Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-10-14 / 41. szám

1972. október 14. SZABAD FÖLDMOVES Magnemesítök között Topolntky (Nyárasd) község nevé­nek említésekor — még a dunajská stredai (dunaszerdahelyi) járás hatá­rain túl is — mindenkinek a kiváló gazdasági eredményeket elérő föld­­mttvesszövetkfizet jut eszébe. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a bratíslaval Magszaporító és Nemesítő Nemzeti Vállalatnak a Dunajská Stre­da-! járásban is van néhány tudomá­nyos munkahelye, s közülük is a leg­jelentősebb talán a Topolníky-i Mag­nemesítő Állomás, hiszen munkaköre specializált, dolgozói csaknem kizáró­lag a kukorica nemesítésével foglal­koznak. A nemesítő állomás múltjáról rövi­den annyit lehetne elmondani, hogy még 1951-ben létesült, de nem mind­járt Topoľníkyn. Az első székhely a falutól délre eső Lapagos település volt. A magnemesitő technikai fej­lesztési részlegének korszerű épüle­tei (irodahelyiségek, laboratóriumok, szárítóberendezések, raktárak és mag­tárak) a Hroboüovo (Alistál) felé in­duló út mentén 1953-ban épültek. A technikai fejlesztési részlegen kívül a magnemesítő természetesen még egy gazdasággal is rendelkezik, hiszen feladatai közé tartozik többek között a már engedélyezett hibridek fajta­fenntartó termesztése. — Pillanatnyilag az LSP, a HTN és a 10—275 elnevezésű engedélyezett hibridek fenntartó termesztésével fog­lalkozunk — mondja Karol Fojtík mérnök, az állomás technikai fejlesz­tési részlegének vezetője, aki magát egyszerűen csak nemesitőnek nevezi, vallja. — Az utóbbi egyébként már az állomás munkájának az eredménye. Termesztését 1970-ben engedélyezték, búza előtti, korai, magtípusú hibrid. Az efsz-ek VIII. kongresszusa nagy­ra értékelte mindazt, amivel a tudo­mányos kutatóalap hozzájárult a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztéséhez, de kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a tudomány és a kutatás — be­leértve természetesen a magnemesi­­tést is — a pozitív eredmények elle­nére még sokkal maradt adós. Általá­nos követelmény, hogy a tudományos kutatómunka eredményei a lehető leggyorsabban a gyakorlatban nyerje­nek érvényesülést. Ez elvitathatatlan. Azonban az is, hogy a tudományos munkában az elhamarkodottságnak nincs helye. Az, hogy végeredmény­ben milyen kinemesített hibridek ke­rülnek a mezőgazdasági üzemekbe, sokéves kísérletek által determinált. Jaroslav Husták elvtárs, a Topol'níky-i Magnemesítő Állomás vezetője helye­sel: — Bizony, a nemesitő munka folya­mata rendkívül hosszú, s ebből adó­dóan a megfelelő szakismeretek mel­lett elsősorban megingathatatlan ki­tartást igényel. A mezőgazdászok bi­zony sokszor kételkedve csóválják a fejüket, amikor eredményeinkről be­szélünk. Egészséges türelmetlensé­gükben nem is tudatosítják, hogy a mérnökeink által kinemesített hibri­deknek az engedélyezett vetőmaggá nyilvánításig ki kell állniuk az állo­mások közötti, majd az állami fajta­­kísérletek sokesztendős próbáit. Hogy ezt konkrét példával szemlél­tessük: az állami fajtakísérleteken pillanatnyilag a nyárasdi nemesítők hat új hibridje szerepel. Ott dől el három év alatt, hogy közülük melyik egyesíti magában azokat az öröklő­dés! és fiziológiai követelményeket, amelyeket az általános állami mérce egy engedélyezés előtt álló hibridtől megkövetel. Husták és Fojtík mérnö-Csak a helyi adottságoknak legjobban megfelelő, helyesen kezelt, kiváló tulajdonságú fajták váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. foto: —bor— ÍGY IS LEHET? Ősz van. A földeken zúgnak-búgnak az erő- és betakarító gépek, átlátha­tatlan porfelhőt képezve dolgoznak a vetőgépek. A patincci szövetkezet elnöke, Pollák János mérnök, felcsillanó szemmel beszél az őszi munkák menetéről, a kukorica várható átlaghozamáról, a kertészeti részleg ered­ményeiről, ám amikor a jövő évi kenyér megalapozására, a vetésre terelő­dik a beszéd fonala, megkeményednek az arcvonásai. — Ezerkilencszázhatvankilencben hosszúlejáratú szerződést kötöttünk a Magszaporító és Nemesítő tizem nemzeti vállalattal (Bratislava, Záhrad­­nícká 21) a saját vetőmag alap biztosítására, illetve felújítására szolgáló gabona vetőmag adásvételéről. Ezt a szerződést évenként fel kell újítani, s az ott feltüntetett adatokat konkretizálni kell. amit idejében meg is tet­tünk. Ennek ellenére sajnos nem vagyunk megelégedve az említett üzem ügyintézési módszereivel, mondotta Pollák elvtárs. Miért? A gazdaság 130 hektár búzát és 60 hektár árpát tervez termelni továbbra is. Ehhez a vetőmag alap felújítására 25 q Mironovszkája, 25 q Jubilejná 50 és 25 q Dvoran fajtájú, M—3 fokozatú és minőségű, magszapo­­rításra alkalmas vetőmagra lenne szükségük. A szerződésben a nevezett üzem biztosította üzletfelét, hogy a kért vetőmagot időben leszállítja. S mi történt valójában? A Mironovszkája és a Dvoran fajtákkal nem is volt baj. A minap megérkezett a 25 q magszaporításra szánt Jubilejná 50 őszi búza is. A gazdaság vezetői megörültek, hiszen régi vágyuk, hogy leg­alább némi vetőmagot beszerezhessenek a perspektív fajtákból. Az örömöt másnap bosszúság követte. Megérkezett a Rendelkező levél (L—144/1972/73), melyen a Magszaporító és Nemesítő Üzem lužiankyi vetőmag tisztító üzeme feltünteti, hogy az L—43/1972/73 számú árutovábbítási utasítás értelmében 24 q Jubilejná fajta őszi búza vetőmagot szállítanak a patincei szövetkezet­nek. A feltüntetett adatok szerint a vetőmag tisztasági foka 99,9 %, csíra­képessége viszont 89 százalék, vagyis M—4 fokozatba tartozó, II. osztályú vetőmagról van szó. A szállítók nagylelkűen megtoldották a szállítmányt 10 %-kal, tekintettel a rossz csírázóképességre. A legérdekesebb mindebben az, hogy alig pár sorral lejjebb nyugodt lelki­ismerettel feltüntetik, hogy a vetőmag-küldemény a szerződés alapján a saját vetőmag alap felújítására, az eddig használt vetőmag kicserélésére, tehát szaporításra szolgál. Felkiáltójellel hangsúlyozzák, hogy a küldemény az M—3-as akció keretén belül érkezik, tehát szerintük néhány osztállyal rosszabb minőségű vetőmagot kell a gazdaságnak magszaporításra használ­ni. Őket persze cseppet sem érdekli, milyen hatással lesz ez a tény a szö­vetkezet gabonatermesztési eredményeinek alakulására. Vajon a Magszaporító és Nemesítő Üzemnek nem érdeke, hogy termelőink minél hamarább elérjék a gabonatermesztés távlati tervekben meghatáro­zott színvonalát, kérdezik a termelők, s tegyük hozzá, joggal. Reméljük, az illetékesek megmagyarázzák, miért kezelik felületesen a termelőkkel kötött szerződéseket, s miért nem tartják be a meghatározott feltételeket?! —dek— kök véleménye szerint a TO—480 as engedélyezésére valószínűleg sor ke­rül. Érdemes megemlíteni, hogy ezzel a hibriddel már azelőtt próbatermesz­tést végeztek a galántai járásban. Százhat hektáron 61,08 mázsát ered­ményezett hektáronként, ami azt je­lenti, hogy 1971-ben kiegyenlítette a jugoszláv hibridek hozamát. — Az állami fajtakísérletek előtt három évig a nemesítő állomások kö­zötti kísérleteken kell bizonyítaniuk kinemesített hibridjeinknek — mond­ja Fojtík mérnök. — Ezeken a kísér­leteken jelenleg 16 új hibriddel va­gyunk képviselve. Náliánnyal közülük próbatermesztést végeztünk a Dunaj­ská Streda-i járásban. Érdemes talán megemlíteni az eredményeket is. A TO—462-est az Öhrady-i Efsz próbálta ki tizenhárom hektáron. Az eredmény: 73,1 mázsa hektáronként. A Gabčíko­­vo-i Állami Gazdaság húsz hektáron a TO—425 elnevezésű hibridünket próbálta ki. A hektárhozam nem ke­vesebb, mint 79,88 métermázsa volt. Persze ezekből az eredményekből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mert ahogy említettem, sok­éves szigorú próbák várnak még ezekre a nemésítményekre. Minden túlzás nélkül megállapítha­tó, hogy a Topolníky-i Magnemesítő Állomás munkája folyamatos, és az eredmények egyenletesen jelzik dol­gozóinak céltudatos törekvéseit. Ter­mészetesen a méltányolás sem maradt el. Ötvenhétben, egy Bratislavában megrendezett komoly szakkonferen­cián kötelezettséget vállaltak olyan értelemben, hogy 1960-ig százezer hektárra biztosít nemesített alapanya­got az állomás. Szavukat betartották, s 1960-ban elsőként a hasonló neme­sítőállomások közül megkapták a Munkaérdemrendet. — Attól az időtől számítva lénye­gesen felgyorsult a kukoricanemesí­tés üteme — mondja Husták mérnök. — Hogy mezőgazdasági üzemeink mégis nagy hozamú külföldi hibridek­hez folyamodtak, az a hatvanas évek közepén beállt némi megtorpanással magyarázható. Ezt persze nem azért mondom, mintha panaszkodni akar­nék, hiszen a mi állomásunk az 1966 —1971-es években csak a járás vi­szonylatában 230 ezer hektárra bizto­sított alapanyagot LSP-ből és 5500 hektárra HTN-ből. Napjainkban, amikor nem egy já­rásban a hatvan métermázsás átlagos hektárhozam bebiztosítására töreksze­nek a kukoricatermesztésben, gyak­ran elhangzik a kijelentés: a gyakor­lat megelőzi a kutatást. A topolníkyi állomás nemesítő mérnökei természe­tesen nem osztják ezt a véleményt. S nem elfogultságból. A kukoricane­mesítés száz és száz tanulmányban fel­dolgozott szempontjai szigorúan meg­szabják a tudományos munkafolyamat időtartamát. Az új hibrid kinemesííé­­sénél elsősorban a nagy hozam a leg­főbb követelmény, mert a gyakorlat­ban minden mezőgazdasági üzem az önálló takarmányalap biztosítására törekszik, de a többi — egyáltalán nem elhanyagolható szempont (az új hibrid a szülőpároknak csak a jó tu­lajdonságait örökölje, megfelelő le­gyen a fehérje- és keményítőértéke, nehogy egyoldalú örökletes tulajdon­ságokkal rendelkezzen, ellenálló le­gyen a különböző betegségekkel szem­ben stb.) is, a nemesítő mérnökök ál­láspontját igazolja a gyakorlat és a kutatás jelenlegi viszonyának megíté­lésében. Különben a kukoricanemesí­tés perspektíváit is ezek a tényezők határozzák meg. Husták elvtárs véleménye szerint egyébként az állomás megfelelő szá­mú szakképzett munkaerővel rendel­kezik, de... — Egyszóval szeretnénk, ha a me­zőgazdasági szakközépiskolát végzett fiúk is érdeklődnének az ilyen jelle­gű munka iránt. Technikusi végzett­séggel rendelkező munkaerőink zöme lány, s nem mintha lebecsülném ké­pességeiket, de néhány munkaterüle­tünk a szó szoros értelmében férfit igényel. Elismerem viszont azt, hogy a fiúk esetében a nemesítő állomás nem tud olyan kereseti lehetőségeket biztosítani, mint a földművesszövet­kezetek vagy az állami gazdaságok, tehát lényeges javulásra ezen a téren bizony nem számíthatunk — mondja belenyugvó mosollyal Husták elvtárs. Talán azzal zárhatnánk a rövid be­pillantás tapasztalatait, hogy a Topol­­níky-i Magnemesítő Állomás dolgozói teljes mértékben tudatában vannak mindazon feladatoknak, amit a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztése tő­lük is joggal elvár. S éppen ez a meg­győző tudatosítás a biztosítéka an­nak, hogy a nemesítési elvek és mód­szerek folyamatos tökéletesítésével, erejük, tudásuk és a tudományos mun­kájukat szolgáló eszközök minden­napi latbavetésével továbbra is a me­zőgazdasági termelés intenzifikálását és gazdaságosságát elősegítő kérdé­sek megoldását szolgálják majd. B. J. oiiÚLtfgéél A mezőgazdaságé termelés növekedésének szolgálatában A várakozásnak megfelelően, minden eddigi sikert fölülmúló ered­ménnyel zárult az idei, sorjában immár XIV. Brnoi Nemzetközi Gép­ipari Vásár. A látogatók nagy érdeklődéssel szemlélték a tudomány és technika vívmányának legújabb termékeit. A csehszlovák gépipar szinvonalasságát igazolja, hogy az odaítélt 33 aranyéremből 18-at hazánk gépiparának termékei kapták. A Szovjetunió, Magyarország, az NDK és az NSZK gépipara 2—2, Bulgária, Ausztria, Japán, Svájc, Svédország, Nagy-Britannia és az USA gépipari termékei viszont egy­aránt 1—1 aranyérmet szereztek. A csehszlovák mezőgazdasági gépipar 2 aranyérmet kapótt, még­pedig a prostéjovi Agrostroj nemzeti vállalat által gyártott, 390 em­ber munkáját végző CCH— komlószedö gép és a detvai Podpolianske Strojárne nemzeti vállalatban gyártott UNHZ—750 típusú univerzális rakodó gép révén. A felvételünkön látható UNHZ—750 jelzésű univerzális rakodó nél­' 5; i ч külözhetetlen segítőtárs lesz a mezőgazdasági termékek szállítását kísérő fel- és lerakodási munkáknál, továbbá az egyéb anyagokkal — homok, kavics, mész, szén, vashulladék stb. — való rakodásnál és az építkezési munkálatoknál, az 1200 kilogrammot meg nem haladó anyagokkal való manipulációnál stb. A modern rakodó kerekei légfékkel ellátottak. A négy támasztőkar kitűnő stabilitást biztosít a gépnek, s a két olajtartály lehetővé teszi a hidraulikus szerkezetnek, hogy egyszerre két, egymástól független mozgást végezzen. A két kerék alvázon elhelyezett rakodó 220°-os elfordulásra ké­pes. Kivitelezésénél ügyeltek arra, hogy a gép kezelője a legkönnyeb­ben végezhesse az egyes műveleteket, s hogy a minimálisra csökken­jen a balesetveszély. Hazánkban ez ideig csak az UNHZ—500 jelzésű rakodót gyártották, amely nem volt képes teljes mértékben kielégíteni a mezőgazdasági üzemek igényeit. Ennek következtében kénytelenek voltunk az NDK- ból behozott T—174 rakodó segítségével megoldani a felmerült prob­lémákat. A fent említett UNHZ—750 jelzésű, nagy teljesítményű, uni­verzális rakodó bizonyára jó segítőtársa lesz a termelőknek. A kiállításra látogató mezőgazdasági dolgozók nagy érdeklődést tanúsítottak a Brandýsi Gépgyár és Vasöntöde nemzeti vállalat Se­nice na Hané-i fiókvállalata által gyártott és kiállított modern trak­­torvontatású pótkocsik gyakorlati bemutatója iránt Is. A P 53 S trak­­torvontatású billenthető pótkocsi mindennemű mezőgazdasági ter­mék, építőanyag és egyéb szubsztrátum különböző minőségű utakon történő szállítására alkalmas. A félelllptikus rúgózással ellátott, lég­fékkel és mechanikai fékkel felszerelt, acéllemez borításos rakfelü­letű pótkocsi hidraulikus emelők segítségével két oldalra billenthető. Az 5 ezer kilogramm teherbírású pótkocsi két változatban készül., A P 53 SH Jelzésű pótkocsi billenő szekrénye acéllemezzel rámázott, tűlevelű fából előállított deszkából készült. A P 53,1 S jelzésű pót­kocsinak viszont fém szekrénye van, mely automatikus oldalnyitással és zárással rendelkezik. Az oldalzárak ki- és bebiztosítása automa­tikusan történik, elég ha a traktoros előre meghatározza a billenős irányát és bekapcsolja a szivattyút. Ezen gépek a Z 5511, Z 5611, Z 5711, Z 6711 és a Z 8011 erőgépekkel üzemeltethetők. Az N 901 S füg­gesztett utánfutó teherbíróképessége 8 ezer 800 kg, egy­tengelyes alvázun elhelyezett, hagyo­mányos megoldású billenőszekrénn yel. A másik változata (a felvételen) szin­tén egytengelyes alvázzal készült, de ez már magas­­emelésű billenő­szekrénnyel van el­látva, s a magas­­emelésű billentés­­nél csak 7 ezer ki­logramm a teher­bírása. Ilyenkor 2,5 méter a billenőszek­rény földtől mért legkisebb távolsá­ga, tehát közvetle­nül a pótkocsi rak­­területéről lehet átrakni a rako­mányt, az egyéb pótkocsikra és utánfutókra, eset­leg a vetögépek töltését is közvet­lenül lehet elvé­gezni. Ezen pótkocsik a Z 8011 Crystal, a ZT 300, ZT 303 és ZT 304 erőgépek­kel üzemeltethetők. Kép és szöveg: Kádek Gábor «

Next

/
Thumbnails
Contents