Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-24 / 25. szám

I 1972. Június 24. SZABAD FÖLDMŰVES 9 HASZNOS TANÁCSOK Nyaraló, üdülő, táborozó gyermekeknek Szocialista társadalmi rendszerünk a dolgozók gyermekeinek lehetőséget nyújt a különböző nyaralásokra, tá­borozásokra. Egy-két gyakorlati ta­nács a gyermekeknek, s szülőknek. Amennyiben nem állandó jellegű építményekben (kölcsönzött sátrak­ban, stb.) szállásolnak az úttörők, úgy fontos, hogy a sátorlapot már itthon ellenőrizzék, s az esetleges sátorhibákat kijavítsák, s a sátor fel­állításához <^ükséges cövekeket, ka­rókat is rendbetegyék. A nyári üdülésre legjobb a háti­zsákba pakolás. Ebbe a legszüksége­sebb ruhaneműeket tegyék: esőkö­peny, pulóver, melegítő ruha, egy pár egész cipő, tisztítószer, szappan, fog­kefe, fogkrém, fürdőruha, sapka, evő­eszköz, egy kisebb étdoboz, törülköző, zsebkendő, elegendő fehérnemű, szal­véta stb. A hátizsákon kívül — ha állandó jellegű épületben van a szállás — még egy kisebb bőröndbe is csoma­golhatnak —r akkor ebbe tegyék a fehérneműt. Ajánlatos egy kézitáskát is vinni, esetleges bevásárlásokra (gyümölcs, stb.), valamint a fürdés­hez szükséges holmik viteléhez. Szükséges továbbá a táborozóhely­­röl való kisebb kirándulásokra eső­­köpenyt, szappant, törülközőt' (kis­méretűt kézre!), a legszükségesebb élelmet, egy kulacs citromos limoná­dét (nem túl édeset!) vinni. A gyer­mekek minden étkezés előtt alaposan mossák meg a kezüket, nehogy fer­tőzést kapjanak! Felhevült állapotban hideg vizet sose igyanak! Ha átáztak, feltétlenül más ruhát vegyenek fel, és előtte alaposan törülközzenek szárazra, mert a nedves ruházatban, cipőben való tartózkodás nyáron is betegséget okozhat. Az iidülötábur területén is fordít­sanak nagy gondot a tisztaságra! A tábor vezetősége mindenekelőtt ügyeljen arra, hogy minél egészsége­sebb, bajtársiasabb légkör alakuljon ki a gyermekek között. A jó közös­ségi szellem szinte nélkülözhetetlen! A gyermekek becsüljék, szeressék, s kölcsönösen segítsék egymást. A jól szervezett és irányított táborozások a tanulókat testileg, lelkileg felfris­sítik, igazi szocialista közösségi szel­lemben nevelik, vidámakká teszik, s új erőt gyűjtenek a következő tanévre. Kellemes szünidei üdülést, táboro­zást, gyerekek! —ers— A lappangó cukorbetegségről Orvosi megállapítások szerint létezik egy úgynevezett lappangó cukorbetegség is, amely a szokványos diagnó­zissal nem mindig állapítható meg. A lappangó cukorbetegségnek megállapítására az el­múlt évben hazánkban széleskörű akciót, illetve kísér­leti vizsgálatokat (glukophan papírral) bonyolítottak le, melynek eredményeként számos személynél cukorbeteg­séget állapítottak meg, akiknél mindjárt meg is kezdték a gyógykezelést. A lappangó cukorbetegség megállapítására íőleg a cu­korkiváltó provokációs módszert alkalmazzák. Ez abból áll, hogy a kivizsgálandó személlyel cukoroldatot itatnak még és azután megfigyelik, hogy az illető milyen mér­tékben reagál arra és hogy mennyi idő múlva állapít­ható meg cukor a vizeletben, ill. mennyi a vizelet cukor­­tartalma. Lényegében csak egy egyszerű cukormegter­­helésl kísérletről van szó. A vizsgálatok alapján aztán megállapíthatjuk, hogy feltételezett, lappangó vagy tényleges cukorbetegségről van-e szó. A kísérleti vizsgálatok megmutatták, hogy számtalan ember szenved cakqrbajbap, ;aniu'ől p m|ga sem tud, Illetve nem tüdőit* | j , ? ■ A cukorbetegek száma hazánkban éppen úgy, mint az egész világon, megállás nélkül növekszik, és jelenleg lakosságunk csaknem 2,5 százaléka cukorbetegségben szenved. Éppen ezért tovább kell folytatni a lappangó diabetesben szenvedő betegek felkutatását. Ez a munka bér további megterhelést jelent az állam és az orvosok számára, de szükséges, mert a lappangó cukorbajban szenvedők előbb-utóbb komolyan megbetegszenek vagy tönkremennek, mégpedig nem kell kimondottan az anyagcserebetegségben, hanem a cukorbetegség követ­kezményeként fellépő egyéb betegségekben, mint: az érelmeszesedés különféle érmegbategedésekból származó szívinfarktusban és számos más betegségben. Fokozott, figyelmet és gondoskodást kell szentelni a cukorbetegek életmódjára és a diétás gyógykezelésnek is. A cukorbaj örökölhető betegség és ha a családban már előfordult cukorbaj, nagyobb elővigyázatosság aján­latos. Feltételezhető, lappangó cukorbajya lehet következ­tetni ezen tünetek alapján is, mint: gyakran előforduló abortusz, súlyonfelüli újszülöttek, mindenféle érbeteg­ségek, a szemkötőhártya megbetegedése, magas vér­nyomás, isiász, ekcémák, megmagyarázhatatlan testsúly csökkenés, elhízás, fáradtság, túlzott szomjúságérzés, gyakori és nagyobb mennyiségű vizelés. Ezen kórmeg­állapításokból következtetni lejtet egy esetleges lappan­gó сикогЬа)га( és ezért ilyen személyeknél nagyon fon­tos a további alapos kivizsgálás. Természetesen a fenti tünetek más bajok következményei is lehetnek és ezért nem kell mindjárt kétségbeesni és magunkat súlyos betegnek tartani. Ezzel csak rá akarunk mutatni a cu­korbetegség sokoldalú komplexumára, veszélyeire és ezért szükséges a gyakoribb orvosi kivizsgálás. (rp) Furcsa, szokatlan ,szó: víz-ártalom. Hogyan? Hát a víz is megárthat az embernek? Meg bizony! És nem is csak akkor, ha fertőzött, szennyezett, káros anyagot tartalmaz, vagy felhevülten, kimelegedetten, jéghidegre hűtve, hirtelen issza valaki, hanem másképpen is. Meleg nyári napsütésben izzad és szomjazik az ember. Mi* nél jobban szomjazik, annál többet iszik. Minél többet iszik, annál jobban izzad. Ezt ma már mindenki tudja. Azt is tudjuk, hogy a verítékezés a szervezet hőszabályozá» sának egyik igen fontos üteme. A veríték elpárologtatása -=■« az izzadt test megszáradása — komoly hőmennyiséget igényel és ezt a hőt a szervezettől vonja el. Az izzadással tehát az emberi test önmagát hűti. Ezért életfontos folyamat. Végül azt is tudja mindenki, hogy a veríték sós, konyhasót, zsírsavakat, kevés cukrot, vasat és egyéb vegyi bomlástermé­keket is tartalmaz. így az izzadó ember nemcsak vizet, hanem tekintélyes mennyiségű vegyianyagot — elsősorban konyha­sót — veszít. ... és most állítsuk csak fel az egyenletet: melegben az izzadás természetszerűleg fokozódik, a szomjúság nő, a folya­dékfelvétel szaporodik, de a felvett víz csak a folyadékmeny­­nyiséget szaporítja, miközben valósággal kimossa a szervezet­ből a sót. Az ártalomnak tehát a víz az oka, ezért helyes, ha ezen a furcsa néven nevezzük. No és a sóveszteség okozhat valamilyen kellemetlenséget a víztartalom észlelhető panaszokat okoz? Sajnos, igen! Jó ideig nem tudtuk, hogy nagy melegben, tikkasztó nyárban, kohó és téglagyári munkásoknál, szén és mészégetőknél, ara­tóknál ml okozza a gyakori étvágytalanságot, fejfájást, gyen­geség és levertség érzését. Ma már tudjuk: a szervezet só­vesztesége, ami a vízártalom következménye. A sóveszteség persze pótlásra szorul. Ma már a munkások izzasztó, meleg munkahelyeken dolgozók a védőital mellé sós kekszet kapnak, hogy szervezetük só-egyensúlya ne káro­sodjék. A üzemorvosi megfigyelések azt bizonyítják, hogy a sós keksz fogyasztásával a vízártalom vitathatatlanul megelőzhető. Ezek szerint kevesebb vizet igyák, inkább tűrje a szomjú­ságot valaki? — hangzik a jogos kérdés. Nem! Az ilyen ön­kínzás káros és szükségtelen. Az izzadás csökkenthető a fo­lyadékfelvétel megszorításával, de ilyen esetben a hőmennyi­ség elvesztéséről — a test lehűtéséről — más módon kell gon­doskodni és ez felesleges munkát jelent. Sokkal egyszerűbb a folyadékpótlás helyes megszervezése, Illetve annak a meg­szokása, hogy necsak vizet, szódavizet, fröccsöt, vagy sört igvék valaki, hanem olyan folyadékokat, amiben vegyi anya­gok, elsősorban sók is vannak. Sőt! A szomjazást enyhítik, a folyadék-egyensúlyt biztosítják, a-folyadékbö táplálékok a le­ves, a főzelékek, a salátafélék és a gyümölcsök. Az italok között a gyümölcsleveket, gyümölcsszorpöket és a különböző italokat említhetjük. A bennük található sók, a konyhasónál lényegesen hasznosabbak. A két csoport között áll a legfon­tosabb és leghasznosabb ital és egyben étel, a tej, ami kel­lően lehűtve folyadékszaporító, só pótló és még kellően hűsítő hatása is van. Még egy gyakorlati tanácsot adhatok arra a kérdésre, hogy mivel csökkentsük nagyobb létszámú, erős napon dolgozó, az átlagosnál többet izzadó munkáscsoportok tagjainak a szomjú­ságát, úgy, hogy a víztartalmat jnegelőzzük? Egyszerű módon! A gondosan kezelt tiszta ivóvíz minden literében oldjunk 1 gramm konyhasót és cseppentsünk bárom csepp közepes erősségű ecetet. Ez az ital kellemes üdítő és a gyakorlat azt bizonyítja,* hogy a víz-ártalom kellemetlenségeit megelőzi. Dr. BUGA LÁSZLÓ ERESZTREJTVÉMY A NŐK MEGBECSÜLÉSE Cső pike története/ Nagy sürgős-forgás volt a disznóöl körül. Fialt az anyadisznó. Sok gond és öröm éri ilyenkor a gazdát. Ezen a reggelen is örömmel látta, hogy ti­zenkét kis sivalkodó éhes jószága lett a kocának. Nicsak, a tizenegy malac olyan egyforma, de и tizenkettedik az pöt­tömnyi-, olyan csak, mint egy kiscica. Nézik a gyerekek az éhes jószágokat, de szomorúan látják, hogy a Csöpike nem tud szopni, a nagyobbak mind­untalan ellökik és 8 csak jár röfögve panaszkodni a Kocának, aki így bá­torítja: — Röf, raj, csak egyél fiam te isi — Nyif, nyif, nem tudok, nem ad­nak — sír Csöpike. Erre odamegy a gazda, megfogta a szegény gyámoltalan kismalacot s mégszoptatia. És így megyen ez minden etetésnél éjjel-nappal. A gaz­da tartja a kismalacot, és segíti az evésnél. Meg is erősödik, két-három nap múlva, és már ott futkos a test­harapni — és amikor a többiek ját­szani akartak vele, ő is bekapcsoló­dott, és épp úgy támadott, mint ok. Bátorságát észrevették az evésnél is. Nem hagyta magát csak úgy el­lökni. Meg is lett az eredménye. Mire eladó sorra kerültek a malacok, Csö­pike akkorát nőtt, hogyha nincs a kurta farka, meg pem ismerik, melyik volt közülük a gyámoltalan kismalac. Ma is ott röfög az ólban és ugyan­csak mozgatja a kurta farkát örömé­ben, ha a gyerekek friss lucernát dobnak neki, hogy jobban növekedjen a mi kis Csöpikénk. Bátorságával el­érte, hogy ittmaradt Koca-mama mel­lett és néha-néha odaröfög neki az ólból: . — Röf, röf, ugye bátor voltam, mama? — Of, öf, öf, bátornak kell lenni fiam — mondja Koca-mama, és arról álmodozik, vajon a következő ftolás­nál hány kis sivalkodója lesz megint. FARKAS ROZSA vérei között, bár az 8 víg hancúrozá­saikba nem kapcsolódik bete. mert hiszen kicsike. De éppen ez a baj. Pöfi a legerősebb. Egy gyors hara­pással akkorát harap Csöpike felé, hogy bizony egy darabot leharap kis farkincájából. Hiába panaszkodik a Kocának: — Nyif. nyif. leharapták, most fáj...' — No. no, nem ' olyan veszélyes, leszel te még attól süldő — bíztatja a Koca és nyugodtan fekszik tovább. Látván ezt a többiek, hogy Pöfinek nem löríénl bántódása, ők is elkez­dik Csöpikét harupdálni. és bizony szépen leharapnak a farkából, alig marad eqy nyúlfarknyi belőle, üe er­re már Csöpike is megemberelte ma­gát és azt mondta: — Hát nem. nem hagyom magam többé... Mit gonaoltok. belőlem fog­tok csúfot űzni. Hát nem! Én is tudok Zöld erdőbe’ két kislányka, Gombát szedett kis kosárba. Egy őzike arra futott, Erdei tisztásra jutott. Hol kis csermely csörgedezett, i Kis őzike beleesett. Anna, Sára arra mentek, Síró őzgidára leltek. Kis kosarat földre tették, Cipőiket levetették, Egyetértve, kéz a kézbe’, Ggy gázoltak be a mélybe. Kis őzikét kézbevették, Simogatták, dédelgették. A gidúval most mi legyen? Anna, Sára hazamegyen . .. Egyet gondolt a két lányka, kötőt kötött gidácskára. Mire a nap lenyngodott, Az udvaron ugrándozott... Bánata biz’ elenyészett, Nap, nap után legelészett. Van gazdája: Anna, Sára, Nincsen gondja a világra . .. ! PÉLI FAZEKAS ROZÄLIA VÍZSZINTES: 1. Porció. 4. Olbracht regénye. 7. Omla­­dék. 10. Szegecs. 11. Az ének. 12. Tenger olaszul. 13. Maga. 14. Textil­­hulladék. 15. Nem jó tanácsadó. 16. Egyiptomi uralko­dó. 17. Tógó fővá­rosa (é. h.). 18. Start. 19. Viharos északi szél a dal­mát partokon. 20. Kicsinyítő képző. 21. Becézett Erzsé­bet. 22. Hiányos ablak. 23. Vékony deszka. 24. Langyos németül (LAU). 25, Dallam. 26............ Mikuláš, híres cseh festőművész. 27. Y. I. 28. A táncmu­­atság (é. h.). 29. Névelővel: étrend. ■0. Kertművelés. 33. ’égnélküli átirat. 5. Meghasad a jég. :6. Folyadék. 37. Folyó a Szovjetunióban. 38. .Paradicsom (kert). 39. Tisztít. 40. Becézett női jnév. 41. Vágtat. 42. Kezébe fog. 43. Területmérték. 44. Kitüntetés. 45. Fegyver. 46. Aki valakit nagyon sze­ret. 49. Matéria. 50. Azonosak. 51. Földet túr. FÜGGŐLEGES: 1. Idézetünk első ré­sze, folytatva a függőleges 5., 9. és 31. sorban. 2. Az erő fizikai mérték­­egysége. 3. Astatine vegyjele. 4. Jut­tatna. 6. Nagy Lajos. 7. Iker helyra­gok. 8. Kronométer. 11. A-betüvel a végén: főütöér. 12. Szülő. 14. Halfajta. 15. Hegy több szláv nyelvben. 16. Ki­sebb település. 17. Becézett Lujza. 18. Kevert líra. 20. Kéne betűi. 22. Ter­mést takarít be. 23. ... Vilmos, svájci szabadságbös |ford.). 25. Figura. 26. Ügy legyen (héb.). 28. Levegő — la­tinul. 29. Névelő és év franciául. 30. , Ázsiai állam. 32. Nem ér rá. 34. Kát­rány — németül. 36. Angol főnemesi cím. 38. Város Magyarországon. 39. Induló. 41. Kuckó. 42. Maláji súlyegy­ség. 44. Nem ezé (ford.). 45. K. M. L. 46. S. Y. 47. Azonos betűk. 48. Kötő­szó. Beküldendő a függőleges 1., 5., 9. és 31. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK, NYERTESEK A Szabad Földműves 21. számában felnőtteknek, a 22. számban gyerme­keknek közölt keresztrejtvények he­lyes megfejtése: Becsületesen elvég­zett munka után megérdemelt pihe­nés jár ... — Krémeš, csokoládés, do­bos. A „Találd ki!“ helyes megfejté­se: banán, alma, ringló, ananász, cit­rom, körte. A kezdőbetűk gyümölcse: barack. Künyvnyertesek: Mátis Mária, Ba­lon — Csekey Ferenc, Paiía (Pány) — Szalay Kálmán, Kamenné Kosihy (Kő­­keszi) — Balázs Beáta, Bretka (Be­­retke) — Lantay Katalin, Hrobonovo í Alistól) — Kemény József, Nové Zámky (Érsekújvár). Nyilvános dicséretben részesül: Csömör Éva, Veľ. Liidince (Nagyöl­­ved). i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents