Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-09-02 / 35. szám
Kertészek a javából 'A zöldségtermesztés jó bevételi forrás, de csak akkor, ha a kertész egyben jó kereskedő is. Ugyanis az utóbbi években egyes szövetkezetekben arról panaszkodnak, hogy a szerződésben lekötött zöldségféléket sem veszik át. Erről magam is meggyőződtem a múlt évben, mert az egyik szövetkezetben 800 ezer korona értékű paprika ment veszendőbe csak azért, mert a vállalat, akivel szerződéses viszonyban voltak, nem vette át időben a paprikát. Igaz, hogy később rendeződtek a pénzügyi dolgok, de a paprika tönkrement és a fenti öszszeggel szegényebbek lettünk. Amikor ellátogattam a marcelovái (Marcelháza) szövetkezetbe, arra voltam kíváncsi, hogy nálunk mi a helyzet a felvásárlás 'szakaszán. Nincsenek-e problémák az eladással, hisz 120 hektár területen termesztenek zöldségfélét. Sándor Gábor üzemgazdász megnyugtatott, hogy nekik nem okoz gondot a zöldségfélék eladása, pedig a pénzügyi tervben közel hat millió korona bevételt irányoztak elő. Olyan szövetkezetben, mint a marcelovái, könnyű derülátónak lenni, mivel Molnár Ferenc és Szabó Vilmos személyében kiváló kertészekkel rendelkeznek. De nemcsak a kertészek értik a mesterségüket, hanem a kertészet dolgozó is, akik már több éve dolgoznak ezen a szakaszon. Mindkét kertész 80—60 hektár területen gazdálkodik, ami természetes versengést vált ki közöttük. Mindkét csoport arra törekszik, hogy túlszárnyalja a másikat. Az egészséges versengésnek meg is van az eredménye. Nemrég meglátogattam Szabó Vilmos birodalmát. Az üvegházakban Jankulár Cecília és Jankulár Cecília és Bitter Anna Bitter Anna a paprikát öntözte. Közben befutott Szabó Vilmos kertész ís, de mivel sürgős dolga volt, tájékoztatásért Sándor Gábor üzemgazdászhoz fordultam, aki a következőket mondotta: — Fajtamegoszlás szerint a következő zöldségféléket termesztik: karalábét 8, karfiolt 2, uborkát (salátának) 2, paprikát 5, paradicsompaprikát 13 és paradicsomot 30 hektáron. A zöldségtermesztés fokozása céljából ez évben kísérletképpen egy hektár területen fóliasátrakat létesítettünk, ami jóval felülmúlta várakozásunkat. Csupán néhány adattal szeretném alátámasztani állításomat. Például karalábéból a pénzügyi tervünk 595 ezer korona volt, mi 718 ezer koronát értünk el. A karfiol a tervezett 120 ezer koronával szemben 360 ezer korona bevételt hozott. A paprika és a többi zöldségféle is terven leiül fog teremni. A az iivegházban szorgoskodik. kertészeti csoport egész évi pénzügyi terve 2 millió 980 ezer korona. Ebből az első félév végéig 1 millió 258 ezer koronát már sikerült kitermelni és eladni. -Hogy valóban így lesz, az nem kétséges, mert a kertészeti csoport tagjainak szorgalma nem ismer határokat. Amikor meglátogattam a fóliasátrakat, éppen öntöztek az asszonyok. Bakulár Irén, Marcinkó Mária, Marcinké Márta, Marcinkó Ilona és Cseh Béla vidám csevegés közepette végezte munkáját. Pedig nem könnyű munka az öntözés, mert vigyázni kell a növényekre és a termésre is. A hőség szinte kibírhatatlan a sátorban. Fő idényben 60—60 állandó dolgozója van mindkét csoportnak. És a két csoport teljesen ellenkező irányban dolgozik. Az egyik az ún. kurtakeszi, a másik pedig a marcelovái oldalon. Szabó Vilmos csoportja kedvezőbb helyzetben van, vízforrással rendelkezik, míg Molnár Ferenc csoportjának bizony sok gondot okoz a vízhiány. Éppen azért jött jól a július végi kiadós eső, mert megsínylette volna a növény a szárazságot. A falu felső részén csak a vízvezetékhálózat, csatornarendszer kiépítése után javul majd a helyzet. Már érett a paradicsom is. A terméskilátások igen kedvezőek. Ha minden úgy sikerül, ahol tervezik, akkor a 30 hektár területről gazdag „szüret“ várható, ami a pénzügyi terv teljesítése szempontjából nem közömbös. Az elmondottakból tehát látható, hogy a marcelovái szövetkezet kertészei értik a dolgukat. Nemcsak a termesztés szakaszán, hanem az értékesítés területén is. ANDRISÉIN JÓZSEF Marcinkó Mária és Marcinkó Márta a gőzfürdőnek beillő fóliasátor alatt öntözik a paprikát, amely meghálálja e gondoskodást. Andriskin J. felvétele 1972. szeptember 28-án nyitja meg harmadszor kapuit Bratislavában a „Flóra Bratislava ’72“ nemzetközi virágkiállítás, mely ez alkalommal nem a Téli Stadionban, (Zimný Stadion), hanem a Duna-parton, a Kultúra és Pihenés Parkjában (PKO) kerül megrendezésre. Különlegessége, hogy egybekötik a zöldség- és gyümölcstermesztést szolgáló legújabb gépek és élelmiszeripari termékek Ha újra kiállításával. További újdonságnak számít az „Orchidea-kiállítás“, mely először lesz megrendezve Csehszlovákiában nemzetközi részvétellel. A 20 hazai kiállító üzem mellett 11 ország képvisellátni akarja teti magát 26 résztvevővel. A virágkedvelő közönség részt vehet az egyes előadásokon, melyek az Orchidea hazánkban való termesztéséről és a kis üvegházakban való akklimatizálásáról, valamint az otthonokban való meghonosításáról szólnak. Öt európai országból kilenc előadó tart majd előadásokat. Nagyon érdekesnek mutatkozik a virág csokorba való kötésének versenye, mely szintén nemzetközi verseny lesz. Ezen versenyen a cseh országrészekből 30-an és Szlovákiából 20-an vesznek részt. A győztesek csokrai külön lesznek kiállítva, melyet szintén megtekinthet a közönség. A gyümölcs- és zöldségkiállítók termékeit versenybizottság fogja értékelni, s ezek jutalmazva lesznek arany-, ezüst- és bornz érmekkel. A további győztesek pénzjutalomban részesülnek. Javasoljuk a mezőgazdasági szakembereknek, valamint a lakosság széles rétegének, hogy e kiállítást minél nagyobb számban nézzék meg, mert minden egyes látogató megtalálja látnivalóját. Gál iw\A/taM/\A/wvw Tizenöt évvel ezelőtt egy pápai méhésztárstól kaptam az első riasztó híreket. Tájékoztatott az ottani feketekór pusztításéiról. Az első hírek, nagyon súlyosnak bizonyultak. Azóta is rettegve figyelem méhcsaládjaimat a vészes feketekor miatt. Sajnos, ez év tavaszán hozzánk is berontott a feketekór. Tapolcai méhészetem alsókl- Járós egynéhány családjánál enyhébb, a tartalékanyás családoknál pedig veszedelmesen súlyos mértékben jelentkezett — félre nem ismerhető tünetekkel — a feketekőr. Április volt. A telelésből még visszamaradt, elöregedett méhek természetes pusztulásának kb. ez az ideje. Amíg öregsége miatt flsszetöpörödötten fekete a méh, amely bántatlanul tevékenykedhet a méhcsalád közösségében, addig a feketekóros méh az elöregedés egyéb ismérvei nélküli munkásméli nem képes dolgozni. Betegsége annyira lerontja, elfoglalja, hogy dolgozni a kaptáron belül is képtelen. A feketekóros méh feltűnő módon — engedelmet a rossz kifejezésért — riihösödik. Napos időben a röpdeszkán félrevonultan és időtlen ideig „vakaródzik“, potrohának felső részét símogatjat, mellső lábait egymással dörzsölgeti. A méhek az öregségtől fekete mehet szívesen tűrik, nem üldözik, addig a feketekóros munkást akarata és ellenkezése dacára, erélyesen eltávolítják a kaptárból, esetleg a röpdeszkáról is. A beteg, de még „erőteljes“ rovar ilyenkor ellenszegül, helyéhez ragaszkodik, kapaszkodik. A szükségképpeni eltávolításhoz néha 4—5 egészséges társának könyörtelen, kemény összefogása szükséges, végül is az elerőtlenedett beteg méhet egyik fészektársa elcipeli, esetleg elröpül vele. Ha a beteg méh netán visszatérne, egészséges társat nem engedik a kaptárba, nem ölik meg, mint az erőszakos idegen betolakodót. A feketekóros család tapasztalat szerint ijesztő gyorsasággal elnéptelenedik. Méreteiben olyan súlyos esetről is tudunk, hogy a tavaszi fészekgömb külső széleinek fiasítása, — pontosabban az alsó szélek fiasítása takaratlanság miatt megfázva elpusztult. Sajnos, a feketekor tünetei a nyári hőnapokra is áthúzódtak. A ..vakaródzás“ jellegzetes kórtünet. Önmaga a kér pontos meghatározásához még nem elegendő! A tökéletes kőrmegállapítás a kór ok csalhatatlan felderítése — különösen fertőző betegségek eseteiben — csakis experimentális vizsgálatsorozat útján lehetséges. E precíz munkához szükséges eszközök a legnagyobb sajnálatomra nem állnak rendelkezésemre. Ezek hiányában csupán a külső és belső tünetek adnak né-A feketekörmi mi eligazítást. A könnyebb érthetőség kedvéért megkísérlem ezeket okfejtéssel ismertetni és érzékeltetni: Miként feljebb már említettem a beteg méhek jellegzetes tünete a rühösödés, vakaródzás. Társadalmunk idősebb generációja (hetven évesektől felfelé] bizonyára emlékszik még az első világháború végén a hadlszolgálatos lovaknál fellépett és az emberre is átterjedt népbetegséggé fajult rüh-járványra. Ezt a förtelmes betegséget a rüh-atka okozta és terjesztette. Egy egyszeri érintkezés is elegendő volt, hogy pl. kézfogás, vagy egy fertőzött tárgy érintése után a fertőzés tovább terjedjen. Leggyakrabban az ember kézfején, az ujjak között és egyéb hajlatokban a csillapíthatatlan viszketés jellegzetes tünetével. Úgy az embernél, mint az állatoknál szerencsére elég könnyű — de kellemetlen — volt a gyógykezelés, kátrányvegyületes rühkenőccsel. Maga a fetekór a fentebb említett jellegzetes tünetei miatt szabad szemmel majdnem csalhatatlanul felismerhető. Megfigyelésem szerint a méheknél nem a hajlatokban képződik és nem onnan terjed, hanem az elszíneződés! folyamat a méhek kitin-felületeire, így pl. a potroh felületére Is kiterjed. Varasodás a feketekóros állapot miatt nem fedezhető fel, holott a kitin-burok maga a beteg. (?) így feltételezhetően az ártalom befelé hat és nyilván az idegrendszert támadja meg. Erre utalnak a reszketéses megnyilvánulások is. A másik perbefogható faktor az ugyancsak viszketéssel járó tipikus bőrbetegség, a gombás kórokozóktól származó n. n. gombás bőrbetegség. Elterjedése folytán ma népbetegségnek számít. A tudomány eddig 160 specifikus fajtáját ismeri. A borgomba-tenyészet kialakulásához és szaporodásához, elsősorban a párás, fülledt légköri viszonyok a kedvezőek. Droguista szakképzettségem, tehát a drogua és vegyszerismereteim birtokában, negyven év óta végzek kedvtelésből gyógyszerkutató munkát. A hosszú kísérleti idő után, ma már rendelkezem a gombás bőrbetegségek eredményes gyógyszerével. Ez azonban csak emberi vagy állati vonatkozásban kikísérletezett. Földünk élővilágára az egységes sejtrendszer a jellemző. E tényből magától értetődően következik, hogy a kórokozók hatásmechanizmusát, kórokozói tényezőit, valamint az egyedek reakcióit és az alkalmazott gyógyszerek hatását kölcsönös értékes tapasztalatokkal tudjuk megfigyelni, úgy embernél, mint állatnál. Ebből a látszólag egyszerű feltevésből kiindulva, megkísérlem az emberi kóreseteknél bevált gyógyszert a feketekórban szenvedő méhcsaládjaimnál kísérletképpen alkalmazni. Teszem ezt abban a reményben, hogy az emberhez hasonlóan a méheknél is tökéletes eredményt tudok elérni. Ha kísérleteim eredményeit a feketekór leküzdése elleni harcban siker koronázza, szívesen adok e lap hasábjain a méhésztársaknak tájékoztatót. Abban a feltevésben, hofy a méhek feketekor megbetegedései azonosak a méhek gombás kitinbetegségével, megerősített az a megfigyelés, hogy a fékeiékor, főleg az alsókijárós kap* ■ árak családjánál lépett fel és vált súlyossá, amit a párásabb kaptár-légterének kell tulajdonítanunk. Az idei nyár párás, fülledt, melege, különösen kedvező táptalajt biztosit az emberi bőrgombás betegségeknek. A nyári meleg beálltával a2 alsó röpnyílásos kaptáraimnál huzatmentes levegőcserét biztosítottam. Erről csak annyit tudok mondani, hogy jónak bizonyult, de nem szüntette meg a minden bizonnyal fertőzéses feketekórt. Figyelmet érdemlő, hogy Tapolcán azok a méhészetek, amelyek virágkertészet közelében vannak, sokkal súlyosabb fertőzést mutatnak, mint a távolabb esők. Ennek okát abban látom, hogy a kertészet hetenként poroz, permetez különféle vegyszerekkel. A szertelen vegyszeres gazdálkodás a méhészeteinknél, méhcsaládjainkban is megbonthatja a biológiai egyensúlyt. Az élő világ ama tagjai, amelyek kénytelenek elszenvedni a vegyszerek káros hatását, átvészelve is fogékonyabbak lesznek minden egyéb károsodással szemben. A méhek feketekóros megbetegedéseinél ezért arra is gondolok, hogy egyes növényvédő szerek — ha nem is vészesen —, de károsan hathatnak a méhek testfelületére és ezzel is gyengíthetik a kitinkéreg immunológiai aktivitását, (védekező, elhárító, készségét). Tudjuk jól, hogy az élő szervezet és ugyanúgy az egyes sejtek, sejtcsoportok egyidőben kétirányú védekező tevékenységet kifejteni képtelenek. Feltevésem helytállását azzal is' igazoltnak látom, hogy a feketekór elterjedése a méhcsaládok beindulásával egyidőben jelentkezett. Az Egészségügyi Világszervezet igen mélyreható ökológiai vizsgálattal igyekszik az emberiség számára nagy veszélyt jelentő levegőszennyeződés problémáját megoldani. Kettős értékük folytán az emberiség védelme lényegében méhcsaládjaink védelme is. Ha a feketekór kísérleteseit is kitinbetegségnek bizonyul, akkor sem az antibiotikumok, sem egyéb belső gyógyszerek gyógyulásra nem alkalmazhatók. A bőrfelület betegségeinek gyógyítására csakis jól tapadó poranyag lehet a goinbaölő gyógyszer, ami különösen a méhek szervezetére teljesen ártalmatlan. Például ráf óvással alkalmazott poranyag, könnyen eljuthat az álcák táptejébe, ami az álcák életére és jövőjére egyaránt nem lehet közömbös. Ezért szerintem a befúvásos gyógyszeres kezelés elsősorban is a lépekről lesöpört méheken végzendők. MOHOS KAROLY
