Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-10-14 / 41. szám
SZABAD FÖLDMŰVES. 197«. október Í4 8. ГА1ДО ••• Szüreti ünnepély Kelet-Szlovákiában Kráľovský Chlmecen (Királyhelmecen) a kelet-szlovákiai kerület szőlészeti központjában szeptember 24-én tetőződött a szüreti ünnepség. Az öreg királyi város, ez alkalomból ünnepi köntösbe öltözött, hogy minél méltóbban fogadhassa vendégeit. Mintegy tízezren voltak kíváncsiak az ünnepélyre. A szőlészek és mezőgazdászok között megjelent Ján Janovic mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Ján Píré, az SZKP Kerületi Bizottságának vezető titkára, valamint Biroš elvtárs, a knb elnöke is. Az ünnepeiteket Jozef Gazdík, az SZKP járási bizottságának titkára üdvözölte. Különösen meleg fogadtatásban részesültek a Szovjetunió és Magyarország baráti járásainak küldöttei, valamint a szovjet hadsereg képviselője. Az ünnepi beszédet Ján Janovic miniszter elvtárs tartotta. Beszédéből nem hiányzott a kelet-szlovákiai dolgozók munkájának elismerése sem. Meggyőződését fejezte ki, hogy a szőlőszüret is olyan eredménnyel fejeződik be, mint a nyári aratási munkálatok. Köszönetét mondott azért is, hogy a kelet-szlovákiai szőlészek szorgalmas munkájukkal szép eredményeket értek el. A miniszter elvtárs felszólalása után kitüntették a 37 legjobb dolgozót, majd sor került a népviseletbe öltözött csoportok és allegorikus kocsik felvonulására. A vidám ünnepély ez alkalommal az építőmunka és a népek baráti összetartozásának jegyében zajlott le. Nem hiányoztak az aktuális kötelezettségvállalások sem, amelyeket főleg a Streda nad Bodrogomnak (bodrogszerdahelyiek), nagy- és kiskövesdiek allegorikus kocsiján olvashattunk. Nem akart vége szakadni a ropogós magyar és szlovák csárdásoknak. Nem -is ok nélkül, hiszen az egyes szövetkezetek kímérői jó borral kínálgatták az ünneplőket. A szüreti ünnepélyek általában borkiállítással egybekötöttek. Így volt ez most is. A vendégek 106 fajta borból kóstolgattak. A rossz időjárás miatt a kultúrházban megtartott ünnepi műsor is elismerést érdemel. Nagy érdeklődést váltott ki a sportka nyerőszámainak kisorsolása, annál is inkább, mert ez alkalommal a sors kegyeit hat csinos kislány kezeire bízták. ILLÉS BERTALAN Mindent a vevőért Amikor beléptem a Safarikovői (tornaijai) Farby-laky szaküzletbe, gondolatban keresztet vetettem a gyors vásárlás lebonyolítására. Ugyanis az elárusítónö két vevővel beszélgetett. Azt hittem, ő is olyan, mint a többség, akik annál jobban „szórakoznak“, minél türelmetlenebb a vevő. Kellemes csalódás ért. Amikor a pulthoz értem, máris előttem állt kedvesen, mosolyogva a fiatalaszszony. Alig győztem válaszolni szolgálatkész kérdéseire, hogy mit parancsolok. Készségesen rakta elém az árut és ami a legfontosabb, ízlésesen becsomagolta a kért mosóport. Ez meglepett. A mosóport mindig úgy vettem, hogy elkülönítve kellett táskámba helyezni. Nem hogy becsomagolták volna, hanem sokszor a doboz fel volt szakadva és az illatos por mindent „átjárt“. Nagyon jó érzés ilyen üzletben vásárolni. Bárcsak mindenütt hasonló elárusító álina a vevő rendelkezésére, aki azért áll a pult mögé, mert szereti munkáját. Különben ebben az üzletben a vevő elégedett lehet a többi kiszolgálóval is. Mintha itt íratlan jelszó lenne: mindent a vevőért! BOZÖ KATALIN A traktor szerelmese lálkozhattunk. Az egyre fokozódó munkatermelékenység el sem képzelhető ezek nélkül a dolgos, nem fáradó, pontosan termelő gépek nélkül. E gépek segítségével el lehet képzelni a jövő sokkal könynyebb és gazdaságilag hatékonyabb mezőgazdasági termelését. Bizonyos, hogy már ma is szívesen dolgozna bármely szövetkezeti üzem ilyen modern fejőberendezéssel, sokrétűen alkalmazható erőgépekkel. Egy traktoros fiatalember meg is jegyezte mellettünk: ilyen gépen szeretne dolgozni. Valóban minden vágya és elképzelése megvalósulhatna a mezőgazdaság jövendő szakembereinek ilyen segítögépek alkalmazásával. Mintegy összegezve a látottakat, bizakodással nézünk a jövőbe. Ha ezek a hatékony termelési gépek mind elterjednek, az ember a termelésben valóban csak Irányító, programozó, vezérlő elem lesz. MORVÁI ILONA Az életszínvonal emelkedését íalvainkon a gomba módra szaporodó új, korszerű házak bizonyítják a legjobban. Felvételünkön látható házak Nitrianská Hrnéiarovee (Nyitragerencsér) egyik új utcáját képezik. 1 fanktis István Jankus István tizenhét éves korától dolgozik a bíüai (bényi) szövetkezetben. Most kilencedik éve dolgozik a szakmában. Munkájával mindenki elégedett. Nemrég szépszámú közönség előtt bebizonyította azt, amit róla feltételeztek. A Kamenínen (Kéménden) megrendezett járási szántóverseny ügyességi versenyét Ő nyerte meg. A 900 Kčs értékű tranzisztoros rádió és az elismerő oklevél további becsületes munkára kötelezi e fiatal traktorost, akinek jó munkát és sok sikert kívánunk. DAVID NÄNDOR A šafarikovôi (tornaijai) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola II. Továbbképző IV. A. és B. végzős osztályai tanulmányi kirándulás keretében megtekintették a Brnóban megrendezésre került hagyományos nemzetközi gépkiállítást. Mindenki kíváncsian sietett a vásárra, hogy mielőbb elmerülhessen az újdonságok, érdekességek nézelődésébe. A felsorakozott, tetszetős kivitelű gépek között járva rájöttünk, hogy az egynapos látogatási idő bizony kevés. Mindent szerettünk volna látni, s ez nem kis fáradságunkba került. Nagy elismerést aratott s talán a legnagyobb érdeklődést az A pavilonban bemutatott számítógépek, automata írógépek, lyukkártyás könyvelőgépek, kalkulációs berendezések sokasága váltotta ki a vásár látogatói körében. Századunk s a jövő fejlődési irányának mintegy előrejelzését érezheti az ember ezek között a villámgyorsan, másodpercek tört része alatt működő számító gépcsodák közölt. Az iskolai tananyagban alapjaiban már megismert mezőgazdasági gépek modern új típusaival is taA Szlovák Rokkantak Szövetsége Társulásának komárnói (komáromi j helyi szervezete a napokban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból ünnepi összejövetelt rendezett, amelyen méltatták a szervezet húszéves munkáját. A vezetőség tárgyi jutalommal és elismerő oklevéllel tűntette ki a három alapító tagot: Krátky Józsefet, Dumonkos Máriát és Bíró Ferencet. Az eltelt 20 év alatt a komárnoi szervezet nagyon megerősödött. Jelenleg 270 taggal rendelkezik s nagyon aktív tevékenységet fejt ki. Nyilvántartja a cukor- és a TBC betegségekben szenvedő tagokat, akik számára szakelőadásokat biztosít. Nagy mértékben segíti a szervezetet a Szakszervezetek Háza: kedvezményes autóbuszkirándulásokat tesz lehetővé, belépést biztosít kulturális rendezvényekre, mozielőadásokra, amit a rokkantak 500 brigádóra ledolgozásával háláltak meg a Szabadtéri Színpad és környékének rendbehozatalánál. Nagy népszerűségnek örvendenek a zenés összejövetelek, amelyekből ebben az évben már három is volt. Ezeken minden alkalommal a Zlatná na Ostrove-i (csallóközaranyosi) helyi szervezet tagjai is részt vettek. Sok mindent rendez a komárnói szervezet, emellett még jól is gazdálkodik, hiszen a takarékpénztárban jelenleg is 6000 koronájuk van. Még sok örömteli percet kívánunk e szervezet tagjainak! KOLOZSI ERNŐ, Komárno Nem ismer fáradtságot Mottó: „Aszony szemekben tüzet látok, s ez a tűz a holnap tüze." finnek a tűznek lobogását láttam meg, Stefankovics Mária szemében is. Ö azok közé az asszonyok közé tartozik, akik fáradtságot nem ismernek, ha valami közös feladatról van szó, akár a nömozgalmi, akár más tömegszervezetben kell valamit tenni. Elsőként ad javaslatot, hogy most ezt vagy azt kell tenni. Régen dolgozik már a nömozgalmi mnkában, s tudja menynyi fáradságba került egy-egy szociális létesítmény (az óvodák, bölcsődék, üzemi konyhák stb.J és mindaz, ami a nők jobb életkörülményeihez vezetett. Ahogy elbeszélgettem vele munkájáról, szóbajött a múlt és jelen. Szülei kommunisták voltak. Kár, hogy édesapja már nem élvezheti munkája gyümölcsét. Marika elgondolkodva mondja, hogy a rég: cselédház kis szobájában laktak, s a rettegés soha meg nem szűnt, mert édesapja titokban járt gyűlésekre, és addig, amíg haza nem jött, az anyjukkal együtt rettegtek. Mennyivel másként van ez most. De azért, hogy ma jól élünk tenni kell valamit, s ennek a tenniakarásnak a hordozója Marika. Munkájáról, munkakörülményeiről örömmel beszél, és kiérezni belőle, hogy szeretettel végzi. Ugyanis a Stúrovoi (párkányi) Állami Gazdaság üzemi konyhájának már hosszú évek óta fószakácsnője. Fáradságos, igényes munka, de ha az ember látja, hogy másoknak örö met szerez azzal, hogy jó ebéd ke rül az asztalra, akkor ez a fáradt* ság elviselhető — vallja. Én kívánom Stefankovics Máriá nak, hogy a sok szép és nemes gondolat, amelynek hordozója, soha ne maradjon benne, hanem szavakba foglalva gyümölcsözzék. SZÄRAZ LASZLŰNÉ A társadalmi lét az elsődleges, a tudat a másodlagos. A társadalmi lét kialakítja a saját társadalmi tudatát, mondja a történelmi materializmus. Sokszor halljuk ezt a megállapítást, de csak átsiklunk felette. Jelentése sokszor nem hatol el tudatunkig. Pedig ez így , van. A múltat, a múlt sebeit boncolgatva százszor meggyőződhetünk róla. Sört kortyolgatunk. Már a második pohárral. — K. László vagyok, 72 éves — mondja halk szóval. — Kilenc éves koromban maradtam árván. Öten voltunk testvérek, s én a legidősebb. Ekkor anyám kiadott szolgálni. öt évet szolgáltam, aztán hazahívott, hogy dolgozzam otthon. 1916-ban újra férjhez ment egy özvegy emberhez, úgyhogy 12-en lettünk ' testvérek. Négy évig voltam otthon, de ez alatt a 4 év alatt úgy kidolgoztam magam, hogy ebbe mentem tönkre. El tudja képzelni, 12 gyerek az akkori feltételek között! Hát bizony nem dúslakodtunk a jóban. Otthagytam szüléimét, s ismét beálltam szolgálni. — Annyira szeretett szolgálni? Elneveti magát. — Ah, dehogy szerettem. De menni kellett. — A kereset, a jövedelem menynyi volt? — A puszta megélhetés, vagy még ennél is kevesebb ... 23 éves koromig szolgáltam, de már az utolsó években részarató Is voltam, hogy kenyeret keressek, családot tudjak alapítani. És részarató maradtam 40 éves koromig. Ekkor már a magam emberségéből meg tudtam élni. Bérelt földön gazdálkodtam. S úgy éreztem, megváltozott körülöttem a világ. Valahogyan többnek. éreztem magam, mint a szolgák, s kezdtem azt hinni, hogy az akkori rendszer kicsit az én rendszerem is. Fedig nyakig ültem az adósságban. Még a filléreket is meg kellett gondolni, hogy hova tegyem. Csak a legszükségesebb dolgokra adtam ki a pénzt. A házam már majdnem rámdölt, ruhám is alig volt. Szerettem a földet, és gyönyörű volt minden tavasz, mert jobbat ígért. Sajnos, az ígéreteit legtöbbször nem váltotta be ... így küzdöttem 1950-ig. Aztán mikor már könnyebb lett volna, mire megnőttek a gyerekek, jött a szövetkezet. Házam nem volt, tudja, akkor még sokat adtak ilyesmire. A gazdaság gyarapítása volt a fő. Már öt szarvasmarha állt az istállómban. És két évire mindent le kellett adni. Életemet, 52 év kemény küzdelmét és fáradtságát láttam rombadőlni. Megtörli a bajuszát. — És egyébként is: elrémítettek a szövetkezettel, meg az egész szocializmussal. Hogy közös konyha lesz csupán, s talán még az asszonyok Is közösek lesznek. Ojra mosolyog. — Kegyetlenül féltem a szövetkezettől. Amikor megváltam a földjeimtől, sírtam. Pedig jót akartak, ma már tudom. Aztán dolgozni hívtak. Mindig munkásember voltam, így nem csodálkoztam ezen. Ojra kortyolunk. — Már nem kellett gondolnom a gazdaságom gyarapítására, így a pénzecskémet másba fektettem. 2 év múltán építkezni kezdtem. Elgondolkodik. ■— 1952-ben még nem láttunk világosan. Aztán állandó munkássá váltam, megértettem több társammal együtt, hogy a szövetkezet boldogulása az én boldogulásom. Még a nyugdíjkorhatáron túl is dolgoztam, egészen 68 éves koromig. A nyugdíjjal elégedett vagyok, de bár inkább lennék 60 éves nyugdíj nélkül, csak még dolgozhatnék. De hiába — a kor, a kor mindenkit utolér. — Hát ennyi volna. S még egy: kérem, ne írja ki a nevem az újságba, nem akarom. Csak írjon egy öregemberről, akit az idő megváltoztatott. Elmosolyodik. — Nemcsak, hogy öregebb lett, — de megváltozott a gondolkodása, a világszemlélete is. GYÖRGY ELEK .Anda Sándor Talán nincs olyan ember Topoľnica (Tósnyárasd) környékén, aki ne ismerné Anda Sándort, aki már 10 évvel ezelőtt a topolnicai efsz legjobb fejője volt. Már akkor nem egy dicsérő oklevelet kapott a jnb-től. Évekig dolgozott az állattenyésztésben, most pedig lánctalpassal szántja a szövetkezet földjeit. Naponta 14 órát is dolgozik, de ha arról van szó, hogy a helyi vöröskereszt vérleadást szervez, az elsők között jelentkezik. Egynéhány nappal ezelőtt már tizedszer látogatott el a Salai (Vágsellyei) Tranfúziós Állomásra. Egyike azoknak, akik már a véradásért megkapták a JANSKÝ érmet. KRAJCSOVICS FERDINAND Változások Modern gépek seregszemléje
