Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-07-08 / 27. szám
1972. július 8. SZÖVETSÉGI SZEMLE w S Uersenvben a megtiszteli) címért A szocialista mnnkabrigadok tagjai mindenekelőtt a termelés gazdaságosabbá tételének, továbbfejlesztésének élharcosai. A szocialista munkaerkölcs normáihoz igazodnak, s az eszmei-politikai nevelés lelkes szorgalmazói, a kezdeményezések felkaroló!, az újítások, ésszerűsítések úttörői, megvalósítói. A jó közösségi szellem kialakítását személyes példamutatásokkal segítik elő. A Streda n/Bodrogom-1 (bodrogszerdahelyi) Állami Gazdaságban hét kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád megtisztelő címért jő eredménnyel az állattenyésztés, a gépesítés és a szőlőtermesztés szakaszán. Például a bodrogszögl üzemegységben f8—8 tagú) két kollektíva versenyez Veres János és Zsíros József vezetésével. A „Mindenki szocialista módon“ mozgalom kibontakoztatása, illetve tökéletesítése Csáji Lászlóra, az ÁG pártszervezetének csúcsbizottsága elnökére hárul, míg a szakmai-műszaki segítséget az igazgatóság vezető dolgozói és a technikusok nyújtják. E mozgalom gyakorlati jelentősége többek között abban is megmutatkozik, hogy a fejőkollektíva már a napi, tehenenkénti 15 literes tejhozamnál tart. A múlt évben kapcsolódott be a megtisztelő cím elnyeréséért folyó versenybe Szatmári Kálmán 25 tagú szőlészeti munkaközössége. E közösség tagfai, fia a helyzet úgy kívánja, ünnepnapokon is végzik í halogatást nem tűrő szőlészeti munkákat. Persze, tevékenységük nemcsak ebben nyilvánul meg. Szakavatott, lelkiismeretes munkájuk eredménye volt lavaly a 75 mázsa hektárliozam-átlag szőlőből. Ezt a jónak mondható hektárhozamot az idén tovább szeretnék növelni. A versenyző munkaközösségekkel kapcsolatban még annyit, hogy a kongresszusok határozatait (CSKP, SZLKP, szakszervezeti) jól ismerik, s a gazdaság feltételei között igyekeznek azokat következetesen, ésszerűen megvalósítani. I. B. Idő: szabad szombat, reggel hat • óra harminc perc. Hely: Želiezovce (Zselízf. A tej elárusító üzletben kezdtem: — Kérek két kiflit. — Sajnos, azzal nem szolgálhatok. — Miért? — Mert nem kaptam. — S hol vehetnék? — Próbálja meg a hentesnél. — Mást kérjenek — jogad barátságosan В о g у a János a mészárszék vezetője. — Nem árulnak péksüteményt? — Szoktunk, de szombaton soha nincs. — A húsellátás? — Nincs különösebb panasz. Néha sonkaszalámiböl nincs elegendő, no meg természetesen borjúhús. — Mégis, hol kaphatnék válaml péksüteményt vagy kenyeret? — érdeklődtem. — Nem messze van egy speciális elárusítóhely. A népi fogyasztási szövetkezet 13-177 számú üzletének a vezetője BoSeníková Jolana. — Máskor szokott lenni, csak szombaton nem — fogadkozott a vezetőnő. — Dehogy van — szólt közbe Sál Antal bácsi. — Dolgozni akarunk és nem tudunk mit enni a szalonna mellé. 1П4.5 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTÉK VÁLLALÁSUKAT Megjutalmazták a legjobbakat A Rožňaval (rozsnyói) Járási Termelési Igazgatóság nemrég tartotta értekezletét, amelyen a mezőgazdasági üzemek vezetői vettek részt. Értékelték az idei termelési eredményeket, a CSKP XIV. kongresszusa határozatából a járás mezőgazdasági üzemeire háruló feladatok teljesítését, a kötelezettségvállalások teljesítését, valamint a munkatermelékenység növelésére irányuló kezdeményezéseket. Az SZLKP járási bizottsága elnökségének javaslatára Árpád Cefo, a járási pártbizottság titkára 53 egyénnek, s 17 munkaközösségnek nyújtotta át az erkölcsi jutalmat képező elismerő okleveleket. Az említett járás mezőgazdasági üzemei a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségei pénzértékben 3 millió 742 ezer koronát tetek ki, amelyet 104,5 százalékra teljesítették. Ismeretesek ennek a járásnak a mostoha természeti adottságai, s talajviszonyai. Ennek ellenére például a Goöaltovói Efsz búzából 32,6 q/ha-t takarított be a múlt évben, s a Rochovcei Efsz pedig 214 q/ha burgonyát, ami nem csekélység. Elismerésben részesültek továbbá a Gemerská Poloma-i, rejdovái, hrhovl (Tornagörgő), jablonovi, honceí és más szövetkezetek is. Ami az idei kötelezettségvállalásokat illeti — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója tiszteletére —, ennek összege ugyancsak erősen megközelíti a négymillió koronát. A mezőgazdasági üzemek dolgozói vállalták, hogy terven felül 1 millió 200 ezer korona értékű terményt, illetőleg terméket adnak a népgazdaságnak ftöbbek között 3000 q burgonyát, 500 q húst és 15 ezer liter tejet, stb.). -ib-IPARI SZINTŰ MEZÖGAZDASÄGI TERMELÉST Üzemközi együttműködéssel i L A mezőgazdasági üzemekben egyre szélesebb körben érvényesül az üzemközi együttműködés (kooperáció). A CSKP XIV. kongresszusának és az efsz-ek VIII. országos kongreszszusának határozatai, igényes feladatai teljesítésének egyik megoldási módja ez. Mind sürgetőbb feladat: a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa átépítéséhez megteremteni a szükséges előfeltételeket. A megoldás érdekében figyelembe kell vennünk nemcsak a jelenlegi, hanem a jövő Igényeit is. Vagyis a tudományos-műszaki ismeretek hatékonyabb alkalmazását a termelőerők fejlesztése érdekében; továbbá az irányítást is színvonalasabbá, ésszerűbbé kell tenni, az egyes Járások sajátos problémáinak, adottságainak megfelelően. jjc Az üzemközi égyüttműködés kérdésének a szocialista országokban csaknem mindenütt aránylag nagy figyelmet szentelnek. # A Szovjetunióban az SZKP Központi Bizottsága és a Minisztertanács határozata értelmében 1170 mezőgazdasági üzemben emelik ipari szintre az állattenyésztést, persze, nem egvik évről a másikra. A távlati fejlesztési tervekben szerepelni kell a sertés- és marhahústermelés, Illetőleg feldolgozás távlati elképzeléseinek, az új mezőgazdasági objektumok terfedelmének (a régiek átépítésének és kibővítésének), valamint a nagykapacitású termelőhelyek előnyösebb területi elhelyezésének, stb. 9 A Német Demokratikus Köztársaságban jelenleg a vertikális integrációra törekszenek. Például Magdeburg környékén 43 teltermelö mezőgazdasági üzem lépett szövetségre. E szövetségnek a tejcsarnokok is tagjai. E szövetségnek, illetőleg társulásnak legfőbb célja, hogy elegendő mennyiségű, friss tejet biztosítson a fogyasztóknak. A szerződés értelmében a tejcsarnokoknak egész napon át friss tejet kell árusítaniuk. Az NDK említett területén például 4 hústermelő, 3 tojástermelő, 3 gabonatermesztő, 8 cukorrépatermesztö, 7 zöldséges gyümölcstermesztő, valamint 4 burgonyatermesztő társulás is működik. 0 A Bolgár Népköztársaságban a mezőgazdasági-ipari kombinátok (156) az összes termőföld 90 százalékát művelik. Egy ilyen mezőgazdaságiipari kombinát átlagos földterülete 26 200 hektár. A bolgár kormány határozata főleg az állattenyésztés összpontosítását és szakosítását serkenti. A jelenlegi ötéves terv időszakában a baromfitenyésztést 23—30 kombinátba akarják összpontosítani. Például a sertéshústermelés több mint fele (60%) összesen 35—40 mezőgazdaságiipari kombinátban összpontosul majd. Bulgáriában is előtérbe kerül a közeljövőben a növénytermesztés összpontosítása, szakosítása. Hatalmas zöldségfeldolgozó-üzemek létesítésével számolnak. Egy-egy ilyen feldől? gozóüzemhez mintegy 1000 hektárnyi területen termesztenének zöldségféléket. Számos hasonló példát sorolhatnánk még fel, melyek a mezőgazdasági üzemek együttműködésének, illetve egyesítésének, a szakosítás továbfejlesztésének, az üzemszervezés tökéletesebb módszerei alkalmazásának helyességét igazolják. * Mezőgazdasági üzemeink vezetőinek és dolgozóinak módfelett el kell gondolkozniuk ezeken a kérdéseken, hogy a CSKP XIV. kongresszusa, illetőleg az efsz-ek VIII. országos kongresszusa határozataiból adódó igényes feladatokat megvalósíthassák. HP) Este van. Csönd borul a Tisza menti tájra. A folyó felöl hűvös levegő áramlik a faluba. Az utcák kihaltnak tűnnek. Lepihent a falu népe. Azaz, hogy mégsem egészen ... A kultúrház ablakai fényesen világítanak. Csalogatják az arrajárókat. — Kik lehetnek odabent? — Hangfoszlányok szűrödnek ki. Valamiféle nótázók... Benézek. Fiatalok, idősebbek fogadnak tisztességtudóan. Csakhamar megtudom tőlük, két női énekescsoport tartja próbáit. Népdalokat tanulnak, gyakorolnak, amelyek sajátosak, csakis a Bodrogközben hallhatók. Tettrekész fiatalok — Miféle alkalomra készülődnek? A válasz: a gabonabetakarítás idején sem szünetelhet a kulturális tevékenység. Felüdülést jelent az aratóknak egy-egy rögtönzött fellépes, no meg az aratási ünnepély is úgy teljes, ha víg nóta csendül . . . Szép számban látok itt fiatalokat. Értésemre adják: 35 fiatal dolgozik a Maié Trakany-i (kistárkányi) Efszben, s mindannyian tagjai a helyi SZISZ-szervezetnek, amely példásan együttműködik a CSEMADOK-szervezettel. Mint a falu neve is sejteti, nem többezres lélekszámú. Szövetkezete sem nagy. Egy dologban azonban nagyok: a fiatalok igenis otthonosan érzik magukat. Mi bizonyítja ezt? Az, hogy a magukénak tartják, nem vágynak el belőle idegen tájakra. Az ingázó élet nem klappol nekik. Minek is tennék ...? Hiszen jóformán mindenük megvan a közösben. Bíznak bennük. Iskoláztatják őket. A Jövő ígéretes mezőgazdasági szakembereit, vezetőit látják bennük az idősebbek. S nemcsak látják ... Lehetőséget is nyújtanak a vezető tisztségek betöltésére. Például az említett 35 fiatal közül 21-en mezőgazdasági középiskolát, mezőgazdasági szaktanintézetet végeztek, s a vezető tisztségek jő részét ők töltik be. a többi pedig közvetlen a termelésben végez jó munkát. Akik jő szervezőnek, jó szakembernek bizonyulnak, azokat még komolyabb feladatokkal bízzák meg. Például Farkas Barnabás, aki Vef. Kapusany-ban (Nagykaposon) végezte a mezőgazdasági technikumot, csoportvezetőként kezdte a gyümölcskertészetben, s jelenleg az efsz agronómtisa. A fiatalokról való gondoskodás ékes példája: iskolákon készítik fel őket a mezőgazdasági termelés mind igényesebb feladatainak teljesítésére. Jelenleg nyolc fiatal Niž. Medzeven, három a mezőgazdasági technikumban Veľ. Kapušanyn (Nagykaposon], míg egy Nitrán, a mezőgazdasági főiskolán folytatja tanulmányait. Űt fiatal végzett a közelmúltban traktorvezető tanfolyamot, s az új iskolaévben további hat fiatalt küldenek mezőgazdasági iskolákba. A fiatalok sokat segítenek a közös gazdaságnak, főleg a csúcsmunkők idején. Elhatározták, hogy a gabonabetakarítás idejére ifi-csoportokat alakítanak, s tevékenyen segítenek a gabonatermés legcsekélyebb veszteséggel történő betakarításában, fedél alá juttatásában. ILLÉS BERTALAN A városka szívében van a nyugatszlovákiai pékség üzeme. Odavitt a kíváncsiság, megtudni, miért nincs péksütemény, friss kenyér szombaton. Kihalt volt a pékség. Végül mégis ráakadtam Nyéki Józsefre, az üzem vezetőjére. — Egyedül, egyedül? — Szabad szombat van — hangzott a válasz. — Hány szakember dolgozik a pékségükben? — kíváncsiskodtam. —- Tizenöt, de kettő három mindig beteg. — S miből mennyit sütnek? — Kenyérből naponta hét-nyolcezer kilogrammot. Három félét sütünk: az úgynevezett köménymagosat, fehérből a legtöbbet, s a burgonyával készített kétkilósból, ami keresett, a legkevesebbet. Ötven grammos kifliből 3—4 ezer darabot, s ezenkívül még 65 grammosat, zsemlyét és szendvicset is készítünk. — Es a cukorbajosokra nem gondolnak, grahamot nem sütnek? — Ki győzne annyi fajtát? A jövőben még ennyit sem tudunk sütni, mért nincsenek inasok, rossz az utánpótlás. — De hát ennek nem a fogyasztók az okai. — Mit tegyünk? Az üzem berendezése is korszerűtlen, nem szívesen dolgoznak itt az emberek. Pedig a kettő-három ezret megkeresik. — Szóval aránylag jól keresnek? De nem gondolja, hogy még több is üthetné a markukat, ha lenne elegendő kenyér és friss péksütemény a gyerekeknek, felnőtteknek? Nem lehetne szombaton is sütni? — Nehéz az emberekkel bánni — legyintett a vezető. Nem könnyű, de okkal-móddal lehet, és akkor lenne ropogós kifli, és nem kellene sorakozni a kenyérért. Beletörődtem. Isten vegyen ott. ahol nincs. Utóvégre a szalámit kenyér nélkül is meg lehet enni. — Csak így, kenyér nélkül? — szólt rám egy ismerős. — Miért nem hoztál a zsebedben egy két szeletet? — Nézd, ha nagyon akarsz, ugorjaíok ki Sáróvcére JSárő). Alig hat kilométerre van, ott kaphattok friss kenyeret. Megfogadtam a tanácsát és máris száguldottunk. Egy rozzant épület előtt emberek sorakoztak. — Csak hátulról, ha beengedik — mondták érdeklődésemre. Beengedtek. Két pék szorgoskodott a mindennapi készítésével. — Maguknál nincs szabód szombat? — Mi lenne akkor a várakozóknak? — felelte egyszerűen C up al István. — Ha valaki eljön Nitráről, vagy máshonnan távolabbról, mégsem mondhatjuk, hogy jöjjön holnapután*.л— toldja meg a társa. .. , фЖ — Ezt őszintén mondja? * , — Kérdezze meg a sorbanállőktól. Nálunk mindig friss kenyeret kaphat. »— S hányán dolgoznak a pékségben? — Két műszakban négyen. — Mennyit sütnek naponta? — Ezer-ezerszáz darabot. Többet Is tudnánk — teszi hozzá kesernyésen —, ha nem zaklatnának annyit az ellenőrzéssel. Búcsúztam a kenyérsütés művészétől. — Valóban olyan fó ez a kenyér? — kérdem az egyik várakozótól. — Menjen el, és kérdezze meg a két kislányomtól. Különben semmi kedvem sincs harminc kilométerre elkocsikázni. A szövetkezet vezetőit nem leltem az irodában, de a könyvelésben ott szorgoskodott az asszonynép. Tőlük érdeklődtem, mennyire kifizetődő a pékség fenntartása. — Nemigen számoljuk, — hangzott a válasz. — Egyet azonban tudunk. Amióta megnyitottuk a pékséget. van elég fó minőségű kenyerünk és reggel hatkor már frisset ehetnek a csemetéink. De a Jednota — mert ők rendelkeznek a kenyérrel — a környékbeli községekbe is szállít belőle. Ezért megérte a vén malmot átalakítani. A minap szabad szombaton „kiugrasztottak“ az ágyból, bevásárolni küldtek. Az egyik üzletben 13 fajta kenyérben és péksüteményben válogathattam. Akkor jutott eszembe, hogy milyen szép a határban a búzatenger, hogy rogyasszák a szárat a gazdag kalászok. S azoknak a termelői sokszor száraz kenyeret harapdálnak, sorakozniuk kell a mindennapiért, és csak időnként kapnak friss péksüteményt. Helyes ez így? A minap hallottam, hogy a péküzemeknek több mint a fele elavult, korszerűtlen. Ebben van igazság. De azért lehet bennük jó kenyeret sütni, ezt a šárovcei példa is igazolja. Két évtizeddel ezelőtt sokkal szegényebbek voltunk, fele körül mozgott a hektárhozam. Minden bizonnyal a szakembereknek lehetett jobb viszonyuk a munkához, mert nem volt szükség pékipari termékekből-Nehéz, fáradságos a pékmesterség. Kalapot le az előtt, aki helytáll, aki tudatában van, hogy a nap minden percében az ő keze nyomán készült „mindennapiba“ harap jóízűen a gyermek és ezt mondja: — Anyu, kérek még egy darabot, mert nagyon finom. Tóth Dezső Sárovcén még sül a kenyér, de már sokan várják, mert jóízű, szakszerűen van elkészítve. A