Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-19 / 33. szám

N V ♦ ok faradságot, köriilte­* kintó szakmunkát, * a gyengébb liordású években aránylag nagy anyagi ráfordi tást igényel, mégis szép dolog, hasznos kedvtelés a méhészbe dés. Hasonlóképpen vélekedett négy évtizeddel ezelőtt BELLA­­BÄS IOZSEF is, amikor rövid töprengés utáu megvásárolta élete első méhcsaládját, s ezzel örökre eljegyezte magát az ap­ró. döiigicséló fullánkosokkal. Eleinte sokat kellétt tanul­nia, legtöbbször a saját kárán. A szakirodalom segítségével azonban hamarosan szert tett annyi tudományra, hogy nem kellett szégyenkeznie a kör: nyék méhészei előtt. Rövid idő alatt mintegy ötven családra növelte állományát. Sajnos, közbejött a vérontás, a háborü. Ezerkilencszáznegyvenötben az állománynak mintegy fele el­pusztult, a többi pedig erősen legyöngiilt. Volt mit csinálni, hogy újra a regi erős, termelő­­képes ccaládokká változzanak, sőt szaporodjanak. A kitartó munka meghozta gyümölcsét. — Voltak olyan évek, hogy közel száz Caolád méhein volt. A kert elég nagy, no meg a szőlőben is jól érezték magu­kat a szorgoskodó bogárkák. Sok gyümölcsfát ültettem, az udvarunk most is tele van dísz­növénnyel, virággal, de nem sajnáltam olykor a vadontennő mézelő virágú növényektől sem a helyet. A méhek meghálálták a sokrétű gondoskodást — mondta Bellabás bácsi. Így van rendjén! Józsi bácsi, a község egyik legidősebb és legelismertebb méhésze. 1932 óta a szövetke­zetben dolguzutt. Nemrég ün­nepelte 75. születésnapját, már mint a szövetkezet nyugdíjasa. A nagy kert tele gyümölcsfá­val, szőlővel. Kapálni, perme­tezni kell, s most, hogy gyak­ran esik, bizony vigyázni kell a szépnek mutatkozó termésre. Ottjártamkor épp a sárgaba­rack szedésével és szállításá­val volt életpárjával együtt el­foglalva. Sok apró-cseprő ten­nivaló akad a ház körül is. s bizony sok ez niár az ilyen szép kort megért embernek. — Elfáradtam, egy emberöltő nyomja a vállárnál. Szeretem a méheket, de már nem győzöm a munkát. Must 45 család me­liem van, de én gondozom a gyerekek niéheit is, ami továb­bi húsz család. Nem gyerekjá­ték ez már az én koromban Tudom, mikor mit kell csinálni, de nem futja az erőmből; pi­henni akarok. A közelmóltban egy hirdetést olvastam az egyik napilapban; egy idős méhész eladásra kí­nálja méheit. Tehát mégis igaz a hír. Bellabás József megválik szereteti jószágaitól. Rákény­szeríti az idő szava. Persze tel­jesen ő sem tud lemondani mindenről. Nem lehet egy le­gyintéssel eltörölni a múltat, a kedvtelést, a rajongást, néni lehet ezentúl karbatelt kézzel ülni a saját ültetési) gyümölcs­­iák terebélyes, árnyékot adó koronája alatt, s elfelejteni, hogy valamikor ezen az udva­ron, ebben a kertben a méhek rajai döugicséltek az édes nek­tárral teli virágkelyheken. Nem, ezt ű sem tudja elképzelni. A gyrekek méheit továbbra is gondjaiba fogadja, de ez már lényegében csak szórakozás lesz, nem munka. Igaza van Józsi bácsinak. Neki már pi­hennie kell, élvezni a boldo; öregséget, a nyugodtságot már megtette a magáét; ter­melt, épített, utódokat nevelt, akik most a nyomdokain jár­nak, s tovább viszik, gyarapít­ják a kapott tudást. így van ez rendjén! (kádek) t Az alsó és felső kijáró helyes válasza a következő: Közvetlen akác után a méhek az alsó röpnyílást teljes hosz­­szában ellepik és szárnyaikkal a kaptárból kifelé hajtják a vízpárás levegőt. A kaptár ki­járóban szellőztető 100—200 méh, nem volna képes a kap tár mikroklímáját a fizika hő­­törvényével ellentétes irányban megváltoztatni és azon meg­tartani. Ezért megfigyelhető, hogy a kaptár legfelső keretei­től a legalsóig a párologtató méhek egyöntetűen segítik szárnyrezgetéseikkel a lefelé irányuló légcserét. (Igen fur­csa helyzet, mert a nektárérle­lés ideje alatt hasonlít a hely­zet az olyan kéményhez, ame­lyen a levegő fentről áramlik befelé a tűzhely felé!) Ezt a légcserét legjobban úgy lehet ellenőrizni, ha a felső röpnyílás elé égő gyertya, vagy gyufa lángját helyezzük. Ilyen­kor láthatjuk, hogy a láng a kaptár* belseje felé elhajlik erősen, ami annak a bizonyíté­ka, hogy a méhek hőszabályzó rendszerüket a mindenkori kö­vetelménynek megfelelően tud­ják irányítani és működtetni. Ha erősebb hordás utáni na­pokban ujjainkat a legfelső röpnyílás elé tesszük, azt ta­pasztaljuk, hogy hűvös lég­áramlás igyekszik a kaptár bel­seje felé. Ebből azt is megál­lapíthatjuk, hogy igenis a felső röpnyílás nyitvatartására akkor is szükség -'Van, ha azon nem kifelé, hanem befelé áramlik a levegő. A felső nyílás a méhek számára a méz gyorsabb besű­rítéséhez, érleléséhez igen jó segítségnek bizonyul. De bizonyítja azt is, hogy a párás levegő áramlásának irá­nya lefelé uiézérlelés közben törvényszerű. Ugyanis a méz beérlelés is a legfelsőbb he­lyen kezdődik, különben a ma­gas páratartalmú levegő a nyi­tott és amúgy is vízdús méz­készletet mindaddig párával látná el, míg az áťíímló levegő­csere folyik. N. L. HELYREIGAZÍTÁS Felhívjuk kedves olvasóinkat, hogy a Szabad Földműves 1972. augusztus 5-i szakmellékleté­nek B. oldalán a „Kicsi a méz­hozam“ című cikkbe hiba csúszott. A cikk második be­kezdésének 10. sorában a mon­dat helyesen így hangzik; „Tizenötéves méhészkedése idején a méhek betegségét tanulmányozta“. Kérjük kedves olvasóink szí­ves elnézését. Szerkesztőség Amikor benyitok ján Iván, a Šafárikovo i (Tornaija) mé­­^ hészeti alapszervezet titkárának lakására, a házi­gazda éppen útra készül, s meri méhészoti ügyben, ki is hasz­nálom az alkalmat, hogy faggatódzzak egy kicsit. Megtudom, hogy az alapszervezet vasárnapi tagsági gyűlését készíti eló, amelyen ez alkalomból az anyaméhek kinevelésének problé­maköre kerül megvitatásra. — A főelőadást — mondja Iván elvtárs — Antal Zoltán regisztrált anyamélmevelő tartja. Ismert szakember, tavaly '.15(1 anyaméhet nevelt ki, ez előre garantálja előadása sikeréi. A Safárikovó-i alapszervezethez 34 község 444 méhésze tar­tozik, a méhállomány 4200 család. Am bármily szépek is ezek az adatok, Iván elvtárs elégedetlen; Időtöltésnek is jobb, mint a kocsma — Először is — mondja fejcsóválva — az idei mézhozam egyenlő a semmivel. A rossz időjárás a méhesekre is kivetette a maga adóját. Aztán meg a fent említett adutok kiegészítésre szorulnak: mindössze 8 olyan méhészt regisztrálunk, aki ván­­doroltatja is méhcsaládjait, s ez kevés. Nálunk nincsenek nagy akácosok. Közben előkerül az alapszervezet krónikája Is, egy szépen vezetett, ízléses füzet. Innen írom ki az alábbi néhány adatot: A szervezet 1946-ban alakult 50 taggal; az eddigi rekord­­hozamot 1964-ben jegyezték fel, közel 40 kg mézet családon­ként; a legnagyobb méhest jelenleg az Abnvce-1 (Abafnlva) efsz mondhatja magáénak: 200 családot, de 100 családja van a RaSice-i (Rás) szövetkezetnek is. Még arról beszélgettünk röviden, hogy miképpen lesz vala­kiből méhész — így terelődik a szó a inéhésZUtán pótlás kér­désére: — Méhészeink átlag életkora úgy 40 50 év körül mozog. Ám vannak olyan iskoláink Is, ahol szakkörökön beiül íoglal­­koztatják a tanulókat méhészkedéssel, s így hiszem, hogy nem lesznek különösebb bajok a legfiatalabb utánpótlással sem. Ezeket az iskolai méhészeti köröket szervezetünk is támogat­ja, hiszen érdekünk, hogy a fiatalok körében elültessük a méhészet szeretetét. Márcsak azért is, mert a méhészkedés szórakozásnak, Időtöltésnek ‘is jobb dolog, mint a kocsma vagy a reggelig tartó kártyapartik — a népgazdasági érdekek­ről nem is beszélve. így igaz. —ez — a^yár közepén, amikor a termés kozd beérni, igen gyakran találkozunk azzal, hogy különös külső kórtűnetek nélkül a szépen, gazdag ter­méssel megrakott ribiszke bo­kor egy vagy több ága hirtelen elszárad. Ha Ilyen elszáradt ágat lemetszünk és hosszában felhasítunk, az ág belsejében 2—3 cíne s fehéres hernyóval (a hernyó feje barna, 8 pár lába vau) találkozunk. A felfedezett kártevő az (ivogszárnyú ribisz­kelepke (Algeria tlpuliformts) hernyója. Nyár folyamán Jára­tot rág a hajtás belsejében, ősszel lelnízódík a gyökerek­hez, ahol áttelel. A következő A ribiszke ágak és hajtások hirtelen elszáradása év tavaszán felrágja magát a hajtás felületéhez, a járat vé­gét fatörmelékkel és ürülékkel elzárja és báboződik. Bábja sár­gásbarna. Május végétől augusz­tusig tart a rajzása. Nősténye júniustól augusztusig rakja to­jásait (kb. 00 at) közvetlen a rügyek mellé, vagy alá. A to­jásokból kb. 10 nap múlva kel­nek ki a hernyók, amelyek eleinte csak a fegfiatalabb haj tásokba furakodnak be, csak később rágják át magukat az erősebb hajtásokba. Védelem: A száraz ágakat, illetve a hirtelen hervadó ága kát a talaj feletti részen kell kivágni és elégetni. Tömeges megjelenésekor, amely több éven át ismétlődik, ajánlatos május végén Metation E—50, 0,2 % os permetezést végezni. A permetezést kb. 8—10 nap múlva megismételjük (vigyázat, a koránérő fajtáknál is be kell tartani az előírt 21 napos vára­kozási időt). VANEK ARANKA, mérnök Brom és ezüstérmes kertészet Üvegszárny fi ribiszkelepke (Al­geria tipuliforniig) hernyója járatot készít a ribiszke haj­tásban. Ezzel akadályozza a növényuedvek keringését és a víz felvevését a növényben, ami­nek következményeként a meg­támadott hajtás hirtelen elszá­rad. Farkas György, a /látná na Ostrove-i Efsz (Csallóküzara­­nyos) kertésze már já pár év­vel ezelőtt irányt vett a kúrái zöldségtermesztésre. A többi kertészetekhez képest jóval előbb palántázta például a paprikát — vállalva az esetle­ges fagyveszélyt is — hogy az elsők között szállíthassa a zöldpaprikát a piacra. A múlt év tavaszán pl. már június 20-án árulta a szabadföldi pap­rikát. Idén kevesebb sikerre) járt a kísérletezés, de július első napjaiban fólia nélkül is szállította a paprikát a piacra. A nyári meleg behozta a lema­radást és ismét gazdag termést ért el. Sikerei bizony nem minden­naposak. A múlt évben paradi­csompaprikából 78 ezer koro­nát vételezett be hektáronként a PCR fajtából pedig 105 ezret. A szövetkezet vezetősége felfi­gyelt a kitűnő szakember ered­ményeire és a 20 hektáros ker­tészetei 45 hektárosra bővítet­te. Mivel a paradicsompaprika kél vagon termést is aiiott hek­táronként, termőterületét 12 Keskenylevelű útifű (PLANTAGO LANCEOÍ.ATA, Szikár legelőkön, réteken, parlagon elterjedt és here ve­tésekben nagyon elterjedt gyom, közönséges növény. Évelő növény. Gyökértörzse csúcsán tölevélrózsát és tőko­­csányt fejleszt. Levelei 10—30 cm hosszúak, hegyesek, lánd­zsa alakúak, ép szélűek, nyél­ben keskenyedők. Jellegzetes erezetűek. Tökocsánya 10—30 cm magas, csúcsán 5—7 mm vastag, majdnem gömbös, tö­mött füzérvirágzattal. A virá­gok aprók, pártájuk fehéres színű és áprilistól júniusig nyíl­nak. Termesztése maggal törté­nik, amelyet tavasszal el lehet vetni. Közepes jói megművelt talajt kedvel, de megterem nedves sovány talajokban is. Gyűjtendő a növény kifejlett, ép egészséges levelei. Vékony rétegben szárítjuk megforgafás nélkül minél hamarább, hogy a drog meg ne feketedjék. A szárított drog megőrzi eredeti SKOROCEL KOPIJOVITÝ) színét, amelynek keserű, kissé fanyar íze van. A drog aukubin festékanyagot, nyálkát, kova­savat, cserzőanyagot és vitamin C-t tartalmaz. A drognak köhö­gést csillapító, nyálkaoldó, anti­­szeptikus, gyulladást gátló és vértisztító tulajdonsága van. A keskenylevelű útifüvet is­merték mint gyógynövényt az antik időkben, mert Dioskori­­dos már akkor a sebek fedé­sére és hegesztésére használta. A szlovák neve is a sebek ösz­­szeforrását elősegítő tulajdon­ságáról tanúskodik ; skorocel. A házigyógyászai legjobb gyógyszere az útifű. Köhögést csillapító hatású teákat és szi­rupokat készítenek belőle. Fő­zetét gyomormérgezés, hasme­nés, májbetegség esetén hasz­nálják. Vértisztító és nyálka­oldó hatása miatt köhögéselle­ni teakeverékek és szirupok alkatrésze. Ugyanilyen célból használják cukorkák készíté­séhez. Nem szabad a vadon termő keskenylevelű útifűhöz másfajta útifűvet hozzákeverni, mint pél­dául a magas útifűvet (Planta­­go major) és a kisebb űtifűvet (Plantago media), habár ezeket is fel lehet használni mint gyógynövényeket. A széles le­velű (magas) útifű magvát enyhe hashajtóként haználják. A házigyógyászatban már rég a légzőszervek gyulladásánál, köhögésnél, asztma ellen és szemgyulladásnál használják. Portugáliában és Latin-Ameri­­kában a kis útifű levele bele­került az ottani hivatalos gyógyszerkönyvekbe. A drogok­nak túladagolásnál nincsenek semmiféle mellékhatásai és nem idéznek elő mérgezést. Dr. NAGY GÉZA hektárról 32 hektárra emelték. A kertészet már külföldön i* hallat magáról, mert egy né­metországi kiállításon a Carmen fajta paprika bronz-, a Jubilent­­ka pedig ezüstérmet ayert. Saj­nos idén nem termelhetett Ju­­bilantkát, mert nem tudta be­szerezni a magot. A kertészet a környéken pár­ját ritkítja, mert a növényápo­lási munkákat a csoport időben és jó minőségben elvégezte Sikeresen vették fel a harcot a gyomok ellen a Trefian gyom irtószerrel is, amely szinte 100 százalékban kiirtotta a gyónta kát, A kertészt a legkorábban'ter­mo paprikatáblán kaptuk len csevégrc. Már július első nap jaiban ilyen szép fejlett volt a paprikája és megadta az első termést. —b— 105 milliós terv A királyhelmeci Zöldség-, Gyümölcs Felvásárló Üzem igazgatósága egyre fokozza a lakosság ellátásának hiányta­lan biztosítását. Az idén már mintegy 105 milliós teljesítmé­nyi tervet állított fel, melyet nemcsak teljesíteni szándékoz­nak, de tervfeiadataik túlszár­nyalására is kötelezettséget vál­laltak. Az üzem ez évi nagyke­reskedelmi terve 70 millió, míg kiskereskedelmi szolgáltatások­ból 35 milliós forgalmat bizto­sítanak. Mostanáig felül 200 vagon zöldséget vásároltak fel és 50 vagon korai burgonyát a környező mezőgazdasági üze­mektől és magánkertészkedők­­től. A felvásárló üzem Kelet- Szlovákián kívül Közép-Szlová­­kiát. Észak Morvát és Kelet- Csehországot is ellátja friss vi­taminnal. —II—

Next

/
Thumbnails
Contents