Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-09 / 36. szám

* A fogoly hazája, A fogoly (Perdix perdix per­­dix) eredeti elterjedési helye egész Európa, de legnagyobb mennyiségben a Kárpát-meden­cében található. A század elején ebből a hasz­nos vadból kb. 300 000 darabot szállítottak el az USA és Kana­da területére. Ottani elszaporí­­tására főleg azért volt szükség, mert a mezöga'zdaság gépesíté­sével és a területek felszántá­sával teljesen összeszorították az ott élő és honos vadat, az erdőlakó fürjet és a fajdfélé­ket. A fogoly meghonosítása azonban akadályokba ütközött, csak azokon a helyeken sike­rült elszaporítani ezt a hasznos vadat, ahol a természeti viszo­nyok az eredetivel megegyez­ted, vagy annál jobbak voltak (gyengébb volt a tél, vékony a hóréteg). Ezeken a helyeken a fogoly elérte a hektáronkénti 1—1,5 sűrűséget is. Más terüle­teken számuk jóval csökkent vagy teljesen kipusztultak. Eb­ből láthatjuk, hogy a fogoly teljes mértékben európai, Kár­pát-medencei vad. TERMÉSZETRAJZA összefüggő erdős területek kivételével hazánkban szinte mindenhol megtalálható. Tipi­kus szárnyas vadmadár. Míg a fácán megszokja az embert és nem zavarja ottléte, addig a fogoly mindig vad marad és az ember közelségét teljes mér­tékben kerüli. Mint tudjuk, a fácán beltenyésztése során és a természetben is többször kel fehér vagy teljesen világos egyed. Ez a fogolynál is fenn­йк Tekovské Lužany-i (nagy­­sallói) vadásztársaság­nak az elmúlt években huszon­négy tagja volt. Idén ez a szám kilenccel növekedett, mivel februárban egyesültek a szom­szédos málasi vadászokkal. Az­óta együtt dolgozzák ki a ter­veket, mert rájöttek, hogy kö­zös összefogással könnyebben megvalósíthatják célkitűzései­ket. A tavaszi — márciusi — vad­számlálás nagyon szép vadállo­mányt mutatott. Nem hiányzik körzetükből Európa legnagyobb madara, a túzok sem (mint­egy harmincat számoltak meg). Persze ez nem véletlen műve. Évekkel ezelőtt csekély volt vadállományuk, ezért tavaly vadászterületüknek csupán egy­negyed részét vadászták le. Részben ennek köszönhető a javulás, részben pedig annak, hogy télen lelkiismeretesen gondoskodtak az elárvult vad­ról. A jelenlegi vadbőség már lehetővé teszi, hogy idén két­száz darab élő nyulat fogjanak. Azonkívül vendégségbe külföldi vadászokat hívnak, hogy meg­szilárdítsák pénzügyi helyzetü­ket, ami az államnak devizát jelent. KÖZÖS ERŐVEL PAKUSZA LAJOS, a vadász­­társaság elnöke, akitől mind ezt megtudtuk, elmondotta még. miszerint fájlalják, hogy a „já­rás“ a Tekovské Lužany-i kör­zetben, egyetlen őz lelövését sem engedélyezte. Ezt azzal in­­__ dokolták, hogy tavaly nem löt­­® ték ki a tervezett mennyiséget, £ pedig jelenleg mintegy ötven — 'S őzet tartanak nyilván. Termé- 2 ® szelesen örülnek a szép állo­­я t, mánynak, csakhogy ez a fiatal gyümölcsfákban már eddig is S’g jelentős károkat okozott. Még — szerencse, hogy a málasi rész ^ a legen egy suta és egy bak kilő >. 2 vését engedélyezték. § Az elnök vadászélményeibol S is elmondott néhányat. Kitűnt, i(u hogy különösen az üreginyúl и vadászatát szereti. Alkonyaikor o x áll lesbe, s amikor kijön az £ üregből a mit sem sejtő jószág, e ® nem szokott célt téveszteni. £ м Azonban nem megy mindjárt a n érte, mert tapasztalatból tudja. j СЛ ^ hogy rövid idő elteltével to- 5 n vábbi nyúl sétál ki az üregből, ü 2 Előfordult már, hogy tiz perc ol, > leforgása alatt, hét üreginyillat lőtt. —óváry— t Broilertermelő vállalat az USA-ban A fejlett tőkés országokban a mezőgazdasági termelés és az ipari tőke összefonódásának sa­játságos formái jöttek létre: az agráripari egyesülések. A me­zőgazdasági termelés folyama­tainak egységes keretbe való összehozása haladó jelenség, amely megfelel a tudományos munkaszervezés követelményei­nek. : Az agráripari egyesülések keretei között szoros kapcso­latok jönnek létre a mezőgaz­dasági termelés, az ipar és a szolgáltatások szektora között. Ezekben az egyesülésekben az ipar nem passzív szállítója a termelőeszközöknek vagy fel­dolgozója a mezőgazdasági nyersanyagoknak, hanem a tu­dományos és technikai forrada­lom vívmányainak közvetlen bevezetője a mezőgazdaságba és — ami különösen fontos — a mezőgazdasági üzemekben folyó termelés szervezője. A mezőgazdasági termelés átveszi a korszerű ipari módszereket és elveket, a folyamatosságot, az ütemes termelést a magas fokú kooperációt és koordiná­lást és egyenletesen jómiriősé­­gű, szabványos termékek elő­állítását minimális költségek­kel. így szervezte meg a Purdeu and Son (USA, Maryland) nagy­­vállalat a broilertermelést. Ez a vállalat ebben az üzemágban, méreteire nézve, az USA-ban a negyedik helyet foglalja el. Integrációjával a termelés és az értékesítés összes folyama­tait átfogja. A vállalat tevékenysége az alábbi részterületekre terjed ki: 1. A takarmányokat (kukori­cát, árpát és szóját) a vállalat részére 500 farmer szerződéses alapon termeli. 2. Saját gabonatárolóval ren­delkezik. 3. Takarmánykeverőüzemmel rendelkezik, amelynek teljesít­ménye heti 4000 tonna. Itt a gabonát megdarálják és külön­féle adalékanyagokkal dúsít­ják. Ezen felül van a vállalat­nak egy szójafeldolgozó üzeme, amelynek kapacitása napi 408 tonna. Ezekben az üzemekben a kor­szerű technika legújabb vívmá­nyait alkalmazzák. Az összes folyamatokat, beleértve a gabo­natároló ürítését, a mérlegelést, a darálást, keverést és a dúsí­tást, program alapján elektro­nikus berendezésekkel vezérlik. A takarmányokat laboratórium­ban ellenőrzik és ömlesztve szállítják a fogyasztás helyére. 4. A vállalat részére a te­­nyésztojást szerződéses alapon 80 farmer állítja elő. Ezek együttese körülbelül heti 1 mil­lió tény észtojást szállítanak a vállalat saját keltetőjébe. Az egyik ilyen farmon 7000 tojót és körülbelül 800 kakast tartanak. Az épületekre és fel­szerelésre fordított beruházás értéke 1 mz területre számítva körülbelül 20 dollár. Egy Ilyen nagyságú farm naponta több mint 4000 tojást termel, és az egész termelési folyamatot egyetlen egy ember — maga a farmer — látja el. E farmokat programozott vezérlésű automa­tikus etető- és Itatóberendezés­sel látták el. A tojások osztá lyozása, mosása, átvilágítása és csomagolása teljes mérték­ben gépesített. Minthogy a to­jást hetenként kétszer szállít­ják el a farmokról, hűtőberen­dezésekre szükség van. A farmok a tojóállományt évente kétszer cserélik. A vál­lalat a tenyésztojásért tucaton­ként 13 centet, a közönséges tojásért pedig tucatonként hat centet fizet. Az egyik ilyen farm 1969. évi bevétele 12 ezer dol­lár volt. 5. A vállalat" hetenként több mint 800 ezer naposcsibét kel­tet. A termelési folyamat teljesen gépesített, a környezeti viszo­nyokat automatikus berende­zésekkel szabályozzák. A kel­tetőüzem különböző részeiben keletkezett üzemzavarokat kü­lön berendezés jelzi, az áram­szolgáltatás megszakadása ese­tén pedig önműködően bekap­csolódik a keltető saját áram­forrása., A naposcsibét műanyagládák­ban szállítják a farmokra. 6. A broilerneveléssel szerző­déses alapon 500 farmon fog­lalkoznak. Ezek a naposcsibét a vállalat keltetőüzeméből kap­ják, és átlagosan 20—25 ezer egyedből álló állományokat tar­tanak. A farmok a vállalat köz­pontjától 65 kilométeren belüli távolságban helyezkednek el. A broilertermelő gazdaság beruházásai sokkal olcsóbbak, mint a tenyésztojás-termelő üzemeké, 1 m2 területre 13 dol­lár értékű épület és felszere­lés jut. 1 m2-en nyolc brojlert tartanak. Ezek a farmod nemcsak a naposcsibéket kapják a vállalat központjából, hanem takarmá­nyokat és a gyógyszereket, az üzemanyagot és számos szolgál­tatási (állatorvosi ellátást, szaktanácsadást stb.) is. A föld és az épület a farmer tu­lajdona, és ő adja az állomány gondozásához szükséges mun­kaerőt is. Az épülettípust és a haszná­landó berendezést a vállalat javasolja, de a konkrét kivá­lasztás a farmer véleményének figyelembevételével történik. A farmer és a vállalat között kö­tött szerződésben a vállalat kö­telezi magát arra, hogy meg­határozott időpontokban a far­mer által hizlalt összes broilert átveszi. Az árat hetente, az át­lagos költségek alapján állapít­ják meg. A farmert ez a költ­ségek állandó csökkentésére ösztönzi, mert nyeresége attól függ, hogy mekkora a különb­ség saját és az átlagos költség között. A broilert 11—12 hetes cik­lusban nevelik. Ez azt jelenti, hogy minden farmer évente 4,5 tételt hizlalt meg. Kilenc hét kell a neveléshez, 2—3 hét pe­dig a helyiségek takarítására, fertőtlenítésére és a következő tétel fogadásának előkészíté­sére. 7. A vállalat baromfifeldol­gozó üzemet is fenntart, amely­ben 500—800 munkás dolgozik. A heti feldolgozőkapacitás 700 ezer. Az üzem két műszakban dolgozik, munkája futószalag­­rendszerű. 8. A vállalat saját szállító és javító részleggel rendelkezik. Az egész géppark 226 különféle gépjárműből áll. A takarmány­­szállító tartálykocsi 2 tonnás rekeszekre osztott, ami lehető­vé teszi a különböző összetéte­lű takarmánykeverékek egyide­jű szállítását. A vállalatnak ezen felül tartalékalkatrész­raktára is van, amelyben több mint 5000 különféle alkatrészt tartanak, körülbelül 125 ezer dollár értékben. 9. A vállalat kutató központ­ja a központi laboratóriumból és három kísérleti gazdaságból áll. Ez utóbbiakban üzemi mé­retű kísérleteket folytatnak. 10. 1967 óta a vállalat gépi adatfeldolgozó központtal is rendelkezik. A számítógépek elsősorban a termelőegységek könyvelési és nyilvántartási adatait dolgozzák fel. A válla­lat ezen felül igénybe veszi az Atlantában (Georgia állam) működő számítógép központot Is, amely géptávíró útján közli a takarmánykeverékek egyes alkotórészeinek mindenkori ár­változásait figyelembe vevő optimális recepteket. A vállalatnál jelenleg 1100 fő dolgozik. Ebben a szerződéses alapon termelő farmerek nem szerepelnek. A vállalat műsza­ki és Igazgatási személyzete több mint 100 főből áll, ezek közül 40 foglalkozik irodai munkával, 12 a számítógép köz­pontban dolgozik, a többiek pe­dig nagy részben helyszíni irá­nyítással foglalkoznak. Egy kilogramm broiler elő­állítására átlagosan 2,14 kilo­gramm takarmányt használnak fel. A vállalat alaptőkéje körül­belül 7—8 millió dollár. Ezen belül a gabonatároló értéke 3,5 millió, a takarmánykeverő üze­mé 1 millió, a szója feldolgozó üzemé 1 millió, a keltető üze­mé 650 ezer, a baromfifeldol­gozó üzemé pedig 2 millió dol­lár. Ebben a szerződéses alapon termelő farmok alaptőkéje nem szerepel. Egy kilogramm baromfi ter­melési költsége élősúlyra szá­mítva 32 cent, vágósúlyra szá­mítva pedig 56 cent. Az egész­ben vagy feldarabolva, tisztítva és hűtve, műanyagcsomagolás­ban forgalomba hozott végter­méket nagykereskedelmi válla­lat útján értékesítik, amely az USA területén 3000 üzletházat tart fenn. (Nauki i Praktik!, Moszkva) r / JOT s jer s шг s JOT S mr s Jar s jear s лаг * jam s jer s лаг s m* г лат s «r / A 30 000 tojóstyúkot befogadó csarnokban a holland Laco cég gyártotta ketrecek alatt vizes trágyabunker, úgynevezett lagit* narendszer található, amelyből a .hígított ürüléket cisztcrna­­kacsival szívatják ki és szállítják el. —k— x áll, de sokkal ritkábban fordul •elő. Eddig ismert adat szerint 1905-ben Bukonyszombathelyen láttak ilyen valódi tehér tolla­zatú piros szemű (albínó) fog lyokat. Pontosabban hármat, melyeket még ugyanabban az évben terítékre is hoztak. Nagyon fontos tézis a fogoly nemének megállapítása, öreg vadászok szerint az a fogoly, melynek mellén barna patkó alakú sáv húzódik, az a kakas, amelyiknek nem, az a tyúk. Ez az ismertetőjel nem százszáza­lékos, mivel öreg tyúkoknak is lehet ilyen sávjuk. Ennél bizto­sabb ismertető jel a felső szárnyfedőtollak különbsége. Ugyanis a szárnyfedőtoliakon hosszirányban a toll csévéje mellett kétoldalt csak egyetlen keskeny, világos sárgás csík fut végig. A tojónál ellenben ezeken a tollakon a hosszanti sárgás csíkon kívül még 2—3 hasonló színű keresztbe futó csikót is találunk. Ez a felisme­rési módszer azonban csak te­rítéknél és befogás esetén al­kalmazható. A fogoly életkorára is van­nak ismertető jelek. A legegy­szerűbb ismertető az evezőtol­­: lak közti különbség. Ha meg- i figyeljük, a . fiatal fogoly eve­- zőtollainak vége hegyesen, az i öregé pedig domborúan végző­­; dik. i Ezenkívül ismerünk más is­­! mertetőjeleket is, de ezek csak- bizonyos életkorig alkalmazha- i tők. A csibék 10—12 hetes ko­­> rukig fiatalkori ruhát viselnek; l 13 hetes korukban fejeződik be ; a második fiatalkori vedlés. Ek­kor már színesek, és a vadá­szok arauytollúaknak nevezik őket. Csőrük és lábuk azonban még sárgás. A fogoly élettarta­ma kb. öt év. Tenyésztésre azonban csak három évig felel meg, mivel azon túl tojáshoza­ma rohamosan csökken vagy egyszerűen meddő marad. Ezért ezeket az öreg foglyokat leg­gazdaságosabb kilőni. ÉLETE ÉS SZAPORODÁSA A fácántól eltérően a fogoly párokban él. Páralakitása már­ciusban^ a dürgés idején megy végbe. Ekkor a tyúk kiválaszt­ja a kakast, amellyé^ párat al­kot. Ezért fontos, hogy az ivar­arány mindig 1:1 legyen. A pár­­választás sohasem egy csapaton belül történik, hanem a pár mindig két különböző csapat­ból alakul ki. Ez a választás azonban csak a fiatal foglyok­ra érvényes, mivel az öreg pá­kezd tojni. Rendszerint napon­ta tojik. Tolásai szürkésen olaj­zöldek. A fogoly fészekalja 8— 24 tojás, de átlagban 10 — 15. Ha az előző fészekalja tönkre­megy, akkor a tyúk ismét fész­ket rak. A kotlás 22—24 napig tart. Ezalatt a hím a fészek közelében őrködik. A költés aránylag gyorsan megy végbe; néhány óra alatt valamennyi csibe napvilágra kerül. Ezután már mind a két szülő törődik a kicsinyekkel. Táplá­lékuk apró bogarakból áll. Az első két hétig a csibék a lé­­szekben éjszakáznak, ahol az öregek melegítik őket. Rövi­­debb távolságra csak e két hét elteltével repülnek. őszre a kisebb csapatok ösz­­szeverődnek, míg a nagyobbak külön maradnak. így vészelik át a telet. Téli táplálékuk fő­elterjedése és élete rok megmaradnak. Az öreg fo goly csak abban az esetben vá laszt új párt, ha meglévő párjí elpusztult. A dürgési idő alat többször látható, hogy a fog lyok verekszenek. Ez abbó adódik, hogy a területen töbl a kakas és ezek küzdenek Pál­jaikért. Ez a „verekedés“ azon ban csak egy, esetleg két hétij tarthat, mivel ezzel lejár i dürgési idő és a foglyok meg nyugszanak. Ha bizonyos terű létén páratlan kakasok marad nak, ezek csoportba verődne! és úu. kakascsapatot alkotnak és nem zavarják az ezután má párban élő foglyokat. A dürgé: után a fogoly elkezdi készlten a kiválasztott helyen egyszeri fészkét, amelyet csak részbei takar a környező növényzet Ezután úgy április közepén el leg az őszi vetés, fű- és gyom­mag. Emésztésükhöz nagyon fontos a homok is. Ha a hó­­: réteg nagyon vastag és sokáig • tartó és a foglyok nem tudnak l hozzájutni megfelelő táplálék­hoz, akkor könnyen bekövet­kezhet az elhullás. Ezt a va­dászgazdák azzal akadályozhat­­; ják meg, hogy az ocsuhoz ho- I mokot kevernek. A zöld eleség adagolását, amely szintén na­gyon fontos, nem szabad elmu­­■ lasztani. A zöldeleséget gyökér­­. és gumóstáplálékkal, valamint , zölden szárított lucernával he­­" lyettesíthetjük. Az áldozat, amit : e kis, de hasznos vadért kell l hoznunk nem nagy, de megéri, i Gondoljunk csak a finom fo­golypecsenyére! FORRÖ LÁSZLÖ, Nové Zámky (Érsekújvár)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents