Szabad Földműves, 1972. július-december (23. évfolyam, 26-52. szám)
1972-08-12 / 32. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972. augusztus 12.. A sztyeppében már megjelentek e szaratovi, jersovi, balakovi tröszt gépesítőinek új csoportjai. Az a feladatuk, hogy kitisztítsák az öntöző rendszereket, évente 40—50 ezer hektár földet tegyenek rendszeresen öntözötté. A Volga vize már itatja, átalakítja a sztyeppékét. Az idén az engelszi, balakovi és más rendszerek hatalmas masszívumaiban kezdődött meg az öntözési idény. — Számunkra ez nagy ünnep — mondotta N. Rogyionov talajjavító mérnök. — Ha egyszer megjött a víz, akkor termés is lesz — mondogatják a földművelők. Nyikolaj Gyerkaccsal, a Szocia 4 lista Munka Hősével, a XXIV. pártkongresszus küldöttével, a szarato-| vi vízierőmű szerelőbrlgádjának ve- j zetöjével nemrégen a Volgáról szóló dokumentumfilmet tekintettük meg. isnerősnek és ugyanakkor ismeretlennek tűnt lassan sikló bárkáival ez a folyó, amelyről az első felvételek még a némafilm korában készültek. Az operatőr vasárnapi brigádmunkát végző városi emberek csoportját, egy gőzös fedélzetén méltóságteljes léptekkel haladó nagyképű tengerentúli turisták csoportját, félig kézművesipari üzemecskét... örökített meg. Megindulással néztük a felvételeket, amelyek a Volga forrásvtdékére vittek bennünket, s megmutatták, mivel kezdték apáink. Aztán feltűntek a mai folyó színes képei, az energetikai óriások, a megújult városok és falvak. A vetítővásznon előttünk a nagy orosz sfkság térképe a kéklő tengerekkel. — Az ember elnézi e felvételeket, s eszébe jutnak az általa épített vízi erőművek, elemezni kezdi a XXIV. pártkongresszuson kifejtett gondolatokat, és különösen élesen felismeri előrehaladásunk ©A VOLGA ENERGIAIA szaratovi területen 235 ezer hektáron keil bevezetni az öntözést. Nagy eszközöket irányoznak elő, hogy a jő gabona, a hús, a tej, a zöldség, a gyümölcs hozam sokszorosan megtérítse a ráfordításokat. A szaratovi-tenger felső részén kezdődik majd a Kujbisev-csatorna, mely távlatilag 62 ezer hektárt tesz öntözhetővé és egy millió hektárt lát el vízzel. A szaratovi vfzierőműtől három kilométerre feljebb szinte egymás mellett terül el a szaratovi főcsatorna és a balakovi rendszer csatornájának torkolata. A mi területünkben lendületet vett a duhovnyickojei, volkovi, rendszer építése, fejlődik az engelsi rendszer, a volgográdi területen a pallaszovkai, a tazsini, klszlovszki rendszer. A Volga—Don vízzel árasztja el az asztrahányi terület és Kalmükföld rizsföldjeit A szaratovi erőmű építői nemrégen adták át rendeltetésének a Szaratovi-csatorna 43 km hosszú Irgiz menti szakaszát. Köztük van Vlagyimir Csórni) bulldózer-gépész Ö a szaratovi vfzierőmű komszo .molista élépítkezésének neveltje Csórni) és kcmszomolista társai megtisztelő pártmegbizatáskéní fo dózerükkel már az első évben 76-os norma mellett 100—100 ezer köbméter földet mozgattak meg, a következő évben pedig 110 ezer köbméterre növelték teljesítményüket. A gépészek jelentették: a meder fő része kész a további kimunkálásra. A sztyeppe mélyéről a szaratovi csatornaépítők kollektívája siet a vízieromű-építők felváltására. Itt V. Nyikulnyikov, O. Sevcsenko, V. Molcsanovszkij brigádjai a hangadók. — Naponta, óránként küzdünk a köbméterekért, s példát mutatunk a többieknek. Ennek alapján a grafikont megelőzve alapozzuk meg a csatornameder felső részét — mondja V. Haldej, az építkezés komszomolista törzskarának vezetője. A csatornán előreláthatóan 26 vízelosztó lesz s a Bolsoj és Malij Uzeny, Irgiz stb. folyókat fogja táplálni, 800 millió köbméter vizet von el a Volgából. A csatorna percenként 50 köbméter vizet szállít a sztyeppébe. Kilencven ezer kilowattos villamos kapacitásra van szükség ahhoz, hogy ezt a vízmennyiséget átszivattyúzza a százméteres elosztón. Az évi energiafogyasztás meghaladja a 200 millió kilowattórát. Évente csupán a csatorna első szakaszának övezetében 70 ezer hektár mezőt látnak el öntözővízzel. Villamos energiával működő hatalmas szivattyútelepek épülnek a Kujbisev-csatornán, Balakov, Engelsz, Pallaszovka rendszereiben. Hisz emellett a Volga energiája e rendszerek aktív építője is. Életet ad az emelődaruknak, exkavátoroknak, a szivattyútelepek acélszerkezeteit hegeszti. Többszázmillió kilowattóra ráfordítását csak óriási energetikai potenciállal rendelkező állam engedheti meg magának. a kommunista munka élmunkána nagy szakvfzierömii gépberendezését. lavgenyij Kobjakov, értelemmel kezeli a szaratovi mérföldes lépteit. Hisz ezek az erőművek csupán részecskéi Oroszország villamosítási programjának amelyről Iljtcs álmodozott. Az erőmű még épülőben van. de mér 17 milliárd kilowattóra ára mot szolgáltatott és a reá elő irányzott eszközöknek mintegv telét merítette ki. Az „élvonalban“ vagyunk. Ez a Volgográdl-tenger északi határa fis felöleli a Szaratovi-tengert is. Az emberi kéz alkotta tengerek félezer kilométer hosszúságban terjednek szét és sok milliárd köbméter vizei tartalmaznak. Itt kezdődik a Volgán túli vidék nagyarányú öntözésének frontja — Kalinükföldtöl Uljanovszkig. A tengerek balpartis táblaegvenes sztyeppe, gazdag vidék. Megvalósul a sztyeppelakók légi álma Az S7KP Központi Bizottságának júliusi plénuma, a XXIV pártkongresszus irányelvei felvázolták azt a nagyszerű programot amelynek megvalósításával a Volga mente egvlk legnagyobb gabonatermesztő öntözéses vidékké válik A szakértők meghatározása szerinI a Volga-mentén távlatilag tervezett öntözéses terület 8 millió 200 ezer hektár Ennek egvharmadn a szaratovi területen fekszik. Az öntözés lehetővé 'eszl hogy a szemes termények hozama a korábbi 10-ről 26 millió tonnára nőjön A XXIV pártkongresszusnak a kilencedik ötéves tervre vonatkozó irányelvei értelmében az OSZSZSZK ban 500-600 ezer hektárt tesznek öntözhető lermóíölddé. A gadták az új feladatot — a csatorna medrének áthelyezését. 1968 zord decemberében jöttek Ide. Nehezen ment a munka, mert a talaj szinte egy méteres rétegben befagyott. — Mi azonban azt az útravalót kaptuk, hogy méltóképpen ápoljuk az építkezés komszomolistáinak hagyományait és teljesítettük fel adatunkat. A csatornaépítők versenyének zászlóvivői P. Viaszov, P. Guszkov. A. Rjumsin brigádjai lettek. Вий-A. Malikov a múlt században egyik útleírásában jövő nélküli vidéknek nevezte a Volgán túli területet. Sajnálattal és tanácstalansággal írt róluk. A szovjet emberek hatalmas ipari, sőt nagyipari szintű mezőgazdaság vidékévé varázsolták a Dél-Kelet övezetét. Az aszályt, a sztyeppék örök csapását egyszer s mindenkorra legyőzik. A szovjet nép a kommunista párt akaratából átalakítja a Volgát s a folyam óriási energiáját a hozzá simuló és a verőfényes messzeségbe vesző sztyeppel vidékek felvirágoztatására irányítja. N. V. LOBKOV, Saratov A szaratovi vfzierőmű géptermében. Szlovákiában az aratással a második szakaszba léptünk. Ez persze kedvezőtlenül érint bennünket, mert nap mint nap érettebb a gabona, a veszteség pedig egyre nagyobb. Emellett közeleg az ősz, mely még problematikusabbnak ígérkezik, mint a gabonabegyűjtés. Mindez arra figyelmeztet, hogy a második szakaszban a kombájnokat több műszakban maximális mértékben kihasználják. A kenyérharc egyre fokozódik. Egész dolgozó népünk ügyévé válik. Minden kitermelt szemre szükségünk vau, ezért teljes minőségben meg kell mentenünk. Napjainkban a minőség kérdése nagyon is időszerű. Mindnyájunk kötelessége, hogy megtartsuk a betakarított szemtermés jó minőségét. Persze már az aratás kezdetén valószínű volt, hogy a megdőlt növényzet nem nyújthat kifogástalan szemtermést. Altaláhosan csökkent például a búza hektoliter súlya, s az árpánál sem kifogástalan a minőség. Az esőzések folytán az árpákat átnőtte a zöld sarj és sokhelyütt a gyomnövény. Ezért a begyűjtött termény gondos utánkezelést igényel, mert sok közte a zóldszem és a szennyező anyag. Ezek a nagy nedvesség tartalom okozói, s gyorsítják a rothadási, penészedést folyamatot. A begyűjtött gabonát tehát a lehető legsürgősebben tisztítani, szárítani és vékony rétegben állandóan keverni kell. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a 18—20 százalékos nedvességű gabona vékony rétegben is gyakran bemelegszik. Külön figyelmeztetjük azokat a mezőgazdasági és felvásárló A GABONATERMÉS JÓ MINŐSÉGÉÉRT IS HARCOLJUNK! Módosítás az állami szabványban szervezeteket, melyek a gabonát szabadban igelit fólia alatt tárolják. A fóliával takart gabona ugyanis gyorsan felmelegszik és veszíthet minőségéből. Ezért feltétlenül szükséges az ilyen gabona nedvességtartalmának és hőfokának az állandó ellenőrzése. Szükség esetén be kell avatkozni, hogy elkerülhessék a veszteséget. Tény, hogy normális körülmények mellett ilye nagy arányban szükségtelen lenne a gabona begyűjtés utáni kezelése. Jelenleg emelkednek a költségek s ezzel földműveseink nem számoltak. A gabona kisebb áron kerül realizálásra, mint máskor szokott. Tehát nem meglepő, hogy a termelők kérték az állami szabvány rendkívüli módosítását, hiszen a termés veszélyeztetve van, melyet minden áron meg kell mentenünk — a nagyobb költségek árán is. Persze íigyelembevéve azt, hogy a gabonából jó lisztet malom- és pékipari árut, kitűnő malátát és sört készíthessenek. Ezzel szemben a mezőgazdasági dolgozók feladata, hogy megőrizzék a gabonafélék nutrtkus értékét, s ezzel összhangban megfelelő árban értékesítsék. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a szövetségi szervekkel karöltve gyorsan reagált a rendkívüli állapotra, s megegyezett az állami szabvány bizonyos módosításában az idei gabonának az állami, s a takartpányalapba való felvásárlásánál. A legjelentékenyebb módosítás a búza üvegessége értékelésében történt. Ugyanis az egymást követó esőzések következtében a búza olyannyira veszített üvegességéböl, hogy egyes szállítmányokat a lisztes búzák közé kellett sorolni. Ezzel szemben bizonyított tény, hogy a sikértartalomban nem történt rosszabbodás, tehát olyan mint az üveges búzánál, s pékipari értéke kitűnő. A normahivatal a százalékarányt az üveges búzánál 45-ről 30 százalékra csökkentette azzal, hogy minden egy százalékos csökkenés esetén 45 százalék alatt 0,5 százalékkal kisebb az alapár. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a búzának azon szállítmánya, melynek üvegessége csak 30 százalékos, a normamódosítás folytán a félüveges búzák közé sorolják, s a szállító mezőgazdasági üzem a tisztaság első csoportjában, illetve az első minősítési osztályban egy mázsa után 173,90 koronát kapnak. Tehát a rendes körülménvek között kifizetett 188 koronás alapárbői 14,10 koronát számítanak csak le (15% X 0,5 X 1,80). Egyébként az ilyen búzának mázsánkénti felvásárlási ára csak 165 korona volna. A módosítás — amint a fenti példa is mutatja — a mezőgazdasági üzemeknek mázsánként 12,90 korona többletet eredményez. Természetesen a gyengébb minőségű búzát kisebb áron veszik át. A sörárpa kelló mennyiségének nyerése céljából annak állami szabványát is módosították. így a III. minőségi osztályban a sértett szemek részarányát 5 százalékig és a 2,5 mm-es rostán maradt szemek részarányát pedig 5—15 százalék erejéig csökkentették. А Ш/2 s а Ш/3 minőségi osztályú árpa esetében a norma zöldszemek (1—2%) jelenlétét Is megengedi. A számítások azt mutatják, hogy a !II/l-es minőségi osztályban kedvezményesen átvett árpa mázsánkénti ára 160 Kis. Tehát a teljes árcsökkenés mázsánként nem egészen 5 korona. Ezzel szemben az ilyen árpát rendes körülmények mellett csak takarmánynak vennék át kedvezmény nélkül 147 koronás mázsánkénti átlag árban. Természetesen a gyengébb minőségi osztályzatú árpa felvásárlási átlagára jőval kisebb. A sörárpa nyerésének problematikája a 2,5 mm-es rostán fennmaradt, s a 2,2 mm-es rostán áthullott magvak arányában van. Tehát nincs más megoldás az árpát tisztítani, rostálni, minősíteni kell. Eltávolítani belőle a zöld maradványokat és a sovány szemeket, s csak aztán leadni söripari célra. Az olyan árpa, mely a 2,2 mm-es rostán áthullott csak takarmányozási célra felel meg. Attól függetlenül milyen a hektoliter súlya, mázsájáért 135 koronát fizetnek. A kedvezmény nagyon előnyös a mezőgazdasági üzemek számára, mert a szállítmány, melyet egyébként csak takarmányárpának vennének át, mázsánként 147 koronáért tisztítás és átminősítés után ľ a II/2 minősítés elérése mellett) jó áron kerülhet értékesítésre. Például 1 mázsa árpából 70 kg jóminőségű sörárpát nyerhetünk (a 2,5 és a 2,2 mm-es rostán fennmaradt szemek menynyisége) 175. . 122,5 Kčs, és 30 kg takarmányárpa értéke fa 2,2 mm-es rostán áthullott mennyiség) 135... 40,5 Kfs, tehát összesen az illető mezőgazdasági üzem ilyen árpa mázsájáért 163 KCs-t kaphat. Ezzel az intézkedéssel a mezőgazdasági üzemek mázsánként 16 koronát nyernek. A módszer helyességét több mezőgazdasági üzemben ellenőrizték. Például a trnavai járás Radošovce-i szövetkezete árpatermését az állami és a takarmányalapba sörárpaként 180 koronás átlagárban szállítja, s-а tisztítás'után visszamaradt fa 2,2 mm-es rostán áthullott | szemmennyiséget takarmányozási célokra megtartja. Az elmondottak azt bizonytjtják, hogy a gabonának begyűjtés utáni kezelése nagyon igényes, eléggé költséges feladat, azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy megőrizzük jó mii nőségét. Tény, erre a felvásárló szervek egyedül képtelenek lennének, ezért szükséges a mezőgazdasági üzemek segítsége is. Többletmunkájuk megtérül a fentebb említett ármódosításban- Az RN nyomán
