Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-08 / 27. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972. ffflhw 8. 6 MINDEN ЕН0Ш Й PARTHATAROZAI MEGVAL8SÍTASARA A Trebišovi (Terebes) Járási | Pártbizottság a minap részletesen foglalkozott a CSKP KB és a SZLKP KB áprilisi ülésén hozott határozatok teljesítésével. Ezen az ülésen résztvettek a szövetkezetek-, pártszervezetek-, csúcsbizottságok elnökei, az állami gazdaságok igazgatói és a mezőgazdasági üzemekkel együttműködő vállalatok vezetői. A gyümölcsöző tanácskozáson határozat született, amely arra kötelezi a mezőgazdasági üzemeket, hogy mozgósítsák erőiket az 1972. évi feladatok teljesítésére és túlszárnyalására, s ezzel kedvező előfeltételeket biztosítsanak az ötödik ötéves terv teljesítésére. A trebišovi kommunisták részletesen foglalkoztak a me- j zőgazdasági nagyüzemi termelés szakosításával, az új technológia fokozottabb ütemű bevezetésével, a kooperációs tevékenység fejlesztésével, a termelés intenzitásának növelésével és nem utolsósorban a komplex racionalizálással, miáltal mód nyílik tovább növelni a termelés hatékonyságát. A plénum a mezőgazdasági termelés eddigi eredményeit, valamint a természeti és ökonómiai lehetőségeket figyelembe véve merész elhatározást tűzött ki: „Az ötéves terv végére a mezőgazdasági nyers- és az árutermelést a főbb mutatókban az országos színvonalra emelni és megközelíteni a nyugat-szlovákiai kerület élenjáró járásainak színvonalát“. E feladatok megvalósítása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, hogy a járás irányító szervei hatékony politikai-szervező munkát végezzenek az egyes mezőgazdasági üzemek közötti termelési aránytalanságok felszámolása céljából, s hogy az átlagon aluli mezőgazdasági üzemeket az átlagosak, míg az átlagos eredménnyel gazdálkodókat a jól gazdálkodók színvonalára emeljék. A tanácskozás továbbá foglalkozott és kiemeli a politikaiszervező és irányító munka színvonala lényeges növelésének szükségességét, miáltal mi- j előbb fel kell számolni az | egyes mezőgazdasági üzemek ! közötti indokolatlan, a terme- | lesi eredményekben mutatkozó eltéréseket. Ezt bizonyítják a járás efsz-ei és ág-i mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán. Az 1 hektár mezőgazdasági területre számított brutto termelés, egyenlő feltételek mellett, mintegy 48 százalékos eltérést mutat. Míg a Kašovi Efsz-ben lényegesen gyengébb feltételek mellett 12 ezer 019 korona értékű bruttó termelést érnek el, addig Vojanyi (vajányi) Efsz-ben ez csupán 571.5 koronát tesz ki. Hasonló a helyzet Stankovce és Kravany között is. A Streda n/Bodrogom-i (Bodrogszerdahely) AG tavaly 9 ezer 114 korona brutto termelést, a Slov. Nové Mesto-i már csak 6 ezer 139 koronát ért el. Azok a gazdasági vezetők, akik hosszú évek során nem voltak képesek a mezőgazdasági problémák megoldására és a mezőgazdasági üzemekben még ma is a legelemibb gondokkal küzdenek, azokat kádercsere útján, képességeiknek megfelelő munkaposztra kell áthelyezni, a helyükre pedig vezetésre termett, politikai-szervező sajátosságokkal rendelkező funkcionáriusokat kell kiválasztani. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyes kádercsere után még a leggyengébb mezőgazdasági üzeniba* is lényeges javulás észlelhető. Erre konkrét példa a Seőovcei (Gálszécs) Efsz, ahol az 1967-es szinthez viszonyítva tavaly 1 ezer B19 koronával emelkedett az 1 ha mezőgazdasági területre eső brutto termelés. Ez jó eredmény, hiszen az előző években mintegy 998 ezer koronás ráfizetést mutattak ki. Azóta is emelkedő a termelés színvonala. Még etlnl is kézenfekvőbb eredmények vannak a Z. Hradište-i, a V. Ozorovce-i, a prachovanyi, sőt a kuzmicei, a éelovcei és a V. Kamenice-i (Nagykövesd) efsz-ekben. Vannak azonban a járásban olyan szövetkezetek is, amelyekben mintha megállt volna a fejlődés. Ezekben az efsz-ekben a termelés üteme a járási átlagon alul maradt, sőt egyes üzemekben hihetetlen a helyzet. Ilyenek például a dargovi, višňoví, vajányi efsz-ek, valamint a michafanyi és a Slov. N. Mesto-i állami gazdaságok. Persze nem lehet megelégedni a N. Ruskov-i, plechoticei, vojčicei, hraní, brezinai, stankovee-i Maié Trakany-i, Veľ. Slemence-i, drahonovi efsz-ek munkájával sem. A legutóbbi kádercsere után a ruskai. dvoriankyi M. Ozorovcei efsz-ben, a Trebišovi Élelmiszeripari Kombinát és a konzervgyár gazdaságaiban fellendülés várható. Kiindulva az eddigi tapasztalatokból, főleg a Dun. Streda-i járásban szerzett ismeretekből, a JPB plénumának olyan irányelvek elfogadását javasolták, miszerint azok a gazdasági vezetők, akik az utóbbi három év ( alatt az általuk irányított mezőgazdasági üzemekben nem voltak képesek szomszédaik színvonalára emelkedni, hogy a funkcióból hívják vissza okét, s olyan feladatial bízzák meg, amelyre képességükből futja. Mert ne feledjük, hogy csakis a jó irányítás ad lehetőséget az eredmények növelésére és biztosítja a társadalmi értékek maradéktalan teljesítését. Mindezekből láthatjuk, hogy a trebišovi JPB vezetőinek eme koncepciója ésszerű, egyedüli helyes elképzelés a mezőgazdasági termelés fellendítésének útján. A CSKP KB áprilisi plénumán Strougal elvtárs a gabonatermesztést, mint a mezőgazdasági termelés fejlesztésének kulcsfontosságú kérdését említette. Ebből a szempontból a trebišovi járásban be kell ismerniük, hogy a gabonafélék hektárhozama nem felel meg a járás adta lehetőségeknek. ló termelési színvonalat érnek el gabonafélékből a Ciőerovcei, buli, zatíni, vojkai, Malé Horeš-i, a Maié Trakany-i, Zempl. Hradište-i, kravanyi efsz-ek és a Streda nad Bodrogom-i állami gazdaság. Ezen az úton kellene haladni a Vei. Slemence-i (Nagyszelmenc), budincei, (Budaháza), lelesi (Lelesz), radi, szinyéri, bráni, brehoví (Imreg), siriiegi (Szürnyeg), odorini (Abara) efsz-eknek, valamint a Slov. Nové Mesto-i és a michalanyi állami gazdaságoknak is. Az utóbbiak alacsony hektárhozama lényegesen csökkenti a járási átlagot. Szó esett a kukorica termesztéséről is. Ez a növény a termesztés szempontjából nagy lehetőségeket biztosit. Termelési költsége már csaknem olyan, mint a búzánál vagy az árpánál. Itt alkalmazható a kompplex gépesítés; amely az utóbbi években jól bevált. Ezenkívül jó fajta vetőmaggal rendelkeznek, ami 70—80 mázsás hek- I tárhozamokat biztosít. Arról is 1 szólni kell, hogy a jelenlegi 3 ezer 375 hektárnyi vetésterületet a közeli években 6000 hektárra kell növelni, mert csak így biztosíthatják az évente hiányzó 3000 vagon erőtakarmányt. A CSKP KB áprilisi plénuma és az efsz-ek VIII. országos kongresszusa határozatának értelmében az állattenyésztésben a szarvasmarha éppen ulyan Ion- ! tos helyet foglal el, mint a növénytermesztésben a gabona. Például a szarvasmarha-tenyésztés piaci termelésének magassága az összes mezőgazdasági termékek 55 százalékát teszi ki. Ezért erre a szakaszra a trebi- I šovi járásban külön figyelmet szentelnek. Összehasonlítva az 1981. évet az 1971-eI, a vágómarha íelvá- ! sáriása járási méretben 4172 tonnával, vagyis 95 százalékkal emelkedett. A tejtermelés 11 millió 763 ezer literrel, tehát 85 százalékkal javult. Ennek ellenére itt is komoly az eltérés. Például tavaly a Pofanyi Efszben 3084 liter fejési átlagot ér- | tek el tehenenként, ugyanakkor Dargovon csak 1411, Hrabatiban pedig csak 1960 litert fejtek! Noha 1970-től 100 ha mezőgazdasági területre számítva emelkedik a szarvasmarha-sűrűség, nem sikerült a termelési terv szerint biztosítani az elő- i irányzott állományt. E téren aránylag jó a helyzet Hriadkyhan, ahol 32,3, Kravanyban 31.3, Botban, ahol 29 darab esik 100 hektárra. A tejtermelésre szakosított üzemek közül a legalacsonyabb tehénsűrűség (12,1) belesen van. Tudjuk, hogy társadalmunk fejlődésének kísérő jelensége az is, hogy a személyi jövedelem gyarapodása az emberi igények rohamos növekedéséhez vezet. Ezek a törekvések nincsenek ellentétben a szocialista rendszer célkitűzéseivel. Rendszerint osztályjeliegböl fakad és táplálkozik az a határozott törekvés, amely az ország gazdálkodásával párhuzamosan a lakosság, tehát az egyén boldogulását, s persze igényeink szüntelen növekedését is szolgálja. Ezért magától értetődő, i hogy kommunista pártunk programjának középpontjában is az ember áll, vagyis a dolgozók alkotó kezdeményezésére lá- j maszkodva, létrehozza az emberek életszínvonala szüntelen emelkedésének anyagi előfeltételeit. Kétségtelen, hogy ezt a célt követi a CSKP XIV. kongreszszusának a népgazdaság fejlesztését körvonalazó határozata is. A határozat helyességét bizonyítja, hogy ezt a dolgozók szerte az országban reálisnak tekintik, amit kifejezésre jut- I tatnak nemcsak a mezőgazdasági üzemek termelési és fej- j lesztési terveiben, hanem a tervfeladatok folyamatos teljesítésében is. A CSKP KB áprilisi plenáris ülésén elfogadott határozat azonban arra figyelmeztet, hogy a termelési- és gazdaságfejlesztési lehetőségek felett sok helyen még mindig szemet húnynak. Ezzel a mulasztással magyarázhatók azok a lényeges termelési különbségek, amelyekről a trebišovi járás kommunistái tárgyaltak. Arra is fi- ■ gyelmeztetett, hogy a személyi igényeknek kielégítése csak a társadalmi igények kielégítésével együtt valósítható meg. Vagyis feltétlenül napirenden kell tartani ama mezőgazdasági üzemek gyenge gazdasági eredményeinek kiküszöbölését, amelyek politikailag és szakmailag felkészületlen vezetőik fogyatékosságaiból kifolyólag csak ar- i ra törekednek, hogy a dolgo- j ' zóknak „úgy ahogy“ biztosit- I sák az anyagi szükségleteket, de a társadalom igényeinek a biztosítását másodrendűnek tekintik! A trebišovi járás kommunistái ezért javasolják a központi párt és állami szerveknek; az egyes gazdasági szakaszok értékelésénél vegyék figyelembe, hogy azok mivel járulnak hozzá a társadalmi szükségletek kielégítéséhez. Ezt az irányelvet például az Agrokomplex keretében szándékoznak megvalósítani. A trebišovi járás kommunistái egyértelműen feltárták az egyes mezőgazdasági üzemek pozitívumait, de rávilágítottak a fogyatékosságokra is. Ez azt jelenti, hogy eljött az ideje a konkrét, lemaradást megszüntető intézkedések megtételének. A plénum ktuzte a gabonafélék és egyéb szemestakarmányok termesztési távlati tervének kialakításához szükséges feladatokat, továbbá a takarmányok kellő és jóminöségű biztosításához szükséges tennivalókat, a gazdaságosság hatékonyságát szolgáló gépteehnika és az új technológia gazdaságos kihasználását. Ezzel kapcsolatban előtérbe helyezte az együttműködés sokrétű kibontakozását, miszerint a termelés kooperáiása és összpontosítása nem a mezőgazdászok végcélja, de a célkitűzés megvalósításánál nagy jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelés szempontjából. Egyedül az egyes termékek tömeges termelése teszi lehetővé a tudományos módszerek bevezetését, a termelés további racionalizálását, a munkakörülmények javítását. Az értekezlet továbbá kijelölte az állattenyésztés fejlesztéséhez vezető utat, természetesen nem tévesztve szem elöl a tudományos ismeretek széleskörű gyakorlati alkalmazását és az ott dolgozók szakmai nevelésének szükségszerűségét. Mindenben komoly szerepet szánt a szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalások nagyobb mérvű kibontakoztatásának, valamint az agitációs és propagációs tevékenység további elmélyítésének. Tehát a fejlődés, a munkatermelékenység emelésének reális lehetőségei a trebišovi járásban ismertek. Ennek azonban egyedüli járható útja az olyan méretű összpontosítás, amely kedvező előfeltételt biztosit a tudományos-műszaki vívmányok érvényesülésének. Vagyis olyan összpontosítás létrehozása szükséges, miáltal többezer hektáros mezőgazdasági üzemek jönnek létre. A cél tehát világos. A fellendülés útja ismert. Most már csak arról van szó, hogy a mezőgazdasági Üzemek pártszervezetei, a vezetésben lévő kommunisták mennyire állnak küldetésük magaslatán, és mire lesznek képesek a párt felsőbb szervei reális célkitűzéseinek a valóraváltásában. Az elért eredmények, a kommunisták erkölcsi egysége, a mezogazdasagi dolgozók politikai és gazdasági elkötelezettsége azt bizonyítja, hogy a trebišovi járásban elegendő erő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatait következetesen realizálhassák. Csupán arról van szó, hogy a pártmunkában nagyobb mértékben juttassák érvényre a bírálat és az önbfrálat lenini elveit, a személyes felelősséget és a következetességet. Meg vagyunk győződve arról, hogy a trebišovi járás kommunistái a hagyományaikhoz híven, mindent elkövetnek a mezőgazdaságunk további felvirágoztatása érdekében. —in— illik A korszerű nagyüzemi baromfifarmok szoros tartozéka a háromszintes baromfiketree. Ezekből az elemekből gyorsan összeszerelhető ketrecsort vagy sorokat lehet kiképezni. Nagy előnyére válik, hogy fertőtlenítése nem jár nehézséggel. —hai— A gazdálkodás helyes ódán haladnak Járásunkban a mezőgazdasági termékeknek majdnem a fele a szakosított szövetkezetekből ered, melyeknek tagjai saját elhatározásból összevont egységekben gazdálkodnak. Némely egyesült efsz már 6—7, néhány pedig kevesebb éve gazdálkodik együtt. Vannak persze újoncok is (Rúbaň, Strekov — Bardoňoyo, Dedinka, Pózba, Hurbanovce — Dvory nad Žltavou, BrarioVo), ahol áz egyesített közös gazdálkodást csak ebben az évben kezdték. Az elért eredmények arról tanúskodnak, hogy a szövetkezetek egyesülése helyes. Ezekben a szakosított egységekben a legmodernebb technika és technológia segíti a termelés kibontakozását, a termelékenység folyamatos növekedését, a gazdaságosság, a munkatermelékenység emelkedését.' ■ - -y■. ■ Bár az egyesítés és szakosítás megteremtésének időszaka rövid múltra tekint vissza, mégis elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az eredmények, melyeket az egyesített gazdaságokban elértünk jók, s ami a legfontosabb, széleskörű előfeltételek vannak a termelési és pénzügyi mutatók teljesítésére. Hogy ez valóban így van, néhány eredmény bizonyítja. Míg 1971-ben az egyesített szövetkezetek egy állandó dolgozóra 67 592 Kčs munkatermelékenységet értek el, az önálló szövetkezetekben ez 1348 Kčs-val alacsonyabb volt. _ Az egyesített szövetkezetekben 1971-ben a termelés és értékesítés terén magasabb szintet értek el, mint az önálló szövetkezetekben. Az egyesített szövetkezetek az elmúlt évben az alapeszközöket 3,06 százalékkal jobban kihasználták, mint az önálló szövetkezetek. Ez a tény különösen az állattenyésztésre szolgáló épületek kihasználásában a legfigyelemreméltóbb, ahol az épületek 1.— Kcs értékére az egyesített szövetkezetek 0,74 Kčs terméket értek el, míg a többi szövetkezetek 0,04 Kcs-t. Ennek kiértékelése százalékban 15,6 százalékos kihasználási növekedést mutat. Javulás tapasztalható a költségek terén is. Míg az említett szövetkezetek 1.— Kcs értékű termelése 1971-ben 0,437 Kčs költséget igényelt, a többi szövetkezetekhez viszonyítva ez 97,76 százalék. Hasonló példát többet lehetne felsorolni, de nem ez a célunk. Az alapgondolat abban rejlik, hogy kifizetődjön az egyesítés az eddigi termelési módszerek mellett. Persze az előnyök mellett tapasztalt negatív jelenségeket sem titkoljuk, melyeket folyamatosan kiküszöbölünk. Járásunkban 1975—19rt0-ig távlati mezőgazdasági fejlesztési tervet dolgoztunk ki. A legközelebbi munkatervben feladatként szerepéi és a legfelsőbb pártszervek által is jóváhagyott, hogy az egyesítés és szakosítás 1973-ig befejeződjék. Ez nem kis feladat, és nagyon igényes a tömegpolitikai előkészítésre és munkákra. Megköveteli, hogy necsak a járás, de a falvak, a községek, az efsz-ek, a hnb-k és a társadalmi szervek funkcionáriusai is teljes mértékben magukévá tegyék ezt a jelentős feladatot, mely nemcsak a szövetkezetekben dolgozók, hanem mások javát is szolgálja. Ebben az évben további szakosított egységek alakulnak, melyek 1973. január 1-én kezdik a közös gazdálkodást. További négy egységről van szó. Jelenleg a kamenicai, a bajtavai s a chlabai szövetkezetek egyesítési tervezete van kidolgozás alatt. Ezután Gbelce és Nová Vieska egyesülését készítjük elő. További egységet alkot majd Bírja, Sikenička, Pavlová s a legnagyobb gazdasági egység Mafla, Kmeťovo, Trávnica és Michal nad Žltavou egyesítésével jön létre. E szakosított egységek kialakításával további lépést teszünk a még kimagaslóbb eredmények eléréséhez. s ezáltal a gyakorlatban érvényesítjük а XIV. pártkongresszusnak a mezőgazdasági termelés szakosítására és egyesítésére vonatkozó határozatait. Ing. PAVOL HUDEC, az SZLKP JB titkára
