Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-10-14 / 41. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1972. október 14. SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Munkában a szövetség kelet-szlovákiai járási bizottságai A KEZDEMÉNYEZÉS A SIKEREK FORRÁSA A szövetség járási bizottságai Szlo­vákia minden járásában megkezdték működésük eddigi értékelését. Minde­nekelőtt értékelték a szövetség járási bizottságai aktívaesoportjainak részvé­telét a szövetkezetek vezetőségi ülé­sein és taggyűlésein, továbbá a szö­vetség segítségét az aratási munkák sikeres végrehajtásában, a gabonafel­vásárlásban, a „Mindenki szocialista mádon“ szocialista munkaverseny fej­lesztésében, a társadalmi tevékenység felvirágoztatásában és a szövetség ha­táskörébe tartozó további feladatok teljesítésében. A szövetség trebišovi (tőketerebe­­si) járási bizottságának tagjai teljes létszámban résztvettek az egyes szö­vetkezetek taggyűlésein, ahol felszó­lalásukban értékelték a CSKP KB áprilisi közgyűlésének jelentőségét és az efsz-ek VIII. kongreszusa határo­zatainak hatását a járás és az egész közgazdaság további felvirágoztatá­sára. Rendszeresen megmagyarázták a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek jelentőségét és a szövetkezeti mozgalom a társadalmi és szociális élet fejlődésére való kihatását. A Nemzeti Front járási bizottsága munkaprogramja alapján értékelték a választási programok végrehajtását. Az elnökség köszönetét mondott a földművesszövetkezetek minden tag­jának a választási program végrehaj­tásáért. Elsőként a Čierne Pole-i szö­vetkezetei értékelték ki, mert tagjai a kultúrház építésénél 1 millió 400 ezer korona értékű munkát végeztek el. A következő helyeket a hraiíi, va­lamint a Kapušanské Klaőany-i (Ka­­poskelecsény] érte el. A szövetség michalovcei járási bi­zottsága nem kis mértékben járult hozzá az aratási munkák és a gabo­nafelvásárlás sikeréhez. Tagjai tevé­kenyen részt vettek a járási aratási bizottság munkájában is. Az aratási munkák megkezdése előtt kerületi ér­tekezleteket tartottak, amelyeken fe­lülvizsgálták a gépek munkára való felkészültségét, politikai-szervezési intézkedéseket hoztak, az időbeni és veszteségmentes gabona betakarításá­ért. Minden aratási bizottsági tag 8— 10 efsz védnöke volt és ezek vezető dolgozóival együtt hárították el az aratás menetét gátló jelenségeket. lyen kiértékelték az egyes szövetke­zetek tejbeadási kötelezettségei telje­sítését. A szövetség járási bizottsága az is­kolai szünidő alatt megszervezte a szövetkezeti tagok gyermekei üdülte­tését. Bulgáriában volt 28 gyermek, Jugoszláviában pedig 15. A felnőttek közül 78-an voltak üdülni, és családi üdülésen 21 házaspár vett részt. A szövetség košicei járási bizottsá­ga és a mezőgazdasági termelési igaz­gatóság által létesített közös bizott­ság megállapította, hogy az első félév eredményei alapján a szocialista mun­kaversenyben legjobb helyezést a kö­vetkező szövetkezetek érték el: Čeka­­novce, Družstevná, Makovica. Kechncc és Valaliky. Az első félévben a járás­ban 236 kollektív és 403 egyéni vál­lalást teljesítették. A szarvasmarha­­gondozök között kitűnt S. Véber, a Nižná Myšla-i szövetkezetből, aki na­pi 1,18 kg súlygyarapodást ért el da­rabonként átlagban. A „Mindenki szocialista módon“ versenymozgalomba bekapcsolódott a košicei járásban hat szocialista mun­­krabrigád is — 3 brigád a permi szövetkezetből, 3 pedig a Nová Bod­­va-i szövetkezetből. A versenybe be­nevezett a družstevnái baromfigontio­­zók 5 tagú csoportja, valamint a fe­jőstehén gondozók 8 tagú kollektívá­ja és a Sady nad Rorysou-i gépesítük 10 tagú ifjúsági csoportja. A szövetség járási bizottsága a mti-vel karöltve szeretnének ez év végéig további 7 csoportot beszervezni a szocialista munkabrigádok versenyébe. A szövetség járási bizottsága az ifjúsági szövetséggel karöltve, meg­szervezte az aratás idején a legjobb ifjúsági kombájngépészek és szalma­­préselők versenyét, amelyek győzte-, seit egy háromnapos magyarországi körutazással jutalmaztak meg. Egy új verseny „Az 1973. évi jó termésért“ jelszóval igyekszik felölelni a szövet­kezeti tagság kezdeményezését a ki­váló talajelőkészítésre és gondos ve­tésre. A verseny első feltétele az volt, Jogtanácsadó hogy szeptember 5-ig előkészítsék a vetésterület legalább 80 százalékát az őszi búza vetésére. Minden mezőgaz­dasági üzem, amely ezen időpontig az egész vetésterületen rendesen elvégzi a szántást, külön célprémiumban ré­szesül. Az egyes kerületek győztesei, egy háromnapos magyarországi uta­zásra kapnak utalványt. A járásban összesen 40 ilyen utalványt osztanak ki. A LEGTEVÉKENYEBB SZÖVETKEZET A szövetség rožňavai (rozsnyól) já­rási bizottságának elnöksége megálla­pította, hogy a járás összes szövetke­zetei között a legtevékenyebb a Dlhá Ves-i „Arany Kalász“ szövetkezet. Jú­liusban itt sportversenyt rendeztek. Шогоп volt egy gépkocsivezető ver­­/szám, valamint könnyűatléaika és labdarúgóverseny, melyen résztvett a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) já­rásból a gemeri efsz és a Magyar Népköztársaságból a szalonai tsz. A szövetség rožňavai (rozsnyői) járási bizottsága adományozta a verseny első díját. Az „Arany Kalász“ szövetkezetben egy igen tevékeny fényképész-szakkör is működik. Ennek tagjai segíthetnek a járásban a propagandaanyagok ké­szítésében is. A rožňavai járásban eddig csak négy szövetkezeti kollektíva versenyez a Szocialista Munkabrigád címért, és pedig gotaltovón, Markuškán,. Brzotínban és Rozložnán. Az eddigi ta­pasztalatok arra utalnak, hogy a si­keres munka és a „Mindenki szocia­lista módon“ versenymozgalom sikere sokban függ a mezőgazdasági válla­lat gazdasági szintjétől és műszaki dolgozói politikai és szakmai színvo­nalától. A szövetség járási bizottsága tanulmányozta a szocialista munka­brigádok megalakításának további le­hetőségeit és arra a megállapodásra jutott, hogy ez év végéig még további 12 efsz-ben szocialista munkabrigádot alakítanak. Prešovon megrendezték az ifjú me­zőgazdászok aktívaüiését, amelyen részt vett 500 ifjú. A szövetkezetek ifjú tagjaival itt megismertették a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek feladatait és hivatását. A szövetség prešov! járási bizottsá­ga az aratás idején ugyancsak a szo­cialista munkaverseny megsegítésé­ben és ennek propagálásában tevé­kenykedett. A szövetség dolgozói az egyes szövetkezetek meglátogatása alkalmával figyelemmel kísérték a dolgozók egészségvédelmét és a tűz­biztonsági előírások betartását. A szo­cialista munkafelajánlások félévi ér­tékelésekor a legjobbak közé tartoz­tak a michaianyi- kapušanyi és leme­­šanyi szövetkezetek. ÍJP) Az országos aratási ünnepség koszorúiról Az aratást, az új termést, az új ke­nyér ünnepét, -már régóta az aratási koszorúk jelképezik. Ezek azért nem hiányozhatnak a nitrai össz-szlovákial aratási ünnepségen sem. Szép szám­ban gyűltek össze. Az egységes föld­művesszövetkezetek és az állami gaz­daságok dolgozói 42 szebbnél szebb koszorút küldtek el Nitrára. Ezen ko­szorúkat a párt- és kormányküldött­ség tagjainak a szlovákiai mezőgaz­dasági dolgozók nevében Ing. ján Janovic miniszter elvtárs és Holec elvtárs a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szlovákiai elnöke nyújtot­ta át, akiknek ezen feladatukban a vranovi járás Zanutov községének szövetkezeti parasztsága segédkezett. Ezen tisztesség azért jutott a zanuto­­viaknak, mert köztudott, hogy ők voltak az elsők, akik az idén teljesí­tették a gabonabeadási kötelességü­ket. A párt- és kormányküldöttség ve­zetőjének Jozef Lenárt elvtársnak át­adták a brzovíkiak (zvoleni járás) gyönyörű koszorúját, akik az aratási ünnepség alkalmával átvették a „Ki­tűnő Munkáért“ kitüntetést. A Rimav­ská Sobota-i (rimaszombati) járás kraskovi szövetkezet szép kövér bú­zájából font koszorúját a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kormányelnöke, Peter Colotka elvtárs kapta. Janovic miniszter elvtárs átvette Holec elv­társ a szövetség elnökének kezéből a búd (búcsi) szövetkezet gyönyörű koszorúját. A koszorúkötés olyan ki­váló művésze, mint Hajdú elvtárs Búčról, aki ilyen csodákat tud vará­zsolni búzakalászokból és szalmából biztosan nagyon kevés van az ország­ban. A Východná-i szövetkezet igen szép koszorúja Ján Janik elvtársnak, az SZKP KB titkárának jutott. Virágok­kal és színes pántlikákkal díszített koszorút kapott a CSKP KB titkára Václav Svoboda elvtárs és a CSSZSZK kormányelnök helyettese František Hanouz elvtárs. Szövetkezeti parasztságunk nem feledkezett meg pártunk és államunk azon vezetőiről sem, akik egyéb el­foglaltságuk miatt személyesen nem jelenhettek meg a nitrai aratási ün­nepségen. A levicei járás Novú Dedt­­na-i szövetkezeti tagság ügyes és dol­gos keze által font csodaszép koszo­rúját elküldte Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának. A trnavai já­rás hrníiarovcei szövetkezetének hó­fehér búzaszalmájából font koszo­rúját pedig köztársaságunk elnöké­nek, Ludvik Svoboda elvtársnak. A nitrai járás egyik legrégibb és igen jól gazdálkodó szövetkezetét Výč'apy- Opatovcén (Vicsapapátin) találjuk. Ezek koszorúja Štrougal elvtársnak a CSSZSZK kormányelnökének kabinat­­jét díszíti. Egy nagy ötágú csillag-alakú, sar­lóval és kalapáccsal díszített aratási koszorút, amelyet a púchovi szövet­kezetesek hoztak, átadták a nitrai aratási ünnepségek kiváló vendégé­nek Alexander Alexandrovics Bulga­­kovnak, a Szovjet—Csehszlovák Ba­rátsági Szövetség elnökének. Szép ko­szorú jutott a Szovjetunió bratislaval főkonzulának Michail Michailovics Dejev elvtársnak is. A szövetkezeti földműveseink által ajándékozott többi koszorú is gazdára talált. A prievidzai, patai, máüai, trí­­beči, miiéinél (tejfalusi), podhorovi, turicei és más szövetkezetek koszo­rúit pártunk, állami és gazdasági éle­tünk érdemes vezető személyiségei kapták. A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) Járás sútori szövetkezetében fonták azt a hatalmas koszorút, amely a sza­badtéri színpadot díszítette. Az aratási koszorúk díszítették a díszemelvényt és közvetlen környékét. Az érdeklődést mi sem bizonyítja job­ban mint az, hogy a felvonulás után sokan visszajöttek, hogy részletesen megtekinthessék és megcsodálhassák azokat. Politikai és gazdasági életünk ve­zető személyiségeinek ajándékozott aratási koszorúk kifejezték mezőgaz­dasági dolgozóink háláját az egész évben nyújtott segítségért és fárado­zásukért. Egyúttal emelték is az ara­tási ünnepség szépségét. Mindenkinek, aki részt vett előké­szítésükben és díszítésükben köszönet jár. FRANTIŠEK ŠIMUNIČ A szövetség járási bizottsága a mi­chalovcei Mezőgazdászok Üzemi Klub­jával karöltve az aratás alatt szer­vezte a propaganda tevékenységet. Kultúrcsoportot létesített, amely „Kö­szönet nektek“ című műsorral felke­reste azokat a szövetkezeteket, ame­lyek az aratás sikeres elvégzésében az élen jártak. Ezen kultúrcsoportot mindenhol nagy elismeréssel fogadták és műsorukat megdicsérték. Az egyé­nek és egyes csoportok az aratásban elért kiváló eredményeit, valamint a szocialista munkaverseny eredményeit rendszeresen nyilvánosságra hozták a járási „„Aratási Közlönyében, a fali­újságokon és a falusi hangosanbe­­szélők útján. Az aratás befejezése után aktíva-gyűlésre hívták össze a szövetkezetek elnökeit, amelyen érté­kelték az első félév gazdasági ered­ményeit, valamint a modern agrotech­nika alkalmazását a gyakorlatban és ennek a magas búzahozamokra és egyéb kalászosokra gyakorolt behatá­sát. Ezen kétnapos tanácskozásra egybegyűlt szövetkezeti elnököket a michalovcei fúvószenekar vidám in­dulói fogadták. A MUNKAVÄLLALÄSOK EREDMÉNYEI Az efsz-ek VIII. kongresszusa tisz­teletére elfogadott 280 kollektív és 865 egyéni vállalások értékelésekor kitűnt, hogy ezen vállalások teljesí­tésének eredményeképpen az első félév eredményeit összehasonlítva a tavalyi első félévvel 12 millió koro­nával növekedett az árútermelés ér­téke. Ez év júliusában a szövetség járási bizottsága megrendezett egy járási szintű fejő aktívaértekezletet, ame­A dolgozók által okozott károk megtérítéséről A szocialista tulajdonban lévő javak védelme a dolgozók elsőrendű köte­lessége. A Munka Törvénykönyv ezért előírja, hogy a dolgozó felel a munka­feladatai elvégzése közben, illetve közvetlenül vele kapcsolatban kelet­kezett károkért. Ha a kár előidézé­sében szerepe volt annak is, hogy a munkaadó hanyagul teljesítette köte­lességeit, a dolgozó felelőssége ará­nyosan csökken. A munkaadó üzem, vagy vállalat a dolgozó vétségét köteles bizonyítani. A Munka Törvénykönyv szerint egyes esetekben ezt nem köteles. Ilyen ese­tek állnak elő, ha például a dolgozó gondjaira bízott anyagi javakban hiány keletkezik, vagy ha a reá bízott tárgyak elvesztek. Az első eset akkor áll lenn, ha a dolgozó írásbeli felelősséget vállalt a rábízott készpénzért, értékpapírokért, áruért, anyagkészletekért vagy egyéb értéktárgyakért és ezekről számadás­sal tartozik. Ez vonatkozik például a pénztárosokra, a raktárosokra, a magtárosokra és hasonló beosztású dolgozókra. Az esetben, ha egyazon munkahelyen (pl. raktárban, magtár­ban) többen együtt dolgoznak, olyan Írásbeli megegyezést is lehet kötni, hogy az ott dolgozók az esetleges hiányokért közösen vállalnak felelős­séget. Anyagi felelősségről szóló meg­egyezés csak Írásbeli formában érvényes, szóbeli megegyezések nem érvényesek. A dolgozó az anyagi fe­lelősség terhe alól mentesül, ha be­bizonyítja, hogy a hiány teljesen vagy részben az ó hibáján (vétségén) kívül keletkezett. Másik esetben a dolgozó felelős azon szerszámokért, munka- és egész­ségvédelmi eszközökért, és hasonló tárgyakért, amelyek átvételét az üzemben aláírta. Ezen felelősség alól a dolgozó mentesül, ha bebizonyítja, hogy a veszteségért nem ő a vétkes. Az egyes dolgozók felelőssége az okozott károkért nem egyenlő, mert pl. egy lelkibeteg csak abban az eset­ben felelős az általa okozott károkért, ha tudatában van annak, amit cse­lekszik, és fel tudja fogni cselekedetei következményeit. Azon dolgozó, aki saját hibájából kerül olyan állapotba, hogy nem tud magán uralkodni, (nem ura cseleke­deteinek), vagy nem tudja felfogni cselekedetei következményeit (pl. mértéktelen szeszfogyasztás után) fe­lelős ezen állapotban elkövetett cse­lekedeteiért is. A keletkezett kárért felelős azon dolgozó is, aki tettét a szocialista együttélés szabályainak megfontolt szándékkal történő megsértésével kö­vette el. Olyan esetek is előfordulnak, ami­kor a dolgozó nem felelős az általa elkövetett kárért. Ilyen például, ha a dolgozó azon üzemnek, ahol dolgo­zik kárt okozott, egy nagyobb kár, vagy esetleg várható sérülés, életve­szély elhárítása következtében, ha ezen állapotot megfontolt szándékkal nem ő idézte elő és ha a körülmé­nyeknek megfelelő mádon cselekedett. Ugyanúgy nem felel azon kérőkért sem, amelyek a szokásos gazdasági kockázat következményeinek minősít­hetők. Ebből az következik, hogy a dolgo­zó felelős azon károkért, amelyeket gondatlanságból, vagy előre megfon­tolt szándékkal és azokért is, ame­lyeket ittas állapotban követett el. A dolgozó az okozott károkért mindig azon üzemnek, vállalatnak felelős, amellyel munkaviszonyban van, fu­­getlenül attól, hogy a kárt közvetle­nül vagy pedig közvetve okozta neki. Közvetve elkövetett kár keletkezik akkor, ha a kárt a dolgozó például szerelési munkák alkalmával nem a saját munkáltató vállalatának, hanem azon intézménynek okozott, ahol ép­pen dolgoztak, vagy ha munkatársá­nak — esetleg egy harmadik személy­nek — okozott kárt. Ilyen esetek a munkahelyeken, műhelyekben fordul­hatnak elő, ahol a károsult rendsze­rint a dolgozó munkatársa, vagy pél­dául egy magánlakásban vízvezeték vagy egyéb berendezés javítása köz­ben keletkezett kár, ahol rendszerint a lakástulajdonos a károsult. A mun­kaadó üzem vagy vállalat dolgozóját kártérítésre tehát akkor kötelezheti, ha az intézmény valójában kárt szen­vedett, ha ezt dolgozója munkafelada­tai végzése közben, vagy pedig ezzel közvetlen kapcsolatban követte el, ha a kárt a dolgozó kötelességei vétkes megszegése okozta, és ha a dolgozó tevékenysége és a keletkezett kár kö­zött okozati összefüggés áll fenú. A dolgozó nem felel azon károkért, amelyek a szokásos gazdasági kocká­zat keretén belül keletkeznek. Milyen károkat és milyen mértékben lehet ide sorolni? Erről a felsőbb szervek által kiadott elvek szerint az intézmé­nyek vezetői döntenek. Ide tartoznak azon károk és veszteségek, amelyek apró figyelmetlenségek és ügyetlen­ségek által keletkeznek és nem ha­ladnak meg egy biznyos arányszámot; például folyadékok (bor, pálinka, nafta, benzin, olaj stb.) kezelésénél keletkezett úgynevezett „csepegés“ raktárakban és magtárakban keletke­zett „elhullás“, iparcikkek gyártásá­nál keletkezett selejt stb. Rendkívüli esetekben — annak el­lenére, hogy ezt megtehette volna — ha a dolgozó a fenyegető kár elhárí­tását elmulasztotta, követelhető, hogy hozzájáruljon a kár megtérítéséhez. Hozzájárulást akkor lehet követelni, ha a kárt másképpen nem lehet pó­tolni. A hozzájárulás nagysága a ke­letkezés körülményeitói függ, főleg azt kell megvizsgálni, miért nem haj­tották végre a kötelező megelőzést. Azon dolgozó, aki komoly indoklás nélkül nem figyelmezteti az intéz­ményt, hogy kár keletkezésének ve­szélye áll fenn, ez éppúgy a közös tu­lajdon iránti felelőtlen és hanyag vi­szonyról tanúskodik, mint azon dol­gozó, aki elmulasztja a kár elhárítá­sát, habár ezt megtehette volna. Ezért jogos és helyes, hogy ez esetben a dolgozó hozzájáruljon a keletkezett kár megtérítéséhez, természetesen a körülményekhez arányosan. (drj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents