe. hogy a fiatalok felelősséget éreznek a szocializmusért, s olyan munkát szeretnének végezni, amely nemcsak termékeny, hanem vonzó is és áttekinthető számukra. Ez meg­nyilvánult az I. kongresszus tanács­kozásán, és a feladatok meghatározá­sánál is. amelyben pozitív állást fog­laltak el a szocializmus építése mel­lett, illetve vállalták azt. A szocializmus vállalása azt is je­lenti, hogy valaki megérti és elfogad­ja a szocializmus folyamatát, megérti saját színrelépésének előzményeit és feltételeit. A szocializmus «vállalása azt jelenti, hogy részt kell vállalni annak a műnek továbbépítéséből, amelyen nemzedékek munkálkodtak eddig. Aki a szocializmusból csak a mai szakaszt igényli, előzmények, elő­feltételek, konzekvenciák, elődök és harcostársak nélkül, az, ha jói bele­gondol, rájön, hogy valójában nem érti, amit elfogadott. Vissza keil te­hát nyúlni a mozgalmunk hagyomá­nyaihoz. megismerni az ifjú kommu­nisták munkáját az illegalitás évei­ben, a felszabadulást követő nehéz politikai harcban, s az ö példás ma­gatartásukból erőt menteni a ma bo­nyolult feladatainak megvalósításá­hoz a termelésben, a politikai, eszmei neveidmunkában és sokoldalú szóra­kozásában. Pártunk ifjúság-politikai állásfog­lalása alapvetően megváltoztatta az ifjúság munkáját és általában a fia­talokkal kapcsolatos szemléletet, meg­határozta a SZISZ feladatait és kije­lölte a követendő irányelveket. Az I. kongresszuson főleg arról tárgyaltak fiatalajaink, hogyan valósítsák meg azt a saját és az egész társadalom gyorsabb ütemű fejlődésének az érde­kében. TOTH UEZSU A gerillák egységének megteremtéséért Ismeretes, hogy Szudán haza­rendelte n Szuezi-csatornánál állomásozó csapatainak túlnyo­mó részét. Egyiptom az egység­­bontó intézkedés ellen élesen tiltakozott és most már köve­teli, hogy Szudán az összes csa­patokat vonja ki ebből a tér-­­ségből. Kadhafi líbiai elnök az eseményekkel kapcsolatos be­szédében az imperialisták mes­terkedésével magyarázta a szu­­dáni hatóságok megváltoztatott magatartását 'és hangsúlyozta, hogy fel kell számolni a palesz­tin ellenállási mozgalomban ta­pasztalható ellentéteket, hogy egységesen küzdhessenek az izraeli agresszor ellen. PARDON! A Vietnami Demokratikus Köztársaság fővárosának Hanoinak legutóbbi bombázása során a fl 52-es repülöeródök által kiszórt bombák egyike telibe thlálta a francia külképviselet épületét. Ennek következtében a bent tar­tózkodók közül öten meghaltak, s a fömegbízott súlyosan megsérült. Ennyit a hírügynökségek jelentéséből. Talán mondanunk sem kell, hogy ezzel milyen kínos helyzetbe került — nyugati szövetségese és a világ előtt — az USA kormánya. Akaratlanul ts kikívánkozik a kérdés, mi következik most? Elsősorban is a meglepetésből való felocsudás, s aztán pedig a hagyomá­nyos kimagyarázkodös és sajnálat nyilvánítás, mert ugyebár „jó modor“ a fö. a többi pedig az USA számára nem lényeges. A nyugati gangster világ­ban ugyanis azt tartják, hogy „semmi sem bűn, ha jó a modor". Egy-egy hasonló eset előfordulásánál legfeljebb pardont mondanak és el van intézve a dolog. Persze, úgyis jellemezhetnénk a sajnálatos eseményt, hogy ahol bombák hullanak — és senki sem vonhatja kétségbe, hogy az USA ezt a VDK-ban milyen lelkiismeretesen és alaposan végzi, — ott könnyen előfordulhat cél­pont tévesztése. Azonban nagyon ámulatba ejtő az a szemtelenség, melyet a piszkos ügyben Nixonék tanúsítanak, Először ugyanis beismerték, hogy ők a tettesek, s pardont mondtak, majd későbben a nyugati világ közvélemé­nyének a formálása céljából a „legjobb védekezés a támadás“ elvéhez fo­lyamodtak, s azt hiresztelték, hogy a francia külképviselet épületére nem a fí 52-esek valamelyikének a bombája, hanem a Vietnami Demokratikus Köztársaság légvédelmi rakétáinak egyike hullott vissza, s az okozta a sze­rencsétlenséget. « Ám az USA propaganda gépezete számításon kívül hagyta azt a tényt, hogy az eseményt nyugati származású szemtanúk úgymond végignézték, áfák viéljprősítették azt, hogy a francia külképviselet épületét nem vissza­­hulló vietnami légvédelmi rakéta, hanem az USA felségjeleit viselő repülő­gép által kioldott bomba találta el. Tehát Nixonék számára nem marad más hátra, mint az, hogy az egész világ előtt beismerjék bűnüket, a nyugati szövetségeseknek pedig talán elegendő ha pardont mondanak? Persze té­vednénk, ha nem így történne. Sajnálatos azonban, hogy Nixon bombái Vietnamban naponta ártatlan emberek százait és ezreit gyilkolják, falvakat, városokat, kórházakat és iskolákat rombolnak le, s mégósak pardont sem mondanak. Persze nem ez, hanem az lenne a lényegbe vágó, ha az USA halálgyárosai beismernék, hogy Vietnamban az embertelen öldöklés árán sem képesek megvetni a lábukat és a kezdetben általuk remélt győzelemről szó sem lehet. —hoksza A kommunizmus útján ELÍTÉLIK AZ AMERIKAIAK BŰN­TETTEIT. Koppenhágában feszült lég­körben ülésezik az Egyesült Államok indokínai háborús bűntetteit kivizs­gáló nemzetközi bizottság. A dán jobboldal éles támadást indított Anker förgensen miniszterelnök ellen, ami­ért az ülésszakon elhangzott beszé­dében az Egyesült Államokat Indokí­na elhagyáséra szólította fel. Hangoz­tatta. hogy az emberek nemcsak Dá­niában, hanem az egész világon együtt éreznek a vietnami néppel, és elítélik az USA népirtú háborúját. rendkívüli Állapot Chilében. A jobboldal továbbra is provokál és szabotázs-akciókat hajt végre Chilé­ben. Két tartományban a keresztény­­demokraták befolyása alatt álló ma­gán teherautó-fuvarozók szövetségé sztrájkot hirdetett. A szabotázsakciót válasznak szánták a népi egységkor­mány erélyes intézkedéseire, amelyek biztosítják a polgárok békés építő­munkáját és a további államosítást. A gépkocsivezetők országos szakszer­vezete elítélte a magánfuvarosok cse­lekedetét. Santiagóban újabb jobbol­dali tüntetésekre került sor, azonban a rendőrség könnygáz-granátnkkal és vízfecskendókkel végetvetett a jobb­oldal tombolásának. Több tüntetőt őri­zetbe vettek. ÜLDÖZIK A KOMMUNISTÁKAT. Gua­temalában és Salvadorban terrorhad­­júrat kezdődött a kommunisták ellen. A guatemalai Kommunista Párt főtit­kárát Bernardo Alvarado Monzont és a párt Központi Bizottságának öt tag­ját letartóztatták. Ezután további kommunisták letartóztatására került sor. A hatóságok az esetek nagy ré­szében még a letartóztatások tényét is tagadjak, a bebörtönzötteket eltűntek­nek minősítik és ezért alakult ki a szabadon lévő elvtársakban az az ag­godalom, hogy a kommunisták és szakszervezeti vezetbk élete veszély­ben forog. A megalakulásának 50. évfordulóját ünneplő szovjet államban több olyan jelenséggel találkozunk, amely már a kialakuló kommunista társadalmi rendszert sejteti. Ennek lényege az, hogy amíg az egyik oldalon csökken az egyéni meggazdagodás lehetősége, a másik oldalon a lakosság olyan szolgáltatásokat kap, ami lényegében egyik része fizetésének. Az egyre bő­vülő társadalmi szociális juttatások következtében lényegesen javulnak a szovjet emberek élet- és munkakörül­ményei. Napjainkban komoly erőfeszítések történnek az áruválaszték bővítésére. Közismert, hogy az élelmiszerüzletek­be tejtermékekből, halfélékből, fél­készárukból már ma is nagy a válasz­ték. Azonban a mai jzintteí a szovjet vezetők egyáltalán nincsenek meg­elégedve és további Intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a fo­gyasztók a legmegfelelőbb étrend szerint étkezhessenek. Az élelmiszer, hús-, tej- és hálipnr fejlesztésére a kilencedik ötéves tervben 14 milliárd rubelt irányoztak elő. Ez bizony ko­moly összeg, ha figyelembe vesszük, hogy az egész könnyűipar fejleszté­sére kevesebbet fordítanak. A távlati tervek szerint lényegesen bővül a hű­­tötároló kapacitás, gyors ütemben fej­lődik a konzervipar és az élelmiszer feldolgozó egyesülések is lényegesen hozzájárulnak majd főleg a városok téli ellátásához. A könnyűipari üzemek már több­nyire a kor követelményeinek meg­felelő divatcikkekhez szükséges nyers­anyagokat gyártanak. Minden szaka­szon előtérbe került a minőség. A tex­tilfélék termelése a múlt évben mint­egy 300 millió méterrel nőtt, ami azt jelenti, hogy egy év alatt egy lakosra másfél méterrel több méterárut adták el. A turisták is láthatják, hogy a szovjet cipőboltok tele vannak lábbe­livel és az abból ered, hogy egy év alatt a cipőgyártó üzemek 23 millió pár lábbelivel növelték termelésüket. A közszükségleti cikkek mennyisé­gének növekedése á nagyipari üze­mek „melléktermeléséből“ is gyarapo­dik. Ki hinné például, hogy a lenin­­grádi Kirov gyár, ahol a 220 lóerős Klrovec traktorokat gyártják, minden háztartási boltban kapható húsdará­lót is készít. De ez az üzem játszótéri hintákat, fürdőkádba elhelyezhető ülőbetéteket és teflon edényeket is gyárt. Az Elektroszila gyárban, ahol erőműgenerátokat készítenek, villany­­tűzhelyeket is gyártanak, valamint háztartási mosogatógépet. Az Izsor­­szki nehézgépgyár, amely hengerdei berendezéseket készít, jő minőségű evőeszközöket is gyárt a fogyasztók részére. Tehát a Szovjetunióban ez óriási mammutüzemek mellett már ilyen áruválasztékot elősegítő mellék­üzemi tevékenység is van. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a^lakosság elüt­és munkakörülményeinek javítása rna már egész társadalmi üggyé vált, és ehhez a népgazdaság minden szaka­szán igyekeznek hozzájárulni. Nagyon figyelemreméltó a Szovjet­unióban a lakásépítkezés Iránya. Olvan lakónegyedeket, sót lakóháza­kat terveznek és építenek,, amelyek­ben komplex ellátást kapnak a lakók. Figyelembe véve az egyre korszerű­södő életet, a lakásokat könnyen moz­gatható spanyolfalakkal látják el, az egy személy egy szoba elmélet alap­ján. Ezeknek a lakásoknak az az elő­nyük, hogy a helyzetnek megfelelően a család tagjai külön-külön tartóz­kodhatnak egy-egy helyiségben és ha a család összetétele megkívánja, na­gyobb szobákat, társalgókat ts létre­hozhatnak. A 17 emeletes „új életfor­ma“ moszkvai lakásokban már csak kis főzősarok van, beépített hűtőszek­rénnyel, kisebb gáztűzhellyel, azon­ban a lakók az emeleteken lévő kö­zös konyhákban, vagy a földszinten közös éttermekben étkeznek. A lakó­tömb konyhájában mindenki megren­delheti a reggelit, a hideg vacsorát és munkaszüneti napokra a kiránduló­­csomagokat is. A nagy lakókombiná­tokban orvost rendelő, zeneszóba, var­ró- és vasalószoba, ruhatisztító, szín­házjegyiroda, postahivatal és takarék­­pénztár Is van. Minden emeleten két­­két társalgó és egy-egy televíziós szalon van. A lakók kölcsönzőből vi­hetik a lakásukba a porszívókat és más háztartási gépeket. Az Ilyen épü­lettömbén a lakó tehát minden kényel­met megtalál, és Igazán jól érezheti magát. Szinte hihetetlenül gyors a Szovjetunióban a lakásépítés üteme. Már 400 házgyár ontja a korszerűbb­nél korszerűbb paneli lakásokat, és szakemberek úgy becsük, hogy 30 év alatt teljesen kicserélődik a lakásállo­mány. Az emberről való gondoskodás, az élet- és munkakörülmények javítása, a szocialista életmód, a szükségletek egyre nagyobb mértékben történő ki­elégítése, eredményezi az életszínvo­nal állandó emelkedését. A Szovjet­unió egyes körzeteiben a magas élet­nívó következtében igen magas kort érnek el az emberek. Az Azerbajdzsá­­ni Köztársaságban például ma már minden egymillió lakosra 840 száz év­nél öregebb polgár jut. Ez bizony vi­­világcsúcs, mert a földgömb egyetlen országában sem található ennyi száz évesnél idősebb polgár. Mivel egyre egészségesebbé válik az életmód a városokban is, évről évre magasabb a Szovjetunió polgárainak életkora. A kommunizmust építő szovjet em­berek tehát egyre nagyobb sikereket érnek el a termelésben és saját ma­guknak teremtik meg az olyan élet- és munkafeltételeket, amelyeket a párt határozatai a jövendő kommu­nista rendszerben tűztek ki. A 9. öt­éves terv tehát a népgazdaság fej­lesztési tervek mellett igen nagy gon­dot fordít az életszínvonal emelésére, ezt bizonyítják a cikkünkben felsorolt adatok és irányzatok is. (balia) Folytatódik HALADÓ Pártunk XIV. TAPASZTALATOK kongresszusa célul “*1 ' tűzte a mezőgazda­sági termelés sok­oldalú fejlesztését. Ennek valóraváltá­­tása az irányító­szervek és egyben az őstermelők e­­gyik legfontosabb А1Л feladata. Ezeknek rugalmasságától függ ugyanis egész társadalmunk kel­lő mennyiségű élelmiszerrel és feldol­gozóipari nyersanyaggal történő fo­lyamatos ellátása. Ahhoz azonban, hogy mindezt prob­lémamentesen valóraválthassuk, egy­ben az emberek széles tömegének po-* littkai és szakmai képességét Is fej­lesztenünk kell. . Mint Ismeretes, a múlt esztendő ha­sonló időszakában a csehszlovák tele­vízióban elkezdődött egy előadássoro­zat, melynek anyagát a „Haladó Ta­pasztalatok Iskolája“ cím alatt a Sza­bad Földműves is havonta közölte. A legfelsőbb szervek legutóbbi tá­jékoztatása alapján ébben a nagysza­bású nevelő akcióban Szlovákiában 150 ezer mezőgazdasági dolgozó és több mint 30 ezer diák vett részt, gyarapította szakmai képességét, ör­vendetes tény továbbá az is, hogy fő­leg az első négy téma nagyon pozi­tívan befolyásolta az Efsz-ek évzáró közgyűléseinek a tárgyalási rendjét és színvonalát, s nagymértékben hoz­zájárult a Szövetkezetek Vili. Orszá­gos Kongresszusát megelőző vita eredményes kibontakoztatásához. Ezért a felsőbb szervek úgy dön­töttek, hogy az iskolázásnak ezen for­máját idén további hét téma besoro­lásával folytatják a TV-ban — hasonló időben mint tavaly — s a Szabad földműves az anyagot magyar nyel­ven közli. Az első TV adásra október 26-án este 18 órakor, s az ismétlésre más­nap délelőtt 9 órakor kerül sor. Az első adás az ember szerepéről és fel­adatáról szól, aki a mezőgazdasági feladatok teljesítésének a fö ténye­zője. Lapunk az első témát — mivel ké­sőn kapta az anyagot — csak a TV adás után tudja közölni, ezért kérjük olvasóink elnézését. —hai—

Next

/
Thumbnails
Contents