Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-26 / 34. szám

Csökkentik a juhállományt A komárnoi (komáromi) já­rásban több szövetkezet ren­delkezik olyan mezőgazdasági területekkel, amelyek egyéb célra nem alkalmasak, viszont megél rajta a juh, amely igény­telen állat. De van olyan szövet­kezet is, amely nem rendelke­zik megfelelő legelővel és en­nek következtében kénytelen az állatokat szálastakarmány­­nyal etetni, ami éppen nem ol­csó dolog. Ezek közé tartozik a Marcelovái (Marcélházai) Efsz is. érintette ez az intézkedés a juh­tenyésztéssel foglalkozó efsz­­eket és tenyésztőket, mert a felvásárolt gyapjúért jóval ke­vesebbet kaptak, mint az előző évben. A marcelovái szövetkezet pél­dául 51 métermázsa gyapjú ter­melését határozta el, ami pénz­összegben 561 ezen koronának felel meg. Annak ellenére, hogy a gyapjútermelés elő­irányzott tervét 6,34 métermá­zsával túlteljesítették, a pénz­ügyi tervben 61 ezer koronával lemaradtak. A lemaradást az Idézte elő, hogy amíg a múlt évben egy métermázsa gyapjú­ért Í13 koronát kaptak, ez év­ben csupán 87 korona 70 fil­lért. Ez abból adódik, hogy a jelenlegi felvásárlási rendszer szerint a gyapjú hosszának legalább hat centiméteresnek kell lennie, márpedig ezt a hosszúságot csak abban az esetben lehet elérni, ha az ál­latokat rendszeresen szemesta-Eegutóbbi látogatásom során Szabó János zootechnikussal beszélgettünk a juhállomány sorsáról, mert komolyan fog­lalkoznak azzal' a gondolattal, hogy a jelenlegi 1200 darabból álló állományt a felére csök­kentik és ezzel szemben az .anyasertés állományt növelik. Igen furdalt a kíváncsiság, va­jon mi váltotta ki a vezetőség­ben ezt az elhatározást, mert eddig úgy tudtam, hogy a ju­hok tartása kifizetődő. A be­szélgetés során aztán fény de­rült bizonyos dolgokra. Mégpe­dig arra, hogy hiba van a gyapjú felvásárlása körül. Ed­dig ugyanis a gyapjú minősé­gét értékelték a felvásárló szervek, ez évben pedig a gyapjú hossza volt a döntő. Természetesen kellemetlenül Legel a nyáj... (A szerző felvétele) karmánnyal etetik s csupán gyapjútermelésre állítják be. Abban az esetben, ha egyéb hasznosságot — sajttermelés, kisbárányok eladása — kíván­nak tőlük, aligha tudják elérni a felvásárló által kívánt gyap­júhosszúságot. Szabó elvtárs szerint az utób­bi időben sok probléma van a gyapjú felvásárlása körül, ami arra enged következtetni, hogy vagy a felvásárló van jól kiok­tatva, vagy a termelőt károsít­ják meg. A marcelovái szövetkezet me­rino juhokat tenyészt. A jelen­legi állomány egészen fiatal, ami a gyapjútermelés szem­pontjából előnyös. Az állomány­ról Marcinkó Zoltán és Pém Imre gondoskodnak. Mindket­ten becsületes munkát végez­nek, amit az eddigi eredmé­nyek is fgazolnak. Nem rajtuk múlott, hogy nem sikerült tel­jesíteni az előirányzott pénz­ügyi tervet. Amennyiben a gyapjú felvá­sárlás szakaszán nem orvosol­ják a jelenlegi problémát, ak­kor számos szövetkezet csök­kenti jelenlegi állományát, már­pedig ez népgazdaságunknak kárára lenne. ANDRISÉIN JÓZSEF, Komárno (Komárom) , «$> ♦♦♦ •*« «+« »j* »3» *3* »3* »3« ♦$* »3* «$* ♦$* «$* •$» *** *** «J* «$♦ »3* *** *** *** *t* «J* *** «3* *** »3« ♦$ täžruÁM t A baromfitenyésztőnek gondot okoz az öreg tyúkok vedlése. Készülődik az új te­­nyészállomány kiválasztására, mivel az új tenyésztési év kez­dete már közeledik. Az öreg tyúkok közül csak azokat hagy­juk meg a következő tenyész­tési évadra, amelyek a legjobb tojáshozamot adták. Idejében gondoskodunk B- vagy C-tenyé­­szetből származó kakasokról. Nem feledkezünk meg a tyúk­állomány tbc és más betegsé­gekkel szembeni vizsgálatáról (puloris). О A kacsátenyésztő ebben az időszakban ugyancsak elő­készíti a tenyeszállományt. A fiatal kacsák kiválasztását azok külemi jelei, valamint szüleik termelékenysége alapján végez­zük el. Kiadós takarmányozás­ban részesítjük őket, mert szep­temberben rendszerint vedle­­nek. A A lúdtenyésztő szintén a tenyészanyag kiválasztásával van elfoglalva, hogy nemsokára összeállíthassa a tenyészállo­­mányt. Amennyiben már szük­ségesnek látszik, úgy idejében fajtán belüli gúnárt szerez be távoli vérvonalból. Ezt még a ludak porosodását megelőző időszakban kell megtenni. ■ A liázinyúltenyésztő a be­­telelés előtti időszak kezdetén áll. Elvégzi a növendéknyulak tenyésztésbe-választását, vala­mint a nyúlház alapos tisztítá­sát. Az összes ketrecet kime­szeli és az egész berendezést és felszerelést fertőtleníti. Kez­dődik az úgynevezett téli ta­karmányozásra történő fokoza­tos áttérés. A zöldtakarmány beszerzésének lehetőségei csök­kennek, ezért előnyös ebben az időszakban kellő mennyiségű takarmánykelt termelni, amely száron hagyható enyhébb téli időben is és teljes mértékben pótolja a hiányzó zöldtakar­mányt. ■Ar A kecsketenyésztő fontos tenyésztési időszakhoz érkezett. Kezdődik a kecskék üdzekedé­­se és pároztatása. A tenyésztési célokat szolgáló bakokat a tu­lajdonos erre jól előkészíti. Mindenekelőtt állategészségügyi vizsgálatnak veti alá a bakokat szaporodóképességük és álta­lános egészségi állapotuk te­kintetében. Továbbtenyésztésre csakis kiváló termelékenységű szülőktől származó utódokat használjunk. Ügyelni kell arra, nehogy nyolc hónaposnál fia­talabb növendékkecske pároz­­tatására kerüljön sor (ez leg­hamarabb a kilencedik hónap­ban ajánlatos). Legelőhiány esetén a kerti zöldséghulladé­kot kell takarmányozásra fel­használni. © A galambtenyésztő a te­nyésztésbe történő egyedek ki­választása után igyekszik azo­kat nemek szerint különválasz­tani és januárig így hagyja őket. Szeptemberben kiállításra készíti elő a galambokat. A te­nyésztő úgynevezett ketrec­­dresszűrának veti' alá a kivá­lasztott egyedeket. Fontos ugyanis, hogy a galamb meg­szokja a kis ketreceket és a ki­állításon valamint a bírálat fo­lyamán a lehető legjobb test­tartást mutassa. Ebben a hó­napban a galambok zöme ved­lik. Nem szabad ezért az ete­tőkből hiányoznia a toll növe­kedését serkentő ásványi anya­goknak. Takarmányozásra kü­lönféle szemestakarmányok ke­verékét használjuk. © Az egzotikus madarak te­nyésztője a téli elszállásoláshoz szükséges berendezést készíti elő, mivel az éjszakák már hű­vösek és hosszabbak. Ezért szeptember végefelé az érzéke­nyebb apró madarakat a volier­­ből átköltözteti a téli szállás­ra. Tekintettel arra, hogy ebben a hónapban az egzotikus ma­darak is vedlettek, javítani kell napi takarmányadagjukat. Na­ponta néhányszor tiszta vizet öntünk az itatóba és étrend­jükben meghagyjuk a reszelt sárgarépás főtt tojást. □ A nemes . kanárimadarak tenyésztője még mindig megfi­gyelés alatt tartja, ellenőrzi a röpteíöben lévő fiatal hímeket, hogy besorolhassa őket az „énekiskolába“. A fiatal hímek iskolázását (egyedenkénti kü­lön elhelyezéssel) aszerint kezdjük meg, hogy milyen dá­tumra tűzték ki a kanárimada­rak énekversenyét. Amennyiben decemberben zajlik le a ver­seny, úgy hamarább kell meg­kezdeni az „énekiskolában" a munkát, hogy a madarak tel­jesítménycsúcsukat a verseny idejére érjék el. A legtöbb esetben azonban csak október folyamán soroljuk a fiatal ka­nárikat az „énekiskolába“. —ar—-— /r-A halászat fejlesztése A Zemplínska Šírava az el­múlt évek során jó éghajlati adottságaival és természeti szépségével nemcsak hogy Ke­­let-Szlovákia leglátogatottabb nyári üdülési központjává, de legnagyobb halgazdasági köz­pontjává is fejlődött. A stupa­­vai Állami Halgazdaság micha­­lovcei részlegének dolgozói a nagykiterjedésű tavakat külön­böző halfajtákkal telepítették be és ma már egész „Kelet- Szlovákiát ellátják hallal, sőt még České Budöjovicére és Ostravára is szállítanak. Az ál­lami halgazdaság szóbanforgó részlege idén 2Ö0 mázsa halat ad át a közellátásnak a leg­­ízletesebb halfajtákból. Bár a šíravai tavakon már májustól megkezdődött a halá­szati Idény, a sporthorgászok fő szenzonja azonban július kö­zepétől szeptember végéig tart. Nemhiába mondják, hogy eb­ben az időszakban a šíravai ta­vak világa a halászok paradi­csoma. Ez így igaz', mert nem véletlen, hogy a sporthorgá­szok még 15—20 kilós pon­tyot és csukát Is fognak itt. A nyári időszakban az ország csaknem fninden tájáról jönnek ide sporthorgászok, sőt még külföldről is. A halgazdaság vezetője el­mondotta még, hogy az Idény­re jól felkészültek s az ideér­kező halászok, akik eljönnek szerencsét próbálni, a legna­gyobb megelégedéssel lehetnek. ségben 80 millió korona ráfor­dítással egy millió kacsa ré­szére korszerű farmot építe­nek. Az építkezési tervet a bra­­tislavai Hydrokonzult nemzeti vállalat készítette és az épít­kezési munkálatokat a prešovi mezőgazdasági építkezési vál­lalat valósítja meg. Az üzeme­lés mellékfoglalkozásként ki­terjed a libatenyésztésre Is. Ők látják majd el az összes kör­a Zemplínska Šíraván Ladislav Holý mérnök a gaz­daság Igazgatója nem titkolta, hogy az idei év a halgazdaság­ra nagyon kedvező, ami az aránylag száraz télnek és a száraz tavasznak köszönhető. Nem emelkedett a víz szintje, mint az elmúlt években, úgy hogy az egyes csekélyebb part­széleken a tavak befüvesedtek és így először fordult náluk elő, hogy betelepítés után ter­mészetes ívás zajlott le, ami a halmennyiség növekedését se­gíti elő. A michalovcei részleg komoly tervekkel néz a jövő elébe. Rö­videsen megkezdik a halgazda­ság bővítését, amelyet nagy­üzemi baromfitenyésztéssel kap­csolnak egybe. Iňačovce köz­nyező szocialista mezőgazda­­sági üzemeket baromfival. A baromfifarmot a legkorszerűbb keltetűberendegésekkel látják el. 1974-ben a 400 hektáros ta­von megkezdik a halastó épí­tését; amelyen kacsatenyész­téssel Is kívánnak foglalkozni, és így mintegy 700 hektárnyi új halastavat telepítenek be a legkeresettebb halfajtákkal. A České Budejovlcében működő halfeldolgozó üzem pedig a ha­lastó szomszédságában felépít egy kisebb halfeldolgozó fiók­üzemet, amely lehetővé teszi, hogy a baromfihúson kívül kü­lönböző Italféleségekkel — ami­ből jelenleg bizony nincsen elég — ellátják Kelet-Szlová­­kiát. —illés— Két ülésszak A közelmúltban a FAO két halászati tanácsadó testületé tartotta szokásos ülésszakát, az évenként tanácskozó Halászati Bizottság és a minden két évben ülésező Európai Belvízi Halá­szati Tanácsadó Bizottság. Az előbi az efész világ halászati kérdéseivel foglalkozik, míg az utóbbi az Európában folyó bel­vízi halászat fóruma. A Halászati bizottság április 6-án ült össze és 13-án zárta hetedik ülésszakát. A megelőző ülésszak javaslatának megfele­lően a Bizottság első ízben ülé­sezett nyílt formában, ami azt jelenti, hogy a korábban 34 FAO tagállam képviselőiből ál­ló testülethez újabb 44 állam csatlakozott és további négy — közöttük a Szovjetunió is — megfigyelőkkel képviseltette magát. Mint a halászat legszélesebb körű nemzetközi fóruma, első­sorban a tengerek halászatával foglalkozik. A tárgyalások fo­lyamán nyilvánvalóvá vált, hogy mind nagyobb szükség van a nemzetközi együttműkö­désre a tengerek halállományá­nak racionális kihasználása ér­dekében. Általános volt az a vélemény, hogy a halászati sta­tisztikák, állománybecslések stb. adják az ésszerű kihaszná­lás alapját és hogy ezek be­szerzéséhez az összes regioná­lis halászati szervezetekkel és a nem FAO-tagállamokkal való szoros együttműködés is szük­séges. A Szovjetunió küldötte felszólalásában utalva ezekre, biztosította a FAO-t országa együttműködési készségéről. A FAO középtávú (1972—77) halászati tervének megvitatása során ugyanis a FAO különböző irányú halászati feladatainak fontossági sorrendjét kellett megállapítani. A téma igen nagy érdeklődést váltott ki, és a felszólalók nagy része hang­súlyozta a belvízi halászat fon­tosságát. Küldöttségünk hozzá­szólásában kifejtette, hogy a belvízi halászat fejlesztése el­sősorban a tengerparttal nem rendelkező fejlődő országok számára jelent nagy segítséget az állati fehérjeszükséglet ki­elégítéséhez. Ugyanakkor a szükséges fejlesztés megköve­teli a belvízi halászati szakem­berek képzését is. Az afrikai fejlődő országok nagy része ha­sonló véleményen volt és így az ülésszakról készült jelentésben a belvízi halászat igen előkelő rangsorolást kapott. Meg kell említenünk az ülés­szak vendég-szónokának, Mr. L. C. Evansnak, a Rekonstrukciós és Fejlesztési Nemzetközi Bank Mezőgazdasági Projektek Osztá­lya igazgatójának felszólalá­sát is. Ebben iesmertette a Bank mezőgazdasággal kapcso­latos tevékenységét, és felhívta a figyelmet arra, hogy a mező­­gazdasági fejlesztésre adott kölcsönöknek a halászat csak 1 %-át igényelte. Az utóbbi években ez az arány emelke­dett, de még mindig nagyon alacsony, mondotta Mr. Evans. XXX Az E1FAC hetedik ülésszakát Amsterdamban tartották április 24. és 29. között. Az ülésszak­kal kapcsolatban, de azt meg­előzően április 20—22. között rendezték meg a halbetegségek szimpóziumát. Az ülésszak megnyitása után az egyes országok beszámolóit hallgatta meg a Bizottság, majd három albizottságra oszolva folytatta tanácskozását. Az egyes számú albizottság té­maköre a halászati biológia és az igazgatás volt. Ezen belül megvitatásra került a halászat gazdasági értékelése, az angol­na fogásának módszerei, a nagy vízterületek halállományának becslése és a fehérhalak kor­meghatározása. Minthogy Ma­gyarországon az angolna bete­lepítése nemrég kezdődött meg, az albizottság egyöntetű véle­ménye az volt, hogy ez kivéte­les lehetőséget teremt az an­golna növekedésének és kor­meghatározásának tanulmányo­zására. Ezért 1973-ban két kül­földi szakember látogat -a hely­színre, és magyar szakemberek­kel együtt közös dolgozatát ké­szítenek a témában. A kettes számú albizottság­ban a haltenyésztés és a hal­betegségek kérdését tárgyalták. Az albizottság úgy döntött, hogy a már korábban tervezett kéthetes halszaporítási és iva­déknevelési bemutatót két al­kalommal fogják megtartani: 1973-ban az NSZK-ban és 1975- ben Magyarországon. A hármas számú albizottság a vízszennyezésekkel foglalko­zott. A Bizottság záróülésén a kö­vetkező ülésszak helyéül Skó­ciát jelölték ki. Dr. THURÄNSZKY ZOLTÁN Vasárnap. Éppen ebédel­jünk, amikor bevallottam feleségemnek, hogy reggel óta tervezem a délutáni hor­gászatot. Nem szólt egy szót sem, így tudtam, hogy csen­desen, de beleegyezett. Elmentem a kb. 30 hektá­ros Veľké Ol‘any-i (nagyja­­démesl) halastóhoz, ahol azon a napon mintegy 130— ISO horgász dobálta a csalit. Mind pontyoztak. Odamen­tem egy bratislavai horgász­hoz. — Akadt e már valami? — kérdeztem. — Még tegnap jöttem csa­ládostól, de ezidáig semmt — Es hogyan horgásznak itt? — Egyszerű a megoldás, leül, kezd horgászni, majd A horgászat is jön. az ellenőr és befizeti a 20 koronát. — Még akkor is, ha dél­után jön? — Ezeknek mindegy. Ott maradtam volna, ha meg nem kérdezem őt, mi­lyen az eredmény. * * # Horgásztársam azért nem szomorkodott. Elmondotta azt is, hogy úgy érzi magát, mintha sportkázna. Vagy nyer, vagy veszít. Azon a két napon veszített' 40 koro­nát. Mellette horgászott egy kb. 15 éves srác. Több „sze­rencséje" volt. Aznap reggel sportka? jött, és délután kettőkor már csomagolt. A szatyorjá­­ban vergődött vagy hat da­rab ponty, vagyis ponty ócs­ka, mert darabonkénti sú­lyuk nem volt több mini 15—25 dkg. A fiú aznap „nyert" de и Stupavai Álla? mi Horgászat N. V. veszített. Méghozzá sokat, mert az ilyen gyerekek kiszedik a kis pontyokat és elviszikť ezért a komoly horgász hiá­ba várja a nagyobb szeren­csét. A rendelet szerint az elvi­hető ponty legkisebb mérete 35 cm. Csodálkozom azon, hogy a Stupavai Állami Hor­gászat N. V csak a pénzt szedi, de nem ellenőrzi, hogy ki mit visz el. fis még valamit: ezen a vizen hor­gászjegy nélkül is lehet horgászni — ez megint csak törvényellenes cselekedet. Véleményem szerint egy ilyen állami szervezetnek duplán be kell tartani a tör­vényeket és rendeleteket. Krajosovics Ferdinánd, Galanta (Galánta)

Next

/
Thumbnails
Contents