Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-30 / 39. szám

v 1972. szeptember 30.. .SZABAD FÖLDMŰVES. DR. BUGA LÁSZLÓ: Mirigyek és hormonok m m ŐSZI-TÉLI DIVAT KEZDŐKNEK A korszerű táplálkozástudomány szerint ételeinket lehetőleg kevés liszttel készítsük. Ez azért is indo­kolt, mert az emberek többsége a szükségesnél több kenyeret fogyaszt, tehát legalább a levesek, a főzelékek sűrítésekor mellőzzük a lisztet. Liszt nélkül az étel úgy sűríthető, hogy a tojássárgáját tejfölben kikeverjük (1—1,5 deci tejfölben 2 tojássárgá­ját), s ezt — állandó keverés Közben — a forrásban lévő levesbe csurgat­juk. Az ily módon sűrítétt ételt azon­ban — erre vigyázzunk — másodszor forralni nem lehet, mert összefut benne a tojás. A főzelék sűrítésének másik módja: az alapfozelék egyne­gyedét, miután puhára főtt, törjük át szitán és keverjük hozzá a darabos főzelékhez. Vajon gondolt-e arra Andreas Vesa­­lius, a XV. század szerencsétlenséget ért úttörő bonctan-kutatója, amikor a titkon megszerzett, tetemek apró, ismeretlen rendeltetésű mirigycso­­mócskáit tanulmányozta, hogy az élet egyik legbonyolultabb folyamatának kapuján kopogtat? ... és vajon tudtam a burgundiat gyógyszereket kotyvasztó bábaasszony nyugtalanul kapkodó gyógyszerész­inas fia, Klaude Bemard, hogy az orvostudományon belül egy olyan fe­jezetnek építi a vázlatát, ami ma — majdnem száz év múlva is — állan­dóan dagad, annyira, hogy még jós­latokba sem bocsátkozhatunk, hogy milyen óriássá fog nőni. Igen. A kis mirigyeket Andreas Ve­­salius látta meg először és Klaude Bemard volt az, aki titokzatos műkö­désüket legelőször megsejtette, ha halála után — sajnos egyesek — ül is felejtették megállapításait, ered­ményeit. A mirigyek egy részét és működé­süket hamarosan megismerték és tisztázták a kutató tudósok. Rájöttek, hogy bizonyos sejtek, illetve azokkal bélelt járatok, kamrák, csatornák, olyan váladékot termelnek, amelyek nélkülözhetetlenek az ember életé­ben. Apró, alig pár sejtből álló mi­riggyel telt van az emésztőcsatorna. Ilyenek a gyomor — úgynevezett fun­dus — mirigyei, a belek parányi nyálkát termelő, vagy a bőr faggyút és verítéket elválasztó mirigyei is. Nagyobb, több mirigyjáratból álló szervek a nyelv alatti, a fültó- és a nyálkamirigyek. Ilyenek: a könny­mirigy és részben a hasnyálmirigy is. A mirigyek tehát a test váladékot termelő szervei, amelyek a szervezet életműködéseit segítik, a szervezetet védik — például: a könny, faggyú, veríték — vagy az emésztést támo­gatják. (Hasnyál, nyál, epe stb.j. Is­métlem: ezek a mirigyek váladékot termelnek, a váladékot a megfelelő helyre kivezető csövükön bebocsátják és megismerésük nem volt különö­sebb feladat. No de vannak a szervezetben olyan mirigyek is, amelyeknek a váladé­kával a kutató nehezebben találkoz­hat, mert kivezető csövük nincs és az általuk termelt anyagot közvetlenül a vérbe bocsátják. Ezek a belső el­­választású mirigyek és váladékuk a hormon, a szervezet legfontosabb irá­nyítói, számos élettani folyamat gát­lói, serkentői. Milyen belső elválasztású mirigye­ket és milyen hormonokat ismer az élettan és až egészségtudomány? Az egyik legfontosabb a pajzsmi­­rigyhormon, az anyagcsere irányítója és a mellékpajzsmirigy váladéka, ami a vér kalcium és foszfor szintjét sza­bályozva, a csontnövekedés hormon­ja. Fontos hormon a só- és vízháztar­tás egyensúlyozója, a mellékveseké- 1 Ősszel kezdődik a tanítás, a haris­nyaszezon, a fűtési idény és a divat­bemutatók. Ez utóbbiak segítségével megtudhatjuk, hogy miben jár ősszel és télen, aki divatos akar lenni. Most derül ki, hogy melyik régi ru­hánkat viselhetjük változtatlannl, me­lyiken érdemes csekélyebb alakítást végeznünk, és melyem, azok, amelye­ket — ha van hely félre kell ten­nünk. Ugyanis, az utóbbi’évek divattör­­ténete bizonyítja, semmit sem szabad kidobni! Minden visszatér — ha kt­­sebb-nagyobb korszerűsítéssel is. Most például a huszas, harmincas évek emlékei merülnek felt a feledés ho­mályából; szűk mandzsettába fogott bő ujjak, csaknem derékig mélyített japán szabások, valósággal harangozó harangszabású szoknyák és kabátok, rókagallérok és keleties turbánok formájában, és már-m.ár azzal rémíte­nek bennünket, hogy jön a válltömés is! A szoknya hossza végre megálla­podott valahol a térd körül. Minit csak nagyon fiatalok viselnek, maxit csak estélyi alkalomra, vagy otthoni ruhának lehet hordani. Öltözködésünkben folytatódik a né­pi elemek alkalmazása. Idén a kék szín uralkodik a divat­ban. Minden árnyalata felhasználha­tó, minden célra. Mellettük a fékeié, a fehér, a szürke szerepel gyakran és vörös árnyalatok a narancs szint öl a padlizsánliláig. Az idei divat egyik legjellemzőbb sajátossága a 10—12 centiméter ma­gas cipősarok, ami — a divattervezők állítása szerint — roppant kecsessé teszi az ifjú hölgyek járását. Bár ezt az állítást sokan kétségbe vonják, egy biztos: a nők a nyaktörés veszé­lyét elkerülendő, kénytelenek olyan óvatosan lépkedni a divatos cipőkben, mintha gólyalábakon járnának. S ami­­ótá az emeletes cipősarok meghódí­totta a női szíveket... sok férfi tel­jes joggal úgy érzi, hogy a szebbik nem képviselői lenézik őt. Valószínűleg az ebből fakadó szo­rongás leküzdésére eszeltek most ki a divat kreátorok a magas sarkú fér­­ficipöt. Nyugati újságok beszámolója szerint az idei őszi férfidivat nem ismeri az alacsony sarkat. Egy ele­gáns fiatalembernek illik legalább 5—6 centis sarkat viselnie, ha nem akarja, hogy megszóllak nevetségesen konzervatív cipője miatt. így hát jo­gos a megállapítás, hogy a férfiak divatférfi emancipálódásának ügye napjainkban minimum 5 centivel el­mozdult a holtpontról. Nem ijedtek meg a francia divat­tervezők az állatbaráti egyesületek vádjaitól és fenyegetéseitől, az őszi­­téli idényre bőrbe öltöztetik a szeb­bik nemet. Nadrágok, kabátok, csiz­mák, estélyi ruhák és pongyolák — minden, minden bőrből készül. 'ERESZTREJTVÉNY A MUNKA Körhintázni, I repülni jó .., Foto: N. Kovács István N. OLLÓS MARTA: ''/'ib'őZI Az udvaron vén diófa, őszi tájak hordozója, az elmúlás idézője, mikor apám hosszú léccel, odaüt a tetejére. Az udvaron vén diófa, diót vernek éppen róla. Őszi tájat idézgetve, az elmúlást így feledve: diót vernek éppen róla. ÖVÁRY PÉTER VÍZSZINTES: 1. Dobó István vára. 4. Nem ér rá. 7. Folyó Jugoszláviá­ban. 10. A lelátó öröme. 11. Szám­név. 12. Tere .... ikerszava. 13. Ket­tős betű (ford.). 14...........iacta est (a kocka el van vetve). 15. Rossz tanácsadó. 16. Szár­mazik. 17. Sellye szlovák neve. 18. Nagyobb szoba. 20. Becézett női név. 21. Francia névelő. 22. Három spanyo­lul. 23. Kikötőgát. 24. Magyar Optikai Müvek. 25. ... hár­fa, szélhárla. 26. Kis Tibor. 27. Be­csinált hús fűsze­res lével. 28. Hír­hedt német alaku­lat volt. 29. A fa leveles ágai. 30. Fo­lyó Svájcban. 31. Két gyakori női név. 33. Csúnya. 35. Csinos németül (NETT). 36. Hely­rag. 37. Strázsa. 38. Hiányos terem. 40. Kórus. 42. Húz. 43. Becézett női név. 44. Enyém szlovákul. 45. Fél em­ber. 46. Mázsáló. 47. Göngyölegsúly. 48. Férfinév (é. h.). 49. Oda. 51. Egyiptomi napísten. 52. Összetett ideg. szóval. 53. Személyes névmás. FÜGGŐLEGES: 1. Idézetünk első ré­sze, folytatva a függőleges 20. és 9. sorban. 2. Labda a hálóban. 3. Tova. 4. Felvesz. 5. I. E. A. 6. Mássalhangzó kiejtve. 7. Lerakásban van! 8. Hiányos .irat. 11. Battéria. 12. Ilyen óra is van. 14. A háború istene az ókori görög mitológiában. 15. Telefonálásnál hasz­nálatos műszó. 16. R. L.! 17. Becézett iskola. 19. A szerelem istene az ókori görög mitológiában. 21. Idegen pá­­holy. 23. Női szereplő Puccini: Bo­hémélet c. operájában. 24. Becézett Mária. 26. Zsidó valiási szertartási tárgy. 27. Hirtelen elhúz. 29. Göngyö­leg. 30. Latin elöljáró; jelentése: előtt. 31. Szomszédos betűk az ábé­cében. 32. Levegő — latinul. 34. Hegy­csúcs. 36. Duna menti város Magyar­­országon. 38 Azonos a vízszintes 18-al. 39. Energia. 40 .... reggel, haj­nalban. 41. Helyrag. 43. Tiltakozási jog. 44. A tudományos szocializmus megalapítója. 46. Gubós növény. 47. Három olaszul. 48. E napon. 49. Rang­jelző szócska. 50. Lágy fém. Beküldendő a függőleges 1., 20. és 9. valamint a vízszintes 52. számú so­rok megfejtése. MEGFEJTÉS, NYERTESEK Lapunk 36. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Fontos feladat a szarvasmarhaistállók korszerűsítése. Könyvnyertesek: Fukács Árpád, Veľ. Dravce -’- Farkas Barnabás, Ser­ke — Berkula Ján, Plášťovce. X * reg hormonja, míg a mellékvese ve löállománya, az adrenalin' a vérnyo­más, hormonját viseli. A hasnyálmi­rigy, endokrin hormonja, az inzulin, a vér cukorszintjének a rendezője. A nemi hormonoknak a: fajtafenntartás­ban ' van különleges szerepük, de ugyanakkor a növekedésben és a megjelenés' kialakításában is. A hi­­pophysis, hormonja .összeköti és sza­bályozza, illetve irányítja a többi endokrin mirigyek .munkáját. Valaki azt riioiidta, hogy váladéka -a hormo­nok hormonja. A legkorábban szere­pet kapó hormon a csecsemőmirigy terméke, ami a méhen kívüli élet megindulásához nyújt segítséget. És ezzel befejeztük a felsorolást? Nem bizony! Mert még ma is vannak olyan ismeretlen mirigyek, mint a tobozmirigy, amelynek működését most iparkodnak tisztázni a tudósok. Sőt, sokan azt állítják, hogy még lé­nyegesen több olyan endokrin hor­mon lehet, amelyre csak a jövő gon­dos vizsgálata derít fényt, tie ame­lyekkel a központi idegrendszer az élet egészségét igyekszik egyensúly­ban tartani. Miért fontos, hogy ezeket a hajdan titokzatosnak tartott mirigyeket nagy általánosságban megismerjük? Először azért, hogy akinél ez az igen bonyolult életműködés rendben van, az ne okozzon felesleges gon­dot, indokolatlan izgalmat magának azzal, hogy apró — talán nem is he­lyes — megfigyeléssel önmagán fe­szültséget, félelmet keltsen, mert az a központi idegrendszeren és az álta­luk irányított mirigyeken át káros következményekkel járhat. Másodszor meg, hogy akinél való­ban valami hormonzavar tapasztalha­tó, az türelemmel és nyugalommal vesse magát alá a gondos vizsgálat­nak, mert a hormonok útvesztőjében nehéz eligazodni, de gyógyulást csak a rendellenesség megismerése és a hormonzavar helyreállítása, a lior­­monegyensúly rögzítése biztosíthat. A forró nyári napok múlásával egy­re élénkebbé vált az erdei világ. Kü­lönösen a falevelek népes birodalmá­ban volt élénk a sürgés-forgás. Nap-festő is állandó lakófává lett az erdőnek. Sorraoett minden jót, bokrot. Egy-egy lenge ecsetvonással pompázó szépségűre varázsolta a fa­levelek fakóttas ruháját. Egy reggel, mikor már annyi volt a szép, kifestett falevél, hogy meg­számlálni sem lehetett — szüleik, a fák, összedugták jejüket. — Igazán kigondolhatnának már valamit ezek a gyerekek. Mióta itt élünk az erdőben, minden őszön volt még valamilyen mulatságféle, mielőtt a falevelek világotlátnl mentek. — Szépségversenyt kellene rendez­ni! Az még nem volt az erdőben — indítványozta a tölgy, az erdő legte­kintélyesebb fája. Mindenki kitörő örömmel jogaata az indítványt s tüstént munkához lát­tak, hogy megtegyék о szükséges elő­készületeket. Első dolguk az volt, hogy bíráló bizottságot válasszanak a nagyszabáiú esemény lebonyolításához, ma/d pe­dig díszes emelvényt s ülőhelyeket barkácsollak a nagy erdei tisztáson. Amikor rendre elkészült minden, a zsűritagok be mutatásával kezdődőit a látványos seregszemle. A zsűri elnöke a barnabunüas med­ve volt. Utána következett a mókus, a cinke, a pávaszem-lepke, a leveli­béka és a kis katicabogár. Hetedik­nek, persze csak amolyan tisztelet­beli tagnak, egy öreg, vaksi baglyot választottak. A fülsimogató zene után, amelyet az erdő amatőr zenészei szolgáltattak, fellebbent a gyönyörű pókhálófüg­göny. Az emelvényen halk suhogással megjelentek az iruló-piruló falevelek. Elsőnek a jegenye, utána a fűz, a az apróbb cserjék levelei következtek, bükk, a hárs, a kőris, legvégül pedig Egész délelőtt tartott a felvonulás, és a zsürizők mind tanácstalanabbak lettek. A medvének a barna levelek, a mó­kusnak a vörös színűek, a cinkének a sárgák, a pávaszem-lepkének a tarkák, a békának a zöld árnyalaiüak, a kis katicabogárnak a pirosas szí­nűek tetszettek a legjobban. A ba­golynak pedig egyforma volt minden falevél. Ő ugyanis a homályhoz szo­kott szemeivel feketének, esetleg szürkének látta valamennyit. A különböző véleményeknek végül­­is parázs vita lett a vége. Már majd­[ nem hajbakapott a tisztelt bizottság, amikor az erdő csendjét élénk zsivaj verte fel. Kis dobozkákkal s fehér rajzlapokkal úttörők jöttek, — faleve­leket gyűjtöttek. — Mennyi szép falevél! — kiáltott fel Évike, az egyik szőke copjos kis­pajtás. — Vajon melyik lehet közülük a legszebb? — folytatta a gondolatot Jóska. — A színes hulló falevelek egyfor­mán szépek. Ok az őszi erdő díszei — válaszolt a csapatvezető, aki épp a közelükben tartózkodott. A faleveleket örömi töltötte el. Nem törődtek többé a közben elolúal­­gó zsűritagokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents