Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-09-02 / 35. szám

* 1972. szeptember 2. SZABAD FÖLDMŰVES 9 Gyógy iskola rA szovjet gyermekek egészségéről 80 ezer gyermekorvos gondoskodik. A 'fffirom éven aluli gyermekek negye'dévenkéni a két éven aluliak legal'ább évente kétszer részesülnek orvosi vizsgalatban. Mielőtt a gyermek iskolába megy, védőoltást kap. Aztán az iskolaorvos gondoskodik egészségéről. Évente egyszer tüzetesen megvizsgál minden iskolást. Ha a vizsgálatkor megálla­pítja, hogy a gyermek gyógykezelésre szorul, szakorvoshoz, szanatóriumba, vagy az úgynevezett erdei iskolába küldi. A Moszkva környéki 5. számú erdei iskoláról szól az alábbi rövidített riport. * Erdei iskola ... Moszkvától tizen­nyolc kilométerre, a tuberkulózisra hajlamos gyermekek tanulnak itt. A fő gyógyító tényező maga a természet és a tiszta levegő. Naponta öt, sőt hét órát is kitesz a háromszori sétájuk. Novembertől júniusig az erdei isko­lában laknak a gyermekek. Ha szük­séges, itt maradhat a gyermek továb­bi gyógykezelésre. De az ilyen esetek ritkák. Az egész idő alatt a normális tanterv szerint tanulnak/ a gyerme­kek, akárcsak kortársaik a falvakon és városokban. Az iskolában, amelyet meglátogat­tam, száz gyermek van. A fiatalabbak hét, az Idősebbek tízévesek. Negyven­öt ember gondoskodik róluk: 12 ta­nító és nevelő, orvos, négy szakács, négy ápolónő és éjjeli ügyeletes. Négy osztály működik itt, és mind­egyiket egy tanító és két nevelő ve­zeti. Bérük 25 százalékkal nagyobb, mint a normális iskolákban. ... Reggel hatkor érkeztem. Beval­lom, azt vártam, hogy nyápic, kevés­bé mozgékony gyermekeket látok majd. Ámde vidám gyermekek futot­tak el mellettem. Megmosakodtak. Aztán tízperces torna következett, majd a gyerekek erdei sétára indul­tak. Csaknem egy órán át játszadoz­tak és etették a madarakat. A nevelő­­nő a fákról, az erdei vadakról és ma­darakról mesélt nekik. Amikor ked­vükre kifutkározták magukat, regge­lizni mentek. Az orvosok erősítő kosz­­tot írtak nekik elő, magam is nehe­zen fogyasztanék el olyan adagot: virslit körítéssel, lágytojást, szendvi­cset és kakaót. Kilenc órakor kezdődik a tanítás. Az elsősök tantermében csaknem já­tékszerű a bútorzat. A tábla alacso­nyan függ. A napsugár ráesik Tánya Nyikolajeva ábécés könyvére. A kis­lány a könyvbe néz meredten és el­gondolkozik. Tánya szépen fejlődött, és egészsé­gesnek látszott. Szüleinek eszébe se jutott, hogy kislányuk beteg lehet. Az orvosi vizsgálatkor mégis kezdődő tü­dőbajt állapítottak meg. A tüdőbeteg­gondozó nyomban az erdei iskolába küldte őt. Most a tanítók és orvosok arra ügyelnek, hogy jól tanuljon, ne erőltesse túl magát és megszilárdítsa egészségét. Két tanítási óra után ímindegyik 40 percig tart) tízórait —■ narancsot — kapnak a gyerekek. A további mű­sor az évszak szerint alakul. Télen szánkót, korcsolyát és sílécet, nyá ron labdát, úszóövet kapnak a gyere­kek. — Növendékeink hét hónap alatt rendszerint három és fél—négy kilót híznak — mondja Ivan Muravjev, az iskola igazgatója. — A normális, egészséges gyermek a városban ha­sonló idő alatt legfeljebb két kilót gyarapszik súlyban. A mi iskolatípu­sunknak még egy sajátos vonása van. Mielőtt a gyermekek hozzánk kerül­nek, gyakran betegek, hamar elfárad­nak, és ezzel függ össze a tananyag gyenge ismerete is. Ezért nemcsak gyógyítanunk keil a gyermekeket, ha­nem az ismeretekben is be kell hoz­nunk a lemaradást. Az esetek többsé­gében ez sikerül is. Rendszeresen le­velezünk a szülőkkel, tanítókkal, va­lamint az iskolaorvosokkal, és így tudjuk, hogy azok a gyerekek, akik nálunk voltak s hazatértek, sokkal jobban tamilnak, mint korábban. Az utolsó óra minden osztályban olvasás. Ezt az órát télen is nyitott teraszon tartják meg. A kisgyermekek erre az órára gondosan felöltöznek. Nyilvánvaló, hogy minden gyermek nem képes negyven percen át nyugod­tan hallgatni... Felkeltette azonban érdeklődésünket egy fiú, aki szokat­lanul mereven ült, ha nem is túl nyu­godtan. — Mi a baja? — kérdeztem Murav­­jevot. Az Igazgató elmondta Kolja Szem­­jonov élettörténetét. Születésétől hát­gerinc-tuberkulózisban szenvedett. Hét éven át feküdt mozdulatlanul a kór­házban. Azon a napon, amikor Kolja ezernyi kortársa először ment iskolá­ba, megjelent az ágyánál egy tanító, és az ágyra egy kis iskolatáblát sze­reltek. Kilencéves volt, amikor a fe­hérköpenyes emberek megtanították járni. Csodálkozott rajta, örült és szé­gyenkezett, el-elesett, felállt és újra elindult... Először életében itt lá­tott közelről erdőt és füvet. Ma a padban ül. Az a fiú, akinek megmentették gyerekkorát. Az erdei iskolában ez az utolsó év, amikor Kolja fűzőt visel. Nézem az osztálykönyvet — csupa egyes, maga­viseletén kívül (minél jobban erőre kap, annál többet csintalankodik — ez a felépülés legjobb jele). Aztán az ebéd következik: előétel, ukrán borscs, bifsztek, kompót, süte­mény. Ebéd után kétórás alvás a sza­bad levegőn. Az ágyak a verandán sorakoznak, a gyermekek hálózsák­ban alszanak. Utána egy pohár tejet és süteményt kapnak, majd újra ta­nulás, a házi feladatok elkészítése van soron. Ebben a nevelönők segíte­nek nekik. Ha megírták a leckét, mindnyájan sétálni mennek, és egy СШАС1 >Уг óra múlva vacsorát kapnak: halat, kenyeret, vajat, teát. Lefekvés előtt a lányok hímeznek, varrnak, vagy éneket tanulnak, a fiúk játékot bar­kácsolnak, esetleg komoly sakkcsatá­kat vívnak. Ilyen egy szokásos iskolai nap. Va­sárnap filmet vetítenek a gyermekek­nek, vagy kirándulni viszik őket.. Az iskolában folyó tanítás és nevelés, a napi ötszörös kiadós étkezés, fiziko­terápia, gyógyítás, röntgen, ellenőrzés és egébz napi orvosi felügyelet — mindez több mint 150 ezer rubeljébe kerül az államnak. A szülők nem fi­zetnek semmit. Visszatértem Moszkvába, és felhív­tam a Művelődésügyi Minisztériumot, hogy megtudjam, mennyi erdei iskola épül fel a legközelebbi években. Azt válaszolták, hogy egy sem. El­lenkezőleg, néhány ilyen iskolát be­zárnak, mert egyre kevesebb a tébé­­cés megbetegedés. Az utóbbi öt évben már félszáz erdei iskolát alakítottunk át szanatóriummá és üdülővé. Alekszandr Nadzsarov, az APN munkatársa A malac és az egér Irta: BUDAI JÓZSEF Valamikor régen meglátta az egér a réten kószáló malacot. Rácincogott: — Jó napot, rokon! Mit keresel erre? A malac felhorkant: — Miért volnék én rokonod? Nem vagyok én cincoqó, én a malac va­gyok. — Mégis rokon vagy. mert olyan hegyes az orrod, mint az egereké. Csak nagyobb vagy, mint mi. Erre a malac mérges lett, felröffent és nekiszaladt az egérnek: — Majd adok én neked csúfot űzni belőlem' Igen ám, de Cinci nem várta meg, hogy összenyomja a dühös malac, zsupsz. máris bent volt egy lyukban. Az egér kidugva felét, tovább cin­­cogta a rokonságai, S a malac megint nekirontott, az egér eltűnt, de most bai történt. A malac orra egy földalatti kőbe ütő­dön, de olyan erővel, hogy a vége helapult. Sivitott a malac, hazaszaladt, s amint begyógyult az orra, újra ment a mezőre, hogy megbosszulja az ege­ret ... Azóta tompa a malacok orra, és még ma is turkálna k,hoqy megfizes­senek a csúfolódó egérnek. 'H'áp-fiap-fia’p, KSp=fi3p=KSp! Kacsa-Hívó szóra Kacsa csapaí inäul 'úszk'álni a 'fóra. Legelöl íotyaKos öreg ruca tíakfaf. Rendfartó vezére mindig a csapatnak. Hap-liap-liap.,, iff a tó, se parija, se széle, fiap'-fiap'-fiáp .;. szällanak liűs, fiszfa vizére! A családi ünnepekről A szocialista társadalomban a csa­ládi jellegű ünnepek — a névadás, házasságkötés, vagy a polgári teme­tés — új formákat öltenek, azonban niindenekfelett az ember bennsőséges hangulatához, érzelmi világához kí­vánnak közeledni, illetve arra igye­keznek hatni. Tehát a társadalom számára, s azon túlmenően számunk­ra sem mindegy, hogy a családi ün­nepek milyen formában, milyen kö­rülmények között és milyen színvo­nalon történnek. A családi ünnepeket a nemzeti bi­zottságok polgári ügyekkel foglalko­zó testületéi szervezik, irányitják, el­térve a múlttól, amikor az anyakönyv­vezető egyedül, szinte magára ha­­gyottan végezte ezt a munkát. Azon­kívül sok helyen bekapcsolódnak a munkahelyek, tömegszervezetek és in­tézmények is. Az intézmények alatt főként az Iskolákat értjük, s Így a közös együttműködés eredménye, hatása nem maradhat el. A színvonal biztosítékának egyik alapfeltétele, hogy a szertartás le­bonyolításával olyan személyt bíz­zunk meg, akinek megvan az elméleti és gyakorlati felkészültsége, emberi magatartása, szilárd világnézete és adottsága arra, hogy ünnepélyes, bennsőséges hangulatot tudjon te­remteni. Nem választottak rosszul azok a nemzeti bizottságok, amelyek népművelési gyakorlattal rendelkező, jól felkészült és tapasztalt pedagógu­sokat bíztak meg e nemes feladattal. További feltétel a korszerűen beren­dezett, családias hangulatot árasztó terem,, a világítás, a szép zene és a gondosan előkészített műsor. i Legutóbb 'Rimavská Seč-eh (Rima­­szécsen) Sárika és András házasság­­kötésének alkalmából tapasztaltuk, hogy a hnb tanácsa és a polgári ügyek testületé komolyan veszi fel­adatát. Megelégedéssel tapasztaltuk, hogy a közreműködők, az ünnepélyes szertartást végző Ivanics István pe­dagógus, Gál Gvuláné anyakönyvveze­tő, valamint a műsorban szereplő pionír-kórus komolyan felkészültek, tudásuk legjavát nyújtva. Sárika és András — a boldogító „IGEN!“ kimondása után Fotó: Rusznyákné, Rím. Ser: Végül: a rimaszécsi példa buzdított arra, hogy röviden szóljunk a családi jellegű ünnepségekről. Hiszen a csa­ládi ünnepek szervezése, irányítása mindenképpen megtisztelő feladat. Y. D. Komputer öltözteti a nőket « . . . Egy • kölni Űruházbán komputer ad tanácsol a nőknek, hogy milyen ruhát válgsszanak. Ezzel a ruházati iparba is bevonult a kompjúter. Ruhaipart szakemberek ugyanis megállapították, hogy a legtöbb nő nem ismeri saját ízléstípusát ,és ezért gyakran olyan ruhát vásárol, amelyben aztán nem érzi jól magát. Ezen segít az áruház kompjútere. Előzőleg egy kutatócsoport ' megállapította, hogy a nők 18 különböző ízléscsoportba oszthatók és ezt • tekintetbe véve kérdőíveket dolgoztak ki a vevők számára. Ezen ilyen kérdések is szerepelnek: melyik tetszik legjobban az ábrázolt szobaberen­dezések, klnféle terítékek, férfifotók közül. A választ a kérdőíven ke­reszttel kell megjelölni. Miután a vásárló a kérdőívet kitölti, az adatokat komputerbe táplálják. A számítógép néhány pillanat múlva közli a szóban forgó nő ízléstípusát, és így a vevő már könnyen választhat ízlésnek meg­jelelő ruhát. ERESZTREJTYÉNY ——— шеткшчвжвЕяаш?ягетевЕ A TUDOMÁNY VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze. 10. Komponis­ta. 11. Szájvíz-már­ka. 12. Pusztít, zsákmányol. 13. Férje. 14. Moha­medán pap. 15. Dal. 16. D. Y. 17. Meg­szégyenít. 18. Égé­si termék 20. Po­zitív töltésű elek­tród. 21. Borfajta. 22............. Lescaut. 24. Viharos északi szél a dalmát par­tokon. 25. Nem az. 26. Megtéveszt va­lakit. 27. Játékve­zető. 28. India ré­sze. 29. Fűtőanyag (ford.). 30. Éle. 31. Európai főváros német neve. 32. Kettős betű (ford.) 33. Nőt név. 34. Testgyakorlat. 35. Induló. 36. Színül­tig. 37. Erre a hely­re. 39. Fegyverét használja. 40. Hó­hér. 41. Azonosak. 42. Veni, _____ vici. 43. Keresménye. 44. Űt Rómában. 45. Madrid része. 46. Nagyobb kirándulás. 47. Vadregé­­nyes. 48. Dátum rag. 49. Fere iker­szava. 50. Bő. 51. Város Magyaror­szágon. 52. Kis Ágnes. FÜGGŐLEGES: 1..........János, ismert magyar daljáték. 5. Vad, dühös. 6. 4. Vándor pásztor. 5. Vad, dühös. 6. Lim ikerszava. 7. Hangtalan jel. 8. Ki csehül. 9. Sportoló. 10. Az idézet má­sodik része. 14. Hiányos női név. 15. Ibsen ismert színdarabja. 17. Kevert nóta. 18. Az elszáradt növényszárt nevezik így. 19. Sír. 20. Ernyősvirágú növény (é. h.). 21..........Ferenc, ma­gyar író. 23. A hím 16. 24. Apaállat. 25. Lendület. 27. Fűszer. 28. Mutató­szó. 30. Amivel merítenek. 31. Labda­játék. 33. Női név. 34. Kugli. 35. Nem egészen meddő. 36. Göngyölegsúly. 38. A vadászat istennője. 40. Régebbi me­zőgazdasági munkás .41. Német név­elő. 43. Fedő. 44. Jókedvű. 46. Bizal­mas megszólítás. 47. Fürdő alkalma­tosság. 49. A múlt idő jele. 50. Álló­víz. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 10. számú sorok megfejtése. • К < f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents