Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-29 / 4. szám
v > / ПкШТШГГ' I ťvz&fce*' A NYUGATI ORSZÁGOK HALFOGÁSI versenyein ú) csali tűnt fel: a konzervált lazacikra. Az új csali illatával és színeivel egyaránt vonzza a halakat, különösen a bodorka, dévérkeszeg, domolykó, paduc és a sügér kap rá, de már pontyot is fogtak vele. (Die Fiscliwaid) COMPÖ SZAPORÍTÁS Michauk R. ismerteti az uhysti tógazdaságban folyó, immár tradicionális alapokon lévő compószaporítást és nevelést. A szerző elmondja, hogy a tenyészcompókat ugyanazokban a tavakban ívatják — párhuzamosan — ahol a pontyokat. A ponty- és a comgóivadék együtt nevelkedik az ívató tavakban a következő év tavaszáig. (Dlsch. Fischerei Ztg.) SZEMTOL SZEMÜK A PIRÄIÄKKAL Paul A. Zahl. Paraguayban hónapokig tanulmányozta a hírhedten vérengző, falánk piráják életét. A szerző 16 színes képen mutatja be a halak lelőhelyét, táplálkozását, borotvaéles fogazatukat, halászatukat. A karaja-bennszülött Indiánok különféle növények szárából és gyökeréből kipréselik a növény nedvét, majd azt becsurgatják a halászásra kiszemelt vízterületre. A növények nedve — még nagy hígításban is — gátolja a halak oxigénfelvételét, a víz felszínén szappanhabra emlékeztető habosodást idéz elő. Az oxigénhiánnyal küzdő halak a víz felszínére emelkednek. Itt aztán csupasz kézzel összegyűjthetők a hassal felfelé álló piráják. Zahl egyik képe indián halász lábát mutatja Azon több forradás, heg látható — ezek nem mások, mint a piráják harapásainak nyomai. A leírásból megtudjuk, hogy bizony gyakran fordul elő baleset, .az említett halakkal kapcsolatban. Ezek a halak időnként az embereket is megtámadják. A leselkedő veszély ellenére az indián gyerekek — meleg idő esetén — rendszeresen bejárnak a pirájás vizekbe fürdeni, úszkálni. (Mat. Ceogr. Magaziné) ■ Kamasz koromból emlékszem Paál |ózsi bácsira, aki két dologról volt nevezetes Komárnoban. Először arról, hogy б volt városunk legügyesebb, legszebb felvételeket készítő fényképésze. Ügyességének híre ment, ezért messze tájakról keresték fel azok, akik igazán szép fényképeket kívántak készíttetni. Másodszor mint városunk egyik legszenvedélyesebb és sok tapasztalattal rendelkező sporthorgásza volt nevezetes, aki úgy Ismerte az itteni vizeket, mint senki más. Tudta, hogy milyen halakat mikor és hol lehet legjobban fogni. Szép sikerrel halászott egész éven át, de horgászni nem szűnt meg, az őszi, sőt a téli kemény jeges időszakban sem, mert tudta, hogy pl. a menyhal, népiesen kutyahal, (tudományos nevén Lota lota L.) ilyenkor kap a legjobban. Ezért Is írom éppen most ezt a megemlékezést, mert ez a hal a hideg időjárás beálltával kezdi el a kapást. Amikor elérkezett annak ideje, lázasan készülődött Paál bácsi a men'yhal horgászatára, amihez 20—25 szakálassal ellátott fenékhorgot készített. Feltüzdelte rá a piacon vásárolt kis keszegekből készített 20X20 milliméternyi nagyságú halkockákat és már készen is állt az indulásra. Aztán kiválasztotta a mindig körülötte sürgölődő slhederek közül azokat, akiket méltónak tartott arra, hogy magával vigye az esti bevetésre. Rendszerint én Is velük tartottam, mert Izgatott ez a télesti halászat. Olykor az Erzsébet sziget nagydunai partjára mentünk és ott, ahol romantikusan feketéllettek hátunk mögött a bagolyvárnak is beillő ősi Keresztes villa tornyai, ott vetettük be re dobtuk a vén Duna hideg vizébe. Olyanformán, hogy a fenékhorog a kikövezett part mentén szépen elfeküdjön. A művelet sikeres elvégzése után ml, mint akik dolgukat jól végezték, szépen hazamentünk. Paál bácsi a fenékhorog kivontatását másnap reggel maga végezte el, ugyanúgy a menyhalak leszedését Is, ami a legtöbb esetben bő zsákmány volt. Másnap este aztán mi is kaptunk néhány darabot az ízletes kirántott menyhalból. Miután a menyhal tulajdonságaival megismerkedtem és tudva azt, hogy tél időben decembertől március végéig fogható, magam is eljárogattam és közönséges fenekezö horoggal, ben a kisgyermekekkel etetik meg. A menyhal pikkelyei igen aprók, bőre sima és erősen nyálkás, csúszós. A menyhalat bátran lehet sokszínű halaink közé sorolni. Hátát fejétől a farkáig a sötét barna szín uralja. Oldala világosbarna, amely szín lefelé a hasa táján sárgás, majd enyhe rózsaszín változatba megy át. Annál fenségesebb azonban ez a változó világosabb oldalszín, mert az egészet, csokoládébarna színű szabálytalan tarka csíkok, foltok díszítik. Barna csíkos a lapos feje Is, amelybe alig láthatóan van beépítve egészen apró, sárga színű középen fekete kis ponttal ellátott szeme. Elől a szín-AZ EGY bajuszszálu MENYHAL ugyanolyan halkockával, sőt élénken fickándozó vörös trágyahernyóval is nem egyet sikerült horogra kapnom. Ezért összegyűjtöttem a rá vonatkozó adatokat és horgásztársaim figyelmébe ajánlva elárulom fogásának minden csínját-bínját. A menyhalat téli halnak mondják, mert ebben az évszakban ívik és kap a legjobban. Akkor horgásznak rá, amikor az összes többi halfajták már a halkockákkal feltüzdelt fenékhorgöt. Bevetése bár körülményes, mégis egyszerű, ha van elég segítség. Először is a gyerekek közül ketten kifeszítették a sok szakállassal ellátott fenékhorog zsinórját, mire Paál bácsi az egyik végére egy 5—6 kilós terméskövet kötött. Majd a zsinórnak azt a végét, amely a Duna folyása felső felén volt, kikötötte egy nagyobb parti kőhöz. Aztán kiadta a vezényszót, mert itt arra volt szüksége, hogy a művelet egyöntetűen bonyolódjon le. Elhangzott a „rajta“ kiáltás, és akkor az egész alkalmatosságot egyszerfészekre mentek és ott téli álmukat alusszák. Nem nő meg nagyra, s a két kilós példány már kapitálisnak mondható. A legtöbbje csak egykilós súlyon alul mozog. Húsa ízletes, hasonlít a harcsa és a kecsege ízéhez. Nincsen benne sok csont, ezért ha az egész halat a kezünkbe veszszük érezzük, hogy puha, lágy tapintású. Különlegessége, hogy hatalmas mája van, amely kisütve ízletes csemegének számít. ízletessége és dús vitamintartalma végett (D-vitaminl nagy menyhal májpecsenyéjét a halászcsaládok minden esette harcsaszerű szája alatt egyetlen rövid bajuszka díszeleg. Kopoltyúja alatt és mellett egy pár uszony helyezkedik el. Hátán a nyaka mögött pedig egy rövid kis uszony, amely után a következő nagy végigvonul egész hátán. Ugyanúgy a hasa közepétől hátrafelé, a mélyvízi fenékhalakra jellemzően hoszszú uszony vonul végig, amely segítségével gyors úszással tudja magát a sebes áradatban tartani. Farkuszonya viszont aránylag oly kicsi, hogy alig vehető észre a hatalmas hát és hasuszonyok végén. Ez úgyltászik azért fejlődött vissza, mert a kormányzás szerepét nem egyedül játsza mint a többi halaknál. A menyhal tápláléka változatos, hasonlóképpen mint a harcsáé, de legkedvesebb csemegéje az élő kishal, a halszelet és az apró kockákra vágott bökle, vagy valamely keszegféleség. Megeszi az eleven ficánkoló vörös trágyahernyót is. Fenekezö horgon lévő csalétek láttán kapása merész és mohó. Egyetlen falásra elnyeli a csalétket és minden esetben fennakad a horgon. Nem szabadulhat, mert falánksága végett azt alaposan bekapja. Tartózkodási helye a mély és sebes vizű folyópartok kemény, kavicsos, köves alja és kikövezett partja (padkája). Itt szeret a legjobban tartózkodni, ami annak tulajdonítható, hogy puhányos testével szinte beletapad a kövek közötti nyílásokba és ott kapkodja össze zsákmányát, a köves partok üregeiben kereső, megbúvó apróbb halak sorából. HOLCZER LÄSZLÖ Komárno (Komárom) KISÁLLATTENVESZTES A Szabad Földművé« nakmelIéhlete VADÁSZAT HAIASZAT A nyugati országokban most alakul ki a vágónyúlhús termelésére alkalmas fajták kiválasztása. Jelenleg még a fajták és keresztezések nagy változatossága található a tenyésztők tulajdonában. Azzal számolnak ugyanakkor, hogy a nyúl keresletének fejlődése azonos lesz a baromfiéval. Szükségszerűen csak egyöntetű végtermékkel jelenhetnek meg a piacon a. nyúltenyésztők. A feldolgozóiparnak azonos, homogén terméket kell majd érni mielőtt növekedési képességük csökkenne. A növekedési erély jobb kihasználása érdekében nem szabad szétválasztani az azonos alomba tartozó állatokat, ezért legfeljebb két csoportban hizlalják őket. Ha vágáskor nagyobb élősúlyt akarnak elérni, nem szabad az állatokat a hizialási időszak végéig együtt hagyni, minden esetben külön kell elhelyezni1 őktí. 9 A takarmányértékesülés. Ez szoros kapcsolatban van a vatalosan. A súlykülönbségüktöl függően ezek négy csoportba sorolhatók: nehéz, közepes, könnyű, törpe. A közepesek csoportja a legalkalmasabb a hizlalásra. A nehéz fajtákat ki kell kapcsolni, mert bizonyos esetekben gyenge a termékenyülésük, rossz a takarmányértékesülésük és kedvezőtlen a vágási százalékuk. A könnyű fajták növekedési erélye hátrányos. A törpe fajták — amelyek felnőttjeinek súlya 1 kg — tér-HAZINYOLTENYESZTES HOLLANDIÁBAN 2. SZÁM 1972. JANUAR 29. 4 4 4 I t 4-Ж í A TARTALOMBÓL Házinyúl tenyésztés Hollandiában Késleltetéssel nagyobb a tojás A postagalamb tájékozódóképessége Februári teendők Készítsünk ketrecet! Hogyan helyezzük el nyulainkat? Jó tudni A pulykák lábujjgörbülésc A tenyésztojás helyes tárolásának jelentősége Feladataink Vadásznaptár — Február Megalakul a Magyar Vizslát Tenyésztők Klubja? Az apróvad téli védelme Az erdők szerelmese Ilyet még nem látott a világ Külföldi vizeken Az egy bajúszszálú menyhal előállítania, mert csak akkor érhetnek el munkaerő-megtakarítást és nagyobb produktiyitást. A húsnyúl-fajta értékének mutatói egyébként egy holland hivatalos ismertető szerint a következő: 1. életerő, 2. termékenység, 3. növekedési erély, 4. takarmányértékesülés! százalék, 5. elhullási százalék, 6. a prém minősége és színe. Ezek közül néhány követelmény részletesebben a következő. ® Növekedési erély. Hollandiában éves átlagban a 2,5—3,0 kg élősúlyú állatok iránt legnagyob a kereslet. Ezt kell elvágás! veszteség százalékával, mert a kedvezőtlen hús-csont arány, valamint a vastag prém a takarmányértékesülési százalék csökkenésével jár. • A prém hozam. Ä holland tenyésztők nagy része azt tartja, hogy a prém színe — legalábbis jelenleg — kevéssé befolyásolja az eladási árat. Lehetséges azonban, hogy a jövőben a kereslet növekedése a fehér prém iránt csökkenti a más színű prémek iránti keresletet. A fehér szőrme alkalmasabb a különböző börkikészítési eljárások szempontjából. ® Fajta. Hollandiában 37 házinyúl-fajtát ismertek el hi-Az újzclandi fehér nyulat az USA-ban nemesítették ki mint kizárólag hústermelő fajtát. Testalkatban és típusban a vörös újzélandihoz hasonló. Teste telt, húsos, széles felépítésű, izomzata fejlett, növekedése gyors. Súlya 3—5 kg közötti, de tipi-1 kosnak a 4 kg os példányokat vélik. Szeme vörös, a nőstény feje finomabb és rajta kisebb bőrránc, „toka“ is engedélyezett. mészetesen nem vehetők számításba. Így a választék elég korlátozott. A legtöbb közepes súlyú fajtának gyenge a növekedési erélye. Ezért végeredményben a következő 5 fajta az ajánlott: nagy csincsilla, fehér újzélandi, ezüstös Champagne-!, bourgogne-i rőt, és bécsi kék. Ezek kapcsolják a kaliforniait, amelyet hivatalosan még nem ismertek el. Ha a fehér préin iránt növekszik a kereslet, kizárólag az újzélandi és a kaliforniai fajta vehető számításba. Ez utóbbi gyakorlatilag teljesen fehér, a végső részek — a fül, orr, farok és lábak kivételével. Kérdéses, hogy tiszta fajtát, vagy keresztezettet tenyésszenek-e. Jelenleg a fajtatiszta állatok hizlalása alig valamivel hátrányosabb a hibrideknél. Ha valaki fehér nyulat akar hizlalni és ugyanakkor keresztezésre is gondol, a választék elég szűk. Csak a kaliforniai és a fehér újzélandi keresztezése ajánlható, mert a bécsi kék újzélandi fehér és fordítva kiváló eredményt ad ugyan a növekedést erély tekintetében, de az utódok prémje színezett. (Revue de Lelevage) Reí.: HEGEDŰS JÁNOS A bécsi kék nyúl henger alakú testével, jól fejlett izomzatával rövid nyakával és széles mellével tűnik ki. Súlya 3—4,5 kg. Szőrzete lelt sötétkék színű, bársonyos fénnyel, sűrű szürkéskék pehclyszörrel ás hosszú, fénylő felszűrrel. Testalkatban a nálunk jól ismert és elterjedt bécsi kékszemű fehérhez hasonló, amellyel előírt súlya is megegyező. Fülhossza 12 cin. (Kucsera Szilárd felvételei)
