Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-10-14 / 41. szám
1972. október 14. SZÖVETSÉGI SZEMLE A talajmüvelés keretében a szántás az agrotechnikai munkálatok legfontosabbika. Előkészíti a mezőgazdasági kultúrnövények fejlődésének legfontosabb feltételét a jő, levegős talajt, kedvezően hat a talajnedvességre és harcol a gaz és a kártevők ellen. A Jő szántás nagyban Öefolyásolja a mezőgazdasági termények terméseredményeit. Ezért nagy jelentősége van a szántási versenyeknek. Nálunk ezeket a versenyeket Járási szinten az egyes kerületekben és köztársaságokban, valamint szövetségi szinten rendezik meg. Ezen versenyek a világbajnokságban csúcsosodnak ki. Minden szántási versenyt, a világbajnokságot is a „Pax arva colat“ — „A béke műveli a szántóföldeket“ jelszó alatt rendezik meg. A CSSZSZK IX. szántási versenyében a traktorosok három kategóriában versenyeztek: I. A főversenyben — 22 résztvevővel — minden közigazgatási kerületből ketten és az 1971. évi verseny győztesei. II. Az ifjak versenyében — 18. életévig — 8 résztvevővel — minden közigazgatási kerületből a mezőgazdasági szaktanintézetek győztese. Ebben a kategóriában a nyugat-szlovákiai és közép-szlovákiai kerület nem képviseltette magát. III. A SZISZ Központi Bizottsága versenyében — 18. és 28. életév között — 9 résztvevővel. A nyugat-szlovákia! kerület ebbe a kategóriába sem küldött képviselőt. Az egyes kategóriák első három helyezettje így alakult: ^1. A főversenyben: 1. Pospíšil Jaroslav, Bernardov (efsz) Közép-cseh kerület, 2. Milík Václav, Bernardov (efsz) Közép-cseh kerület, 3. Abosi Alexander, Komarovce — kelet-szlovákiai kerület, II. Az ifjak versenyében: 1. Košút Milan — Slaný (MSzT) — közép-csehországi kerület, 2. Sedrla Jifí — Moravský Krumlov (MSzT) dél-morva kerület, 3. Leftus František — Jevičkb (MSzT) — kelet-csehországi kerület. III. A SZISZ KB versenyében: 1. Mayer Slavata — Domandice (efsz) — dél-morva kerület, 2. Koch Jifí — Podlesí (efsz) — közép-csehországi kerület, 3. Kmeť Jifí — Jankovice (efsz) — kelet-csehországi kerület. Az ezévi versenyen nem vettek részt külföldi traktorosok, pedig az előző években mindig képviseltették magukat. Ez azzal magyarázható, hogy a szomszéd országokban az aratás idején éppen olyan kedvezőtlen időjárás volt, mint nálunk. A döntő igen kedvező feltételek mellett zajlott le. Kár, hogy Szlovákia /képviselői, éppen úgy, mint az előző években, ebben az évben sem tudtak az első helyeken elhelyezkedni. Kivételt csak Abosi elvtárs képez, aki az idén is a 3. helyen végzett, Szlovákia többi versenyzői a 14., 18. és az utolsó 3. helyen végeztek. A szlovákiai traktorosok állandó sikertelensége gondolkodásra késztet. Hol vannak a hibák? Rossz a gépek, az ekék minősége, hiányzik a gyakorlat, a felelősségteljesebb hozzáállás, a versenyzők nem ismerik eléggé a verseny feltételeit — szabályait?xTöbben nem először vesznek részt a versenyeken és a rossz eredmények mégis ismétlődnek. Ezen gyenge eredmények nem mutatnak-e arra, hogy szövetkezeteinkben is rossz a szántás minősége? A verseny céljául tűzte, hogy megteremtsünk egy széleskörű kiváló traktorosgárdát, akik főleg a szántás művészetét kiválóan sajátítják el. De a mesteri minőség, a győzelem minden versenyszámban, csak egy kemény, felelősségteljes tréning eredménye. Szlovákia több járásában viszont, sőt kerületében is inkább keresik az okokat és indokokat, hogy a versenyt ne rendezzék meg. Ez természetesen a traktorosok kárát jelenti. Minden verseny, az anyagiakon kívül megkívánja, hogy egy önfyeáldozó csoport gondoskodjék megszervezéséről. Ez évben először rendezték meg az ifjak a 18 és 28 évesek versenyét is. Az eredmények megmutatták, hogy ebben a korosztályban kiváló szántók vannak, akik majdnem elérték a főkategória versenyzőinek színvonalát. Az utóbbi években sokan felvetik a kérdést, miért versenyeznek kettes ekével, amikor ilyenekkel már a gyakorlatban nem szántanak. Ennek egyik oka az, hogy legnehezebb éppen a kettes ekével való szántás. Legjobban megmutatkoznak az egyes hiányosságok. Aki kettes ekével Jól tud szántani, annak nem okoz nehézséget a nagyobb — többágú ekék kezelése sem. A másik ok pedig az, hogy Csehszlovákia 1964 óta a Szántási Világbizottság rendes tagja, itt pedig csak kettes ekével versenyeznek. A TRAKTOROSOK ÜGYESSÉGI VERSENYE A traktorosok szlovákiai ügyességi versenyéről szóló ismertetést a Szövetségi Szemle 1972. szeptember 16-i számában közöltük. Részleteztük jelentőségét, versenyszámait és eredményeit. Azért itt csak a verseny szövetségi szintű kicsúcsosodásáról adunk ismertetést. A szövetségi versenyen 28 traktoros vett részt, 10-en Szlovákiából, 18-an pedig a Cseh Szocialista Köztársaságból. Szlovákia képviselői a következő helyezést érték el: 4. helyen Toméik Ivan, Liptovský Mikuláš (efsz), 5. helyen Eliáš Ján, Jablonov (eísz), Spišská Nová Ves-i járás. A további résztveők pedig a 17., 19., 22. és 23. helyen. A versenyből származó ismereteink és tapasztalataink hasonlóak, mint a szlovákiai döntő után. Megállapíthatjuk, hogy képviselőink méltó ellenfelei voltak a cseh versenyzőknek. Bízunk abban, hogy a jövőben traktorosaink még előkelőbb helyet harcolnak ki maguknak, mint az idén. Mindkét versenyt — a szántási és az ügyességi versenyt is csak kedvezően tudjuk értékelni. Figyelembe kell venni, hogy az idei igen kedvezőtlen időjárás csak gátolta a versenyek sikeres előkészítését. A CSSZSZK X. szántási versenyét és a traktorosok III. országos ügyességi versenyét több mint valószínű, hogy Szlovákiában rendezik meg. Bízunk abban, hogy a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok megtesznek mindent, hogy az elődöntőkben minél több traktoros vegyen részt, hogy Szlovákia képviselői sikeresebben versenyezzenek, mint az idén. MANDA FRANTIŠTK, a SZSZK SZFSZ KB munkatársa kora reggeli dér már megölte a növényeket, fehérük a határ. Az idő tehát a tél közeledtét jelzi, azonban a senicai járásban már reggel hat óra tájban megélénkül a határ. A rögtönzött prizmákból traktorok vontatják pótkocsikon a Jó minőségű burgonyát a központi raktárak felé, és a vasútállomásokra, mert a termés egy részét frissen szállítják tovább. A galántai, a Nové Zámky-i (érsekújvári) járásba fele-fele arányban összesen 500 vagon burgonyát adnak. Tehát kisegítenek más járásokat is. A kora reggeli órákban már munkahelyén találjuk Jozef Bilkot, a járási mezőgazdasági termelési igazgatóság igazgatóját is. Bizony azt se tudja, hol a feje. Állandóan berreg a telefon, mert a burgonya begyűjtése, annak elenére, hogy már 14 kombájnt üzemeltetnek, még mindig sok fizikai munkát igényel. Hívja a skalicai mezőgazdasági iskolát, más iskolákat, intézményeket, hogy pár napra küldjék a diákokat a burgonyabegyűjtés meggyorsítására. A mezőgazdasági üzemek több mint fele már begyűjtötte a burgonyát, azonban lényegesen lemarad Moravské Ján-i és még jónábány efsz. Ezekbe kell tehát összpontosítani a munkaerőt. Sok telefonálgatás, egyezkedés után végre sikerül elegendő diákot, üzemi munkást biztosítani és az igazgató egy kis levegőhöz jut. Kissé fáradtan újságolja, hogy bizony az ősz járásukban sokkal több munkát ad, mint a nyár, mert több mint 2000 hektáron termelnek burgonyát, és ennek begyiíjtése nagyon munkaigényes. Annak viszont örül, hogy a túl csapadékos időjárás ellenére is egészséges, tehát fogyasztásra, tárolásra alkalmas a burgonya. Persze nem mindenütt egyforma a helyzet. Kitünően megy a munka a Ezerötszáz tonna burgonya terven feli Štefanovo!, gbelyí és a smolinskéi efszben, hol már csak órák kérdése a begyűjtés befejezése, valamint a levárei és a šašiini állami gazdaságban. Ezek a mezőgazdasági üzemek Jurkovič Blažej, az efsz elnöke a legnagyobb mértékben kihasználják a gépeket ás a munkaerőket is, a követelményeknek megfelelően, ügyesen csoportosították az idénymunkák végzésére. A munkaszervezési problémák után elmondja, hogy 700 hektáron termelőn 3 ja « JZ '3 N N s 5? tek korai burgonyát, és több mint ifin mázsás hektárhozamot értek el. A félkései és kései burgonya általában 140—145 mázsát ad hektáronként — még nem voltak végleges adatok — de vannak 200 mázsás, sőt ennél nagyobb csúcshozamok is. A bevezető diskurzus után az igazgató elvtárssal meglátogatunk néhány szövetkezetét, állami gazdaságot, és a helyszínen tapasztaljuk, hogy az emberek égnek a munka lázától és igyekeznek minél hamarább pontot tenni erre az igényes munkára. A snmolinskéi efszben elbeszélgetünk Jorkovifi Blažejjel, az efsz elnökével. Masár Vladimír mérnökkel, a szövetkezet agronómusával, jurkovič Ladislavval, a burgonyabegyöjtö gép vezetőjével. Az utóbbi eünondja, hogy már a múlt évben is jeleskedett és az E—660 mintátú kiszántó ás begyűjtő géppel 73 hektárról takaritotta be a gazdag termést és jutalom kirándulásként a Német Demokratikus Köztársaságban üdült. Tavaly szlovákiai méretben ezzel a teljesítménnyel első helyen végzett. Idén megközelítőleg ugyanennyi burgonyát gyűjt be; a géppel jfnsg van elégedve. Szinte szemiink-száuk eláll a nagasfokú gépesítés láttán. Szinte óramű pontossággal működik itt minden. A begyűjtőgéptől mindjárt a gazdasági udvarba hozzák a burgonyát, ahol egy részét prizmázzák, más részét pedig a tárolás előtt gőzzel megfőzik. Minden évben nagy mennyiségű burgonyát raktároznak el ilymódon. A szövetkezet elnöke igen elégedett a burgonyatermesztés eredményeivel és arről tájékoztat, hogy az idei évhez hasonlóan megközelítőleg 100 hektáron termesztik. A hektárhozam korai burgonyából 149 mázsa volt, késeiből nedig megközelítőleg 200 mázsa. Tehat ez csúcseredménynek számít. Felfigyeltek az északplzeni járás felhívására és terven felül mintegy 11 vagont adnak a közellátásnak. valamint a feldogozéiparnak. Jólesűeu hallja ezt a járási termelési igazgatóság igazgatója és még több példát hoz fel. ahol több burgonyát adnak el a tervezettnél. A mezőgazdasági dolgozók lelkes kezdeményezését felkarolva, a járás 13100 tonna burgonyát ad az állami alapokba és a felhívásra válaszolva pedig további 1500 tonnát. BÁLLÁ JÓZSEF A vevők sen angyalok Beszélgetés LASZLÚ VILMOSSAL, a levicei (lévai) járási jEDNOTA (népi fogyasztási szövetkezet) szervezési osztályának dolgozójával. edóhelyen), ahol nagyobb hiányosságok mutatkoznak (például az áruértékesítésben), mindjárt közbelép az állami bank. A hibákat az árukészlet ellenőrzésekor észlelik. — Miről árulkodnak a panaszkönyvek? Körzetéhez tíz község tartozik, ahol ellenőrző munkát végez. Segít kiküszöbölni a hibákat, Illetőleg azon fáradozik, hogy a vevők elégedetten távozzanak a Jednota üzleteiből. — Mik a leggyakoribb hibák? — A kenyér- és tejellátásban mutatkoznak leginkább. Főképp a péküzemek kenyérszállítása körül komolyak a problémák. Általában hétfőn és pénteken. Sajnos, nem egy esetben megtörtént már, hogy a fogyasztók este kilenckor Jutnak friss kenyérhez. Am a vevők is hibásak sok esetben, mert nagyon válogatnak; a másnapos kenyeret már nem nagy kedvvel vásárolják. A rendszertelen kenyérellátásra körzetemben csupán a želtezovcei (zselizi) péküzem tudna kielégítő választ adni... — És a tejellátás esetében mi a helyzet? — A tejellátás körül a hibák főleg a megmaradt tej visszaadása szakaszán adódnak. Az előtrás szerint „csak“ kannában veszik vissza a tejet; abban az esetben, ha nincs egész kannáravaló (25 liter) akkor a tejcsarnokban nem hajlandók azt visszavenni. Ilyenkor az üzletesnek kell azt megvásárolni, ha akarja, ha nem ... — S mennyit rendeljenek a tejcsarnok vezetői? — Ez rázós kérdés, mivel meghatározott normák nincsenek. Szerintem minden eladónak ismernie kell a község lakosainak tejigényét, s önállóan kell meghatároznia, mennyit is rendeljen. — Miért nincs élesztő? — Élesztőt a Nyugat-Szlovákia-i kerület fogyasztóinak a trenčíni szeszgyár szállít. Persze, képtelen a kerület szükségletét kielégíteni. Hiba van az elosztó üzemek részéről Is. Például a kvetnál (kétyi) üzlet hetente 30 kg élesztőt rendel. Am az utóbl 28 nap alatt mindössze egyszer kapott élesztőt, akkor Is csak 20 kilöt. » — Van-e hiány ipari cikkekből? — A falusi vásárlő is az új dolgok iránt érdeklődik leginkább. Sajnos, a kisebb kapacitású üzletek Ilyen igények kielégítésére nem alkalmasak, hiszen városokban is csak a speciális szaküzletekben kaphatók az említett iparicikkek. S még valami: minden árúcikknek eladási határideje van. No mármost, az üzletek árukeresletét központilag irányítják, koronaértékben megszabva. Olyan üzletben jel— Sajnos, nagyon ritkán fordul eló — főleg falvakon —, hogy bárki kezébe venné, vagy ha nincs kéznél, kérné a panaszkőnyvet, s bejegyezné kívánságát, panaszát. Kár, hogy a vevők nem élnek ezzel a nagy lehetőséggel. Ez bizonyos fokú igényesség hiányára, illetve közömbösségre vall. Ehelyett a rosszabbik módszert alkalmazzák: szídják-szapulják az eladót. Végösszegezésképp annyit: sok esetben hibás a kereskedelem; de a vevők sem mindig angyalok...! DÄVID NÁNDOR Napjainkban nagy gondot fordítanak arra is, hogy a gazdasági udvarok tiszták legyenek. Ezért a trágyát azótnal kiszállítják a határba. A tlldáS GS miUOSág bajnoksága
