Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-09-30 / 39. szám
1972. szeptember 30., SZABAD FÖLDMŰVES Automatikus nedvességszabályozó a gyorsszárítókhoz A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár által kialakított íorrólevegös gyorsszárító berendezéseknél a többéves tapasztalatok, megfigyelések és vizsgálatok arra a következtetésre vezettek, hogy lehetőség van a szárítóberendezések tökéletesebb kihasználására és a kész termék minőségének növelésére. Ennek érdekében — az elmúlt évek során — az MMG megkézdte a forrólevegős gyorsszárító berendezések- automatizálásának fejlesztését. Az ANSZ automatikus nedvességszabályozó kialakítása előtt a gyorsszárító berendezések szabályozása kizárólag az olajégővel (kisláng-nagyláng), az ejtókengyeles hőmérsékletszabályozóval, valamint a szárltódob fordulatszámának növelésével vagy csökkentésével és a levegő mennyiségének szabályozásával történt. Ez a szabályozási mód a gépkezelőkre bízta, milyen kapacitáskihasználással és milyen végtermék-minőséggel dolgozzon a berendezés. Az ANSZ automatikus nedvességszabályozóval kapcsolatos előkísérieteket a szanyi Dózsa Tsz-ben és a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban végezték. Két év tapasztalatai alapján a kunmadarasi Kossuth Tsz szárítóüzemében már egy módosított változatot is alkalmaztak. Az így szerzett tapasztalatok alapján 1971- ben nyert végleges kialakítást az automatikus nedvességszabályozó, amely a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kartell Tangazdaságában az MGF—OB típusú szárítóberendezésnél került felszerelésre és itt végeztek vele tartós üzemi megfigyeléseket. Alkalmazásával a gépkezelők kizárólag a szárítók indítását, megfigyelését és szükség esetén a leállítását végzik. Az ANSZ szabályozó érzékeli a távozó szárítóközeg hőmérsékletét. Ennek alapján automatikusan szabá-[• v •** v *!* v ♦** v *** v «*♦ »** Évek óta zavartalanul üzemel a Zemianská Olca-i szövetkezetben a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár MGF típusú forrólevegős gyorsszárítója. (A szerző íelv.) lyozza a tüzelőanyag mennyiségét a kisláng-nagyláng segítségével. Nyomon követi a leszárított lucernaliszt nedvességtartalmát, s automatikusan beállítja az előírt nedvességtartalomhoz szükséges hőmérsékletet. Szabályozza a vízszintes betárolószalag sebességét úgy, hogy az olajégő a maximálist megközelítő fogyasztású legyen. További előnye, hogy megszünteti az eddig gyakran előforduló lucernaliszt „pörkölést“ és így növekszik a lucernaliszt fehérjetartalma. A túlszárítás megakadályozásával a liszt beltartalmi-karotin értéke a tárolás során kevésbé károsodik. Az egyenletes üzemeltetéssel megnövekszik a berendezés élettartama. Különösen vonatkozik ez a kemencére és a szárítódobra. Csökkennek a tűzesetek! Az egyenletes terhelés következtében növekszik a kalapácsos darálók, valamint a présgépek élettartama, üszszegezve: az egész technológiai folyamat biztonságosabb lesz. Több éves megfigyelés szerint a hazánkban üzemelő forrólevegős szárítóberendezések — néhány kivételtől eltekintve — csupán 80—83 °/o ig vannak kihasználva, és a végtermék nedvességtartalma a szükséges 10— 12 % helyett 7—8 % körül van. Egy MGF típusú szárítóberendezésnél — évi 300 vagonos termelést figyelembe véve — kb. 600 —700 ezer forint megtakarítás érhető el, ha ANSZ automatikus nedvességszabályozőval üzemeltetik a berendezést, állítja a gyártó cég a tapasztalatok alapján. Az elérhető megtakarítás mindenképpen olyan nagyságrendű, hogy az automatikus szabályozóberendezés ára már az első évben megtérül. A berendezést az 1972. évi „Budapesti Nemzetközi Vásár“ díjával tüntette ki a szakemberekből álló bizottság. Megfigyelések szerint az ANSZ berendezés megfelelő, kb. 2—3 cm szecskahosszúságnál és 65 °/o-os nedvességtartalmú lucerna és egyéb-szálastakarmányok feldolgozásánál nagyon jól működik. A szabályozó berendezés a lucernaliszt átlagos nedvességtartalmát „állandósult állapotban“ + 1 % nedvességtartalom pon-. tossággal a nedvességmérőn beállított értéken tartja. Az ANSZ-el működtetett szárítóberendezés a kézi üzemeléssel szemben 15 %-kal kedvezőbb teljesítménykihasználással jár a tényleges üzemidőre vonatkoztatva. A további kutatások most arra irányulnak, hogy az ANSZ automatikus nedvességszabályozó felszerelhető legyen az LKB és az UNI-ĽAJTA típusú íorrólevegös gyorsszárítóknál Is. Dr. LÁSZLÓ L. A zöldbab betakarításának gépesítése Az élelmiszeripar széleskörű fejlődése és a konzervipar növekvő igényei szükségessé teszik a zöldbabtermesztés nagyüzemi módszereinek bevezetésér. Mezőgazdasági üzemeink e vitamindús növény iránt ezidáig nem nagy érdeklődést tanúsítottak. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy legnagyobb problémái a begyűjtés okozta, mivel rengeteg kézierőt igényelt. Érthető, hogy azok a szövetkezetek, amelyek nem rendelkeztek némi munkaerötartalékkal, lemondtak a zöldbab termesztéséről, vagy csak kis mennyiségben termelték. A Horné Túrovcei (felsőtúri) szövetkezet idén 7,5 hektáron termesztett zöldbabot. Tavaszi keverék után elvégezték a középszántást, majd az állandó esőzések miatt kétszer boronálták a földet. Egy hektárra 4 mázsa szuperfoszfátot, 2 mázsa kálisót és 1 mázsa 30 százalékos rnészam monsalétromot (LAV] szórtak. Hat nappal a vetés előtt minden hektáron 5 kilogramm Treílant dolgoztak be a talajba, tárcsásborona segítségével. Vetőmagként a Slávia elnevezésű babfajtái használták, melyből hektáronként 150 kg-ot vetettek. Utána rögtön megöntözték a talajt, ainelv művelettel Ir.rövidfíették a bab csírázásának időtartalmút. Gondoltak persze arra is, nogv a zöldbabot ne kéziéi övei kelljen betakarítani. Sikerült elintézniük, hogy Magvarorszag^ ról egy űj típusú babszeelőgépet kapjanak, annak ellenére, hogy e gépből idáig mindössze tizenötöt gyártottak. A babszedőgép üzemeltetésének agrotechnikai feltételei: A gépi betakarításra szánt babot 4X38 cm-es sávokban vetjük, 75 cm-es sávok közötti távolsággal. Elvégezhető a vetés 3X50 cm-es sávokban is, ahol a sávok közötti távolság 70— 78 cm. A gép síma talajon dolgozik legeredményesebben, megerőltetés nélkül, aminek következtében a betakarítással járó veszteség maximálisan mintegy 10—15 százalék. A gép főbb technikái' adatai: Munkaszélesség Munkasebesség Teljesítmény (10 óra alatti A gép hossza Magassága Súlya 1.6 méter 2,5—4,5 km/óra 3 hektár 7.6 méter 2.7 méter 2,3 tonna Üzemeltetéséhez 50 lóerős erőgép szükséges. —óváry— Az összegyűlt szakemberek nagy érdeklődéssel szemlélték a bemutatott gép munkáját. Foto: óp Nagyteljesítményű sorkozmuvelíík A nyár folyamán több mezőgazdasági üzem vezetője panaszkodott, hogy sok a munka, kevés a munkaerő, nem győzik a teendőket. Az egyik dél-szlovákiai szövetkezetben járva magam is megrökönyödve tapasztaltam, hogy a gazdaság gyümölcsösét szinte embermagasságnyi gyom borította. Az agronómus szavai szerint, ki nem derített okból, hatástalan maradt a vegyszerekkel történő kezelés, a mechanikai gyomtalanításhoz szükséges munkaerőket viszont nem tudták felszabadítani, mert a nagy zöldségkertészetben is volt elég teendő. Nos, az említetthez hasonló helyzetben lévő gazdaságok bizonyára szívesen vennék, ha nálunk is forgalomba hoznák a magyarországi kaposvári mezőgazdasági gépgyár által gyártott új típusú sorközművelöket. Az SMP—1 és SMP—101 sorközmüvelők a sorosan telepített facsemeték sorközeiben és a facsemeték között végzendő gépi talajmüvelés, gyomtalanítás és porhanyítás céljából lettek kifejlesztve. Az első gép forgópálcás, a másik ({elvételünkön) viszont forgószárnyas. A szóbanforgó gépek főbb adatai: hosszúság 1050 min, szelesség 980 mm, magasság 1050 mm, súlyuk 450 kp. Üzemeltetésüket 20— 30 lóerős traktorral lehet megvalósítani. A 400 mm munkaszélességű gépet 7—9 km/ó munkasebességgél lehet működtetni. A talajinűvelés mélysége 10—20 mm. Kedvező feltételek között 90 hektár, szélsőséges viszonyok esetén pedig 50 hektár a gépek napi állagteljesítménye. A vízszintesen forgó művelötagok a talajjal érintkezve, tengelyük körül forgásba jönnek és a viszonylag nagy haladási sebesség (7—9 km/ó) mellett a szárnyak kitépik a gyomokat és porhanyítják a talaj felületét. A lazább talajhoz a forgópálcás, a kötötteob talajhoz a forgószárnyas sorkozmíívelő a legmegfelelőbb. A gépek előnyei közé tartozik, hogy az erőgép vezetője, a traktor hidraulikus vonószerkezetének segítségével egyedül kezeli azokat; a nagy területteljesítményt felmutató gépek teljesen gépesítik a szóbanforgó műveletet, s üzemeltetésük gazdaságos és célszerű. Kép és szöveg: (KÁDEK) Oj permetezőgéppel kísérleteznek A tudományos dolgozók számtalan esetben megállapították, hogy elsodrődás következtében az alkalmazott növényvédőszerek mennyiségének mintegy 20 százaléka kárbavész. A tudósok a hagyományos szórófejek helyett elektromos árammal működő berendezést szerkesztettek, mely nagy frekvenciájú áram alkalmazásával rendkívül azonos méretű cseppeket képzett. A korábban alkalmazott szórófejek legyező aíak'ltan bocsátották ki a permetlevet, a2Í új gép viszont köralakú nyílásán összefüggő sugárként juttatja ki a permetlevet, s ez'a sugár bizonyos távolságban cseppekké szakad szét. A cseppkópzést a permetlésugár körül elhelyezett berendezés végzi, melyét a nagyfrekvenciájú áram mozgat. A nyílás irányításával a permetté ráirányítható a különböző célokra. (Élet és Tudomány, 1972. 36. sz.) egy 25 ezer hektár termését helyezték biztonságba az E—512-es gépek. A földeken összesen 93 kombájn dolgozott, melyeknek zavartalan üzemeléséről speciális javító-karbantartó szolgálat gondoskodott. További 40 német kombájn Bombayban várja a bevetést. Ezen gépekkel a rizs betakarítását szeretnék megvalósítani. • A TIZENNEGYEDIK. Prokofij Garkavij, a Szocialista Munka Hőse, majdnem 40 éve dolgozik a Szovjetunió Össz-szövetségi Növénynemesítő Intézetében. Ezalatt a tudós tizenhárom kölesfajtát, nyolc tavaszit és öt évelőt, termesztett ki. Hamarosan megjelenik a mezőkön a tizennegyedik kölesfajta is, amely a söriparban talál széleskörű alkalmazásra. Ezen fajta átlaghozama a feltevések szerint 45 mázsa körüli lesz. Ezenkívül Garkavij és tanítványai egy dőlésnek ellenálló fajta kinemesítésén is munkálkodnak, melynek hektáronkénti átlaghozama 50—60 mázsa körüli lesz. $ NEHÉZSÉGEK A TEJ KÖRÜL. Ezerkilencszázliarmincban közel két millió tehén volt Svédországban. Azóta lényegesen megcsappant a számuk. Hét éve csupán egy millió, a múlt évben viszont már csak 726 ezer fejőst tartottak nyilván ebben az országban. 1980- ban, a számítások szerint, mindössze félmillió tehén lesz az ország területén. Ezek szerint ötven év alatt lényegében a negyedére csökken a tehénállomány, viszont remélni sem lehet, hogy ugyanilyen mértékben növekedik majd a tehenek átlagos évi tejhozama. A feltüntetett időszakban jelentősen csökkent a lakosság által tartott fejősök száma is. Mi következik mindebből? Svédországban bajuk lesznek a lakosság tejellátása körül. Az ország illetékesei az 1972/73-as évben úgy igyekeznek megoldani a nem kívánatos helyzetet, hogy mintegy 20 százalékkal növelik a tej felvásárlási árát. © SZÍNVONALAS BAROMFITENYÉSZTÉS. A magyar baromfitenyésztés egyike a legszínvonalasabbaknak Európában. Az egy lakosra számított baromfihús-termelés szempontjából Magyarország a világranglétra harmadik fokán áll. Mindezt természetesen csak következetes szakmunkával, a tenyésztői munka állandó fejlesztésével lehetett elérni. A magyar szakemberek nemcsak a külföldi tapasztalatokat hasznosították saját viszonyaik között, hanem beszerezték és meghonosították a legjobban bevált külföldi fajtákat is. A korszerű termelési technológiák elterjesztésével, a modern nagytenyészetek létrehozásával az utóbbi tíz év alatt ötszörösére növelték a baromfihús évente felvásárolt mennyiségét. A baromfifeldolgozó ipar a múlt évben 15 ezer vagon baromfihúst vásárolt, s en nek nagyobb részét a modern nagyüzemek értékesítették. A szóbanforgó nagyüzemekben nem ritkaság a 250—270 darabos átlagos évi tojáshozam sem. A brojler csirkéket 7—8 hét alatt hizlalják fel a megkívánt 1,3—1,5 kilogramm élősúlyra, s közben egy kilogramm súlygyarapodáshoz 2,2 —2,3 kg takarmánykeveréket használnak fel. Az ezirányú munka sikeresebbé tétele érdekében tovább folynak a kísérletek. Elsősorban az amerikai De Kalb, a kanadai Shavert, a hollandiai Hybro, valamint a hazai nemesítése Tetra-B hibridek tulajdonságának ellenőrzésére, hasznosságának meghatározására fordítanak nagy gondot a magyar szakemberek. Ъ NÉMET KOMBÁJNOK INDIÁBAN. Idén elsöizben jelentek meg Indiában az NDK gyártmányú modern gabonakombájnok. Az első gabonabegyűjtés folyamán mint-I
