Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 4. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES 1972. január 29. 10 A MÚLT KÖTELEZ Az alakuló gyűlésen színvonalas műsorral mutatkoztak be Lehet, azok körében, akik a nép­művészet terén régebben dolgoznak Ismerősnek tűnik Velký Biel (Ma­gyarból) neve. Kiváló táncegyüttes, énekesek, élenjáró színjátszó csoport — főleg ez jellemezte az ott tevé­kenykedő CSEMADOK szervezet éle­tét. Persze a népművelődési tevékeny­ség sem pihent a hó alatt. Sokan azt hinnék, hogy a főváros közelében lévő községben Ideális kö­rülmények — megfelelő művelődési otthon, egyetértés — tették lehetővé a sokoldalú tevékenységet. Közel sem volt ez fgy, mert a művelődésnek nem akadt megfelelő hajléka, sok­szor a cslllagfényes égbolt alatt pró­báltak, avagy az odúnak mondható szűk helyiségben. A község vezetői és az értelmiségiek közül néhányan nem akartak tudomást venni a szer­vezetről annak ezernyi gondjáról, sőt még gáncsoskodnl Is akartak. Ezek szerint néhány lelkes, önzet­len szervező fáradhatatlan kultúr­­munkás tevékenysége eredményeként említhetjük a múltban elért sikere­ket. A szélmalom-harcban lassankint az önzetlen emberek is elfáradtak. Bár fájt nekik, mégis különböző szem­pontokból csökkent az aktivitásuk, pangott a szervezeti élet, széthullott a szervezet, múlté lett a dicsőség. Akkoriban húzták meg a CSEMADOK felett a lélekharangot, amikor fel­épült az új művelődési otthon. Mindezt a néhány nappal ezelőtt újjáalakuló gyűlésen hallottam. A művelődési otthon rosszul fűtött nagytermében mintegy 150-en jöttek össze az alakuló gyűlésre. Kelleme­sen lepett meg Egri Ferenc beszámo­lójának ez a kitétele: „A helyi párt­szervezet kezdeményezte a CSEMA­DOK újjászervezését, mivel látták, hogy a művelődési élet pang a falu­ban. Ez a helyes út éppen ellenkező­je az évekkel ezelőttinek, amikor a falu politikai és gazdasági Irányítói nem törődtek a szervezet tevékeny­ségével. Ez egy jelentős minőségi fej­lődés. A pártszervezetnek, a nemzeti bizottságnak, a község érverésén kell tartani a kezét, állandóan tudni kell, mennyit ver percenként a pulzusa. Kovács Péter fiatal tanító ezzel kapcsolatban ezt mondta: — A sport csillaga is teljesen le­hanyatlott Vefký Bielen. Mi hasonló ösztökélésre tavaly kezdtünk hozzá az átszervezéshez és azóta nagyot léptünk előre. Hisszük, a CSEMADOK Is megtesz mindent a kulturális élet fellendítéséért. Kiss József a helyi pártszervezet elnöke, Horváth László a hnb funk­cionáriusa kijelentették, rájuk min­dig számíthatnak, Illetve a pártszer­vezetre és a nemzeti bizottságra. Rajtuk kívül a vezetőség választása előtti vitában többen felszólaltak. Szigeti Józsi bácsi már régen át­lépte a hét évtized határát, de az öreg kommunista most Is olyan lel­kes szervező, mint hajdanában, ott volt az agitkettősök között, akik jár­tak házról házra, s megkérdezték a régi tagoktól, akarják-e újra életre kelteni a CSEMADOK szervezetet. — Akarjuk! — majdnem mindenütt ezt a választ kaptuk. Legtöbb helyütt előhozakodtak a *régi szép időkkel, amelyet a szervezet albumában min­denki megtekintett. Szerintem a múlt kötelez, s a lehetőség még nagyobb, mert van hol tevékenykedni — jelen­tette ki a veterán CSEMADOK-tag. Olyan is akadt a hozzászólók kö­zül, aki a CSEMADOK Központi Bi­zottság berkeiben történt változások felől érdeklődött. Bodnár Béla, a CSEMADOK Köz­ponti Bizottsága népművelődési osz­tályának vezetője válaszolt az érdek­lődőknek, elemezte a szervezet tevé­kenységét 68-ban és az elmúlt két évben. A Központi Bizottság küldött­je útravalóval Is ellátta az alakuló szervezetet. Tömören Ismertette, hogy milyen sokoldalú népművelési tevé­kenységet fejthet ki e CSEMADOK csoport, ha szilárd a szervezeti élete és tudatosan tevékenykednek. Több mindenről szó esett még, az­tán sor került az új vezetőség meg­választására. Amikor Fiilöp Imre a jelölőbizott­ság elnöke felolvasta a megválasz­­tandók névsorát, kitört az egyetértő taps, mert a legjobbak közül a leg­jobbakat igyekeztek a szervezet élére válogatni. Az elnök a megfontolt szavú Egri Ferenc lett. A szervezet titkárává a jó szervezőt, Bognár Sán­dort választották, akinek az apja is élenjáró kultúrmunkás volt. A nép­­művészeti tevékenység irányításával három kultúrtársat bíztak meg. Köz­tük van Szabó Franciska, aki régeb­ben is lelke volt az egykori „arany­­gárdának“. De a többi megválasztott vezetőségi tagok is hozzáértő, fárad­ságot nem ismerő kultúrtársak. A tenniakarásukat az alakuló gyű­lés után rögvest bizonyították. Olyan sokoldalú műsorral lepték meg a kö­zönséget, hogy a nyíltszínű vastaps is sokszor felcsattant. , Hegedű-, harmoníkaszóió, az egy­kori neves táncegyüttes műsorszámai követték egymást. Navara Margit (Bognár Sándorné) az egykori együt­tes kiváló népdalénekese, Szabó Gré­­ti, a táncdalfesztivál győztese és a dzsessz-zenekar a tudásuk legjavát nyújtották. A műsor alatt mindenki elfeledte, hogy barátságtalan a terem, a szívek felmelegedtek, csillogtak a szemek, sokakban felídéződött a múlt, amikor még neki tapsolt a lelkes közönség. Lehet, sokan gondolták őszintén: érdemes volt, érdemes lesz szebbé, gazdagabbá tenni az életünket. Ennek a varázskulcsa a megalakult szervezet kezében van. Tóth Dezső BÚSSÁ TORNYA 1532-ben Bussát is megtámadta a török. A nógrádszukáli rétek felöl jött Arszlán pasa 300 lovassal. A jelenleg nem üzemelő gőzmalom helyén állt a bussaiak védőbástyája. Nagy András, Tercsi Mihály és Szuhay István vezetésével 80 falubeli védte a községet a túlerővel szemben. A harc ki­menetelét és a hős védők sorát hadd regélje el annyi év után TOMPA MIHÁLY egyik kevésbé ismert balladája: ARSZLÁN PASA Nógrádban áll Busa vára, Csak egy torony a számára, S két hétnek már egy nap híjjá, Hogy a török folyvást víjja. A tórökség feje Arszlán, Nagy vitéz a szultán harcán, Hol mint a szél előnyargal... Ékeskedik két lófarkkal. Foly az ostrom éjjel-nappal... — Repedezik, bomlik a fal! — Végre megszün —, minek is már, Kőhalommá omlott a vár. Nagy András a török foglya, Készült Arszlán, hogy elfogjál A nyolcvanból vannak hárman, — Fogoly vezér így szól bátran: Nyolcvan ember van a várban, Visszaadván jó busásan, Amtt üt az ellen rajtok, — Nagy András a várparancsnok. „Rajta török! vijad, víjad... Ide löjön golyód, íjad! Hatszáz karvaly s egy kis fészek ... Hadd lássuk, hogy mennyit értek!?“ S felel Arszlán, amint támad: „Magyar, fel ne add a várat! Mérkőzzünk meg a mint mondod, Szeretem az ilyen dolgot!" „Meddig védtük e rossz várat, Mint hulltunk el, mind jól láttad! Nosza török! a sor rajtunk... Kín- s halállal fogj ki rajtunk!“ „Szakállamrat — nyugton szól az, Nem cselekszem, amtt szölaszt Győzedelmet vettem harcban, S te harc nélkül vennél rajtam!? Nincs örömem a gyávákban, Kiket földre gázol lábam! Kedvem telik jó vitézben: Menjetek el békességbenI“ Falusi vasárnap délután NEGYVENNYOLC EVVEL EZELŐTT, 1024. JANUAR 21 ÉN HALT MEG VLAGYIMIR ILjlCS L E N I N, A PROLETARIÁTUS KIMAGASLÓ VEZÉRALAKJA SIMON LAJOS: Sorok Leninről, Majakovszkij-hangon ' O, v- í', ♦' . x\• • < rajait':: .í Lenin elvtársi Mind tétovábban emlegetem embert egyszerűséged, kitérdesedett nadrágodat, fényes könyökű zakódat, és szolga-lépcsöröl nyíló dolgozó­szobád hol éjjel-nappal káposztaszag áradt. Mert tudom: egy intésedre tiéd lehetett volna a cár-atyuska legszebb palotája, egy Intésedre tiéd lehetett volna a pétervárl Ermttázs legszebb képe, egy Intésedre tiéd lehetett volna talán minden kincsével Oroszországi S manapság mindezt sokan, sokan tudják, s manapság mindezt ó sokan, sokan titokban mégsem értik! 'Az alábbiakban Ismertetjük 'a MADÁCH Шпуи* kiadó legújabb kiadványait, amelyek már a legköze* lebbi napokban beszerezlieťóhi a Slovenská kniha könyvesboltjaiban. Doha Gyula: UGRÄS A SEMMIBE (novellák! A tanulságos és kellemes szórakozást nyújtó novellák hősei keresnek, keresik önmagukat az emlékekben, a jelenben, helyüket keresik a világban. Életmódjuk tehát a keresés, bár tisz­tább perceikben sejtik, hogy amit keresnek, soha nem találják meg, mert egyéni harmó­niájukat, és nyugalmukat kisodorta a világból a mérhetetlenül felgyorsult változások szelle­me. Ára: 9,— korona Eric Lambert: DICSŐSÉGRE ÍTÉLVE (regény) Az eseménydús regény Afrikába vezeti az olvasót és áttekintést nyújt a harcokról, melyeket a szövetséges hadseregek katonái vívtak a német fasiszták ellen. Ara: 15,— korona Szlovák elbeszélők: MEGBÉKÉLÉS (antológia) Ez az antológia kilenc Író kilenc elbeszélésével nyújt áttekintést az el­múlt huszonöt év szlovák elbeszélőinek munkásságáról, s arról, melyek azok a kérdések, amelyek a felszabadulás óta eltelt Időszakban a szlovák írókat legjobban foglalkoztatták. Ara: 14,— korona Ifjabb Dumas: A KAMÉLlAs HÖLGY (regény) Egy gyengéd, tiszta lélek története ez a regény, egy kedves, szerencsét­len leányé, akiből nagy, önfeláldozó szerelmének tisztító tüze kiégeti a tisztátalanság porszemnyl salakját is. Ára: 16,— korona э|с Johanna Spyri: HEIDI (Ifjúsági regény) E regény főhőse egy svájci kislány, aki a maga egyszerű jóságával, tiszta szívével nemcsak megállja a helyét árvaságában, hanem szeretetével és életörömével valósággal megváltoztatja maga körül az embereket. * Ára: 16,— korona * Ignácz Rózsa: ORSIKA (regény) Arról a korról szól ez a regény, amikor Magyarország három részre szakadt. Európát elnyeléssel fenyegette a török hódítás. A regény azt be­széli el, hogy a forrongó korszakban hogyan válik az osztályából, nemzeti­ségéből, vallásából és hazájából egyaránt kiszakadó, szerelemre, barátságra vágyő bátor, vívni; lovagolni tudó lány teljes emberré. Ara: 28,— korona Lev Tolsztoj: ANNA KARENINA (két kötetes regény) E regény a házasságtörésről szól. Karenina szerelmét és megsanyarga­­tását egy évszázad múltán is közel érzi magához az olvasó, noha az Anna körül zsibongó nagyvilági társaság elegáns könyörtelenségének rajza immár csak híradás az elsüllyedt történelemből. Ára: 60,— korona Hans Erich Nossack: A D’ARTHEZ-ÜGY (regény) A nyugatnémet titkosrendőrség fiatal előadójának izgalmas beszámolója feltárja előttünk d’Arthez világhírű pantomim-művész életét. A szérzö ábrázolja a mai valóságot, felvillantja társadalom mélyebb összefüggéseit a súlyos gondokat hordozó, lírai szépségű regényében: Ara: 18,— korona Dékány András: CSEMPÉSZEK, HŐSÖK, KIKÖTÖK (ifjúsági regény) A szerző Daniló-sorozata már eddig is nagy népszerűségnek örvend. E sorozatnak most a harmadik izgalmas kalandja jelent meg új kiadásban, s bizonyára hasonló sikert arat, mint az első alkalommal. A regény Afrika partjain játszódik, és különös, magasztos szerep jut benne Daniló kapitány viharvert hajócskájának, a kék Adriáról elnevezett Jadrannak. Ara: 27,— korona

Next

/
Thumbnails
Contents