Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-09-30 / 39. szám
1 1972. szeptember 30. SZABAD FÖLDMŰVES 15 Nehéz idényre számítanak A Pohronský Ruskov-í cukorgyár 1896-ban épült, tehát több mint 75 éve végzi a környék cukorrépatermésének feldolgozását. Ez év januárjában a gyár értékének már 93 százaléka leíródott. Az öreg gyár azonban még termel, habár sok nehézség árán. Erről beszélgettünk Csillagi László eivtárssal, a cukorgyár igazgatójával. — Mi a legnagyobb problémájuk, igazgató elvtárs? 9 Elsősorban a régi berendezés, az elavult gépek, amelyekre már alkatrészt sehol sem kapunk. így kénytelenek vagyunk az alkatrészeket magunk előállítani. További gondunk a kazánház, amelyen a CSKD Praha vállalat szerelői már negyedik éve dolgoznak. A mai napig egy évet késtek az átadással, de reméljük, mielőbb üzembe helyezhetjük. Szeptember végén indul az új répakampány. Reméljük, hogy addig a kazánház üzemképes lesz. E létesítmény értéke meghaladja a 40 millió koronát. S ha már a számoknál tartunk, említsem meg, hogy a mostani idény előtt öt millió koronát fordítottunk a gyár karbantartására. Ebben a munkában nagy segítséget nyújtottak a gyár alkalmazottai, akik szocialista vállalás keretében 18 ezer páralevezetőcső megmunkálását végezték el. Ez 2280 brígádórát vett igénybe, azaz 13 ember egyhónapi munkájának felel meg. — Milyen az együttműködés a termelők és a gyár között? 9 Már hat éve dolgozom itt igazgatói beosztásban, s a feltett kérdésre csak azt mondhatom, hogy az összhangot tökéletesre csiszoltuk. Jó az együttműködés gyárunk és a járási termelési igazgatóság között is. Megegyezésünk alapján a termelők a répát előre meghatározott terv szerint szántják majd ki és szállítják Le, nehogy az értékes nyersanyag feleslegesen felhalmozódjék. Mi viszont kötelességünknek tartjuk, hogy a répaszeletet szinten pontosan adjuk át a termelőknek, nehogy a traktorosoknak órákig kelljen várakozniuk. A termelőktől ezúton csupán azt kérnénk, fordítsanak nagyobb gondot és vigyázzanak, nehogy a répában sok gyom legyen, mivel a gyomok a répa rothadásának elősegítői s ezzel leromlik a feldolgozásra kerülő nyersanyag. — Az előzetes becslések szerint mi a véleménye az idei répatermésröl? 9 Sajnos, nem a legjobb. A tervezett 15 százalékos cukortartalom helyett ennél gyengébbet, 14,5 száza iékos cukorfokot állapítottunk meg. Habár a hektárhozamok nagyobb menynyiséggel kecsegtetnek, kevesebb cukorra számíthatunk. — Milyen répamennyiségre számítanak? 9 Ebben az évben 4250 hektárról dolgozunk fel cukorrépát, ami előreláthatólag 18 ezer vagonnak felel meg. A terv szerint 16 180 vagonra számítottunk, de a hektárhozamok, amint mondtam, nagyobbnak Ígérkeznek. — A feldolgozott cukormennyiségből mennyit adnak exportra? 9 Az idén 3000 tonna cukrot adunk exportra, a többi pedig a hazai piac áruellátására kerül. Amikor megköszöntük Csillagi elvtársnak a beszélgetést, arra gondoltunk, hogy ez a 450 állandó munkásnak, a kampány idején pedig 1000 dolgozónak munkalehetőséget biztosító öreg gyár, ha sok nehézséggel küzdve is, de tervét ezúttal is teljesíti. A múltban is kitett magáért, amiről az eddig elnyert vörös vándorzászlók, elismerő oklevelek és kitüntetések tanúskodnak. DÁVID NÁNDOR A ÖRVÉNYEK HttNDELETEK A szalma és a fünövényzet elégetésének tilalmáról Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának Közlönye a szalma- és az egyéb növényzet elégetési tilalmáról közöl részletes utasítást. Az alom nélküli szarvasmarhatartás módszerének elterjedése, a sertéstenyésztés új technulógiájánaK alkalmazása által és a mezögazdasag munkaerői számának korlátozása következtében csökken az alomszalma szükséglete és egyre gyarapodnak a szalmakészletek. Sok mezőgazdasági üzemben a felesleges szalmát ezért elégetik. így nagymennyiségű szerves anyag megy veszendőbe. Az említett okok miatt tilos a szalma égetése. E tilalom azonban nem vonatkozik a szalmazsákok elhasznált szalmájának, a szigetelésként vagy csomagolóanyagként használt szalmának megsemmisítésére. Tűzesetet idézhet elő a tarló, a Rukoricakóró, a gyomok, a fűnövényzet es a bokrok kiégetése. A tűzveszély mellett azonban az égetés által lényegesen leromlik a vadonéin állatok életknrnyezete és a vadállomány is csökken. Ennek meggátlása érdekében tilos a tarló és a kukoricakóró elégetése. Az egyéb növényzet kiégetésekor a vadászatról szóló Tt 23/1962 sz. törvény 22. §-a értelmében kell eljárni. A szalma betakarításakor és tárolásakor feltétlenül be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat és biztosítani kell azt, hogy szalma közelében nyílt tűz, szikra vagy egyéb gyúlékony anyag ne legyen. A veszélyes területeken a gabonát és a szalmát el kell távolítani, tehát a vasúti vonalak és a forgalmas útvonalak közeléből legalább 60 méter távolságra a talajt fel kell szántani. Az erre vonatkozó előírásokat kell szem előtt tartani az alávetések megtervezésekor is. Az alomszalma fogyasztásának korlátozása kedvezőtlenül befolyásolja az istállőtrágya termelést is. A talaj kellő termőképességének fenntartása érdekében a lehető legnagyobb menyuyiségű szerves anyagot kell visszajuttatni a talajba. Ennek egyik módja a szalma és a kukorica felhasználása trágyázásra. A szalma és a kukoricakúró közvetlen trágyázásra való felhsználásakor a minisztériumi rendelkezéshez fűzött adalékokban közölt tervek szerint kell eljárni. Az előbbi rendelkezések alól kivételeket engedélyeznek a járási mezőgazdasági társulások, illetve a mezőgazdasági termelési igazgatóságok a járási tűzrendészeti felügyelőség beleegyezésével. A mezőgazdasági üzemek kérésére kivételt engedélyezhet a szalma, a tarló és a kukoricakóró FIÚK, LÁNYOK, FŐISKOLÁSOK, DOLGOZÓ FIATALOK! Az IFJÚ SZIVEK magyar dal- és táncegyüttes TAGFELVÉTELT hirdet énekkarába, zenekarába és férfi tánckaráha. 1972. szeptember 25—2fi án. valamint október 5-én napunta 17.00-től 21.011 óráig. Bratislavában a Május 1. tér 28. szám alatti gyakorlóhelyiségébcn. Részletes felvilágosítást az együttes munkájáról az érdeklődők naponta 8.00 és 14.00 óra közölt az együttes irodájában (Mostová ul. 8., telefon 304-22, 304-23) valamint a tagfelvétel időpontjában kaphatnak. tilalma alól, ha ez a művelet a növényvédelem szempontjából, a gombás betegségek leküzdése érdekében szükséges. A kivétel engedélyezésekor fel kell tüntetni azt az okot, amely a kivétel engedélyezését indokolja, továbbá mindazokat a követelményeket, amelyek a tűzrendészet, az egészségvédelem és a munkavédelem szempontjából szükségesek. M OTOROS TANÁCSOK Küzdelem a levegő tisztaságáért Az emberiség a legjobb úton halad az öngyilkosság felé: szinte lázasan igyekszik megmérgezni magát. Változatos anyagokat vesz igénybe erre a célra: ólmot, szénmonoxidot, füstöt, kéndioxidot. Tudnunk kell, hogy a gépjármű tartályának minden (eltöltésével gramm ólom jut a levegőbe. Egy köbméter levegőben legfejlebb két inikrogramm ólom az a meuynyiség, amely még nem okoz károkat az emberi szervezetnek. A helyzet veszélyességének illusztrálására egy nyugatnémetországi példát hozunk fel. Frankfurt egyik kevésbé forgalmas utcájában, a Felbergstrasseban december közepén a nappali órákban 18 mikrogramm ólmot találtak köbméterenként a levegőben, tehát a kilencszeresét a megengedett mennyiségnek. A szakértők kiszámították, hogy Frankfurtban óránként 12 tonna kéndioxid kerül a levegőbe. A köbméterenkénti 400 kilogrammnyi felső érték minden télen megkétszereződik. mert a tűtésre használt szénből nagy mennyiségű kéndioxid szabadul fel. A káros következmények máris jelentkeznek. Megállapították például, hogy 158 írankfurli szemétkihordó gépjárművezető közűi huszonhatan anyagcserezavarral küzdenek. Rüselsheimben a légzőszervi megbetegedések a nyugat-németországi 12 százalékos átlagról 36 százalékra emelkedtek. A mérgező anyaguk 4П százaléka a gépjármű kipufogójából kerül a levegőbe. Frankfurtban ez különösen veszélyes, mert aránylag itt van a legtöbb gépjármű Nyugat-Németország területén, itt van tehát a legnagyobb valószínűsége annak, hogy az ember öngyilkosságot követ el, ha nem tesznek idejekorán megfelelő óvintézkedéseket a levegő tisztaságának helyreállítására. ALASZUNK "kérdésükre Részleges rokkantjáradék és öregségi nyugdíj Deák Mihály matiiákovoi (taksonyi) olvasónk, aki mint részben rokkant részleges rokkantjáradékának folyósítása mellett dolgozott a galantai gép- és traktorállomáson, a jövd évben igényt szerez már az öregségi nyugdíjra. Ezzel kapcsolatban kérdi, milyen átlagkereset szerint fogják öregségi nyugdíját megállapítani, liozzászámítják-e keresetéhez a részleges rokkantjáradék öszszegét. Végül kérdi, igényelheti-e az öregségi nyugdijat olyan egészséges dolgozó átlagfizetése szerint, aki olyan munkát végzett, mint ö. Olvasónk, aki alkalmazotti munkaviszonyban dolgozott öregségi nyugdíját a nyugdíjigény megnyílása után (ha később menne csak nyugdíjba — anélkül, hogy annak folyósítását kérte volna) a tényleges nyugdíjbalépés időpontja előtti 5 vagy 10 évben elért keresetéből kiszámított havi átlagjövedelemből fogják megszabni, aszerint, mi lesz számára a kedvezőbb, a legutolsó 5 vagy 10 év átlaga e. Csak az olyan keresetet lehet beszámítani, amely béradó alá esett. Tehát nem lehet beszámítani sem a teljes, sem a részleges rokkantjáradék összegét. Ezzel szemben az 1964/101 sz. törvény 9. §, 4. bek. a korábban szerzett előnyösebb jog védelméből kiindulva megállapítja, hogy annak öregségi nyugdíját vagy rokkantsági járadékát, aki ilyen járadékot élvez vagy élvezett, nem lehet alacsonyabb átlagos havi keresetből rongál lapítani, mint amilyen az az átlagos havi keresete volt, amelyből korábbi nyugdíját, illetve járadékát megállapították. A keresetének összehasonlítása az egészséges dolgozóéval az 1964/101 sz. rendelet 18. §-a értelmében csak a részleges rokkantjáradékra való jogosultság szempontjából vehető tekintetbe, de az öregségi nyugdíj megállapításánál már nem. Dr. F. J. legalább 5 méternyire és a szomszéd épülettől legalább 10 méternyire kell lenniük. Kivételes esetekben,, különösen a beépítetlen házközök esetében ezek a távolságok lecsökkenthetők 3 méternyire a telek határától és 6 méternyire a szomszéd épülettói, feltéve, ha az ilyen távolság csökkentés öszszeegyeztethető a tűzrendészeti, az egészségvédelmi és egyéb előírásokkal. Az említett irányelvek 16. cikkelyének 2. bekezdése a kisebb építményekre vonatkozóan, tehát a garázsra vonatkozóan is, előírja, hogy az ilyeneket el lehet helyezni a telek határán, ha az ilyen épületelhelyezés összhangban van a beépítési tervekkel, vagy más, már grafikusan kidolgozott területi beépítési tervvel. Ha ilyen beépítési tervet vagy grafikai vázlatot még nem dolgoztak ki, a kisebb építmény (ez esetben garázs) elhelyezésével az illetékes állami szervnek (a hnb vagy a jnb építésügyi osztályának) kell egyelértenie. Az ilyen jóváhagyásnál az építésügyi szerv (osztály) elsősorban a közérdek alapján, a különleges előírások alapjan és a szomszédok jogos érdekeinek figyelembevételével dönt. Ha a garázs a szomszéd házától 16 méternyire lesz és a szomszéd egyéb jogos érdekét az építmény nem érinti, feltehető, hogy az illetékes építésügyi hatóság az építkezési engedélyt megadja. — A szomszédnak csak olyan kifogásait veheti a hatóság figyelembe, amelyeket valamilyen törvényes előírással, érvényes szerződési kikötéssel tud igazolni. Ha a kifogások nem ilyen jellegűek, az építésügyi hatóság az engedélyt a szomszéd kifogásai ellenére is kiadja. A fekete építkezést nem ajánljuk, mert a hatóság elrendelheti annak lebontását nem is beszélve arról, hogy jelentékeny pénzbírságot is kiróhat. Végül megjegyezzük, hogy a szomszéd csak a törvényben biztosított módon tiltakozhat, esetleg a járásbíróságon beadott perben is érvényesítheti vélt jogait, de semmiképpen sincs joga más telkére behatolni és ott önkényesen eltávolítani valamilyen építményt, vagy annak egy részét. Az ilyen eljárás súlyos bűncselekmény (magánlakássértés, és idegen vagyonban okozott szándékos károsodás], és kártérítési kötelezettséggel is jár. Szabad szombat az efsz-ben Hol építheti fel garázsát? V. J. olvasónk levelében írja, hogy telke keskenysége miatt a telek alsó részén a szomszéd háza közelében szeretné garázsát felépítni. Számol azzal, hogy a szomszédnak kifogásai lesznek. Szeretné tudni, hogy mit mondanak az erre vonatkozó előírások. Az Állami Műszaki Bizottság 1966. Vili. 12:én kiadott 3501/ 32ű>6 sz. irányelvei (a területi tervezéséről szóló 1958/84 illetve az 1958/87 sz. építkezési rendszabályokról szóló törvény értelmében) egyszerűsített eljárást írnak elő a kisebb építmények engedélyezésére vonatkozóan. Ilyen kisebb építménynek számít a garázs is. Az említett irányelvek 16. cikkelye a különálló házak, ikerházak és a sorházak szabad oldalaira vonatkozóan előírják, hogy ezeknek a telek határától Marczi Endréné ptrukSai olvasónk levelében kérdi, van-e joga szabad szombatra. Szövetkezetük irodájában ketten dolgoznak, mint adminisztratív — irodai — munkaerők és mini a háztartási munkát is végző anyák, bizony nagyon szívesen üdvözölnék, ha ők is részesülhetnének a szabad szombat előnyében. A szabad szombat a termelésben és az adminisztratívában (rendes munkaviszonyban) csaknem általános. Az egyes munkaágazatokban a szabad szombatok rendszerét a vállalatok és hivatalok főigazgatóságai vezethetik be a korábbival megegyező termelékenység biztosítássá esetében, megfelelő munkaidő-elosztással. A csúcsmunkák idejét kivéve megfelelő szervezéssel és a szombati munkaidőnek a többi hétköznapra történő elosztásával, esetleg váltakozva, valószínűleg az Önök esetében is meg lehetne valósítani a havonta legalább két szabad szombat megadásának lehetőségét. — Erről a szövetkezet elöljárósága dönthetne. Dr. F. J. I é $
