Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-08 / 1. szám
4 1972. január 8. .SZABAD FÖLDMŰVES. A HALADÓ TAPASZTALATOK ISMERKEDÉS Ш MÓDSZEREKKEL a Gazdálkodás Tudományos Intézetének közleményei ISKOLÁJA A trágyázás különböző módozatainak célszerűsége csolatos összehasonlító, ellenőrző kísérletet. Az NPK—2 kombinált műtrágyát adagolták önállóan, valamint ; ^ tavaszi árpa vetésekor a vetőmaghoz keverve. A nevezett műtrágyát, valamint a C—33 salétromot több növénynél és több termelő körzetben is • kipróbálták. A kísérletek célja az volt, hogy megállapítsák a hazai gyártmányú kombinált műtrágyáknak az egyszerű trágyák hatásához viszonyított előnyét, természetesen azokon az előnyökön kívül, melyeket már ezidáig bizonyított a gyakorlat. , Igazolt tény pl., hogy a kombinált, szemcsézett trágyák szállítási és manipulációs költségei kisebbek, kisebb helyen tárolhatók, s .hogy ezen trágyáknál kevesebb az adagoláskor tapasztalt veszteség és kiegyenlítettebb a tápanyagok aránya. A Rimavská Sobota-i területi állomáson pl. a tavaszt árpa és á magra termesztett kukorica esetében végeztek ellenőrző kísérletet. A Dénár tavaszi árpa — előveteménye őszi búza volt — trágyázásának hatását az XJzovská Panica-i szövetkezetben végzett kísérletek eredményei alapján határozták meg. A három, hozzávetőlegesen azonos nagyságú parcellán, különböző műtrágyákkal végezték a tápanyagpótlást. Az első parcellán egyszerű műtrágyákat adagoltak. Egy hektárra ösz- I szesen 232 kg tiszta tápanyagot — 40 kg N, 72 kg P és 120 kg К — jut: tattak, s mellőzték a fejtrágyázást. Itt . 26,40 q/ha hozamot értek el. A második parcellán NPK—2 kombinált trágyát adagoltak vetés előtt, ' — a íő tápanyagokból 40—40 kg ju! tott egy hektárra — majd 33 kg/ha tiszta tápanyagnak (N) megfelelő : C—33 trágyát használtak fel a levélre l történő trágyázás során. Így összesen ■ 153 kg tiszta tápanyagot juttattak : egy hektárra. Az átlaghozam 22,1 q volt. . A' harmadik táblán ismét egyszerű trágyákkal trágyáztak, úgy, hogy az egységnyi területre jutó tiszta táp. anyagok mennyisége a három fő tápanyag esetében 40—40 kg legyen. A • levélre* 1 * * * 5 történő tápanyagpótlás során ■ 30 kg/ha nitrogénadagnak megfeleld- 30 %-os LAV (mészammőnsalétrom) 1 trágyát adagoltak. Ebben az esetben ■ 20,75 q átlaghozamot értek el, vagyis ' 21,42 %-kal gyengébbet, mint az első- parcellán. A kísérlet eredményeit összegezve I megállapíthatjuk, hogy az első par. cellán érték el a legjobb mag, vala , mint szalmatermést Is. Az ökonómiai j értékelésből az is kitűnik, hogy az . I. parcella esetében csak 52,87 кого na, a III. táblán pedig 58,81 korona а II. parcellát tekintve pedig mái i 65,93 korona költségre volt szükség ' 1 q főtermény előállításához. A košicei területi állomáson is- megfigyelték a tavaszi árpa kombi a nált trágyákkal történő trágyázásé- nak következményeit. A kísérleti par- cellák mindegyikére 120 kg ttszts- tápanyagot adagoltak, csupán a táp anyagok aránya volt eltérő. A kiérté ti kelés rámutat, hogy a legjobb ered к ményt a 3. parcelláit érték el, qho t az NPK—2 trágyát a vetőmaghoz ke n verve, vetéskor juttatták a talajba ;- 230 kg vetőmaghoz 115 kg NPK—\ trágyát kevertek. У Az uzapanyiti szövetkezetben fog- lalkoztak a kukorica — CE—I-es hib > rid — tápanyagpótlásával is. A ki ■, sérleti parcellákon előzőleg őszi bú t- zát termesztettek. a ■- A kukorica esetében három trágya 1- zásl módozatot alkalmaztak. Az 1 n parcellán hektáronként 7 q NPK—: c, kombinált trágyát és 2 q C—33 sálét i- romot — fejtrágyázás — adagoltak к A második parcellán egyszerű trá 1- gyákkal végezték a tápanyagpótlási i- s az adagokat ügy határozták meg [Sehogy a tiszta tápanyagok mennyiségi > megfeleljen az első parcellára ada í- golt tápanyagok mennyiségének. It r- a levélre történő trágyázáskor 2,2 i 30 °/o-os LAV-trágyát adagoltak eg hektárra. A III. tábla ellenőrző par “ cellaként szerepelt, s itt a kidolgc zott trágyázást terv szerint végezté a tápanyagok adagolását. Egy hek tárra összesen 7 q ammóniumszulfátoi 4 q szuperfoszfátot é^ 3 q káliső juttattak.- A vetést az SPC—6 vetőgéppel vé gezték — 70X27 cm kötés — s eg It hektáron 17 kg vetőmagot dolgozta > be a talajba. A vetés egyébként a agrotechnika! határidő lejárta után történt, ’ május 16-án. A betakarítást Braud adaptérrel felszerelt E—512-es gabonakombájnnal végezték. Az I. parcellán 32,6 q, a másodikon 34,44 q, a harmadikon pedig 34,57 q volt az átlaghozam, 17 % nedvességtartalomra átszámítva. Az első parcellán termett kukoricánál kevesebb volt az egy kalászon megszámlált sorok átlagszáma, valamint az egy sorban található szemek átlagszáma, ellenben nagyobb volt a magvak nedvességtartalma. Az első parcellán termett kukorica ezermagsúly szempontjából — 361,1 gramm — jeleskedett. Az. ökonómiai elemzés azt Is elárulja, hogy az egyes parcellák esetében 2555, 1959 és 2168 korona volt az egy egységnyi területre jutó költség, valamint 5587, 5644 és 5685 korona a hektáronkénti mezőgazdasági nyerstermelési érték Összege. Ebből lát: ható, hogy ott volt a legkevesebb a termelési költség — II. tábla — ahol az egyszerű trágyákat aplikálták. A BURGONYÁVAL . végzett kísérletek során — poprádi i területi állomás — az NPK—2 kombinált trágya adagolása mutatkozott- gazdaságosabbnak. A gyakorlatias kí- 1 sérlet folyamán ősszel 350 q istállótrágyát szántottak- be hektáronként. , Az első parcellán 7 q NPK—2 trágyát : adtak egy hektárra, a másodikon 4 q ‘ aminóniumszulfátot, 4 q szuperfosz- 1 fátot és 2 q kálisót, a III. parcellán pedig 5 q ammóniumszulfátot,/ 7 q i szuperfoszfátot és 3 q kálisót dolgoztak be a talajba hektáronként. Itt szükséges megjegyezni, hogy 1970-ben 30—35 milliméterrel több . csapadék hullott, mint az 50 éves t átlag/ megkéstek a tavaszi munkák, stb. és ez kedvezőtlen hatással volt- az összes mutató alakulására. A nö■ vényzetet erősen megtámadta a bur~ gonyapénész. A kísérlet során a э Krasava М3 fajtát termesztették. ® Az első parcellán 245, a Il-on 226, 1 a harmadikon pedig 223 q átlaghoza-2 mot értek el. Az első táblán 39,08 korona; a másodikon 41,82, a harmaj dikon pedig 43,26 korona közvetlen z költség révén termeltek 1. q burgo" nyát. A nevezett esetben igazoltnak ^ látszik az a feltevés, hogy a kombi:1 nált trágya minden mutató szempont- 6 jából egyenértékű az egyszerű trá) gyákkal, illetve, hogy ezen trágya is g képes hasonló eredményeket biztosíö tani, mint az egyszerű trágyák. e TM Л RETEK ES LEGELŐK lí 2 tápanyagpótlásával kapcsolatos kísérj, letek során is kedvező eredményeket r értek el az NPK—2 kombinált trágya 8 és a C—33 .salétromtrágya adagolásával. A Liptovský Hrádok-i területi alls lomás által végzett ellenőrző kísérle)' tek során a nevezett trágyákkal trágyázott legelőkről átlagosan 222 q a zöldtakarményt nyertek, az egyszerű 3- trágyákkal trágyázott területekről viszont csak 216, illetve 234 q-át takarítottak be hektáronként. Itt kell 3_ megjegyezni, hogy az I. és II. parcela. Iára 205, a harmadikra viszont 229 kg ■2 tiszta tápanyagot adagoltak hektáronként. ?■ A Banská Bystrica-1 területi állomás a rétek tápanyagpőtlásának коj. lönböző módszereivel kísérletezett. Az első parcellára — NPK—2 és C—33 . trágya formájában — 183 kg, a máj sodík és harmadik parcellára — szu-2 perfoszfát, kálisó és mészammónsa- 4* létrom fLAVj formájában — 196, ti!?■ letve 153 kg tiszta tápanyagot ada ,t göltak hektáronként. A trágyák ada g, golását osztott formában végezték egy részét kora tavasszal, a másik részt pedig az első kaszálás utár q aplikálták. ?y Az első és második kaszálás révér r‘ az egyes parcellákról 47,7 q, 41,5 c és 36,7 q szénatermést nyertek hek k- táronként. Az elért eredmények igazolják hogy az adott termelési feltételei é mellett perspektív trágyának tekint „v hető az NPK—2 kombinált műtrágya jk viszont tény az is, hogy a nevezet az trágyaféleség aránylag drága, s e; részben csökkenti a .vele történő tápanyagpótlás ökonómiai effektivitását. A bardejovt területi állomáson gyakorlatiad kísérlet segítségével figyelték meg a füveshere-keverékek különböző trágyákkal történő trágyázásának hatását. Az első parcellán 2 q trágyalevet használtak fel, a második táblán 6 q NPK—3 kombinált trágyát és 100 kg C—33 salétromtrágyát adagoltak 1 hektárra. Az első kaszálás után további egy mázsa C—33 trágyát juttattak egy hektárra. A III. parcellán egyszerű trágyákkal végezték a tápanyagpőtlást, s a trágyákat keverve adagolták. Az egyes parcellákon 92,246 és 246 kg tiszta tápanyagot dolgoztak be a talajba hektáronként. A legjobb eredményt — 108,6 q/ha szénatermés — a második táblán érték el, ahol a kombinált trágyát adagolták. KÍSÉRLETEK A CUKORRÉPÁVAL A nevezett növény tápanyagpótlásával kapcsolatos kísérleteket a košicei területi állomás végezte. A kísérleti parcellákon ősszel 400 q istállőtrágyát szántottak be hektáronként. A cukorrépa előveteménye őszt búza volt. Az elért eredmények között lényegesebb különbség nem mutatkozott, ezért elmondható, hogy az NPK—2 kombinált műtrágya ebben az esetben is megállta helyét ez egyszerű trágyák adagolásának hatásához mérten. MIT ADOTT A „COMBIFERT“? Az osztrák gyártmányú „Comblfert“ kombinált NPK műtrágya adagolásának hatását a malacky! területi állomás dolgozói a jakubovi és a senecl szövetkezetek szőlőültetvényeiben ellenőrizték. A jakubovi szövetkezet ötéves szőlőültetvényében — magasvezetékes — nem mutattak ki lényegesebb eredményjavulást. A nevezett körzetben rossz klimatikai feltételek uralkodtak a vegetációs időszakban, s ez egyrészt hozamcsökkenést eredményezett, másrészt viszont hozzájárult a kísérleti eredmények eltorzulásához. A szőlő átlaghozama a nevezett szövetkezetben 1970-ben 18 mázsa volt, s a Comblfert adagolásának ha-I tása csak elenyésző mértékben mutatkozott meg. Az egyik parcellán 560 kg tiszta tápanyagnak megfelelő Combifert-et adagoltak hektáronként, s 16,27 q/ha hozamot értek el. Az ellenőrző területen szintén 560 kg/ha tiszta tápanyagot adagoltak, de egyszerű trágyák formájában. Ezen a területen 18 q/ha volt az átlaghozam A seneci szövetkezetben lényegesen jobb eredményt mutattak fel. Az I parcellán 16 q/ha Combifert-et - 192 kg N, 192 kg P és 288 kg К - vagyis összesen 672 kg tiszta tápanya got adagoltak. A második parcellán szintén 672 k{ tiszta tápanyagot juttattak egy hek tár területre, de itt már egyszerű trá gyákat aplikálták. A harmadik, vagyh * az ellenőrző táblán, a szokásos mó dón trágyáztak, az az 318 kg/ha tisz ta tápanyagot dolgoztak be a talajbí ' minden hektáron. Az eredmény? Az Г. parcellán 55 a másodikon 52,5 és a harmadil táblán 42,5 mázsás hektáronkénti át laghozamot értek el. Az egyes parcel Iákról betakarított szőlő cukortartal 1 ma — 24, 22, 20 r- is különböző volt Az első és második parcellán 2 ezer 627, a harmadikon pedig 20 eze 1 692 korona volt a hektáronkénti köz vetlen költség, ezzel szemben a hek táronkénti tiszta jövedelem az elsi - táblán 33 ezer 373, a másodikon 2i ! ezer 773, a harmadikon pedig csupái ' 18 ezer 408 korona volt. t A GTI közleménye nyomán írta 5 —kádok— A Szlovákiában végzett agrokémiai talajvizsgálatok eredményei igazolják, hogy a mezőgazdasági földterületnek csupán kis hányada rendelkezik közepes, illetve jó foszfortartalommal. A kálium szempontjából már valamivel kedvezőbb a helyzet, mert a földterület 35 százaléka közepes, 24 %-a pedig kevés kéntartalommal rendelkezik. Ebből ' a szempontból nagy különbségek taapsztalhaték az egyes termelő körzetekben. A hegyi körzetek talaja agrokémiai tulajdonságainak javítása során, elsősorban a talajreakció módosítására kell törekedni. A répatermő körzetekben 3—5 éves időszakra végzett tartaléktrágyázással közvetlenül növelni lehet a talaj foszíorsav-tartalmát. A pozitív" eredmények igazolják, hogy a nevezett eljárással tartósan növelhető a talaj termőképessége, sőt így a talajmikroflóra fejlődéséhez szükséges kedvező feltételeket is meg lehet teremteni. A tartaléktrágyázással kapcsolatos megfigyeléseket a Gazdálkodás Tudományos Intézetének malackyi, poprádi és košicei területi állomásai végezték. A ZAB TARTALÉKTRÄGYÄZÄSA góvel. Az egyik parcellán 331 kg, a másikon pedig 361 kg foszfortápanyagot juttattak a talajba hektáronként. A foszfor adagolását 1966 ban végezték, s azóta csak egyéb tápanyagokat juttatnak a talajba, s minden parcellán egyforma adagokat (használnak. 1969 őszén a kísérleti parcellák hektárjára 2,7 q 29 %-os őrölt foszfátot, 400 hl trágyalövet, 1970 tavaszán pedig 3,5 q 33 %-os ammóniumnitrátot adagoltak. A növényzet növekedése idején kedvezőek voltak a csapadékviszgnyok, de a széna betakarítását nagyon megnehezítette a gyakori esőzés. A hőmérséklet a normálisnál alacsonyabb volt. Az első kaszálást május 13-án végezték, amikor a növényzet elérte a 25 cm magasságot. Az első parcellán 20,2 %-kal, d másikon pedig csak 4,98 százalékkal termett több, mint az ellenőrző területen. A második kaszálást június végén hajtották végre, s a helyzet ismét hasonló volt, vagyis az a parcella biztosította a legjobb hozamot, amelyre 331 kg foszforanyagot adagoltak. A második kaszálás folyamán az első parcelláról 222 q, a másodikról 220 q, az ellenőrzött területről pedig mindössze 205 q átlaghozamot nyertek zöldanyagból. A malackyi területi állomás a Veiké Leváre-i Állami Gazdaság studienkai részlegén létesített kísérleti telepet. A négy kísérleti parcella mindegyike 2,5 hektár volt. A gyakorlatias kísérlet során a ,;Cseh sárga“ zabfajtát termesztették. Az Ai és A2 parcellákon 1968—1969-ben tartaléktrágyázást végeztek. Egy hektárra átlagosan 270 kg foszfortápanyagot (15 q szuperfoszfát hektáronként) és 400 kg kájli-tápanyagot (10 q kálisó hektáronként) adagoltak. A nitrogéntartalmú trágyák adagját a trágyázás Intenzitásának megfelelően határozták meg. A kontroli-parcellákra (Bi és Bz] a tavaszi talajelökészítés során hektáronként 2 q ammóniumszulfátot, 2,5 q szuperfoszfátot, valamint 2 q kálisót adagoltak. A vetést mindkét esetben 12 cm sortávolságra és 4 cm mélyen végezték, s egv hektáron 150 kg magot vetettek el. Vetés után boronáltak. A növekedés kezdett stádiumában az At és Az parcella növényzete gyöngébb, ritkább volt, de a kontroliparcellák növényzetéhez viszonyított különbség hamarosan kiegyenlítődött és a kelászbaszökés előtt már tekin-, tetre semmiféle különbséget sem le hetett megállapítani. Betakarítás előtt a Bt és B2 parcellák növényzete sűrűbb és hatalmasabb volt, sőt meg is dőlt. A kétfázisos betakarítás során az alábbi átlaghozamokat érték el: AZ ŐSZI BÜZA Parcella q/ha elgyomosodás % Ai 31,9 26,4 Bi 30,8 27,3 A? 22,— 25,6 R-23,1 26,8 Az Ai, Bt, Az, B2 parcellákon elért eredmények kózöttj különbség lényegében az eltérő tálajbónitásnak tudható be. A RÉTEK TÁPANYÁGPÓTLÁSA tartaléktrágyázásának hatását a košicei területi állomás dolgozói figyelték meg. A tartaléktrágyázással kapcsolatos kísérleteket még 1907-ben kezdték meg, összesen 10 hektár területen, a répatermö körzetben. Nyolc hektáron 3 évre szóló tartaléktrágyázást végeztek, mivel 12 q szuperfoszfátot dolgoztak be a talajba hektáronként. A felmaradó területen (2 ha] évenként 4 q szuperfoszfátot juttattak a talajba hektáronként. Az egyéb tápanyagok adagolása, valamint az összes agrotechnikai intézkedés mindkét parcella esetében azonos volt. A nevezett kísérleti területeken 1969— 1970-ben Bezosztáját termesztettek. 1969 őszén dz I. parcellára — 8 ha — 3 q kálisőt, és 2,5 q ammóniumszulfátot adagoltak _ hektáronként, a II. parcellára ezenkívül 4 q/ha szuperfoszfátot is adtak. Az áttelelés jó volt. Tavasszal mindkét parcellára C—33 salétromot (1 q/ha) juttattak. A szóbanforgó állomás körletében 1970- ben az átlagosnál több csapadék hullott, s így a növényzet mindkét parcellán megdőlt. Az I. parcellán 41,2 q, a másikon viszont 41 q átlaghozamot adott a Bezosztája. Az elmondottakból kitűnik, hogy foszfortrágyákkaF végzett tartaléktrágyázásnak minden termelő körzetben megvan a «maga jelentősége, s gyakorlati és ökonómiai szempontból mindenhol meg lehet indokolni a nevezett trágyázási módot. A gyakorlatias kísérletek eredinényei igazolják, hogy az eredmények minder esetben javuló tendenciát mutatnak fölülmúlják a hagyományosan trágyázott területek hozamait, sőt a rétek esetében minőségi javulással is szá molni lehet. Az eredményeket és ta pasztalatokat összegezve, fenntartás nélkül javasolni lehet a foszfortar talmú trágyákkal végzett tartaléktrá gyázás elterjesztését, illetve gyakor lati alkalmazását. KOMBINÁLT TRÁGYÁKKAL VÉGZETT ÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLETEK A poprádi területi állomás a rétek tápanyagpótlásának hatását vizsgálta, Több helyen végeztek a kombinál szintén gyakorlatias kísérlet secítsé- trá'gvák и0арп1йяйпяк ЬяЫяйчя! bn
