Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-24 / 25. szám

I SZABAD FÜLDM0VES 197 Z. jfiniutf 24 falura Az okoči (Ekecs) szövetkezet­ben 1971 januárjában alakult meg a SZISZ alapszervezete. A fiatalok többsége a szövetkezetben dolgo­zik, s jelenleg a szervezetnek öt­ven tagja van. A közelmúltban a régi mozihe­lyiséget klubbá alakították át, s rajta mintegy 15 ezer korona értékben társadalmi munkát vé­geztek. Elsősorban a klub hiva­tása, hogy biztosítani tudják a tagok számára a politikai és a kul­turális fejlődést. Azonkívül részt vettek a falu szépítésében is, amelynek keretén belül 180 bri­gádórát dolgoztak le. Három ízben gyűjtöttek vasat, amelynek pénz­értéke hat ezer korona volt, amit a klub berendezésére fordítottak. Versenyeznek a SZISZ I. kong­resszusa címének az elnyeréséért is. A szocialista munkabrigád hét tagból áll, amelynek vezetője Kocsis János mérnök. Céljuk, hogy növeljék a tejtermelést, de ugyan­akkor csökkentsék az önköltséget. E rövid elemzés után elmond­hatjuk, hogy aktívak az okoči fia­talok. Szívesen járnak brigádozni, mert tudják, hogy annak elsősor­ban ők látják hasznát. —óp— Egy fejlődő faluról Veľká Calomija (Nagycsalomija) az Ipoly folyó jobb partján fek­szik. Igen régi település. A kró­nika szerint kb. 700 éve költözött el eredeti helyéről, az ősi rom­­templomtól, amikor is a régi Igha­­zas Cbalamia (Egyházascsalomia) ketté vált, valószínűleg a nagy szárazságok miatt, mert a na­gyobbik fele az' Ipoly folyóhoz, — ez lett Nagycsalomija — a kiseb­bik része pedig egy tóhoz, az pe­dig Kiscsalomija nevet kapta. Vei­ké Calomija a fejlődés folyamán tekintélyes faluvá vált. Eltűntek a régi szalmatetős házak, helyükbe a kornak megfelelő és modern la­kások épültek. A falu a Veľký Krtíš-i fNagykürtös) járásban köz­ponti község lett. Az épülő nagy sertéshizlaldáján, és egészségügyi központon kívül, 1972. V. 18-án adta át Balázs Gyula mérnök az 1600 000 Kčs beruházási költség­gel épült hatalmas Jednota Fo­gyasztási szövetkezeti épületet. Jú­lius Bariák, a Jednota járási elnö­ke köszönetét fejezte ki mind a vállalat vezetőinek, mind a mun­kásoknak a terv valóraváltásáért folytatott szorgalmas munkájukért.' Így teljesült a lakók yégi vágya, mert olyan Jednota épületet kap­tak, hogy a járásban nincs párja. Bíznak abban, hogy agilis alkal­mazottak fogják a vásárlókat és vendégeket kiszolgálni. Pölhös Vince Vietnami vendégel Június 6-án kedves vendégeket fogadtunk Bodzán (Bogya), a ko­­márnoi járás határán elterülő községben. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság Hazafias Frontjának kül­döttségét. Elsőnek járásunk és községünk képviselői, valamint az iskolások és óvodások köszöntöt­ték a vendégeket. Fogadás után a küldöttség tovább utazott járásunk székhelyére, Komárnóba. Rácz Sándorné (Bodza) Nem tétlenek Veiké Ludincén (Nagyölved) a Svazarm (HESZ) szervezetre senki sem mondhatja, hogy tétlenkedik. A vezetőség a sorköteles fiatalok részére kéthetenként ideológiai és gyakorlati órákat rendez. A közel­múltban pl. sikeres céllövészeti versenyt bonyolítottak le. A ver­seny iránt, mely a koradélutáni órákban ért véget, nagy volt az érdeklődés. A megszomjazott és megéhezett nézőkre is gondolt a vezetőség. A versenypálya mentén felállított sátorban a nézők és a versenyzők egyaránt, enyhítették éhségüket és szomjukat. győztesnek járó szobrot Ta­kács József nyerte el, de a máso­dik és harmadik helyezett is érté­kes díjat kapott. A kora esti órákban táncmulat­ságot rendezett a vezetőség. A talp alá valót Danis Tibor és népi fenekara szolgáltatta. A szinte egész napot betöltő rendezvényért minden dicséretet megérdemel a Sväzarm vezetősége. A szervezet aktivitása és sikere élenjáró példa lehetne a községünkben működő többi tömegszervezetnek. Garai Ferenc egyedül, vagy közösen Zolcer Katalin A címben feltűntetett módon sok-sok énekes vett részt a Cebov­­cen (Csáb) megrendezett népdal­énekesek és • éneklőcsoportok Veľ­ký Krtíš-i (Nagykürtös) járási ver­senyén. Az efsz mintegy 500 főt befogadó gyűléstermében a vártnál jóval kedvesebb. népdalkedvelö gyűlt össze (igaz a modern épület alacsonyan elhelyezett ablakain át is igen sok érdeklődő élvezte „ju­tányosán“ az énekesek előadását!), ám akik bent voltak, azok is elég tartózkodóan értékelték a késő éj­szakába .nyúló verseny résztvevői­nek produkcióját. A népdalénekesek vetélkedőjé­ből a balogi (Ipolybalog) Zolcer Kati került ki győztesen, a máso­dik helyet a nenincei (Lukanyé­­nye) Hajnár Ferenc szerezte meg Petrezsél Sándor vinical (Ipoiy­­nyék) énekes előtt. Az éneklőcsoportok mezőnyéből kimagaslott a kováčovcei (Ková­csi) női együttes, mely szép. tisz­ta, csiszolt előadásával biztosan szerezte meg az első helyet. Má­sodik lett a balogi férfikórus, harmadik helyen pedig a nenincei férfikar végzett. Az énekeseknél hiányosságnak róható fel, hogy igen kevesen je­lentkeztek ismeretlen, vagy kevés­bé ismert népdallal. Am a CSEMA­­DOK járási bizottsága munkáját így is dicséret illeti, hiszen Kados Pál, járási titkár és Bányai Géza, a titkárság dolgozója szervező­­munkáját dicséri a verseny meg­rendezése. Böjtös János Szocialista verseny A levicei JMT1 (Léva) kiértékel­te a járás efsz-ei közötti szocia­lista versenyt, mely a tömegpoli­tikai és agitáciős munka, az efsz­­ben a dolgozókról való gondosko­dás, a tervteljesítés és a jó ered­mények propagálása, ‘ a gazdasági udvarok környékének szépítése, a higiénia éS a tisztaság terén való­sult meg. Az efsz-ek VIII. kong­resszusába kiírt verseny kezdemé­nyezői Mikula szövetkezetesei vol­tak. Az értékelő bizottság a járási elsőséget a Tekovské Lužianky-i Efsz-nek félte oda. Az említett szövetkezet pénzjutalomban része­sült. Nagy Izabella Biztosan A Sahyi (Ipolyság) Mezőgazda­sági Műszaki Középiskola SZISZ szervezete a helyi filmszínházban vetélkedőt rendezett, melynek té­máját a CSKP XIV. kongresszusá­nak határozatai képezték. Részt­vevői a járás magyarnyelvű közép­iskoláinak háromtagú csoportjai voltak. Legjobban a šahyi magyar gimnázium készült fel, és ezért az első helyre került. Második lelt a Šahyi MMKI, harmadik a želiezov­­cei (Zselíz) gimnázium, negyedik a levicei (Léva) gimnázium, az ötödik pedig a levicei pedagógiai iskola csoportja. Molnár Imre, Šahy A levicei (Léva) várban május 2-töl 14-ig „Kopernikus Miklós éle­te és munkássága“ elnevezésű ki­­álítást rendeztek, ugyanis jövőre 1 emlékezünk meg a kiváló tudós születésének 500. évfordulójáról. A nagy tudós életét bemutató exponátumokat és fényképdoku­mentumokat a bratislavai Lengyel Kultúrközpont kölcsönözte ki. Az ünnepélyes megnyitón számos ven­dég vett részt. Köztük volt az LNK bratislavai alkonzulja, Ján Knop­­czyk magiszter és az SZLKP JB tit­kára dr. Jozef Supek. N. A. Köztudomású, a temetőkben vi­rágokét Ültetnek a sírhalmokra, hogy a megboldogultak érezzék hozzátartozóik fájdalommal telt szeretetét. Ez az egy mód marad számukra, hogy kifejezzék meny­nyire szerették őket s némi gyógy­írt kapjanak sebükre. A hozzátartozók öt óra tájban kisietnek a temetőbe és meglocsol­ják a virágokat. Ilyenkor a teme­tőgondnok is ott tartózkodik,»mi­vel nyolc órakor köteles,becsukni ,a kapukat. Egy alkalommal idős néni fel­indulva újságolta, hogy megboldo­gult férje sírjáról nap mint nap eltűnnek a kinyílt rózsák. Bár igaz, hogy a szép rózsának mindig aka<j pártfogója... A temetőgondnok­nak azonban nem mindegy, hogy felelősségre vonják a rózsák eltű­néséért. Elhatározta ezért, hogy meglesi § a tolvajt. Biztosan valamelyik túl­buzgó fiatal szerelmes így akarja a lány tudtára adni érzéseit. El­bújt hát hajnali négy1 órakor egy sírkő mögé és, türelmesen várako zott. Nem sokáig. Rövidesen meg­jelent egy hetven év körüli bácsi, aki a sírokról szónélkül letépte a kinyílt rózsákat. A temetőgondnok utána eredt. Meglepetésére a bácsi az erdő fe­lé vette az irányt. Nem csügge­dett, szorosan követte, bár érthe­tetlennek tűnt számára az egész. Később, amikot az idős bácsi visszaindult s beért a városkába, a toronyóra elütötte már a hetet. A vendéglő pontosan nyolc óra­kor nyitott. Az asztalokon frissen szakított rózsák várták a vendé­geket. A temetőgondnok akkor már megértette, hogy miért kerülnek mindennap illatos rózsák az asz­talokra. Én persze nem tudom megérteni az idős bácsi cselekedetét. Bizo­nyára nem venné jőnéven, ha né­hány év múlva, az ö sírhalmáról szakítanák le a virágokat. váry— Nyári .eszperantó’ tanfolyam Nyári eszperantó tanfolyamot rendez Dudincén (Gyűgy) á nép­művelődési otthon. A tanfolyam három kategóriában kéthetes lesz (kezdőknek, haladóknak és eszpe­rantó nyelvtanároknak). A tanítási órákat a természetben tartják meg. A résztvevők elszállásolásáról, va­lamint a teljes ellátásról a rende­zőbizottság gondoskodik. Molnár Imre GAUDEAMUS IGITUĽ:! Csodálatosan szép, örökké felejthetetlen lesz mindazok számára május 26-a, akik szemtanúi voltak a Nové Zámky-i Közgazdasági Középiskola végzős diákjai ballagásának. Még a Nap is megembe­relte magát, mert sugarainak zuhatagával árasztotta el a csinos, de kissé elfogódott lányokat. Sokáig kellett várni, hogy felcsendüljön a jól ismert diákdal „Ballag már a vén diák__“, amely jelezte, hogy a diákhad örökre búcsút vesz az osztálytól, az iskolától, amelyhez annyi kedves emlék fűzi. De jelentette azt is, hogy e dal a tanári karnak is szól, akik négy éven át mindent elkövettek, hogy a szo­cialista hazának alkotó embereket adjanak. Jelentette továbbá e dal, hogy búcsúzni kell a diáktársaktól, akikkel négy éven át jóban­­rosszban együtt küzdöttek, de ugyanakkor az alsóbb osztályos tanu­lóktól is búcsút vettek, akik majd az elkövetkező években fejezik be tanulmányaikat. Aki jól megfigyelte, bizonyára nem kerülte el figyelmét az édes­anyák és édesapák szemében csillogó könnycsepp, akiknek többsége ana gondolt, hogy számára nem adatott meg a továbbtanulás lehe­tősége. Éppen azért csordultig telt szívvel figyelték gyermeküket, aki ott menetelt a négy osztály valamelyikében. Mert két magyar és két szlovák osztály diákjai álltak szemben a tanári kar számára ki­jelölt asztalokkal szemben, hogy meghallgassák Lévai Róbert búcsú­beszédét. Bensőséges szavakkal búcsúztatta a végzős diákokat, de hangsúlyozta, hogy számukra mindenkor nyitva áll az iskola kapuja, ha úgy érzik, hogy az élet nehézségeivel nem tudnak megbirkózni. Az érettségizők nevében Kubicza Margit mondott köszönetét a szü­lőknek, a tanári karnak és a diáktársaknak, valamint pártunknak és kormányunknak, hogy békében, gondtalanul elvégezhették a Köz­­gazdasági Szakközépiskolát. Az ünnepi aktust követően az érettségiző lányok virágcsokrot nyújtottak át tanáraiknak, majd lassan elindult a menet, hogy még­­egyszer, de utoljára visszatérjen az osztályba, ahonnan elindultak az élet göröngyös útjain, hogy új életet teremtsenek maguknak. Tisztában vannak azzal, hogy az ünnepeket munkás hétköznapok követik, de ők nem ijednek meg, mert a tudás fegyverével fölvér­tezve távoztak az iskolából. Felnőttként távoztak az iskolából, azzal az eltökélt szándékkal, hogy egyenrangú állampolgárként részt kér­nek a szocializmus építéséből! ANDRISKIN JÓZSEF MOST SEM TÉTLENKEDNEK A vlkyi (Vők) ifjúsági szervezet tagjai az óvoda és a kultúrház mellett a képen látható épületben kaptak klubhelyiséget. Viszonzásul kiveszik részüket a faluszépítési munkálatokból. Az épület előtt levő kerítést is átfestették, s rendbehozták az épületük környékét is. Mivel a klubhelység mellett még két kisebb helység is rendelkezé­sükre áll, ezért elhatározták, hogy az egyikbe áthelyezik a könyv­tárat. Dömötör Zoltán A HATTKONVAEB TERMELÉSÉRT A Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban a šamoríni (So­­tncrja) szövetkezetben készült el az első korszerűsített tehénistálló. Ezért dicséret illeti Strepka Mihály építőcsoportját, akik nag^pn jó munkát végeztek. Hasonló gépesített istállókat létesítenek még Okoö-ban (Ekecs) és Kráľ. Kračaniban is (Királyfiakärcsa), hogy ha­tékonyabbá tegyék a termelést, könnyítsék az etetők munkáját, s kultúráltabb környezetet teremtsenek számukra. , Kép és szöveg: óváry Politikai vetélkedő Kopernikus kiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents