Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-08-19 / 33. szám
III. RÉSZ AZ ŐSZIBARACKFA NYÁRI METSZÉSE: A jói kötődön gyümölcs ilyen mennyiségben nem tud ■ termő ágon kellően kifejlődni s kicsi marad. A gyiiliiúlcsritkítás után még mindig sok a kötődött gyümölcs. Helyes ritkítási mérték. Elég ha a gyümölcs 7—8 cm re helyezkedik el egymástól. A kocsánya mellől kifejlődő Az előző fejezetekben tájékoztattuk olvasóinkat a legelterjedtebb gomba- és rovarkártevők nyári védekezésének a lehetőségeiről. Az őszibarackfa normális körülmények, és szakszerű gondozás mellett sok virágot nevel, a virágok bizonyos része lehull, de a megtermékenyített virágból is sok marad a fán. Ezért nagyon fontos nyári munka a termésválogatás — a gyümölcs ritkítása. A gyümölcsritkításon azt a tevékenységet értjük, hogy a termés egy részét a természetes hullás után leszedjük, így megakadályozzuk a fa túlterheltségét és biztosítjuk Ä jővő évi termést. Helyes gyümölcsritkítással olyan kedvező arányt érünk el a lombozat és a gyümölcs között, hogy a vegetációs időszakban a fa zavartanul fejlődhessen. A termés válogatása a gyümölcs tökéletes kifejlődését és színeződését, a hajtások és termőrügyek tökéletes beérését eredményezi. A lombfelület így több szénhidrátot és cukrot képes biztosítani a meghagyott gyümölcsnek, hogy az nemcsak nagyobb, hanem ízesebb is legyen. A ritkábban álló gyümölcs színeződése is kedvezően alakul, mivel minden oldalról elegendő napfényt kap. A túlterhelt fa termése lassan, és főleg egyenlőtlenül érne be. Meghosszabbítaná és nehezítené a szedést, mivel az érett gyümölcsöt keresni kellene. A mellékelt ábrán bemutatjuk a ritkítás mértékét. A rövid, vissza metszett veszszőbul a nyáron elsőrendű és másodrendű hajtások keletkeztek. Augusztus 20-a körül minden hajtást hosszúságának harmadára metsszük vissza. Előnyös, ha a hajtást közvetlenül a másodrendű fölött metsszük. Ebben az esetben, amennyiben még tart a vegetáció, az elágazás kihajt, a termörügyek azonban nem kelnek életre. Az elágazást tavasszal eltávolítjuk. A termő őszibarackfát és a koronaalakítás alatt álló fiatal 1— 3 éves fát, a nyár folyamán is szükséges metszeni. Természetesen nem szabad elfelejteni azt a fontos körülményt, hogy a metszés jellege és rendeltetése eltérő. A nyári metszés augusztusra eső része a koronaalakítás időszakában — tehát az 1—3 éves fáknál már csak befejező jellegű. A legfontosabb teendő ebben az esetben a júniustól kezdődő nyári időszakban van. A termő őszibarackfa nyári metszése viszont augusztus vége — szeptember elejére esik éghajlati körülményeinkben. A termő őszibarackfa nyári metszésének külön rendeltetése és jelentősége van, ezért ezzel a metszéssel részletesen foglalkozni kell. Ugyanúgy, mint valamennyi ismert metszésmódszer, az augusztusi metszés is kapcsolódik az őt megelőző tavasszal történő metszésre, amikor a hajtást 3—4 rügyre metszettük vissza. Ezekből a visszametszett hajtásokból augusztusra 2— 3 hajtás fejlődik. Augusztus második felében, amikor a hajtások növekedése csökkent, de még nem állt teljesen le, végezzük a nagyon fontos nyárvégi metszést. Nagyon fontos ebben az esetben a helyes időpont megválasztása. Azt a kezdő kertész is aránylag könnyen megállapíthatja. Ha a hajtások végei még intenzív növekedésben vannak, nem szabad elkezdeni a metszést, csak akkor amikor a vegetáció gyengül és a hajtások legnagyobb részének a növekedése lelássál. Persze nem szabad megvárni a növekedés teljes abbamaradását, mivel a metszés elvesztené értelmét. Minél hamarább kezdjük a metszést, annál kevesebb hajtásrészt szabad eltávolítani. Ellenbon, ha a metszést később végezzük, a visszametszés mértéke nagyobb lehet. Ez tulajdonképpen a koratavaszi metszés előkészítése. Bizonyos, hogy a későn történő metszéssel már nem befolyásolhatjuk a termőrügyek kialakulását, mivel ez már befejeződött. Tehát a termörügyek mennyiégének a képződését már nem befolyásolhatjuk. A zöldinetszének nagyon fontos rendeltetése van. Az őszibarackfa ágain — júniustól augusztusig termő- és hajtórügyek fejlődnek, s a virágrügyek biztosítják a jövő évi termést. A legjobban kifejlődött virágrügyek éppen a hajtások végeinél helyezkednek el, amelyek azonban a jövő év tavaszán lekerülnek. Azzal tehát, hogy zöldmetszést végzünk, vagyis eltávolítjuk a hajtások felső részét, arra kényszerítjük a fát, hogy jobb mihajtás táplálja a gyümölcsöt. nőségű virágrügyeket termeljen a vessző alsó részeiben is. Ezzel a virágrügyek mennyiségét is szabályozzuk, főleg a lekurtított hajtások alsó részén. A- zért végezzük a metszést teljes lombozatnál, hogy az asszimiláció segítségével elegendő virágrügy fejlődjön a termőveszszó alsó részén is. Ha ezt a metszést augusztusban nem végezzük el és csak tavaszi metszést végzünk, ezzel eltávolítjuk a legjobban fejlett virágrügyeket. Valamennyi új hajtást augusztusban úgy metsszük, hogy hosszúságának egyharmadát eltávolítjuk. Nyáron nem szabad azonnal rövidre metszeni, mivel a viszametszett ág még kihajthat és ezzel a rügy meggyengül. Ha az őszibarackfán olyan hajtás is van, amely valamilyen okból elhullatta leveleinek egy részét, csak a hegyét csípjük le. A késői fajtákat, amelyek gyümölcsei még csak érlelődnek, lényegesen kisebb mértékben metsszük. Sokszor megtörténik, hogy a fa koronáján elhelyezkedő hajtások júniusban másodrenű hajtásokat is fejlesztenek. Ha az ág végét júniusban visszaesőjük, az oldalról kinövő másodrendű hajtások augusztusra rendszerint elsőrendű hajtásokká érnek be. Augusztusben úgy metsszük őket, mint a többi elsőrendű hajtást. Ha júniusban nem csíptük vissza az említett szétágazott vesszőt, akkor azt el kell végezni augusztusban, úgy hogy az elsőrendű hajtás hosszúsága egyharmadát eltávolítjuk a másodrendű hajtásokkal együtt. A megmaradt ágrészen elhelyezkedő másodrendű hajtásokat 2—4 rügyre kell visszametszeni, csak a legfelül elhelyezkedőt hagyjuk meg, hosszabbra. Ezt azért kell hosszabbra hagyni, mert ha történetesen a vegetációs időszak meghoszszabbodik, a visszanyesett oldalhajtások (másodrendű hajtások), még augusztusban kihajtanának. így azonban csak a legfelül meghagyott hajtás kel életre, melyet azonban tavasszal eltávolítunk. Azok a termörügyek, amelyek az augusztusi metszés után hacsak minimálisan is életre kelnek, nem hoznak a jövő évben termést. Ez az egyik oka annak, hogy a zöldmetszést nem szabad túl korán kezdeni. Ha a fák intenzív öntözésben részesülnek, a metszést valamivel később végezzük. Itt különösen fennáll az a veszély, hogy a termőre metszés nem sikerül, és a termörügyek kihajtanak. A másodrendű hajtások rendszerint rendkívül sűrűek, ezért ritkításhoz kell folyamodni. Elegendő, ha a másodrendű hajtások egymástól 10 cm távolságra helyezkednek el. Láthatjuk tehát, hogy az augusztusi metszésnek a jövő évi termés szempontjából óriási jelentősége van. A zöldmetszés jelentősége azonban nem csak ebben van. Meg kell említeni, hogy a zöldmetszés alkalmazásával a fa hosszabb életű lesz, mivel a rnetszalpok hamarabb gyógyulnak, a mézgásodás okozta károk kisebbek lesznek, a fa kevesebbet szenved. A koratavaszi munkák — mivel a korona ritkább — gazdaságosabbak. (Következik a befejező rész.) BlLEK GÁBOR, mérnök A házikertek gyümöy;stermesét a család legtöbb helyen nem tudja teljes menynyiségben nyers állapotban elfogyasztani. Jut belőle az üvegekbe is, ami a téli hónapokban „talált kincs“. Sok háziasszony büszke befőttjeire, melyek — a halványzöld őszibarack, a hófehér körte, fekete cseresznye, sötétpiros meggy, sárgabarack — mutatós üvegtálon vegyesen elhelyezve ünnepi asztalának fénypontját adják. A körtebefőttet különleges eljárással készítjük. Nem egészen érett körtét cifrázó késsel meghámozunk, negyedekre vagy hat részre vágjuk, magházától megtisztítjuk. Egy liter vízre 30 dkg cukrot számítva egy citrom levével oldatot készítünk, és a forró szirupban a körtéket pár percig főzzük (egyszerre csak keveset). Előremelegített üvegekbe úgy helyezzük el, hogy minél több elférjen bennük. A szirupot forrón a körtékre öntjük (esetleg borsószemnyi szalicilt teszünk rá), azonnal lekötjük, és száraz melegbe (párnák közé) helyezzük, kihűlésig ott tartjuk. Ilyen módon készíthetünk bármilyen gyümölcsöt. A forróntartás elpusztítja a gyümölcsön megtelepedett kórokozókat. DZSEMEK A dzsemek fogyasztása nem is olyan régen még nem volt olyan általános, mint napjainkban. Ma már nagy tért hódítottak a paszírozás nélkül készített darabos gyümölcsdzsemek. Gyermekek, felnőttek reggelijének értékes kiegészítője. Az egészséges táplálkozás, jó emésztés biztosítéka naponta 1—2 kanál dzsem. Ä málnadzsemhez 80 dkg cukorból 3 dl vízzel, egy citrommal sűrű szirupot főzünk. Beleteszünk 1 kg kiválogatott, ép szemű, kemény málnát. A tűzről rögtön levesszük, és Vt óráig állni hagyjuk, majd erős tűzön 8—10 percig főzzük. Forrón üvegbe öntjük, légmentesen lekötjük és száraz gőzbe teszszük. Egyszerre csak 1 kilóból főzzünk. A kajszibarack-dzsemhez a szép, érett gyümölcsöket meghámozzuk, felibevágjuk, a magot eltávolítjuk. 1 kg gyümölcsöt 70 dkg cukorral porcelán tálba rétegesen lerakunk, és 12 óráig hűvös helyen állni hagyjuk. Másnap gyorsan felforraljuk és a forrástól számítva 20 percig főzzük. Forrón üvegekbe rakjuk és száraz melegben tartjuk kihűlésig. Ha azt akarjuk, hogy szép világos legyen a színé, egyszerre 1—2 kg-nál többet ne főzzünk, mert a hosszas főzés barnít. Készíthetjük hámozatlanul, valamivel több cukorral. A meggydzsemhez 70—80 dkg cukrot veszünk. A meggy felét húsdarálón ledaráljuk, és cukor nélkül sűrűsödésig főzzük, majd hozzáadjuk a cukrot, és az egészen hagyott meggyszemeket addig főzzük, amíg tányérra cseppentve kocsonyáid ___■■ _ ■■ GYÜMÖLCSÖK TARTÓSÍTÁSA sodní kezd. Forrón üvegekbe rakjuk, és száraz gőzbe teszszük. Készíthetjük cseresznyével vegyesen kevesebb cukorral is. CITROMDZSEM A citrom csak ízesítő, a dzsem alapja egyszerű spárgátok. 1 kg fiatal, tisztított spárgatököt lereszelünk, 1 kg cukorral 20 percig forraljuk. Három érett citromot nagy lyukú reszelőn egészben a belső héjával lereszeljük, magvait kiszedjük és a tökhöz adjuk, s ezzel együtt még 10—12 percig főzzük. Üvegekbe téve, tetejét cukorral leszórjuk, másnap kötjük le. Az eddig leírt befőttek, dzsemek hagyományos házi konzerválással, befőzéssel készültek. tisztítva, eiőfőzve rendelkezésünkre áll az alma, cseresznye, meggy. Csak az üvegeket kell felbontani és a lapokat megtölteni. Süteményekhez, levesekhez, mártásokhoz legváltozatosabban felhasználható a meggy. Egy kg gyümölcshöz 40—50 dkg kristálycukrot veszünk. A kimagozott gyümölcsöt a cukorral rétegesen literes üvegekbe lerakjuk. Tetejére 1 kanál rumot (el is maradhat), borsónyi szalicilt teszünk. Nagyon lassan gőzöljük, kb. 30 percig. A cseresznyét hasonló eljárással készíthetjük, kevesebb cukorral, rövidebb ideig gőzölve. A gőzben hűtjük ki. Mindkettőt készíthetjük cukor nélkül Is, felhasználáskor cukrozzuk. Hasonló célra igen gazdaságos a hullott selejt alma feldolgozása. Az almát meghámozzuk, lereszeljük. 5 kg almát 50 dkg cukorral, 1 kávéskanálnyi szalicillel jól összekeverjük", üvegekbe rakjuk, légmentesen lekötjük, 20 percig gőzöljük, s a gőzölő fazékban hűtjük ki. Felhasználáskor a cukrot iz’és szerint pótoljuk. (Ksz) A szőlő védelmére Nyers tartósítás Minden mezőgazdasági szakember tisztában van azzal, bogy a szőlőtermesztés több évi időtartamra szól. Idén a termés Napjainkban mind gyakoribb ez a módszer, amely gyorsabb eljárás, a gyümölcsök vitamintartalma kevésbé csökken, izüket, zamatukat jobban megőrzik. SZILVA A szép, nagyszemű, frissen szedett, hamvas szilvákat gyorsan átmossuk, a vizet jól lecsorgatjuk, kimagvaljuk. 5 kg szilvához 1 Vb kg cukrot veszünk és az előbbi leírás szerint a cukorral és 1 dkg szalicillal összekeverjük. így hagyjuk állni 24 óráig, s közben óvatosan többször megkeverjük. Üvegekbe rakjuk, mindegyik tetejére 1 kanál rumot öntünk. Légmestesen lezárjuk, és hűvös, szellős helyen tároljuk. RIBISZKE, MÁLNA. KAjSZI NYERSEN KIKEVERVE 1 kg gyümölcshöz 1 kg házilag ledarált porcukrot veszünk. A frissen szedett, jó érett, de hibátlan gyümölcsöt szitán áttörjük és 30—40 percig porcelán tálban fakanállal kavarjuk. Közben a cukrot fokozatosan adjuk hozzá. Ha több az anyag, annak arányában tovább kavarjuk. A kikavart gyümölcsízt üvegekbe rakjuk, esetleg borsnyi szalicilt teszünk a tetejére, és vastagon lehintjük cukorporral. Légmentesen lezárva, száraz, szellős helyen tartjuk. Idővel az üvegben megkocsonyásodik. Tartósítás ételekhez Az év minden szakában változatossá teszik étrendünket a gyümölcsökkel készített ételek, levesek, mártások, sütemények. Az ilyen célra eltett gyümölcsök lényegesen megkönnyítik télen a háziasszony munkáját, ha például a készen vásárolt réteslaphoz konyhakészen megbiolőgiai ellenőrzésénél virágzása jónak mutatkozott. A szőlő virágzása kialakulásának első szakasza időben befejezűdült. Most attól függ hogyan sikerül a termést megvédenünk vegyszeres kezeléssel. Amint a mezőgazdasági dulgozúk a nehéz aratási munkálatoknál harcolnak minden gabonaszem megmentéséért, ugyanúgy szükséges, hogy a szőlőtermesztők a vegyszerek szakszerű használatával védekezzenek a kártevők s betegségek ellen. Ugyanis a peronoszpóra és a lisztharmat egyre jobban terjed. Ezért szükséges a szőlő többszöri permetezése. Az esőzések miatt a forgalomban lévő fungicidoknak mint pl. a Dithane M—45, Qrthophaltán 50, Ferozio 75 és egyesek csökkent a hatóerejük. Nedves, páradús időjárás esetén még augusztusban is fenyeget a peronoszpóra veszélye a mellékhajtások gyengébb levelein. Tehát ezért szükséges a védekezés. Ha szőlőtermésünket nagyobb veszély fenyegeti, segítségre hívhatjuk a Szőlészeti és Borászati Kísérleti Intézet növényvédelmi részlegének a szakembereit Bratislavában, akik hajlandók szaktanácsot nyújtani az idei és a jövő évi termés megmentését illetően. ALEXANDER ŽEMBERY mérnök, CSc. A Dvory nad Žitavou-i efsz kertészei szorgoskodnak a virágok körű) az üvegházban. Nyári teendők az őszibarackosban