Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-23 / 38. szám

Hagyományos lövészversenyek és a A Szlovákiái Vadászok Sző vétségé zvolení |árási bízottsá ga a SZVSZ KB megbízásából szervezte meg a II. Vadászati Tlztusa Versenyt, amely a már hagyományos Szlovák Nemzeti Felkelés Vándordíj Versenyei nek keietei között zajlott le Sliaí-on ez év augusztus 5-én és 6 án. A különféle versenye­ket a Szlovák Nemzeti Felkelés harcaiban elesett hősök, vadá­szok és erdészek tiszteletére rendezik főleg szlovákiai, de néhány csehországi benevezett részvételével. Ezen nehéz ver­senyek azt a célt szolgálják, hogy a vadászok nevelését se­gítsék elő a sokoldalú lövész­készség, az állandó készenlét valamint a vadászati lövészver­seny gyakorlatának elsajátítá­sában. E versenyek jelentik az idei lövészeti tevékenység ki­­csúcsosidását és befejezését. A SZNF Vándordíj Versenyein Szlovákia és Csehország leg­jobbjai közül részt vett: Golyós öttusában 38 lövész. Sörétes öttusában 58 lövész. A CSKP megalakulásának 50 éves évfordulója tiszteletére rendezett vadászati tíztusában 32 tapasztalt golyós és sörétes lövész állt rajtra. A lövészet Iránt érdeklődő nagynyilvánosság valamint a vadászok tájékoztatásaként is­mertetjük a versenyeredménye­ket:' ÖTTUSA VERSENYEK a) Golyós öttusa: 1. Milan KvaSftnvský, Horné Orešany, trnaval (nagyszombati) járás 437/500 pont, 2. František Le­nikus, Uherský Brod 432 pont, 3. Ing. Miroslav Sivíák, .Habov­­ka na Orave 429 pont, 4. ing. tíztusa Jozef Zalibera, Zvolen 402 pont, 5. Ján Zák, Vŕbové, trnavat já rás 388 pont, 6. Ing. Vsevolod Piskún, Zvolen 383 pont uz öt­száz elérhetöből. b) Sörétes öttusa: 1. Ľubo­mír janota, Uherský Brod 470 pont, 2. František Lenikus, Uherský Brod 460 pont, 3. Ing. Eduard Ryba, Stupava 430 pont, 4. Jozef Slovák, Rožňava 420 pont, 5. Ing. Miroslav SivCák, roslav Sivčák, Habovka 849 pont, 3. Milan Kvašňovský, Hor­né Orešany 807 pont, 4. Ľubo mir Janota, Uherský Brod 794 pont, 5. Ervín Solnlca, Topol­­čany 763 pont, 6. ján Žák, Vŕbové 738 pont, 7. Richard Maier, Bratislava 737 pont, 8. Ing. Jozef Zalibera, Zvolen 712 pont, 9. Michal Harmady, Prie­vidza 688 pont, 10. jaroslav Ďo­beš, Vimperk 684 pont. Lövés repülő célpontra. Habovka na Orave 420 pont, 6'. Oskar Kessely, Sala 400 pont. VADÁSZATI TÍZTUSA VERSENY A vadászati tíztusa lövész­verseny eredményei: 1. František Lenikus, Uher­ský Brod 892 pont, 2. Ing. Mi-VADÁSZNAPTÄR OKTÓBER Szeptember 30-án véget ért az őzbak vadászata, de október­ben rajta kivfil a csülkösvad minden taja lőhető, nemre és korra való tekintet nélkül. Be kell azonban tartani azokat a korlátozásokat, amelyeket vadtenyésztés szempontjából a tervezési rend és a vadászati etika előír. Lőhető csüikösva­­dunk: a gímszarvas, a szikaszarvas. a virginiai szarvas, a dám­szarvas, a million, a vaddisznó, valamint az őzsuta és az őz­gida. Október 1-től február végéig lőhető a vadmacska. A pézsmapocok vadászata október 1-től április 15-ig engedélye­zett. Ne feledjük el, hogy a császármadár és az örvösgalamb vadászata már október 15-én végetér. Október l-től december végéig vadászhatunk vadlibára is. Vadászható továbbá az egész évben védelmet nem élvező vadfajok közül: az üregi­­nyól, a tarkas, a hiúz, a róka, a nyestkutya, a görény, a her­melin, a menyét, a héja, a fekete- és hamvas varjó, a szarka, a mátyásmadár, a csóka és a kárókatona. A hónap második felében már fel kell tölteni a vadetető­ket, hogy a téli takarmányozás helyéhez szoktassuk haszon­vadunkat. Elkészítjük az apróvad vadászatának időbeli tervét és októ­ber a járási vadászszervezet rendelkezésére bocsátjuk К К. —ku— A versenyzők idei lövészeti eredményei az elmúlt évihez mérten magasabb szinten mo­zogtak. Ez nyilvánvalóan a résztvevők nagyobb számából valamint a kiváló cseh lövé szék (František Lenikus, Ľubo mir Janota stb.) jelenlétéből ered, akik az Uherský Brod-i Zbrojovka lövészeti csoportjá­nak tagjai. A szlovákiai versenyzőknek — tökéletes gyakorlási lehető ség híján — az igen komoly lövész-konkurrencia közepette maximális személyes igyekeze­tei és lelkierő összpontosítást kellett kifejteniük, hogy a ha­talmas, de becsületes harcban a lehető legjobb elhelyezést ér­jék el. A lövészversenyek pozitívu­maként könyvelhetjük el, hogy az előzőekhez mérten és a várt­nál ez alkalommal jelentéke­nyen több volt a fiatal új ver­senyzők száma, akikkel hasonló versenyeken még nem találkoz­tunk. Nyilván ez is a fokozato­san növekvő -érdeklődés jele. A tisztségviselők feladata len­ne a tehetséges fiatalok felku tatása, megnyerése s a tréning lehetőségek megteremtése, majd a jelentősebb versenyeken va­ló részvétel lehetővé tétele. Ez zel egyre nagyobb kedvet kap nának a fiatalok a lövészet gyakorlásához, tapasztalatot szereznének, magabiztosságuk vadászati növekedne és a versenyeken nyugodt viselkedést tanúsíta­nának. Az ismertetett versenyek je lentósége, emelkedő színvonala, tökéletes szervezési elókészílé se és akadálytalan lebonyolítá­sa — ami a SZVSZ zvoleni já­rási bizottság tisztségviselőinek és a versenybizottság tagjainak köszönhető — valamint az ér­tékes díjak, nyereménytárgyak egyre több résztvevőt vonzanak a vetélkedés színhelyére. A versenyt azon a vidéken rendezték meg, amely központ-, ja volt a felszabadulást előse­gítő harcoknak, ez ország újra­éledésének. Ezért köztársasá­gunk területén élő nemzeteink legjobb versenyzői, mint jelen­tős társadalmi eseményre is szívesen eljárnak e rendez­vényre, amely vadászati és sport szempontból, de honvé­delmi szempontból egyaránt kiemelkedő fontosságú. A ha­sonló erő-összeméréseket szük­séges ezért évről-évre művelni, szakszempontból tökéletesíteni, kellően propagálni, hogy szo­cialista társadalmunkban to­vábbra is bétől (sék fenn kőit küldetésüket. Az öltusa versenyek és*a va­dászati tíztusa verseny öt öt legjobb helyezettje elért ered­ményeik elismeréseképpen ér­tékes tárgyi jutalomban része­sültek. A SZVSZ KB, Illetőleg annak lövészeti bizottsága képvisele­tében a versenyeken részt vett: Štefan Fajkus elnök, Peter Bed­­narík és Martin Kulich, továbbá a Zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola képviseletében annak dékánja, Pavel Porubiak mér­nök. Végezetül meg keli említeni, hogy a versenyek — eltekintve a futó nyúl' mechanizmusának meghibásodását, amely rend­ellenességet azonban a szerve­zési bizottság gyorsan eltávolí­tott — szép, napos időjárás kö­zepette, komolyabb fennakadás nélkül zajlottak le. A helyi szervező bizottság, valamint a bíráló bizottság, élén prof. Be­­zaíinský mérnökkel gondosko­dott a jó feltételekről, s a ver­senyzők fegyelmezettsége hoz zájárult ahhoz, hogy feladatai­kat a maguk és a nagy nyilvá­nosság megelégedésére teljesít­sék. MARTIN KULICH A pulyka nevelése és hizlalása Földmúvesszövetkezeteink dolgozói és háztáji baromfitar­tóink közül egyre többen ba­rátkoznak meg a pulyka neve­lésével, mert ezáltal viszonylag olcsón lehet nagytömegű, érté­kes baromfihúst előállítani. A pulyka jö élelemkeresó tulaj­donságánál fogva hasznos se­gítőtársunk lehet a biológiai növényvédelemben. Pulykaneveiésre világos, jól szellőztethető, huzatmentes szá­raz helyiség alkalmas. Óvakod­nunk kell a zsúfolt elhelyezés­től. Négy hetes korig 12—15 db, ezen életkoron felül 8—10 kispulykát számíthatunk 1 m2 nevelőnelytség alapterületre. Pipenevelönk előtt fákkal, bok­rokkal beárnyékolt kifutóról feltétlenül gondoskodjunk, ne­hogy a fiatat állatok a tűző na­pon sokat szenvedjenek. A ne­­velohelyiség padozatára alom­anyagnak 6—8 cm vastagság­ban szártépővei felaprított — teljesen száraz — penészgom­­báktöl mentes kukoricacsutkát rakjunk. Apróra darált kukori­cacsutkát semmi esetre ne te­gyünk kispulykák alá, mert hajlamosak felcsipkedésükre, ami gyakran végzetes bélgyul ladást és elhullást okozhat. Pu­ha ulomanyagot szolgáltat az 5—8 cm-re szecskázott — pe­­nészgombátói mentes — búza­­szalma is. Mivel összes háziszárnyasalnk közül a kispulykák hőigénye a legmagasabb, a nevelöhelyiség padozatfölötti egyenletes mele­gét hősugárzókkal biztosíthat­juk legtökéletesebben. Elsősor­ban az infralámpa vagy a pa robalaernyős müanya jöhet leg­gazdaságosabban számításba úgy, hogy a terem optimális 22—24 °C hőmérsékletét kály­hafűtéssel kiegészítjük. Amint a pulykajapék elérik 10—14 na­pos korukat, az elektromos hő­­sugárzókat már nem kell állan­dóan üzemeltetni. A keltető­állomásról megérkezett állato­kat 150—200-as tálkákban he­lyezzük el. Ahol nem lehet az állandó éjszakai ellenőrzést megszervezni, ott kéthetes ko­rukig 30—50 es csoportokba kerüljenek a kispipék, mível igen hajlamosak a tömörülésre, s ez veszélyes agyonnyomást okozhat. Huzalmentes szellőz­tetéssel, vagy ventillátorok üze­meltetésével biztosítsuk a tisz­ta, oxigéndús levegőt. A pulykapipék magasságában az alábbi hőmérsékletet keil biztosítani: napos kortól 1 hetes korig 2. héten 3. héten 4—5. héten 6.-8. héten 9 hetes koron felül 32— 35 CC 28 - 30 „ 26— 28 „ 24 -26 „ 22-24 „ 20—22 „ A kispulykák részére 4—6 cm vályúoldalt számítsunk 5 hetes korig. Később az állatok növe­kedésével arányban kell az ete­tóedóny szükségletet biztosíta­ni. Amíg nevelőházban tartjuk a pulykákat 40—50 pipe részé­re állítsunk be 1—1 itatóedényt. A szabadban tartás Időszaká­ban legjobban alkalmazható a horganyzott vödörből készített „önitató“, amiből 1—1 db 80— 100 növendékpulykának szol­gáltat ivóvizet. A kispulykák átvételével egy­idejűleg gondoskodjunk takar­mányozásukról. A lisztjétől ki­szitált kukoricadara mellett, főtt tojásból, tűi óból, csibetáp­­ból, hagymaszárból vagy zsen­ge lucernából készített lágy­­eleség képezze táplálélukat. Amelyik pipe nem képes ön­állóan táplálkozni, segítsünk rajta, nehogy jobban legyen­güljön és elpusztuljon. Köny­­nyebben rávezethetők a kis­pulykák az evésre, amennyiben közéjük néhány csibét rakunk. Mikor már valamennyi állat erőre kap, térjünk át a kél óránkénti lágyeleség adagolá­sára. Egy-egy etetés alkalmá­val csak annyi frissen elkészí­tett, enyhén nyirkosftott keve­réket tegyünk az etetöedények­­be, amennyit 20—30 percen belül jóízűen elfogyasztanak. Kukori­cadara, csibetáp, illetve apró­kavics — külön-külön edények­ben állandóan álljon előttük, hogy tetszés szerint fogyaszt?, hasak. Amikor már elérkeznek négy hetes korukhoz, a lágy­­eleséggel történő etetések szá­mát három őránkéuti megis­métlésre korlátozhatjuk. Ki egyenlített, egészséges és gyors növekedést, csak bőséges meny­­nyiségben adagolt állati fehér­jét tartalmazó keveréktakar­mány etetésével és fölözött tejből készült aludttej itatásá­val érhetünk el. Aki sarjúpuiy­­ka nevelésére vállalkozik, an­nak ezt a szabályt különöskép­pen be kell tartania, mert más­különben nem tud jüacképes árut a júliusban, augusztusban kelt pulykákból előállítani. A maximális növekedési kész­ség kihasználása érdekében az alábbi mennyiségű táptakar­mányt kell a uövendékpulykák­kai naponta feletetni: 1. 2. 3. 4. 5. héten 7 15 23 36 50 grarrim 6. 7. 8. 9. 10. héten 63 75 90 109 123 gramm A csibetápot rendszeresen egészítsük ki zsenge szecská­zott pillangóssal és a keve­­réktakarmány nyirkosításáboz aludttejet használjunk. Az 1—3. héten „indító csibetáp“-ból, majd 4—10 hetes korban „ne­velő csibetáp“-ból készüljön a lágyeleség. Esti, utolsó etetés­kor zúzott kukoricát, vagy bú­­zaocsút adjunk. Ügy a háztáji, mini a nagy­üzemi gazdaságokban mindig található olyan legelóterület (zárt gyümölcsös, gabonatarló, lekaszált lucernatábla, házikert stb.), ahol a növendékpulykák napi élelmük egy részét össze­­gyüjthetik. Amint felszárad a harmat, 9—10 hetes pulykáinkat egedjük ki szálláshelyükről, hogy a reggeli órákban a talaj felszínén tartózkodó rovarok­ból minél többet összeszedhes­senek. így érhető el, hogy a nyári hónapokban 1 kg élősúlyt 2,50—3 koronás önköltséggel elő lehet állítani.. A legeltetés időszakában az etetések Idő­pontját és az eleség mennyisé gét a legelóterület minőségétől és az állatok jóllakottságától tegyük függővé. A nyári hőség­ben az üdítő ivóvíz biztosításá­ról soha se feledkezzünk meg. Állutegészségügyi szempontból fontos tudnunk, hogy a puly­kákat n tyúkfélétől lehetőleg különítsük el, mivel a pulykát súlyosan fertőző máj- és vak­bélgyulladás mikrporgaiiizmu­­sát a tyúkok ürülékükkel ter­jesztik. Amennyiben kokcidiózis megbetegedés gyanúját észlel­nénk, (vércsíkok az ürülékben, általános bágyadtság, szárnyak leeresztése, étvágytalanság, sok folyadék fogyasztása), furaso­­lidon tartalmú gyógyszert ke­verjünk az Ivóvízbe vagy az eleségbe. Mivel a baromfiipar és a logyasztóközönség kifo­gástalan minőségű árút vásárol meg szívesen karácsony előtt, úgy a korai kelésből, mint az augusztusi kelésből származó sarjúpulykák vágóminöségének javítása érdekében az állattar­tók igen sokat tehetnek. Az edzető feltételek között tartott állatokat mozgásukban fokozatos átmenettel korlátoz­zuk. A feljavító önhizlalásra kerülő pulykákat értékesítésük előtt legalább 4—5 héttel fej­lettség és ivar szerint ajánla­tos széjjelválogatni. A hízóálla­­tokat úgy kell istállózni, hogy 1 mJ alapterületre 3—4-nél több ne kerüljön. A pulykák szállás­helyét ülöiudakkal kell felsze­relni, hogy az esetleges agyon­­nyomásokat elkerüljük. A puly­kák hízóbaállításakor elegendő számú etető- és itatőedényről gondoskodjunk, hogy a z álla­tok ne egymás taposásával jus­sanak az eleségbez, illetve az ivóvízhez. Legyen a vízellátás folyamatos, mert a hízlalóta­­karmány megemésztése bőséges mennyiségű ivóvizet igényel. Nagy figyelmet fordítsunk az istálló szellőztetésére, valamint a padozat szárazon tartására. Almozásra a szecskázott szal­ma, a zúzott kukoricacsutka, vagy a száraz gyaluforgács a legalkalmasabb. Csak egészséges állatokat ál­lítsunk be hizlalásra, a legyen­gült szervezetű növendékpuly­kák az őszi változékony időjá­rás miatt gyakran megbeteged­nek. Amennyiben kolera, fertő­ző szinuszitisz vagy himlő lép ne fel, haladéktalanul vegyük az állatorvos segítségét igény­be. Ahol a korábbi években már jelentkezett himlőfertőzés, a pulykákat hfzóbaállításuk előtt ajánlatos védőoltásban ré­szesíteni. Az éves és korai keltetésből származó pulykákat már októ­ber második felében hizlalásra foghatjuk, hogy azokat decem bértől kezdve — kifogástalan minőségben — értékesíthessük. A nyár folyamán kikelt — sar­júpulykák — hizlalását novem­ber közepén kezdjük meg, hogy karácsonyra mindenképpen jó minőségű árút kaphassunk. A pulykák feljavító önhizla­lásának többféle módszere is­meretes. ezek közöl a legelter­jedtebbek: # 1. A szemes kukoricával, árpával való hizlalás régi el­avult eljárás, a legrosszabb ta karmányértékesülést érhetjük el vele. Ez a hizlalűsi mód a legkevésbé kifizetődő. 0 2. A korszerűen berende­zett telepeken önetetökben a száraz granulált hízlalótáp ál­landóan a pulykák előtt van, amiből tetszés szerinti meny­­nyiséget fogyaszthatnak. A táp­­takar/núny etetése során nap­közben 1—2 alkalommal zsenge lucernával, szilázzsal, vagy főtt burgonyával kínáljuk az álla­tokat, ennek vitaminpótló, Il­letve élvágyserkentő hatása van. 0 3. Napjainkban inkább a cél- és gazdasági keveréktakar­mánnyal, valamint a szemes­kukoricával való hizlalás a leg­elterjedtebb. A legelőről felja­vításra kerülő pulykák tollaza­ta erre az időre már tökélete­sen kifejlődik, a test felületén tolltokok csak elvétve találha­tók. Mielőtt az intenzív hizla­lást elkezdenénk, az állatok ta­karmányozásába egy hetes át­meneti Időszakot Iktassunk be. Az éves és korai kelésből felnevelt pulykák részére az alábbi takarmány receptúrákat javaslom: 1 héten: 40 % nevelőtáp 20 % hizlalótáp 10 % kukoricadaru 10 % főtt burgonya 20 % szemeskukorica + 0.3 °/o só 1.0 % takarmánymész, A—Ds vitamin és 0.2 % antibiotikum készítm. 2. héten. 40 % hizlalótáp 5 % lucernaliszt 25 % kukoricadara 10 % főtt burgonya 20% szemeskukorica + 0.5 % só 1.5 % takarmánymész, A—Dj vitamin és 0.3 % antibiotikum készítm (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents