Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-10-21 / 42. szám
1972. október 21. Ära 1.— Kčs XXIII. évfolyam, 42. szám. Szabad Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat ÚJÍTÁS, ésszerűsítés Ha végignézünk a mindennek használt már megszokotté vált tárgyak és szerszámok, a munkát megkönnyítő termelőeszközök sokaságán, érdekes dolgokat figyelhetünk meg. Az ember mindenkori igyekezete ugyanis munkájának megkönnyítésére, célszerűbbé tételére — divatos szóval élve, racionalizálására — irányult. Ez a folyamat önmagában nem napjaink találmánya — évtizedekkel, sőt évszázadokkal előttünk élt nemzedékek hagyatéka. Vegyünk egy példát. Az írásos gondolatközlés legrégibb időszakában a legkezdetlegesebb eszközök szolgálták a célt. Az ókori Mezopotámiában a puha agyagtábla és egy pálcika volt az íróeszköz — a hegyesre faragott ootocskával az agyagtáblába rótták az írásjeleket, s a táblát kiégetve hagyták a későbbi kor emberére. Talán még ősibb módszer a botra vésett írásjelek általi gondolatközlés. Még a műit században is nagyobbára a lúdtoll volt az íróeszköz, amíg a korszerűbb acéltól! ki nem szorította, s végül ez is át nem adta helyét a töltőtollnak, illetve a még praktikusabb örökíró golyóstollnak. A fejlődéi folyamoatot — amit találomra ragadtunk ki a számtalan közül — az embernek az újabb, célszerűbb, gazdaságosabb eszközök és módszerek létrehozását célzó ősi igyekezete szülte. S elmondhatjuk, hogy ez a folyamat ma is él. virul és terebélyesedik a közösség, a társadalom egyetemes hasznára. Napjainkban már szervezett újítómozgalomról, ésszerűsítő tevékenységről beszélünk. S valóban mozgalommá vált az a törekvés, hogy egyszerűbb módon, gyorsabban, jobbat és többet állíthassunk elő. Elmondhatjuk, hogy ez a szervezett mozgalom gazdasági életünk minden területére, minden munkaágára, termelési környezetére, helyére kiterjed. S ez többek között azt igazolja, hogy a ma dolgozó embere munkája közben gondolkozik, még a megszokott munkaművelet végzésekor is azon töri a fejét, hogyan tudná munkáját gazdaságosabban, kisebb energiaráfordítással, eredményesebben, minőségileg elsőrendűen elvégezni. Ez egyúttal a közösségi szellem mélyebb értelmezésének a megnyilvánulása is, mivel az újító nem rejti véka alá felfedezését, hanem éppen ellenkezőleg ennek széleskörű bevezetését, alkalmazását szorgalmazza a közösség javára. S ebben már a szervezett és támogatott újítómozgalom siet segítségére, hogy az új, mielőbb közkinccsé váljék. Ennél a pontnál azonban szükségesnek látszik részletesebben elemezni és bővebben megmagyarázni a találmány, másrészt az újítás, illetve az ésszerűsítés fogalmait, amit gyakran tévesen felcserélnek. Az újításnál, ésszerűsítésnél ugyanis mindig egy már meglevő tárgy, eszköz, munkafolyamat, módszer, technológiai eljárás továbbfejlesztéséről, módosításáról van szó. Másképp kifejezve tehát egy már ismert eszközt vagy módszert új elemmel gazdagítva, rajta bizonyos változást, módosítást eszközölve, az újító, az ésszerűsítő minőségileg és mennyiségileg jobb eredmény elérését segíti elő. Ezzel szemben a találmány p feltaláló agyában fogant új elképzelés — esetleg egyes, már ismert műszaki eszköz, elem felhasználósával — új eszköz, módszer, technológiai eljárás vagy egyéb eddig még nem alkalmazott újdonság megalkotása. Ezek szerint a feltaláló addig még nem ismert, nem közhasznú új dolgot ad a közösségnek, összegezve tehát az újító, illetve az ésszerűsítő csak célszerű, nagyobb eredményt biztosító módosítást hajt végre, tehát újításával használhatóbbá változtatja a már ismert eszközt, módszert, eljárást, munkafolyamatot. Érdeme azonban vetekszik a feltaláló érdemével, mert a. társadalmat a racionálisabb termelést elősegítő újabb elemmel ajándékozta meg. gazdagította. Az újítások által elért termelési többlet, anyag- és költségmegtakarítás pedig nem csekélység. Lássunk azonban néhány számadatot. Az elmúlt esztendőben csak a Szlovákiában benyújtott 29 ezer 638 újító és ésszerűsítő javaslat közül 14 ezer 263-at realizáltak, valósítottak meg. Ezáltal egy év alatt Szlovákiában 339 millió korona megtakarítást értünk el, ami semmiképpen sem mondható jelentéktelen összegnek. Hiszen az újítások és az ésszerűsítések által megtakarított milliós anyagi eszközöket népgazdaságunk továbbfejlesztésére lehetett felhasználni, aminek eredményeit mindannyian élvezzük. S ha az újítások által a múlt év során országos méretben, egész köztársaságunkban elért megtakarítások összegét nézzük, még tekintélyesebb a kimutatható népgazdasági eredmény. Tavaly ugyanis a Csehszlovákiában benyújtott és megvalósított újítójavaslatok során elért megtakarítás 1 milliárd 436 millió koronát tett ki. Száraz számadatok ezek, de mögöttük a gondolkodva dolgozók ezreinek újító szándéka, céltudatos igyekezete és szocialista társadalmunk gazdasági megizmosodását elősegítő öntudatos törekvése áll. Ez talán az újítók és ésszerűsítők hasznos tevékenyégének legszebb elismerése az újítójavaslatért kapott pénzbeli jutalom mellett. Ugyanakkor igazolja és bizonyítja azt, hogy dolgozóink jól képzett, rátermett műszakilag fejlett és kellő tapasztalatokkal rendelkező szakemberek, mivel csak a problémák és a munka kellő ismerete válthatja ki az újításra ösztönző igyekezetét. Napjainkban már az ipari munka színvonalát megközelítő szocialista mezőgazdaságunkban is egyre-másra születnek az újítások, látnak napvilágot ésszerűsítő javaslatok. Az élet azonban mondhatnánk naponta, sőt óránként újabb problémákat vet fel, szinte arra buzdítva, hogy új lehetőségeket, megoldásokat keresve ezeket sikerrel oldjuk meg. Ez nyit tág teret az újító és ésszerűsítő mozgalomnak, amely helyes Irányítás mellett fejlődésünk egyik motorjává, hatékony hajtóerejévé válik, amit örök vétek lenne nem felhasználni. OBENAU KAROLY A Zlatná na Ostrove-iak szállítják a paradicsompaprikát. ÖSSZEFOGÁSBAN AZ ERŐ ík rapszodikus időjárás ősszel Is tovább tart. Amitől sokan féltek, szintén bekövetkezett. Szlovákiában sokhelyütt voltak korai talajmenti fagyok. Ez sok mezőgazdasági üzemben jelentős kárt okozott, s bizony sok paprika és más zöldségféle tönkrement. A Zlatná na Ostrove-i (Csalióközaranyos — komáméi járás) szövetkezetben az idén 35 hektár területen termeltek paprikát. A PCL fajtát idejében vetették, s közel 75 ezer korona értéket árultak belőle hektáronként. Sajnos, a paradicsompaprika a kedvezőtlen időjárás miatt nehezen pirosodott, s mind ennek tetejébe jött a korai hideg. Farkas György, a régi tapasztalt kertész idejében megérezte, hogy ennek nem lesz jó vége. Azt javasolta hát a szövetkezet Irányítóinak, — ha nem is megfelelően érett be a paprika — le kell szedni, vagyis menteni a menthetőt. Persze a 15 állandó dolgozó ennek a feladatnak a végrehajtására édeskevés volt. Ezért megkérték a Nőszövetséget, hogy szervezzék meg a falu asszonyainak á segítségét, Emellett még a Komárnoi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolák igazgatóságához is fordultak, ahol szintén megértésre találtak és a jövő mezőgazdasági szakemberei közül naponta 25-en, 30-an szedték a paprikát. De talán a helyi kilencéves iskola tanulói nyújtották a legkomolyabb segítséget, s több mint 6 vagon paprikát szedtek le. Tény, hogy néhány napon belül rohammunkával 15 vagon paprikát megmentettek a fagytól. A közkedvelt zöldséget halomra hordták és betakarták. Az elmúlt napokban rakták zsákokba és a szövetkezet tehergépkocsijával szállítják a Ceské Budéjovice környékén lévő konzervüzembe. Az aranyosi példa szintén az egyik igazolója, hogy a jó meglátás és szervezés sokat jelent a különböző termékek időbeni betakarításában. Persze elismerés illeti az iskolák irányítóit, akik készséggel siettek a mezőgazdasági üzemek gondjainak megoldására, s nem utolsósorban a szorgos, ügyeskezű diákokat, .akik odaadóan segítettek. —tt— Találjon minél több követőre a nemes kezdeményezési Közeledik a dicső Februári Győzelem 25. évfordulója. Kétségtelen, hogy ezt a történelmi évfordulót minden városban és községben s minden munkaszakaszon a jelentőségéhez méltó keretek között akarják megünnepelni. Hasonlóan készülnek dolgozóink a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának megünneplésére is. Persze e nagy jelentőségű események évfordulóját akkor ünnepeljük méltóképpen, ha az adott lehetőségek optimális kihasználása mellett növeljük, illetve fokozzuk a termelés ütemét, s ha szépítjük, kultúrálttá formáljuk környezetünket. Elismerés illeti a MARTINI járás és BANSKÄ BYISTRICA városi képviseleti szerveit, mivel a dolgozók alkotő- és kezdeményezőkészségét e célkitűzések megvalósításának szolgálatába állítják, s mert a versenyfelhívásukkal megnyitották a termelés növeléséért és a környezetszépítésért kibontakozó országos versenymozgalom útját. A MARTINI JÄRÄS versenyfelhívásában az új típusú, szocialista ember formálását szolgáló tömegpolitikai, valamint a kulturális-népművelési munka fejlesztése van előtérben. így például nagy gondot fordítanak a nemzeti bizottsági képviselők nevelésére, valamint a dolgozók politikai és általános műveltségi színvonalának emelésére. Többek között gondoskodnak arról, hogy a szülők megismerkedjenek a gyermekek és az ifjúság nevelésének leghatékonyabb módszereivel. Előadásokat szerveznek aktuális politikai kérdésekről, gondoskodnak arról, hogy a járás negyvenegy agitációs központja következetesen szolgálja a dolgozók széles rétegeinek politikai, szakmai és sokrétű kulturális fejlődését, tehát hogy serkentse a dolgozókat a termelési feladataik maradéktalan teljesítésére, alkotó- és kezdeményezőkészségük teljes kibontakoztatására. El akarják érni azt is, hogy a járás területén 1974-ben huszonnyolc öntevékeny színjátszó-csoport, három bábszínház-csoport, hét tánccsoport, tíz énekkar és hét öntevékeny zenekar működjön. A dolgozók szocialista versenye és az azt összefogó versenyfelhívás kiterjed kulturális intézmények, sportpályák építésére, de érzékelteti azt is, hogy nagy figyelmet fordítanak a szolgáltatások színvonalának emelésére és a lakásépítkezés ütemének meggyorsitásárá. A termelés szakaszán azt tűzték ki célul, hogy az önköltségek ésszerű csökkentése mellett növelik a termelés színvonalát és javítják a termékek minőségét. A mezőgazdasági termelés szakaszán a talaj termöerejének növelésével és a növényvédelem racionalizálásával, valamint a földalap hatékony kihasználásával akarják megteremteni a kedvezd előfeltételeket az állattenyésztési termelés gyorsütemű fejlődéséhez. Az állatállomány számszerű növelésével és hasznossági színvonalának emelésével el akarják érni, hogy már 1973-ban — egy hektár mezőgazdasági területre — 120,2 kg húst, 436,3 liter tejet és 484,1 darab tojást termeljenek. A versenyfelhívásból kitűnik az is, hogy rendkívüli figyelmet fordítanak a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására is. Azoknak a szociális-kulturális helyiségeknek az összértéke, amelyeket a martini járás efsz-ei 1974-ig építenek 7 millió 231 ezer koronára tehető. A BANSKÄ BYSTRICAI városi képviseleti szervek versenyfelhívása a városi és a helyi nemzeti bizottságok felé szól. Ebben is a töniegpoiitikai és a kulturális népnevelő munka fejlesztése, s azon belül a honvédelmi nevelés fejlesztése van előtérben. Arra ösztönzi a nemzeti bizottságokat, hogy az elkövetkező években nagyobb gondot fordítsanak e nagyjelentőségű társadalmi küldetésük betöltésének. A városfejlesztési és szépítási tervükben huszonhét akció szerepel. Nagy figyelmet szentelnek többek között a parkosításnak, vízelvezető csatornák építésének, tehát olyan alkotásuknak, amelyek a lakosság életkörnyezetét szebbé, kényelmesebbé teszik. , Persze a felhívás azt is érzékelteti, hogy komolyan akarnak foglalkozni a lakosságnak nyújtandó különböző szolgáltatások színvonalának emelésével. E nemes kezdeményezések minden bizonnyal sok-sok követőre találnak. (Pa) V *
