Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)

1972-08-19 / 33. szám

III. RÉSZ AZ ŐSZIBARACKFA NYÁRI METSZÉSE: A jói kötődön gyümölcs ilyen mennyiségben nem tud ■ termő ágon kellően kifejlődni s kicsi marad. A gyiiliiúlcsritkítás után még mindig sok a kötődött gyümölcs. Helyes ritkítási mérték. Elég ha a gyümölcs 7—8 cm re helyezkedik el egymástól. A kocsánya mellől kifejlődő Az előző fejezetekben tájé­koztattuk olvasóinkat a legel­terjedtebb gomba- és rovarkár­tevők nyári védekezésének a lehetőségeiről. Az őszibarackfa normális kö­rülmények, és szakszerű gon­dozás mellett sok virágot nevel, a virágok bizonyos része lehull, de a megtermékenyített virág­ból is sok marad a fán. Ezért nagyon fontos nyári munka a termésválogatás — a gyümölcs ritkítása. A gyümölcsritkításon azt a tevékenységet értjük, hogy a termés egy részét a ter­mészetes hullás után leszed­jük, így megakadályozzuk a fa túlterheltségét és biztosítjuk Ä jővő évi termést. Helyes gyü­mölcsritkítással olyan kedvező arányt érünk el a lombozat és a gyümölcs között, hogy a ve­getációs időszakban a fa zavar­tanul fejlődhessen. A termés válogatása a gyümölcs tökéle­tes kifejlődését és színeződé­sét, a hajtások és termőrügyek tökéletes beérését eredményezi. A lombfelület így több szén­hidrátot és cukrot képes bizto­sítani a meghagyott gyümölcs­nek, hogy az nemcsak nagyobb, hanem ízesebb is legyen. A rit­kábban álló gyümölcs színező­dése is kedvezően alakul, mi­vel minden oldalról elegendő napfényt kap. A túlterhelt fa termése las­san, és főleg egyenlőtlenül érne be. Meghosszabbítaná és nehezítené a szedést, mivel az érett gyümölcsöt keresni kel­lene. A mellékelt ábrán bemutatjuk a ritkítás mértékét. A rövid, vissza metszett vesz­­szőbul a nyáron elsőrendű és másodrendű hajtások keletkez­tek. Augusztus 20-a körül min­den hajtást hosszúságának har­madára metsszük vissza. Elő­nyös, ha a hajtást közvetlenül a másodrendű fölött metsszük. Ebben az esetben, amennyiben még tart a vegetáció, az elága­zás kihajt, a termörügyek azonban nem kelnek életre. Az elágazást tavasszal eltávo­lítjuk. A termő őszibarackfát és a koronaalakítás alatt álló fiatal 1— 3 éves fát, a nyár folyamán is szükséges metszeni. Termé­szetesen nem szabad elfelejte­ni azt a fontos körülményt, hogy a metszés jellege és ren­deltetése eltérő. A nyári met­szés augusztusra eső része a koronaalakítás időszakában — tehát az 1—3 éves fáknál már csak befejező jellegű. A leg­fontosabb teendő ebben az eset­ben a júniustól kezdődő nyári időszakban van. A termő őszi­barackfa nyári metszése vi­szont augusztus vége — szep­tember elejére esik éghajlati körülményeinkben. A termő őszibarackfa nyári metszésének külön rendeltetése és jelentő­sége van, ezért ezzel a met­széssel részletesen foglalkozni kell. Ugyanúgy, mint valamennyi ismert metszésmódszer, az au­gusztusi metszés is kapcsolódik az őt megelőző tavasszal tör­ténő metszésre, amikor a haj­tást 3—4 rügyre metszettük vissza. Ezekből a visszamet­szett hajtásokból augusztusra 2— 3 hajtás fejlődik. Augusztus második felében, amikor a haj­tások növekedése csökkent, de még nem állt teljesen le, vé­gezzük a nagyon fontos nyár­végi metszést. Nagyon fontos ebben az esetben a helyes idő­pont megválasztása. Azt a kez­dő kertész is aránylag könnyen megállapíthatja. Ha a hajtások végei még intenzív növekedés­ben vannak, nem szabad elkez­deni a metszést, csak akkor amikor a vegetáció gyengül és a hajtások legnagyobb részé­nek a növekedése lelássál. Per­sze nem szabad megvárni a nö­vekedés teljes abbamaradását, mivel a metszés elvesztené ér­telmét. Minél hamarább kezd­jük a metszést, annál kevesebb hajtásrészt szabad eltávolítani. Ellenbon, ha a metszést később végezzük, a visszametszés mér­téke nagyobb lehet. Ez tulaj­donképpen a koratavaszi met­szés előkészítése. Bizonyos, hogy a későn történő metszés­sel már nem befolyásolhatjuk a termőrügyek kialakulását, mivel ez már befejeződött. Te­hát a termörügyek mennyiégé­nek a képződését már nem be­folyásolhatjuk. A zöldinetszének nagyon fon­tos rendeltetése van. Az őszibarackfa ágain — jú­niustól augusztusig termő- és hajtórügyek fejlődnek, s a vi­rágrügyek biztosítják a jövő évi termést. A legjobban kifej­lődött virágrügyek éppen a hajtások végeinél helyezkednek el, amelyek azonban a jövő év tavaszán lekerülnek. Azzal te­hát, hogy zöldmetszést vég­zünk, vagyis eltávolítjuk a haj­tások felső részét, arra kény­szerítjük a fát, hogy jobb mi­hajtás táplálja a gyümölcsöt. nőségű virágrügyeket termeljen a vessző alsó részeiben is. Ez­zel a virágrügyek mennyiségét is szabályozzuk, főleg a lekur­tított hajtások alsó részén. A- zért végezzük a metszést teljes lombozatnál, hogy az asszimi­láció segítségével elegendő vi­­rágrügy fejlődjön a termővesz­­szó alsó részén is. Ha ezt a metszést augusztusban nem vé­gezzük el és csak tavaszi met­szést végzünk, ezzel eltávolít­juk a legjobban fejlett virág­rügyeket. Valamennyi új hajtást au­gusztusban úgy metsszük, hogy hosszúságának egyharmadát el­távolítjuk. Nyáron nem szabad azonnal rövidre metszeni, mi­vel a viszametszett ág még ki­hajthat és ezzel a rügy meg­gyengül. Ha az őszibarackfán olyan hajtás is van, amely va­lamilyen okból elhullatta leve­leinek egy részét, csak a he­gyét csípjük le. A késői fajtákat, amelyek gyümölcsei még csak érlelőd­nek, lényegesen kisebb mér­tékben metsszük. Sokszor megtörténik, hogy a fa koronáján elhelyezkedő haj­tások júniusban másodrenű hajtásokat is fejlesztenek. Ha az ág végét júniusban vissza­esőjük, az oldalról kinövő má­sodrendű hajtások augusztusra rendszerint elsőrendű hajtá­sokká érnek be. Augusztusben úgy metsszük őket, mint a töb­bi elsőrendű hajtást. Ha június­ban nem csíptük vissza az em­lített szétágazott vesszőt, ak­kor azt el kell végezni au­gusztusban, úgy hogy az első­rendű hajtás hosszúsága egy­harmadát eltávolítjuk a másod­rendű hajtásokkal együtt. A megmaradt ágrészen elhe­lyezkedő másodrendű hajtáso­kat 2—4 rügyre kell visszamet­szeni, csak a legfelül elhelyez­kedőt hagyjuk meg, hosszabb­ra. Ezt azért kell hosszabbra hagyni, mert ha történetesen a vegetációs időszak meghosz­­szabbodik, a visszanyesett ol­dalhajtások (másodrendű haj­tások), még augusztusban ki­hajtanának. így azonban csak a legfelül meghagyott hajtás kel életre, melyet azonban ta­vasszal eltávolítunk. Azok a termörügyek, amelyek az au­gusztusi metszés után hacsak minimálisan is életre kelnek, nem hoznak a jövő évben ter­mést. Ez az egyik oka annak, hogy a zöldmetszést nem sza­bad túl korán kezdeni. Ha a fák intenzív öntözésben része­sülnek, a metszést valamivel később végezzük. Itt különö­sen fennáll az a veszély, hogy a termőre metszés nem sikerül, és a termörügyek kihajtanak. A másodrendű hajtások rend­szerint rendkívül sűrűek, ezért ritkításhoz kell folyamodni. Elegendő, ha a másodrendű haj­tások egymástól 10 cm távol­ságra helyezkednek el. Láthatjuk tehát, hogy az au­gusztusi metszésnek a jövő évi termés szempontjából óriási jelentősége van. A zöldmetszés jelentősége azonban nem csak ebben van. Meg kell említeni, hogy a zöldmetszés alkalmazá­sával a fa hosszabb életű lesz, mivel a rnetszalpok hamarabb gyógyulnak, a mézgásodás okozta károk kisebbek lesznek, a fa kevesebbet szenved. A ko­ratavaszi munkák — mivel a korona ritkább — gazdaságo­sabbak. (Következik a befejező rész.) BlLEK GÁBOR, mérnök A házikertek gyümöy;ster­­mesét a család legtöbb helyen nem tudja teljes meny­­nyiségben nyers állapotban el­fogyasztani. Jut belőle az üve­gekbe is, ami a téli hónapok­ban „talált kincs“. Sok háziasszony büszke be­főttjeire, melyek — a halvány­zöld őszibarack, a hófehér kör­te, fekete cseresznye, sötétpiros meggy, sárgabarack — muta­tós üvegtálon vegyesen elhe­lyezve ünnepi asztalának fény­pontját adják. A körtebefőttet különleges eljárással készítjük. Nem egé­szen érett körtét cifrázó késsel meghámozunk, negyedekre vagy hat részre vágjuk, magházától megtisztítjuk. Egy liter vízre 30 dkg cukrot számítva egy citrom levével oldatot készí­tünk, és a forró szirupban a körtéket pár percig főzzük (egyszerre csak keveset). Elő­remelegített üvegekbe úgy he­lyezzük el, hogy minél több el­férjen bennük. A szirupot for­rón a körtékre öntjük (esetleg borsószemnyi szalicilt teszünk rá), azonnal lekötjük, és szá­raz melegbe (párnák közé) he­lyezzük, kihűlésig ott tartjuk. Ilyen módon készíthetünk bár­milyen gyümölcsöt. A forrón­­tartás elpusztítja a gyümölcsön megtelepedett kórokozókat. DZSEMEK A dzsemek fogyasztása nem is olyan régen még nem volt olyan általános, mint napjaink­ban. Ma már nagy tért hódítot­tak a paszírozás nélkül készí­tett darabos gyümölcsdzse­­mek. Gyermekek, felnőttek reggelijének értékes kiegészí­tője. Az egészséges táplálkozás, jó emésztés biztosítéka naponta 1—2 kanál dzsem. Ä málnadzsemhez 80 dkg cu­korból 3 dl vízzel, egy citrom­mal sűrű szirupot főzünk. Be­leteszünk 1 kg kiválogatott, ép szemű, kemény málnát. A tűz­ről rögtön levesszük, és Vt óráig állni hagyjuk, majd erős tűzön 8—10 percig főzzük. For­rón üvegbe öntjük, légmentesen lekötjük és száraz gőzbe tesz­­szük. Egyszerre csak 1 kilóból főzzünk. A kajszibarack-dzsemhez a szép, érett gyümölcsöket meg­hámozzuk, felibevágjuk, a ma­got eltávolítjuk. 1 kg gyümöl­csöt 70 dkg cukorral porcelán tálba rétegesen lerakunk, és 12 óráig hűvös helyen állni hagyjuk. Másnap gyorsan fel­forraljuk és a forrástól szá­mítva 20 percig főzzük. Forrón üvegekbe rakjuk és száraz me­legben tartjuk kihűlésig. Ha azt akarjuk, hogy szép világos le­gyen a színé, egyszerre 1—2 kg-nál többet ne főzzünk, mert a hosszas főzés barnít. Készít­hetjük hámozatlanul, valamivel több cukorral. A meggydzsemhez 70—80 dkg cukrot veszünk. A meggy felét húsdarálón ledaráljuk, és cu­kor nélkül sűrűsödésig főzzük, majd hozzáadjuk a cukrot, és az egészen hagyott meggysze­meket addig főzzük, amíg tá­nyérra cseppentve kocsonyá­id ___■■ _ ■■ GYÜMÖLCSÖK TARTÓSÍTÁSA sodní kezd. Forrón üvegekbe rakjuk, és száraz gőzbe tesz­­szük. Készíthetjük cseresznyé­vel vegyesen kevesebb cukor­ral is. CITROMDZSEM A citrom csak ízesítő, a dzsem alapja egyszerű spárgá­tok. 1 kg fiatal, tisztított spár­gatököt lereszelünk, 1 kg cu­korral 20 percig forraljuk. Há­rom érett citromot nagy lyukú reszelőn egészben a belső hé­jával lereszeljük, magvait ki­szedjük és a tökhöz adjuk, s ezzel együtt még 10—12 per­cig főzzük. Üvegekbe téve, te­tejét cukorral leszórjuk, más­nap kötjük le. Az eddig leírt befőttek, dzse­mek hagyományos házi konzer­válással, befőzéssel készültek. tisztítva, eiőfőzve rendelkezé­sünkre áll az alma, cseresznye, meggy. Csak az üvegeket kell felbontani és a lapokat meg­tölteni. Süteményekhez, levesekhez, mártásokhoz legváltozatosabban felhasználható a meggy. Egy kg gyümölcshöz 40—50 dkg kristálycukrot veszünk. A ki­magozott gyümölcsöt a cukor­ral rétegesen literes üvegekbe lerakjuk. Tetejére 1 kanál ru­mot (el is maradhat), borsónyi szalicilt teszünk. Nagyon las­san gőzöljük, kb. 30 percig. A cseresznyét hasonló eljá­rással készíthetjük, kevesebb cukorral, rövidebb ideig gőzöl­ve. A gőzben hűtjük ki. Mind­kettőt készíthetjük cukor nél­kül Is, felhasználáskor cukroz­zuk. Hasonló célra igen gazda­ságos a hullott selejt alma fel­dolgozása. Az almát meghá­mozzuk, lereszeljük. 5 kg almát 50 dkg cukorral, 1 kávéskanál­nyi szalicillel jól összekeverjük", üvegekbe rakjuk, légmentesen lekötjük, 20 percig gőzöljük, s a gőzölő fazékban hűtjük ki. Felhasználáskor a cukrot iz’és szerint pótoljuk. (Ksz) A szőlő védelmére Nyers tartósítás Minden mezőgazdasági szakember tisztában van azzal, bogy a szőlőtermesztés több évi időtartamra szól. Idén a termés Napjainkban mind gyakoribb ez a módszer, amely gyorsabb eljárás, a gyümölcsök vitamin­­tartalma kevésbé csökken, izü­ket, zamatukat jobban megőr­zik. SZILVA A szép, nagyszemű, frissen szedett, hamvas szilvákat gyor­san átmossuk, a vizet jól le­csorgatjuk, kimagvaljuk. 5 kg szilvához 1 Vb kg cukrot ve­szünk és az előbbi leírás sze­rint a cukorral és 1 dkg szali­cillal összekeverjük. így hagy­juk állni 24 óráig, s közben óvatosan többször megkever­jük. Üvegekbe rakjuk, mind­egyik tetejére 1 kanál rumot öntünk. Légmestesen lezárjuk, és hűvös, szellős helyen tárol­juk. RIBISZKE, MÁLNA. KAjSZI NYERSEN KIKEVERVE 1 kg gyümölcshöz 1 kg házi­lag ledarált porcukrot veszünk. A frissen szedett, jó érett, de hibátlan gyümölcsöt szitán át­törjük és 30—40 percig porce­lán tálban fakanállal kavarjuk. Közben a cukrot fokozatosan adjuk hozzá. Ha több az anyag, annak arányában tovább ka­varjuk. A kikavart gyümölcsízt üvegekbe rakjuk, esetleg bors­­nyi szalicilt teszünk a tetejére, és vastagon lehintjük cukor­porral. Légmentesen lezárva, száraz, szellős helyen tartjuk. Idővel az üvegben megkocso­nyásodik. Tartósítás ételekhez Az év minden szakában vál­tozatossá teszik étrendünket a gyümölcsökkel készített ételek, levesek, mártások, sütemények. Az ilyen célra eltett gyümöl­csök lényegesen megkönnyítik télen a háziasszony munkáját, ha például a készen vásárolt réteslaphoz konyhakészen meg­biolőgiai ellenőrzésénél virágzása jónak mutatkozott. A szőlő virágzása kialakulásának első szakasza időben befejezűdült. Most attól függ hogyan sikerül a termést megvédenünk vegyszeres kezeléssel. Amint a mezőgazdasági dulgozúk a ne­héz aratási munkálatoknál harcolnak minden gabonaszem megmentéséért, ugyanúgy szükséges, hogy a szőlőtermesztők a vegyszerek szakszerű használatával védekezzenek a kárte­vők s betegségek ellen. Ugyanis a peronoszpóra és a liszthar­mat egyre jobban terjed. Ezért szükséges a szőlő többszöri permetezése. Az esőzések miatt a forgalomban lévő fungici­­doknak mint pl. a Dithane M—45, Qrthophaltán 50, Ferozio 75 és egyesek csökkent a hatóerejük. Nedves, páradús időjárás esetén még augusztusban is fenyeget a peronoszpóra veszélye a mellékhajtások gyengébb levelein. Tehát ezért szükséges a védekezés. Ha szőlőtermésünket nagyobb veszély fenyegeti, segítségre hívhatjuk a Szőlészeti és Borászati Kísérleti Intézet növény­­védelmi részlegének a szakembereit Bratislavában, akik haj­landók szaktanácsot nyújtani az idei és a jövő évi termés megmentését illetően. ALEXANDER ŽEMBERY mérnök, CSc. A Dvory nad Žitavou-i efsz kertészei szorgoskodnak a virágok körű) az üvegházban. Nyári teendők az őszibarackosban

Next

/
Thumbnails
Contents