Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-29 / 4. szám

t

1972. január 29.

.SZABAD FÖLDMŰVES

Kik várják otthon?

Az orvosi rendelő ajtaján szokatlan zaj szűrődött be, ki kellett mennem. Három 12 éves forma fiúcska lökdösődött egymással. Csendesen ódámén tem a legélénkebbikhez és megkérdeztem:

— Mi a baj, fáj-e valamid?

— Nem — felelte a gyermek —, nem, a doktor nénlhes jöttünk.

— Akkor mit kerestek itt a folyosón? — Rám nézett, félénken motyogta:

— Valami rosszat kellene csinálni, mindig azt mondják, hogy ml vagyunk a rosszak, hát akkor csináljunk Is valamit.

— Ne szamárkodjatok, menjetek szépen haza, biztosan várnak otthon a szüléitek.

— Hát, éppen hogy ők nem várnak minket haza — válaszolt a fiúcska.

Negyedóra múlva az egyik földszinti mellékhelyiségből éktelen dörömbölés hallatszott. Kiderült, hogy előbbi látogatóim zártak be egy gyereket, csak úgy, heccből, tehát valami rosszat mégis sikerült tenniök.

Később visszaemlékeztem arra a fiúcskára, akivel beszéltem a rendelő előtt, eszembe jutott, hogy osztályában 6 volt a legfélénkebb, leggyanakvóbb, legidegesebb. Ha közeledtünk hozzá, mindig úgy viselkedett, mintha meg akarnák ütni. Erre a viselkedésre csak később kaptam választ, amikor találkoztam vele az utcán. Édesapjával volt, akitől meg is kérdeztem, miért nem küldi gyermekét orvosi ellenőrzésre, hiszen a minap is egyedül 6 hiányzott az osztályból.

— Ezt? — kérdezte megvetéssel az apja, és döbbenetes erővel tört ki belőle a rosszindulatú minősítések egész sora, mintha nem is gyermekről, hanem gonosztevőről lenne szó. A fiúcska pedig, aki részemről a rendelőben mindig szeretetet, gondoskodást érzett, most megszégyenülten, tétován, remegve állt apja mellett. Ekkor értettem meg mindent. Tizenkét éves korára elvesztette önbizalmát, a napi szidalmak eredményeként úgy érezte, 6 nem jó semmire, szülei kitaszították maguk közül, — egyelőre csak szavakkal.

Az Iskola mindent megtett, hogy tudatosítsa ebben a gyermekben, hogy képes a Jóra, a munkára, a család azonban naponta többször is bebizonyította ennek ellenkezőjét, így hovatovább a csavargásban lelte örömét, olyan gyermekek társaságában, akik egy-egy csínytevésben virtust látnak és méltányolják.

A nevelésben ne legyen selejt — pártunknak ez az igénye azonban nemcsak az Iskolára, hanem a családra is vonatkozik. A gyermeki személyiség egészséges irányítása, fejlesztése olyan családban, ahol az apa a legelemibb nevelői tapintatot is nélkülözi, nem sikerülhet. A gyermeki lélek nehezen bírja a durvaságot, az erőszakot, a vélt vagy valóságos hibák hánytorgatását. Akinek nevelői tevékenysége abban áll, hogy gyermekét örökösen szembesíti hibáival, aki ezzel idegenek előtt is megszégyeníti, az ne várja, hogy a gyermek képes legyen elfordulni ettől az örökösen elébe tartott torz önarcképtől. Sokkal eredményesebben nevel az a szülő, aki bátorít és bíztat, aki a hibájába visszaeső gyermeket fel tudja emelni, erőt önt bele a bizalmával. Hinni kell a gyermekben, hogy ő is hinni tudjon önmagában és a családban, mint olyan közösségben, amely életreszólóan rányomja jegyeit egész erkölcsi-etikai arculatára. A szigorú apának egyetlen dicsérő szava sokszor nagyobb hatással van a félénk gyermekre, mint bármilyen súlyos büntetés, Ahhoz, hogy megsemmisítsük a családba^ a bizalom, összetartozás, meghittség légkörét, ahhoz, hogy tudjuk milyen módszerrel neveljünk, nem szükségesek különösebb pedagógiai tanulmányok, csak időnként jusson eszünkbe, hogy mi is voltunk gyermekek. Dr. Csáti Éva

CSALÍCI

Az idült hörghurut

Dr. BUGA LÄSZLÖ írása

it

Az érett, sárga birsalmákat. megmossuk, majd héjastól puhára főzzük egészben egy nagyobb edényben, — annyi vízzel, hogy ellepje. Utána meghámozzuk, csutkáját is kivágjuk, lehetőleg burgonyanyomón áttörjük. Ugyanannyi cukrot adunk hozzá, mint az áttört birsalma tiszta súlya. A cukorból sűrű szirupot főzünk, kevés vízzel, s amikor a habja elforrt, belerakjuk a birsalmát és folytonos keverés mellett olyan sűrűre főzzük, hogy a kanáltól elváljon. Ezután a birsalmához kilónként 1 citrom levét belecsavarunk. Még finomabb, ha kissé összevágott diót, vagy mandulát keverünk közéje. Vizezett formákba téve I kiszárítjuk.

A barátomét в minap erősen elkapta a köhögés. Felugrott, a nyitott ablakhoz rohant, majd amikor megkönnyebbedett, mentegette magát:

— Bocsássatok meg! Ez az átkozott cigaretta ... Ilyenkor nem kapok levegőt ... Már el kell mennem orvoshoz.

Hát igen! A cigaretta is. Olvastam az egyik beszámolóban, hogy a nemdohányzó férfiaknak csak 10, a leszokott, egykor dohányozóknak 22, a ma is dohányzóknak 36 százaléka szenved idült hörghurutban. A nemdohányzó nők 7 százaléka, a dohányzóknak 26 százaléka beteg idült légúti panaszok miatt. Ez igaz, de a sokat emlegetett szennyezett levegő, a por, a füst, gáz, az egészségtelen környezet, az elhanyagolt életszínvonal, a rossz időjárás és a lakás ártalmai is elősegítik a betegség kialakulását.

Miről is van itt szó tulajdonképpen? Nem arról, hogy nem kap levegőt a beteg — ha ő úgy is érzi —, hanem arról, hogy a légcső és hörgők nyálkahártyájának hurutja miatt a kilégzés akadályozott, lassú. A tüdőben felszaporodik a váladék, fokozódik a nyomás, idővel a légutak és tüdóhólyagok ruganyossága csökken és kialakul a kórkép, amit tüdőtágulásnak nevezünk. Ennek azután természetes következménye a kisvérkör erei nyomásának fokozása, ami a jobb szívfél súlyosabb megterhelésével, esetleg szív elégtelenséggel járhat.

Az idült hörghurut okait kutatva elsősorban az öröklött, alkati hajlammal találkozunk. Ehhez kapcsolódik esetleg önállóan jelentkezik a szervezet túlérzékenysége, az allergia, ami a légutak nyálkahártyáján olyan elváltozásokat okoz, amelyek alkalmasak arra, hogy azokon a légutakhoz vonzódó vírusok és baktériumok könnyen áthatolhatnak és elhúzódó gyulladást okozva, a váladék mennyiségét szaporítják. Minél több a légúti váladék, annál nkadályozottabb a légcsere és annál könnyebben érvényesülnek az ingerlő és károsító környezetártalmak. Ilyenkor már nem egyszerű légúti hurutról van szó és nem is tanácsos kézlegyintéssel, vagy azzal elintézni, hogy a köhögést a dohányzás okozza és majd gyógykezeléssel meggyógyul.

A légcsőhurutot már akkor gyógyítani kell, amikor még heveny, amikor a fertőzés friss, a beteg lázas és sokat köhög. A váladék ilyenkor is bőséges lehet, de az a köhögéssel kiürül. A heveny tüneteket lázcsillapítók, köptetök, esetleg néhány napi ágynyugalom és a káros ingerlő anyagok — por, füst, gáz — illetve a csípős ételek kerülése és a dohányzás abbahagyása feltétlenül enyhítik, vagy véglegesen meg is szüntetik. Ha . az orr- és garat hurutja gyógyul, az orrlégzés helyreáll, rövidesen meggyógyul a beteg. De ha a mélyebb légutak hurutja elhúzódik és a folyamatot elindító ártalom mellett kórokozók telepednek a hörgőkbe, a köhögés pedig — főleg reggel — hónapokon át ismétlődik, már nagy könynyelműség a kérdés megoldását kizárólag a gyógyszerekre bízni, meg arra, hogy majd ha jön a tavasz, elmarad a köhögés.

Hát akkor miért most beszélünk erről? Azért, mert valóban tavasszal és nyáron még az idült hörghurut is könnyebben gyógyul, mint a ködös őszi és téli időben, amikor az embereket a lakásokba zsúfolja az idő.

Az idült hörghurut télvíz idején nehezebben gyógyul. Az orvos tanácsa pedig így szól: aki idült hörghurutban szenved — tartósan köhög, fullad — az rendszeresen kezeltesse magát, az ártalmakat, a dohányzást kerülje, iparkodjék a meghűlést és fertőzést megelőzni, nehogy tavasszal már tüdőtágulással, esetleg szívbajokkal bajlódjon.

Stefid

TéÁete

A Szelíd Fekete Tábla az IIB-ben Jakolt. Az osztály többi 30 lakójával, lányokkal, fiúkkal igen jó barátságban volt, a tanítónéninek is mindig kedvében járt.

A hetes reggelenként szépen megmosdatta szivaccsal, aztán pedig puha ronggyal szárítgatta, a többiek is vigyáztak rá, óvatosan tólták fel, húzlák le, senki sem rángatta, kapaszkodott belé.

A Szelíd Fekete Tábla nem is volt hálátlan, csikorgás nélkül tűrte a gyerekek kicsit suta próbálkozásait, elnézte a sánta betűket, a dülöngélő számokat. Jószívvel tartotta a hátát, brült, ha egy-egy sorminta már hibátlanul díszelgett rajta.

Így ment ez еду-két hónapig, a gyerekek már sok betűt ismertek, s a számok egy részét is jó ismerősként üdvözölték, amikor elérkezett 2 félévi bizonyítványosztás napja.

A gyerekek legtöbbje örült az egyeteknek és a szép kerek fejű ketteseknek, csak Lefi — ü\legborzasabb fiú

— ült nekikeseredve az első padban. Hiába szóltak hozzá, vigasztalták, — zsák bámult dühösen maga elé, s azon gondolkozott, kin álljon bosszút а Ы- lonyítványrontó ötösért. Törte a fejét és egyszercsak azt vette észre, hogy teljesen egyedül van az osztályban, mindenki hazament, feladva a reménytelen harcot, hogy megvigasztalja.

— Te vagy az oka, mindennek te vagy az oka! — fakadt ki ekkor Lefi és a Szelíd Fekete Táblához szaladt. Húzta, rángatta, verte a szép sima fekete, de érzéktelen falapot.

— Miért nem szóltál előbb, mint a tanítónéni, ha valamit csúnyán írtam?

— Amikor aztán a sírástól kifáradva lieült a padjába és karjára hajtva a fejét elaludt, már nem láthatta, hogy a Szelíd Fekete Tábla rejtélyesen mosolyog.

Másnap reggel Lefit hívták ki elsőnek a Táblához. Am alighogy leírta az első betűt, a Szelíd Fekete Tábla

egyszercsak megindult és meg sem állt a mennyezetig. Ott megállt egy pillanatra, aztán bumm!, — lezuttyant a helyére.

— Mi az, mit csináltatok a Táblával? — kérdezte a tanítónéni, de senki sem tudott semmit Lefi kivételével, aki bizony nem merte bevallani a tegnap történteket, pedig sejtette, hogy az 6 bosszújának eredménye a Rakoncátlan Fekete Tábla.

Aznap még sokan feleltek és a tábla ugyanolyan béketűrő és kedves volt, mint azelőtt, csak amikor Lefi került újból sorra és valamit csúnyán írt, akkor ugrott nagyokat, bakkecskéhez hasonlatosan.

Teltek, múltak a hetek, hónapok és csodák csodája, a Rakoncátlan Fekete Tábla egyre szelídebb lett és mire elérkezett az év vége, ugyanolyan mozdulatlanul tűrte, hogy Lefi gyöngybetűket rajzoljon rá, mint a többi gyerek.

Es eljött a tanév vége, a bizonyítványosztás ideje is. Lefi arca ragyogott az egyes láttán. S amikor végre ismét egyedül maradt az immár megint Szelíd Fekefe Táblával, csak annyit mondott:

— Köszönöm! — és megsimogatta.

R. J.

ZÜM-ZÜM

A játékosok körbe leülnek, s a játékvezető megmondja, hogy melyik szám és annak többszöröse lesz a züm-züm. Például a négy. Ezután a

Egy magában mindig egy;

A hegy míg áll, mindig hegy; Kilencszer egy sosem tíz; Tűzből soha nem lesz víz,

Egér cipőt sosem hord,

A csillagból sem lesz Hold; Dinnyéből sem lesz alma; Tyúknak sem lesz sírhalma ... Kolbászból nincs kerítés,

S a kiscsikó nyerítés Nem lesz pacsirtaének,

És a púpostevének Púpja mindig púp marad, Cirmos falt fel madarat...

M. J.

játékvezető rámutat valakire, az kezdi a számolást: egy. —> A mellette ülő mondja: kettő, és így tovább. A zümzüm számnál {jelen esetben a négyesnél!) és többszörösénél (8, 12, 16, 20 stb.) a soron következőnek nem szabad kimondania a számot, hanem helyette azt mondja: züm-züm.

Aki eltéveszti, az kifordul a körből, vagyis háttal ül addig, amíg újra rá nem kerül a sor a következő körben. Ha most helyes a válasza, visszafordulhat. A játék úgy érdekes, ha a számokat 2—3 kör után változtatjuk.

Ja

a

о

Ры

в

'Я

x.

G

Széles kihajtás, karcsúsító vonalak

A férfi dlvatújdonšágokról keveset szólunk. Most ezt a hiányt pótoljuk.

Brionl és Rosatti olasz divattervezők a klasszikus, széles, szögletes hajtókát, a kihangsúlyozott vállat, a testhez álló, kissé fiatalos hatású zakót tartják divatosnak. Az öltönyök esti jellegét az. anyag, a zsebek és a gombok játéka adja meg. A férfidivatban is hódít a díszvarrás, s főleg a karcsúsító szabásvonalakat hangsúlyozzák ki.

1. Az első rajzon bemutatott öltöny egyszínű gyapjúszövetből készült. A zakó karcsúsított, hangsúlyozott vállú, széles hajtókájű. A zsebek bevágottak.

2. A világos színű zakóhoz sötét, csíkos anyagból készült nadrágot mutatunk be. Az öltöny széles hajtókájú és kétsoros gombolású. Három rávarrott zseb díszíti.

Hogyan táplákozzunk télen?

Sok háziasszony elköveti azt a hibát, hogy a családnak télen is ugyanolyan ételeket tálal fel, mint nyáron, ök erre a bizonyos .gyomormenetrendre“ vannak berendezve és még meg sem kísérlik ezt megváltoztatni. Pedig a hideg időszakban szükséges a koszt megváltoztatása Is. Télen az étvágy ,is jobb és az ember Jobban megkívánja a zsiradékban gazdag ételekét és a több húsfogyasztást, szemben a nyári koszttal, mely többnyire növényi eredetű és kevesebb húsféleséget tartalmaz.

Az emberi szervezet télen több kalóriát kíván meg és ha a táplálkozás nem eléggé kielégítő, akkor a szervezett legyengül. A fázékonyság — annak dacára, hogy jő melegen vagyunk felöltözve — is annak a Jele, hogy a szervezetben kevés kalória áll elégésre készen.

Például a sífutónak naponta legkevesebb 3000 kalória felhasználását számították ki. Másoknak, akik nagy hidegben erős fizikai munkát végeznek, 5000, esetleg még ennél is több a kalória szükséglete.

Azonban a téli hónapokban sem szabad elhanyagolni a gyümölcs, gyümölcslevek és a friss főzelékféleségek fogyasztását. Éppen ebben az évszakban nagyon fontosak a gyümölcsben és a főzelékféleségekben lévő vitaminok, mert ezek emelik a szervezett ellenállóképességét a különféle járványokkal, betegségekkel szemben.

Ezért szükséges és hasznos a táplálkozás, Illetve az ételek megváltoztatása a téli hónapokban és ez szól a gyermekek táplálkozására 'is. Már a reggelinek is kladósabbnak kell lennie, nem elég csak egy vajaskenyeret adni, hanem ki kell egészíteni tojással, szalámival vagy szalonnával, esetlegegy szelet sajttal is. A kiadősabb koszt, télen még az úgynevezett gyengeevőknek is Jól esik. Természetesen a napi almafogyasztásról sem szabad megfeledkeznünk.

Számos férfi abban a tévhitben van, hogy az alkohol a legjobb szer meghűlések és a fázás ellen. Az orvosok azonban más véleményen vannak. A hidegben is mérsékelni kell az alkoholfogyasztást. Az alkohol lényegében fáraszt és elősegíti a lábtörést, mert az ember bizonytalanabbul mozog. Igaz ugyan, hogy az alkohol pillanatnyilag felfrissíti és átmelegíti a szervezetet, de nem sokáig, mert az ellenkező reakció káros hatása egyhamar beáll. Ezért ne fogyasszunk alkoholt és sok cigarettát, mert a dohányzás az utcám síelésnél vagy korcsolyázásnál nemcsak ért, de veszélyes Is lehet. (rp)

s

i