Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-09-30 / 39. szám
A szüret Л bor minőségét nagymértékben befolyásolja a szűre időpontjának a megválasztása. Termesztett szőlőfajtáink az érettség különböző szakaszaiban adják a legjobb minőségű alapanyagot. A friss, üde, zöldfehér, illattal és zamattal rendelkező ún. reduktiv borok készítéséhez a szőlőt teljes érésben vagy azt megelőzően pár nappal kell szüretelni. E csoportba tartozó fajták közül legfontosabbak a rajnai rizling, rizling sziiváni, piros tramini. A felsorolt fajtáknál az említet időpontban végzett szürettel érhető el a legnagyobb termésmennyiség, a kedvező cukor- és savaránnyal együttjáró harmonikus összetétel. Túléréskar sokat veszítenek fajtakarakterükhől és természetesen a rothadás, illetőleg töppedés hatására nagymértékű mennyiségi veszteség is felléphet. A kövidinka, pozsonyi fehér, f mézesfehér, bánáti rizling fajtákból teljes érésben szüretelve kapjuk a legkedvezőbb boralapanyagot. Az olasz rizling, furmint, hárslevelű, ezerjó teljes érés előtt vagy teljes érésben szüre-A kertészeknek sokféle föld” nem áll rendelkezésükre, ezekből készítik a növények különböző igényeinek megfelelő földkeverékeket. Egyszerűbb' növényeinknek, pl. a Trad esz«? cantiának — rendszerint jól megfelel a lazább kerti föld is, amelybe 20—25 százalék érett trágyaföldet és 5—6 százalék folyami homokot keverünk. Ültetéskor a fold ne legyen szá-raz vagy sáros. Ismernünk kell természetesen a különböző földnemeket is, mert növényeink jelentős része csak akkor fejlődik kielégítően, ha ezekből készített földkeverékbe ültetjük. A növények talaja Komposzt. Vegyes kerti, vagy más szerves hulíáöékanyagok kb. 3 óv alatt földdé érlelve. A legáltalánosabban használt földnem. A tápanyagok aránya és mennyisége rendszerint igen jó, ezért gyors növényfejlődést biztosít. Melegágyi föld: A melegágyak földdé érett trágyaanyaga tápanyagokban igen gazdag földnem. Földkeverékbe használjak, különösen, ha a növény gyors növekedése a cél. Lombfold: Különféle fák !e-2 2 Tr = OÍ :3 e 'S О сл N >*•« < OC-Ä hüllőt levelei összegyűjtve és földdé érlelve. Könnyű,' laza föld. A kényesebb földigényű növények fontos földeiéibe. Folyami homok: A földnemekhez keverve használjuk 6— 8 százalék arányban. A gyökérfejlődésre kedvező és a földnek a vízáteresztő tulajdonságát is növeli.' Ládák és cserepek aljára is szoktuk vékony rétegben használni. Az ivartalan szaporításhoz nélkülözhetetlen. Ezeknek a földnemeknek a keverékébe nyugodtan ültethetjük növényeinket, szépen fognak fejlődni. Az átlagos arány kb. 20 százalék melegágyi föld, 6—8 százalék folyami homok. A többi rész komposzt és lombföld. Ezek aránya attól függ, hogy az átültetésre kerülő növény lazább vagy kötöttebb főidet kíván-e. Ez utóbbi esetekben agyagos kerti földet is használunk földkeverékeinkben. Az átültetéshez használt föld morzsás, levegős legyen. A föld felületét időnként porhanyosítsuk meg, de kerüljük a túlöntözést. A paradicsom helyes tárolásáról telve jellegtelen, savas, disz-1 harmonikus bort ad. Szüretkor, e fajták esetében kívánatos a1 túlárési szakaszt megvárni. A, túlérés során fellépő töppedés-' kor másodlagos illat- és zamat-j anyagok alakulnak ki, melyek i a későbbi borkezelés során az j oxidációs hatásokra finom, ász- i költ jelleget adnak borunknak.' A túlérés miatt mennyiségi veszteség áll elő, de ezért a termelőt bőven kárpótolja a kiváló borminőség. Az érést hetenkénti prőbaszűretekkel tudjuk figyelemmel kísérni, amit a zsendülés megindulása után kezdünk. Л tábla különböző részéről kijelölt tőkék termését szüreteljük le (4—5 kg). Zúzás és sajtolás után a mustot vászonkendőn átszűrjük és mustfokolóval állapítjuk meg a cukortartalmát. Ha az egymás után következő próbaszüretebnél nem tapasztalunk lényeges must-fokemelkedést és a fajtára, évjáratra jellemző mustfokut kaptuk, úgy teljes érési állapotról beszélhetünk, és az elmondottak alapján ehhez viszonyítjuk a szüret időpontjának meghatározását. U. A.—J. F. megválasztása A paradicsom termesztésének és fogyasztásának jelentősége évtizedek óta növekszik és erre a növekedésre még sokáig számíthatunk. Mindez indokolttá teszi azt a törekvést, hogy lehetőleg egész éven nyers állapotban is, minél jobb minőségben kerüljön a fogyasztó asztalára. A nyers paradicsom fogyasztásának időtartama részben a hajtatásos korai termesztéssel, részben a késői fajták tárolásával növelhető. A jó minőség megóvása szállítás közben a gondos szedésen múlik. A bogyókat épen és sérülésmentesen kell szedni és csomagolni, mert a legkisebb sérülés, nyílt seb is nyitott kaput képez a fertőző mikroorganizmusoknak. Szedni — a fogyasztás helyét tekintetbe vélve — akkor kell, amikor a bogyók már elérték a fajtajellegnek megfelelő nagyságot, és fehéres, illetve zöldes színük vörössé válik. Közeli értékesítésre 90, távolabbi szállításhoz körülbelül 70 °/o-os érettségi fokon kell szedni. Osztályozását szigorú előírás szabályozza. I. osztályú és osztályonfelüli a szárnélküli, sima vagy gerezdes, ép, rugalmas, sérülésmentes paradicsom. A síma 4, a gerezdes 6 cm átmérőjű lehet. A második osztályban már szabálytalan alak, és fertőzésmentes, beforrotl repedés is előfordulhat. Az egyes osztályokban 5 °/o kisebb méretű bogyó is lehet. Exportszállításkor már az osztályozásnál is tekintettel kell lenni a vásárlóra. Egyes országokban a méret szempontjából nem három, hanem négy osztályba való sorolás alakult ki. Több szerző a paradicsom válogatásához — a gyümölcsökhöz hasonlóan — osztályozőgyűrű használatát javasolja. A méret rendszerint 40, 45, 55 Ss 65 mm. Négy osztályba sorolható így a paradicsom nagyság szerint: I. osztály 45 — 50 mm, II. osztály 55—65 mm, III. osztály 40—45 mm és а IV. osztály 65 mm átmérőjű. A nagyság szerinti paradicsomot érettség szerint is osztályozni kell. Kedvezőbbek az értékesítési lehetőségek, ha egy csomagolási egységben, ládában azonos méretű és színű az áru. Az eltartásnak is lényeges szempontja, hogy a különböző érettségi fokú bogyók eltérő tárolási körülményeket tesznek szükségessé. Különösen a késői fájták esetében számíthatunk arra, hogy az őszi fagyok korai beálltával nem érnek be teljesen, az éretlen bogyók viszont nem értékesíthetők megfelelően. A felérett, már kissé színesedni kezdő ám tárolása könynyebb, mint a teljesen zöldé. A szakirodalom szerint a körülbelül 70 ’/o-ban érett, beszínesedett paradicsom, amely már nem sárga, hanem vöröses, rekeszben 0— + 1 ”C hőmérsek létén, 85—90 °/o relatív páratartalom esetében 4—8 hétig tartható el. Az éretlenül, zölden szedett paradicsomot általában + 8— + 10 °C hőmérsékleten kell tartani. Más szerzők +11 — +13 °C hőmérsékletet ajánlanak, ebben feltehetően a fajta is szerepet játszik, így 3—5 hétig tárolható. A beerleles idejere 18—20 °C hőmérsékletű helyiségbe kell vinni. Az érlelés gyorsításához a légtérre számítva 1:2000-hez etiléngázt javasolnak. Az így vörösre érlelt paradicsomot 0 — +1 "C-on tovább tárolva fogyasztásra alkalmas állapotban még 3—4 hétig eltartható. A 20 C°-r.ál nagyobb hőmérsékleten érlelt paradicsom kevésbé színesedik és ízletlenebb. 0 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten nem ajánlatos tárolni, mert a paradicsom fagyérzékeny, és foltosoöás, raktári fiziológiás betegség léphet fel. A zölden szedett paradicsom tárolása a tapasztalatok szerint kedvezőbb, ha szárral szedték. Az érett paradicsom súlyvesztesége 24 nap után 0— +2 C°-on tárolva 3 % volt, a zöldé csak 0,31 %. Több szerző kedvezőnek tartja a parafa- avagy fűrészporba való ágyazást is. Azonban ügyelnünk kell, hogy ezek az anyagok szárazak legyenek. Tárolás alatti betegséget többnyire penészgomba okoz, gyakran fordul elő az Alternaría soiani. A betegségek elkerülése céljából próbálkoznak kénsavas, jódos, szorbinsavas oldat, valamint egyéb vegyszerek és egyes anlibitetikumok használatával is. Ezekkel a fűrészport vagy a csomagolópapírt impregnálják, esetleg a terményt permetezik be. A gyakorlatban ezek a módszerek még nem engedélyezettek, azonban bíztató kísérleti eredmények alapján rövidesen megoldódik ez a probléma is. BÖZNER MIKLÓS A gyümölcsfák őszi ültetéséről Az utóbbi években a sajtó hasábjain gyakran esik szó arról, hogy a gyümölcsfát ősszel és ne tavasszal ültessük. A kiskert-lulajdonosok egy része idegenkedik az őszi ültetéstől és rendszerint tavaszra halasztja a fontos műveletet. Az alábbiakban rá szeretnék mutatni a tavaszi ültetés hátrányaira s az őszi ültétés előnyeire. Kezdhetjük azzal, hogy a mai szárazföldi éghajlatunk rendkívül szeszélyes. Igen gyakran későn tavaszodik és többször előfordul, hogy a tavasz és a nyár eleje nagyon száraz. (Tudjuk, hogy ez nem volt így idén.) A száraz tavasz és a nyár nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a frissen ültetett gyümölcsfák megeredését és növekedését. Száraz tavasszal ültetett fákat szükséges kiadósán öntözni, mert ellenkező esetben károsodás éri, sót a növekedés annyira gyenge, hogy majdnem egy évi Veszteséget jelent. Az őszi ültetés előnye, hogy a gyümölcsfák gyökere a legtöbb esetben nemcsak „kalluszt" (hegszövetet) képez, hanem növekedésnek is indul,- így tavasszal zökkenőmentesen kezdődik meg a növekedés. (Nagyon kevés van kitéve a pusztulásnak.) Az ilyen gyümölcsfának nagyobb mennyiségű kiegészítő trágyát adhatunk és már az első évben erőteljes növekedésre számíthatunk, ami elősegíti a termőrefordulást. Igazi jó eredményt csak abban az esetben lehet elérni, ha a gyümölcsfákat október második és november első felének időszakában ültetjük, amikor á gyökérképződésre az időjárási tényezők (a talaj hőmérséklete) kedvezőek. A nil viszonyaink mellett a gyümölcsfák gyökérrendszerének két növekedési szakasza van. Az egyik tavaszszal (április, május), a másik ősszel, október hónapban van. A tavaszi periódus alatt igen gyakran Hiányzik a kellő vlzmennység, és így mind a megeredés, mind a növekedés gýenge. Éppen ezért kell az őszi növekedési Időszakot kihasználni, amikor majdnem minden esetben kedvezőek a körülmények. Az őszi. ültetéshez a gödröket á.ssuk ki legalább 14 nappal az ültetés előtt. A gödröket 100 X 100X80 cm-es átmérőjűre és mélyre ássuk. Ka a gödörből kikerült talaj nem termékeny, legjobb kicserélni jó minőségű, szerkezetes, nem túl kötött termékeny talajjal. A gödör talajához keverjünk minden esetben, fánkánt 20—30 kg érett istállólragyát, még abban az esetben is, ha a gödör talaját kicseréltük. Erre feltétlenül szüksége van a frissen ültetett gyümölcsfának,' hogy meggyorsítsuk megeredését. Az istállótrágya nemcsak tápanyagot, hanem serkentő anyagokat is' tartalmaz, amelyek főleg a' gyök'érképződést segítik elő. Az ősszel ültetett gyümölcsfának Csak a gyökerét szabad vissza-, metszeni, a korona visszavágá-' sa esetlég káros lehet, mert a»> visszavágott vesszőknek a fagygyal szembeni ellenállóképes-' sége csökken. Bizonyos körülmények közt az őszi ültetés nem ajánlatos; például kötött, hideg talajban, vagy érzékeny fajok és fajták esetében. Pl. őszibarackot a hidegebb vidékekén nem ajánlatos ősszel ültetni. GÁL LAPU A tanulmányi útról A Zöldség- és Gyümölcstermesztők Szövetsége topofnikýi (nyárusdi) helyi szervezete a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyij járásban aktív tevékenységet fejt ki. A szervezet közel 200 tagot tart nyilván, melynek elnöki tisztségét Győrödi János tölti be. A szervezet gyűléseit szükség szerint tartja, de azoknak megvan a jelentőségük. A tagság érdekében minden lehetőt megtesznek, hogy a jóváhagyott határozatok teljesítve legyenek. A közelmúltban pl. határozatot fogadtak el, hogy egynapos tanulmányi kirándulást szerveznek, amelyet augusztus 12-én meg is valósítottak. Ez sohasem ütközik nehézségekbe a szervezetben, mivel ilyen tanulmányi utak már hagyományossá váltak. Első útjuk a Seneci (szenei) Efsz szőlő- és gyümölcskertészetébe vezetett, ahol nagyon értékes szakmai és gyakorlati tapasztalatokkal gyarapították tudásukat. A szövetkezet gyüpölcs- és szőlőgondozója Bakus elvtárs, aki már negyven éve végzi ezt a szakmát, nagyon érdekfeszitő előadást tartott tagságának kint a szőlős és gyümölcsösben, az előadást egybekötötte a vegetációs időszakban való kezeléssel és a gyümölcsfa koronájá nak a kialakítási módszereivel. Nagyon érdekelte tagságunkat a permetanyagok megnevezése és a százalékarányú vegyítése. Tanulságos volt a különböző betegségekről és a kártevőkről, valamint az ellenük való védekezési módszerekről tartott előadása. Hogy tudásukat necsak szakmai téren, hanem kulturális téren is gazdagítsák, Senecről Červený Kameňra (Vöröskőre) látogattak, ahol a vár megtekintése közben nagyon áitékes történelmi dolgoknak lehettek szemtanúi. Az ott látottak után —- mivel az időjárás is kedvezett — nagy volt a hőség —, Szlovákia egyik legnevezetesebb fürdőhelyét, Piešťany-t is meglátogatták, ahol a víz hullámaiban enyhítették a nyári hőség bágyasztó hatását. 1 A tanulmányúton szerzett tapasztalatok újabb aktivitásra serkentettők a topohulsyakat. Hazatértük után olyan határozatot hoztak, hogy a közeljövőben mindenki számára megtekintholő helyeit láblát függesztenek ki, amelyen illusztrálva lesznek az egyes betegségek és kártevők tünetei, valamint az ellenük használható permetanyag használati módszerei. Tagsági gyűléseiket szakelőadással egybekötve rendezik majd meg, valamint borkóstolót rendeznek, mert ez a múltban is nagyon bevált náluk. Idén az ősz folyamán zöldség- és gyümölcskiállítást rendeznek uz ú| kultúrház klubhelyiségében. Reméljük, és bízunk abban, hogy ezen tervek, nemcsak elképzelések maradnak, hanem megvalósulnak, akárcsak a kirándulás, és ezek is elősegítik a tagság szakmai fejlődését. Krascsenics Géza A lapu (bojtorján, közönséges bujturjáii, bogáncs, ragaiivány, útszélilapu, keserűlapu, bozogáinos. bozogáncs, koldustetű, laboda, ragadáncs) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, házak körül, utak mentén, parlagokon, erdők szélén lermő gyom. Kétéves növény. Az első évben csak leveleket hoz, a második évben hozza meg virágját. Ezzel magyarázzuk meg, hogy az egyik évben alig Iá tunk bojtorjánt, a másik évben pedig útón-útfélen mindenhol csoportosan termi. Az elsőéves növények gyökerei tömörek, húsosak, virágzásuk alatt szivacsosak, majd egész üregesek, pudvásak lesznek. Az elsőéves, tehát virágzó szárát még nem hajtott növények gyökerét kell gyűjteni szeptemnerben és ok tóberben. Az első évben csupán nagy, egészen 60 cm átmérőjű. (ARCTIUM LAPPA L. lopOch väčšíj hosszúnyelű tólevelei fejlődnek, a másik évben pedig az erőteljes virágzó száruk. A virágzata gömbölyű kb. 3 cm átmérőjű, a levelek hónaljában és a szárak tetején ülnek. A virágok pirosak és a fászekpikkelyek horgas csúcsai miatt a ruhákra és az áliaiokra kapaszkodnak. A gyökerét 1972-ben felvásárolják a gyógyszeripar számára (20.—/kg). A drog kevés illóolajat, cseranyagot, szterincket, gyantát, 20—50 százalék nagymulckulájú i n u 1 i n -cukrot, zsírt, nyalkái, cukrot, szerves savakat és keserű anyagot tartalmaz. A drognak vizelethajtó, izzasztó, vértisztitó, cpeuiűküdést szabályozó és bőrgyógyíló tulajdonsága van. Füzetét epe- és vesekóoldónak használják. Külsőleg különféle bőrbajok — ekcéma, söinür ellen, üblügetünek, torokgyulladás ellen használják, hajhullás, korpásodás és hajzsírosodás ellen. Az állatgyógyászat? ban főleg külsőleg használják. Erősebb, töményebb főzetével a kiüléses állat bőrét belocsolják vagy borogatják. Alkatrésze a D1ABETAN nevű cukorbetegséget gyógyító teakeveréknek, mert inulin cukrot tartalmaz, amelyhez nem kell inzulin. Hosszabb használatánál vagy túladagolásánál nem okoz mellékhatási vagy mérgezési. Dr. NAGY GÉZA
