Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-07-08 / 27. szám

I 1972. július 8. »SZABAD FÖLDMŰVES ....-9 nak — illik engedélyt kérni a do­hányzásra. Betegszobába, üzletbe égő cigaret­tával belépni illetlenség. Nőnek — az utcán sétálva — ugyancsak nem illő dohányozni, kü­lönösen, ha egyedül, vagy női társa­ságban van. Semmiképpen sem illik dohányozni tömegben, s tánc közben. Vendégségben fehér asztalnál csak húsételek után lehet dohányozni — ha a háziak dohányoznak, akkor en­gedély nélkül is rágyújthatunk, más­különben engedélyt kell kérni a ven­déglátóktól. Hamut, vagy égő cigarettát csakis a hamutartóba tegyük! Ki, kinek ad tüzet? Fiatal az idősebbnek, házigazda a vendég­nek, férfi a nőnek, de fordítva nem illik. A gyufát mindig magunk felé húzva gyújtsuk meg, majd az égő szennyezett levegőbe. Ha ezt nem tennék, bizonyos százalékkal csök­kenne a városok és falvak levegő­­szennyezettsége. A kertészek, gazdák, kerttulajdono­sok porozás, permetezés, növényvéde­lem közben nagyon ügyeljenek, hogy a vegyszer valóban oda kerüljön, aho­vá szánják, ne a környező levegőbe, ahol azoknak is bőven kijut, akiknek csupán kellemetlenséget okoz. No és a takarítás! Mit ér a kitűnő porszívó, ha zsákját — porfelhőt árasztva — rázzák a szeméttartóba. Mit ér a seprés, ha a nedves ruha, vizes fűrészpor, vagy egyéb portala­­nító előnye nélkül portengert támaszt és szórja hulladékát, szemetjét, ba­­cilusait szerte a világba? Apróságok ezek — mondhatná va­laki. Apróságok, mozaikkövek, de ezekből rakódik össze az élet. Ha az üzemek vezetői, a gépjármütulajdono­­sok, a köztisztaság emberei és az egyének összefognak és nem feled­keznek meg soha a szennyezett leve­gő ártalmairól, biztos, hogy kevesebb lesz a betegség. gyufát figyelmesen tartsuk az illeíö szája elé. Öngyújtó esetében: előbb magunk előtt meggyújtjuk, s az égő lángot tartjuk az illető cigarettájá­hoz. Nagyfokú illetlenség, ha a szánk­ban égő cigarettával beszélünk vala­kivel. Ha ezt férfi teszi, illetlenség, sőt szemtelenség. Ami a nőket illeti, tanulnivágyásuk helyeselhető, csupán az a helytelen, hogy a férfiakra jellemző rossz tulaj­donságokat — ivás, dohányzás, kár­tyázás stb. — is mind többen elsajá­títják. Higgyék el, ha e rossz szoká­sokról leszoknának (illetve rá se szoknának!), sokkal értékesebbek lennének. Hiszen a nőkben sok az olyan érték, amiért a féríiak elisme­rik teljes egyenjogúságukat: báj, anyai szeretet, kedvesség, az igazi nőiesség, stb ... z Azt hiszem, mindnyájunk óhaja: MINÉL KELLEMESEBBÉ TENNI TÁR­SADALMI ÉLETÜNKET! —ferns Célba dobó játék 11Ы “TTT у » ' 3, D egymásra merőleges késvágással ké­szítesz. A pálcika másik, kihegyezett végére szúrj egy dugót (D), s már céldobásra kész a teljesen veszélyte­len nyilacska. Cél gyanánt a földre tett edény, vödör, doboz, vagy földbe szúrt villás ághoz kötözött konzer­­vesdoboz szolgálhat (4.). Az nyer, aki 10 dobás közül 5 méternyi távolság­ból többször talál a célba. Három csirketoll és két dugó fel­­használásával tollas dobónyilat (5.) csinálhatsz. Ahol pedig sok a kiürült konzervesdoboz — például kempin­gekben —, ott összetett dobozcéltáb­lát is kötözhetsz magadnak (6.). En­nél a középső doboz eltalálása éri a legtöbb pontot. A célba dobó játékok nemcsak szó­rakoztathatnak, hanem az ügyességet is nagymértékben fejlesztik. Méghoz­zá kétszeri Először, amikor megcsi­nálod. másodszor, amikor játék köz­ben igyekszel a célba találni! Egy ilyen dobónyilat írunk most le, amely pillanatok alatt elkészíthető. Füzet­lapból. írópapírból szabj ki egy 10— 12 cm élhosszúságú négyzetíormát (1.1 és azt — szemközt sarkainak egymásra fektetésével — átlói men tén hajtogasd össze. Utána visszájára fordítva felezővonalain is hajtogasd össze a lapot (2.), mire szinte magá­tól sátorformára alakul. A sátor csú­csát szorítsad egy kisarasznyi fapál­­rika — hurkapálca, egyenes ágdarab­ka — hasítékaiba (3)u amelyeket két, Kicsi jelleg, bárány jelleg, vitorlázik az ág-vizén. Kiest faluk, nagy városok tűzfalára visszanéz. — El-el nézem ahogy nézem, kicsi felhővé változom. Jómagam a Duna vizén, s nem az égen hajózom. Ovary peter VÉGH GYÖRGY: Ha varázsló volnék Ha varázsló volnék, egy golyóban laknék, mint csiga házával, benne közlekednék! Napestig gurulnék még ajtót se nyitnék, csöngethetne bárki: nem kellene vendég! Golyómban utaznék, onnan lőnék medvét ágyel'ó szőnyegnek, — ha varázsló volnék. He féljünk Itt a nyári szünidő. A hőségben szinte csalogatja a folyók, patakok hűsítő vize a gyermekeket. A bátrak, az úszni tudók nem félnek a víztől. Némelyeket meg a rossz élmények riasztják el a lubickolástól. Ezeket a fulladás veszélye ijeszti. Az alábbiak­ban a vízhez szoktatás kis rajzos tan­folyamát adjuk közre. A tanfolyamot vezesse az édesanya. 1. Az anya és a gyerekek derékig érő vízben versenyfutást rendeznek, természetesen nagy fröcsköléssel, spricceléssel. 2. Ilyen az első merülési kísérlet. Mélyet lélegezni és leguggolni. Az igazán bátrak a víz alatt fújják ki a levegőt. 3. A következő merülés már mell­magas vízben történik. Jó mély léleg­zetvétel után lehajolni és egy tárgyat felvenni a fenékről, nyitóit szemmel. Később már nem kell befogni az or­rot sem. 4. Felváltva húzzuk egymást a víz­ben. Így tanulják meg a gyerekek a víz ellenállását és a vízben való moz­gás törvényeit. ÍERESZTREJTVÉHY fSt, Hjj.'ja-jjqm.ijiBuiwi ддтава» A JAVASLAT Mai rejtvényünk jelmondatát a függőleges 48., 17., vízszintes 1. és füg­gőleges 10. számú sorokban (a nyíl irányában folytatva) rejtettük el. Be­küldendő e sorok megfejtése. VÍZSZINTES SO­ROK: 10. Jövő kez­dete. 11. Pravoszláv szentkép. 12. A szorító. 13. Az a személy, aki tarto­zik. 14. Lendület. 15. A baktériumnál kisebb élősdi. 17. Tudósít. 18. Szelíd erdei állatka. 19. .... Mikuláš, a múlt század neves cseh festőművésze. 20. Gyár. 21. R-be­­tűvel az elején: idegen férfinév. 22. S. L. S. 23. Ékezet­tel: női név. 25. Kettős betű. 26. Igavonó állat. 27. Érzékszerv. 28. Erős bor. 30. Vetélkedés. 32. Lámpaláz. 34. Kérdés. 35. Kecs­kehang. 36. Szag­­lószerve. 37. Bent betűi. 38. Ütlegel. 39. A varjú hang­ja. 40. Ólom néme­tül (BLEI). 41. Bo­rú ikerszava. 42. Argon vegyjele. 43. 30. Női név. 31. Lám-lám. 33. Azono A teanövény alkaloidja. 44. Gyümöl- sak. 35. Kötőszó. 37. Válogatott. 38 esős. 45. Észak-Európai nép. 46. An- Üsd. 40. Nem egészséges. 41. Kínzó goi főnemes. 48. Nem fölé. 50. Meg- eszköz. 43. A ház része. 44. A kos be szólítás. 51. Semmikor. 52. Lángol. tűi. 45. Betegség jele. 46. Szlovák ha FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Leányom jó. 47. Kis Agnes. 49. A föld felé. 51 férje. 2. Becézett nfi név. 3. Sokat Kettős betű. 52. A mennyboltozat, tud. 4. ‘ Nemzetközi segélykérő jel. 5. Izomszalag. 6. ... alejkum, üdv MEGFEJTÉS, NYERTESEK nektek arabul. 7. Rádióaktív vegyi­elem. 8. Szenvedés. 9. Szomszédos be- A 24. számban közölt keresztrejt­­tűk az ábécében. 13. A háború istene vény helyes megfejtése: A föld a leg­­az ókori görög mitológiában. 14. Ke- értékesebb kincsünk! vert zene. 16. Párolgó. 18. Egoista. 20. Tartalmatlan. 23. Izraelben van! Könyvet nyertek: Turcsányi Ernőné, 24. Kevert rész. 27. Előírt forma Košice-Saca — Sedivy István, Málaš (é. b.). 28. Vágtat. 29. Hangtalan mos. — Berkula János, Pláštovce (Palást). f 1 1 ♦ Dr. BUGA LÁSZLÓ: J Levegőszennyeződés Gondosan átlapoztam Balogh Kál­mán orvostudornak 1862-ben „Az em­ber élettana“ című munkáját, keres­ve azt, hogy vajon a Légáramlási vi­szonyok című fejezetében szóba ke­­rül-e a levegő szennyeződése, de saj­nos, semmi kézzelfogható adatot nem találtam. „A körlevegő éleny és le­gény keveréke, mellyel még vízgőzök és kevés szénsav vannak elegyedve.“ Mást nem mond. No lám, azóta mennyire megválto­zott nemcsak tájékozottságunk, ha­nem valószínűleg a helyzet is, hiszen ma nemcsak a nagyvárosoknak, ha­nem még a kisebb településeknek is komoly gondot okoz a levegőszennye­ződés megelőzése. Mi szennyezheti a levegőt? Sok minden. Lehet gáznemü, cseppfolyós és szilárd, egyszerűen szólva: por. Lehet vegyi, növényi és állati erede­tű; lehet vírus, baktérium — rend­szerint valamilyen anyagra, folyadék­ra, porra tapadva —. Lehet természe­tes vagy mesterséges is. A múlt század végén már arról ír­tak. hogy a műveletlen területekről besodródó szélhordta por vagy homok kellemetlen perceket okozhat a vá­rosok lakóinak. Ez volt a kezdet. Ez ma faluhelyen úgy módosul, hogy a porban sok növényi rész és vegyi anyag lehet, ami a mezőgazdaság ke­­mizálásával magyarázható. Városon ennél sokkal jelentősebb a tüzelés okozta füst, korom és hamu, amivel kénvegyületek — főleg kéndioxid — szénhidrogének és kátrányanyagok jutnak a levegőbe. Az iparosodás, a gyárak még jobban fokozzák a kör­nyezetnek ezt a számításon kívül nem hagyható ártalmát. Az ipari üzemek­ből, szemét- és szennyvíztelepekről szerves anyagok és gázok is kerül­nek a levegőbe, amelyek bár felhí­gulnak és a levegőmozgás, a szél. meg a levegő öntisztulása is segíti a terjedésüket, komoly helyi szennye­ződést jelentenek. Figyelemreméltó a közlekedés le­vegőártalma is. A mozdonyok füstje, a motorok kipufogócsöve, a szétpor­­lasztott útburkolat pora, veszedelme­sen szennyezik a levegőt, még a ta karítással felverődő pornál is jobban, amely azért veszedelmes, mert abban meg sok a baktérium, a gomba és az élettel kapcsolatos piszok. Mindez meddő szőszaporítás lenne, ha nem szólnánk a levegöszennyezö­­dés lehetőségéről, elsősorban azokról a tennivalókról, amelyeket az egyén, az ártalom miatt szenvedő ember is megtehet a maga, a családja és a kö­zösség érdekében. Mert a tennivalók jó része — ter­mészetesen — közintézkedést kíván. Ilyenek az üzemek ártalmainak kor­szerű megakadályozása, a füsttelení­­tés, a gáztalanitás, a villamosítás, a központi fűtés, a modern védőberen­dezések felszerelése, az útburkolás és a fásítás. De mindezeken túl a család és az egyén is tehet — még ,ha keveset is — a levegő tisztaságá­nak érdekében. A legelső a hideg elleni védekezés, a fűtés korszerűsítése. A tüzelőanya­got tökéletesen elégető kályha ke­vésbé szennyezi a levegőt, mint a régebbi fűtőberendezések. Bevezetése nemcsak higiénikus, hanem gazdasá­gos is. A helytelen fűtéssel a kormot, a füstöt, de a meleget is szélnek ereszti a gondatlan ember. Jó lenne, ha tudomásul vennék az autó- és motortulajdonösok is, hogy a felesle­ges motorhajszolással — az úgyneve­zett túráztatással — és a helytelen anyaghasználattal milyen sok káros anyagot juttatnak az amúgy is eléggé A dohányzás illemtana Sok helyütt ezt olvashatjuk a fi­gyelmeztető táblácskán: Tilos a do­hányzás! Az ilyen helyeken egyálta­lán ne dohányozzunk! A valóság: ön­­kiszolgáló étkezőhelyeken is pöfékel­nek a fegyelmezetlenek. Ez nagyfokú illetlenség, s bizonyos kulturálatlan­­ságra vall. Nem egyszer a nemdo­hányzók számára fenntartott vasúti­kocsikban is látunk fegyelmezetlen dohányosokat. Sajnos, akad köztük egyenruhás vasutas is ... Általában elmondható: hiányzik a helyes példamutatás! Mikor nem illik rágyújtani? Ünne­pélyes alkalmakkor, vizsgáztatáskor, amikor valaki szónoklatot, felköszön­­tót mond, s természetesen esküvő, vágy gyászszertartás alatt sem. Ha vendégségben vagyunk —, még akkor is, ha hamutartót találunk az asztalon és a háziak nem dohányoz-

Next

/
Thumbnails
Contents