Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-30 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1972. szeptember 30. Magasszintű egvíittmüködés. A Móniéi Szocialista Egysegpa.t Központi Bizottsága és a Móniét De­mokratikus Köztársaság miniszterta­nácsának meghívására, 1972. szeptem­ber 19.—23-án csehszlovák párt- és kormányküldöttség látogatott a Né­met Demokratikus Köztársaságba. Л küldöttségét Gustáv Husák a CSKP Központi Bizottságának főtitkára ve­zette. Küldöttségünkéi a Német Demokra­tikus Köztársaságban mindenütt nagy szeretettel fogadták. A látogatás al­kalmából a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldött­sége kölcsönösen tájékoztatta egy­mást a CSKP XIV. és az NSZEP VHI. kongresszusa határozatairól. Nagyra értékelték a népgazdasági tervek va­­lóraváltásánál tapasztalható alkotó­munkát, amely hozzájárul mindkét ország lakossága életszínvonalának emeléséhez. A tárgyalófelek megállapították, hogy a Prága melletti hányban 1971 novemberében megtartott találkozó után a két ország együttműködésében új szakasz kezdődött és ez tovább gyümölcsözött. Tökéletesedtek az együttműködés formai a specializació és a kooperáció elveinek megfelelően. Több mint 70 kooperációs egyezmény aláírására került sor. amelyek mint­egy 1700 terméket érintenek. A két ország közötti külkereskedelmi forga­lom az elmúlt esztendőkben évi 9 százalékkal növekedett, és idén a múlt évhez viszonyítva 13 százalék­kal emelkedik majd. Mindkét ország népgazdasága számára rendkívüli je­lentőségű a kormányközi megállapo­dások céltudatos megvalósítása, az olefinek gyártását illetően, illetve a nemzetközi gázvezeték építésével kapcsolatosan. Az utóbbi időben to­vábbi egyezmények és megállapodá­sok születtek a régi, közúti és vasúti forgalom együttműködését illetően a folyami hajózással összefüggésben, különböző hatékony műszaki folya­matok bevezetésével kapcsolatban a vegyiparban További egyezményeket készítenek elő a rostocki kikötő ra­kodó berendezéseinek rekonstrukció­járól, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságnak nyújtott tranzit-szolgála­tok bővítéséről, hajók közös építésé­ről. Az autógyártásban is komolý együttműködés alakul a jövőben Mindkét fél egyöntetűen megálla­­jiította, hogy a távlati tervezést ille­tően alapvető a szocialista gazdasági integráció további elmélyítése a Szov­jetunióval, illetve a KGST többi tag­államával. Ennek szellemében mind két küldöttség különös figyelmet szentelt a két ország közötti ökonó­miai és tudományos műszaki együtt­működés perspektivikus fejlődésének. Megvitatták az 1976—1980-as évek­re szóló tervkoordinációkkal össze­függő kérdéseket, ugyanakkor az együttműködés problémáit egyes ki­emelt területeken távolabbi időszakra. Az együttműködés mind a tudomá­nyos kutatásokat mind a termelést illetően a féniicldolgozó iparban, va­lamint a vegyiparban és a közszük­ségleti eikkek gyártása terén a kő­vetkező irányban fejlődik majd. — Progresszív technológiai módsze­rek kidolgozása, nagyteljesítmény u berendezéseit, gépek ás műszerek gyártása; — a fontos beruházások koordiná­ciója, az optimális termelési kapaci­tások elérése szempontjából; — a (ernielés specializációjanak ps kooperációjának bővítése, tekintettel a különböző alkatrészek gyártására nagy tételekben; — együttműködés a kiválasztott üzemek racionalizációjában és re­konstrukciójában ; — együttműködés a nyersanyagnk (elhasználása hatékonyságának foko­zásában. Amint látjuk, a két ország közöHi együttműködés igen sokrétű és meg­felel a szakosítás és a kooperáció elveinek. A két párt és állam képviselői Ki­cserélték nézeteiket a nemzetközi pu­­iitikai helyzet aktuális kérdéséiről. Nagyra értékelték a Szovjetunió Kom­munista Pártja lenini külpolitikai vo­nalvezetésének eredményeit, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak valóraváltásában elért sikereket. Meg­állapították, hogy a nagy szovjet bé­­keoffenzíva kedvezöleg hat a világ­­politika fejlődésére, jelentős haladást sikerült elérni a nemzetek biztonsága érdekében, azok függetlensége és szociális haladása, valamint a békés egymás mellett élés ügyében. Európá­ban lényegesen csökkent a feszültség és kedvező feltételek nyíltak a nem­zetek közeledésére. A Német Demok­ratikus Köztársaság teljes mértékben támugatja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság igazságos követelését a müncheni egyezmény érvényteleníté­sére kezdettől fogva. Mindkét kül­döttség elítélte az imperialista provo­kációkat és a közleményben küveleii, hogy az ariftirikaiak, vonuljanak ki Indokínából, az izraeli agresszorak pedig a megszállt arab területekről. A jövőben a két ország politikai es gazdasági együttműködése meg job­ban elmélyül és tovább gyümölcsö­zik. Lapozgatva a napisajtót, megdöb­benve olvasom, hogy Jozef Golonkát, a közkedvelt jégkorongozót, a világ­hírű sportolót, a csehszlovák jégko­­rongozó csapat többszörös váloga­tottját Bratislava egyik forgalmas ut­cáján minden ok nélkül fiatal huli­gánok szadista módon félholtra ver­ték. A neves szocialista sportoló nem nézhette tétlenül, hogy a fenegyere­kek két fiatal járókelőt bántalmaz­tak. Amikor azonban védelmükre kelt és csitítani Igyekezett a verekedés! vágytól égó suhancokaí, azok először egy vasrúddal ütötték le, maid pisz­tolyaggyal többször fejbesújtották. Nem elégedtek még azzal, hogy Go­­lonka a földre esett, hanem szadista módon még tovább ütlegelték az esz­méletlen áldozatot. Megdöbbentem, mert megriasztott az a tény, hogy Bratislava utcáin este nyolc óra tájban sem sétálhat bizton­ságban az ember, hogy képtelenek vagyunk törvényesen és szervezetten kordában tartani a „fenegyerekek“ garázdálkodó bandáit. Elszomorított az a tény, hogy a felszabadulás 27. esztendejében még ilyen kéjverekedő fiataljaink is van­nak. Természetesen nem akarok álta­lánosítani a szomorú eset következ­tében, mert fiataljaink túnvomó több­sége ég a szocialista építési vágytól, megállja a heiyét az iskolák padjai­ban, a munkahelyeken és illendően viselkedik a társadalmi életben is. Illemtudóan becsüli az idősebbeket, a feletteseit és a gyengébbeket. Azon­ban szerintem aránytalanul sok az olyan közömbös fiatal, aki minden világszemlélet nélkül máról holnapra élve tengeti életét. Az ilyen tiatalok a legtöbb esetben munkahelyükön sem dolgoznak rendesen és olykor­olykor anyagi nehézségekkel is küz­denek. LegtöbbiüK azonban jó anyagi körülmények között él, és ennek el­lenére mégis kisebb-nagyobb lopáso­kat, incidenseket követ el. Többször közéjük vegyülve, ellopva beszélgeté­süket, azt tapasztaltam, hogy ezek a félrenevelt fiatalok a tettleges inci­denseket, a kisebb-nagyobb lopásokat nem tartják bűnnek, hanem inkább hőstettnek. „Jól megbunyóztuk a pa­lit“ — hallottam egyszer. Vagy „át­ejtettük a dirit“, „Borsot törtünk a hekus orra alá“. A jassz és trágár szavak özönét öntik magukból. Aiig­­alig akad egy-egy ép, irodalmi nyel­vet elbíró mondatuk. Sok tehát még szocialista hazánk­ban az olyan fiatal, aki nem él szo­cialista fiatalhoz méltó életet és szin­te kiesik a társadalmi életből. Ez pe­dig arra figyelmeztet mindnyájunkat, hogy lehetőleg minden fiatalt vonjunk be az ifjúsági szervezetek, tömegszer­vezetek, kulturális egyesületek és in­tézmények munkájába, hogy ott Ízelí­tőt kapjanak a szocialista életíormá­­ből, megismerjék nemes céljainkat, amelyeket minden polgár érdekében akarunk megvalósítani. Amint az ifjú­ság konferenciáin, kongresszusain is hangsúlyozták, előtérbe kell helyez­nünk az ifjúság politikai nevelését. A Csehszlovák Ifjúsági Szervezet egyik főhibája volt, hogy a kulturális és szórakoztatási lehetőségeket nem kapcsolta össze a politikai nevelő munkával. Ezért téved meg sok fia­tal, amikor hazánkban politikai vál­ságra került sor. Tehát napjainkban minden alkalmat meg kell ragadnunk arra, hogy lehetőleg minden fiatal kapcsolódjon he a társadalmi életbe, hogv tudja, mit miért tesz, annak tu­datában dolgozzon, hogy energiáját egy magasztos cél érdekében fejti ki. A politikai neveléssel egyidejűleg olyan Intézkedéseket kell tenni, ame­lyek az eddiginél jóval nagyobb fe­gyelmet követelnek meg minden pol­gártól. Hazánk minden lakosának tu­domásul kell vennie, hogy szervezett, szocialista társadalomban élünk, a­­melyben senki sem cselekedhet önké­nyesen, mindenkinek megvan a kö­telessége úgy a termelőmunkában, mint a közéletben. (balia) Túlteljesítik választási tervüket (Folytatás az 1. oldalról.) községben 230, Prievalyban 220, Závo­­don 200, Senicán 190 óra volt. Amint a titkár elvtárs tájékozta­tott, a járásban különböző Intézkedé­seket tettek a választási tervek to­vábbi sikeres teljesítése érdekében. Tökéletesítik azt a gyakorlatot, hogy egyes körzetekbe összehívják a helyi nemzeti bizottságok, efsz-ek, tömeg­szervezetek vehető funkcionáriusait, ahol kicserélik a versenymozgalom­ban elért eredmények tapasztalatait, és kölcsönösen átadják egymásnak a legjobban bevált munkamódszereket. Az ilyen találkozók igen sokrétűek és a helyi viszonyoknak megfelelően rendezik meg. Több községben sor került például olyan találkozókra is, amelyekre meghívták a községből el­költözött egyéneket, tájékoztatták őket a falu fejlődéséről, problémairól és gyakran előfordult, hogy a külön­böző tisztségeket betöltő, faluról el­költözőit polgárok hatiiatős segítséget nyújtottak a választási tervek telje­sítéséhez. A járási nemzeti bizottság aktivistái rendszeresen látogaliák a nemzeti bizottságok plénum- és ta­nácsüléseit, ahol a képviselőket hasz­nos tanácsokkal látják el munkájuk végzésére vonatkozóan. A siker titka, hogy a járás üzemei is hathatós segítséget nyújtanak a nemzeti bizottságoknak. Megemlíthe­tünk néhány mezőgazdasági üzemet mint pl. a Pobudlnské Moöldla-i Efsz-t, amely 150 ezer koronát adott a kultúrház építéséhez, a Štefanovo! Élsz pedig 100 ezer koronával segí­tette a sportpálya építését. Ilyen hoz­zájárulással a nemzeti bizottságok könnyebben teljesíthetik programter­vüket. A nemzeti bizottságok mivel több­ször döcög az építőanyag-ellátás, he­lyi gazdálkodási üzemeikkel, igyek­szenek ezen enyhíteni. A többféle szolgáltatáson kívül például kisebb téglakészitő üzemeket is létesítettek. A Sobotištei Helyi Nemzeti Bizott­ságnak |>éldául jól működő tégla­gyára van. Nagy sikernek könyvelhető el, hogy a választási programok teljesítésére sikerült Aktivizálni a cigány szárma­zású dolgozókat is. Olyan csoportok alakultak, amelyek kutakat fúrnak a cigénytelepüléseken és különböző hi­giéniai berendezéseket készítenek. De emellett bekapcsolódtak a parkosítási és az élet- és munkakörülmények ja­vítására rszervezett akciókba is. A választási programok teljesítésére és túlszárnyalására irányuló igen szé­les alapokra helyezett szocialista mun ka versenyt pénzügyi eszközökkel is serkentik. A járási nemzeti bizott­ság tanácsa minden tömegszervezet részére 20 ezer korona jutalmat he­lyezett • kilátásba, és ezt a legjobban működő helyi szervezetek kapják meg az év végi verseny értékelése után. Tehát a nagyfokú aktivitást ily­­módon is táplálják, serkentik. Á senipaj j^rásbitü' téjját a nemzeti bizottságok a választások idején ta­pasztalt lelkesedéssel, lendülettel, ön­­feláldozással dolgoznak, az agitáció egyre magasabb szintre emelkedik és ez a titka annak, hogy a képviselők mind jobban be tudják vonni a la­kosságot a társadalmi munkába, a­­melynek révén sikerrel teljesítik kö­telezettségvállalásaikat és a válasz­tások alkalmából elfogadott program­terveket Is. • BÁLLÁ JÓZSEF dementis emlékünnepély íisnvecen Dr. Vladimír Clementisnek, a Csehszlovák Szövetségi Szocialista Köztár­saság nemzeti hősének emléke előtt lerótták tiszteletüket az SZLKP KB, az SZNT és az SZSZK kormánya küldöttségének tagjai, dementis elvtárs 70. születési évfordulóján Ondrej Klokoč a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke . mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy dr. Vladimír Celementis mint fiatal joghallgató csatlakozott a baloldali irányzatú szocialista mozgalom­hoz és az Osztrák Magyar Monarchia széthullása után a Csehszlovák Köz­társaságban is kinyilvánította nézetét, hogy elégedetlen a burzsoá állam politikai viszonyaival. Már 23 éves korában belépett Csehszlovákia Kom­munista Pártjába és újságokon keresztül terjesztette, népszerűsítette a marxizmus-leninizmus tanait. Tevékenyen résztvelt a Szovjetunió Barátai Egyesületének munkájában és már 27 éves korában ellátogatott a világ első szocialista országába. Mint képviselő. a burzsoá köztársaságban védelmezte a demokráciát és küzdött a szlovák kérdés megoldásáért. Amikor a kosúti vérengzés után Major István elvtársat bebörtönözték, védőként leleplezte a burzsoá rend­szer jellegét. Clementis eivtárs aktívan harcolt a hitlerista fasiszták ellen és a felsza­badulás után a pártban is úttörő munkát végzett, a cseh és szlovák nem­zet közeledésének híve volt. Az ünnepi beszéd után Tisovecen leleplezték Clementis elvtárs emlék­művét és megnyitották szülőházában a kommunista forradalmár életét és művét bemutató kiállítást. Sajtónap a Príroda Könyv és Újságkiadó Vállalatban Wilágszerte iagy érdeklődés ” kíséri Tanaka japán mi­niszterelnök kínai útját. A hírügy­nökségek megállapítják, hogy Ta­­nakát sosem támadta a kínai saj­tó, ezért valószínű, hogy Csou En­­laj-jal folytatott tárgyalásai ered­ményesek lesznek. A miniszterel­nök elutazás előtt kijelentette, hogy új szakaszt akar megnyitni a japán—kínai együttműködésben. Tanaka nem véletlenül megy Kínába. Már Nixon pekingi látoga­tásakor voltak olyan aggódó han-Tanaka Pekingben gok Japánban, hogy az Amerikai Egyesült Államok a kereskedelem­ben Kínát felhasználja Japán el­len és lefoglalja a piacok nagy részét. Ezért megkezdődött a lázas előkészület a japán—kínai tárgya­lások előkészítésével kapcsolatban. A japán közeledés Tchaj-wan szigetén sem maradt visszhang nélkül. Kormányvezetők máris nyi­latkoztak, hogyha Japán Kínával kereskedelmi kapcsolatokat köt, akkor felmondják a szigetország és Japán közti kereskedelmi egyez­ményeket. Japán mintegy 60 millié dollár értékű beruházásokat haj­tott végre Tchaj-wan szigetén és körülbelül ugyanennyi értékű a Kínai Népidemokratikus Köztársa­sággal folytatott kereskedelmi együttműködés értéke is. Azonban úgy látszik, hogy Japán nem ad túl sokat a tchaj-wani hangokra és a becslések szerint az újévben megkétszerezi kereskedelmi együtt­működését Kínával. Japán Kína külkereskedelmében most is elsű helyen áll. Ezt továbbra is meg akarja őrizni és minden erűvel to­vább fejleszteni. Clgy látszik a két évezred óta tartó villongást köze­ledéssel akarják felváltani. A Príroda Könyv- és Ojságkiadó Vállalatban is megemlékeztek a kom­munista sajtó napjáról. Az ünnepi gyűlést Hoksza István eivtárs, az Üze­mi Tanács elnöke nyitotta meg. majd Juraj Ferencik mérnök a vállalat igazgatója méltatta és értékelte az újságírók munkáját. Beszédében megemlítette, hogy min­den év szeptember 21-én ünnepeljük a kommunista sajtó napját. Ezen a napon 1920-ban jelent meg a Rudé právo első száma. A kommunista új­ságírókat mindig politikai szemszög­ből értékeljük, hogy cikkeik hogyan tükrözik a bel- és külpolitikai esemé­nyeket. A kommunista újságíró érték­mérője, hogy a társadalmi életből is hogyan veszi ki részét. Az igazgató elvtárs clismeruen ér­tékelte a Szabad Földműves szerkesz­tőinek munkáját. Elégedetten állapí­totta meg, hogy a lap a választási kampányban nagyon jó politikai agi­­tációs inunkat fejtett ki, és ez főleg annak köszönhető, hogy Pathó Károly eivtárs, a lap főszerkesztője olyan tapasztalt kollektívát nevelt, akik kellő politikai és szaktudással igyek­szenek a lapon keresztül szolgálni a párt politikáját. A Szabad Földművesben megjelent cikkekre felfigyeltek a felsőbb szer­vek is, és a választási kampányban hirdetett verseny keretében Tóth De­zső, Balia József és Hoksza István el­nyerte az újságiródíj II. fokozatát, Pathó Károly elvtárs pedig a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium rendkívüli díját. A szaklapok színvonala is egyre gyorsabb ütemben növekedik. A vál­lalat által kiadott szakcikeket tar­talmazó lapok ma már a mezőgazda­sággal foglalkozó dolgozók minden­napos sajtótermékei. A Chov, a Me­chanizácia, a Včelár, a Les, Záhrad­kár a Chovateľ, a Vinohrad, Ekono­mika poľnohospodárstva, mind. mind kedvenc olvasmányai a vidéki és vá­rosi szakembereknek. A kiadóvállalatban sok olyan dol­gozó van, akik különböző reszort és állami kitüntetést kaptak. Több díjat kapott például a Záhradkár és a Chovateľ című újság. Szerkesztője František Vacula elvtárs, a sajtónap alkalmából megkapta „A mezugazda­­ság- és az élelmiszeripar kiváló dol­gozója“ című reszortkitűntelést. A gyűlés résztvevői nevében Hok­sza eivtárs ígéretet tett, hogy a vál­lalat dolgozói a jövőben minden ere­jükkel arra törekszenek, hogy még színvonalasabb sajtótermékeket jut­tassanak az olvasók kezébe. —b — Szeptemberi terv. Chilében ismét mozgolódik a jobb oldal, és a holyi jellegű provokációk­ról már áttért a szervezett államelie­­nes tevékenységre, ezt bizonyítják a „szeptemberi terv“ fedőnév alatt el­követett szabotázs-sorozatok, amelyek­kel nehezíteni igyekeztek a dolgozók élet- és munkakörülményeit, hogy azokat dr. Salvador Allende népi- ‘ akció kormánya ellen lazítsák. A joob­­oldal körmönfont módon készült a kormány megdöntésére. A szállító­­eszközöket például az ország egyes részeibe akarták csoportosítani, fé­kezték a búzaszállító hajók kirako­dását, hogy ilymódon élelmiszerellá­tási nehézségeket idézzenek elő. if diákság soraiban is félforgató tévé r kenységet fejtettek ki. A közbizton­sági szervek még idejében leleplezték az összeesküvést, és a kormány a rendszerhez hű polgárokkal hatalmas manifesztáclót szervezett. A dolgozok a nagygyűlésen adták tudtára a jobb­oldalnak, hogy nem engednek az ed­digi szociális vívmányokból és felső rakoznak Allende népi jellegű kor­mányához. A jobboldal csak kisebb összejöveteleken tüntetett és több vá­­rosban fasiszta beállítású provokáto­rok zavarták meg a rendet. Vidéken több földművest gyilkoltak meg a jobboldali fasiszta bérgyilkosok. Chilében tehát nehéz harcok árán jutnak el a kitűzött célhoz. A dél­amerikai hatalmas ország 162 évvel ezelőtt, szeptember 18-án szakadt el a Spanyol Birodalomtól, de a nép igazi függetlenségét csak két évvel ezelőtt nyerte el, szintén szeptember 18-án, amikor a népi-akció kormány meghirdette a szociális reformokat tartalmazó programot. A szeptemberi államünnep alkalmából Allende vilá­gosan megmondotta, hogy a kormány inkább a politikai harcot választja, mert el akarja kerülni a véres pol­gárháborút, de a jobboldalnak tudo­másul kell vennie, hogy a népi kor­mány megalakulása után Chilében a következő iépés a munkáshatalom megteremtése lesz. Az akcióegység létrehozott egy olyan koalíciós kor mányt, amely különböző szociális re­formokat hajtott végre Most, a Chi­lei Kommunista Párt minden baloldali irányzatú párttal vagy szervezettel egységfrontra akar lépni, hogy ily­­mődon megerősítse a kormányban a baloldalt. A harc tehát nem ért véget és a közeljövőben az országban to vábbi jobboldal ellenes küzdelmekre kell számítani. к Elszomorító...

Next

/
Thumbnails
Contents