Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-24 / 25. szám

1972. június 24. SZABAD FÖLDMŰVES A CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága áprilisi plenáris ülé­séből, illetőleg az efsz-ek VIII. kongresszusának határozatai­ból, valamint a szövetség jóvá­hagyott alapszabályaiból kiin­dulva az SZSZK SZFSZ, a XIV. pártkongresszus mezőgazdasági politikát érintő következtetései végrehajtásával összefüggő fő­feladatokat teljesíti. I. A szövetkezeti parasztság eszmei-politikai nevelése 1. Az eszmei-politikai nevelés alap­feladata: megmagyarázni a CSKP XIV.. kongresszusának, a CSKP KB és az SZLKP KB áprilisi plenáris ülésének a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesztéséyel összefüggő kér­déseit, valamint az efsz-ek VIII. or­szágos kongresszusa határozatát úgy, hogy a szövetkezeti parasztság a párt mezőgazdasági politikáját helye­sen értelmezze, s megvalósítsa azt. Célja az eszmei-politikai neveléssel elősegíteni a szövetkezeti parasztság szocialista öntudatának formálását, hogy megértse a szocialista társada­lom, főleg a szocialista mezőgazdaság fejlesztésénél a CSKP irányító szere­pét, hogy kialakulhasson benne a kö­zös tulajdon iránti jóviszonya, a jó közösségi szellem. 2. A munkás-paraszt szövetség tár­sadalmi-politikai jelentőségéből kiin­dulva, az eszmei-politikai oktatás megszervezésekor igyekszik a szövet­kezeti földművesek szövetsége ezt a szövetséget minden megnyilvánulásá­ban szilárdítani. A párt mezőgazdaság-politikájának főfeladata: fejleszteni a szocialista termelési viszonyokat, úgy hogy a termelőerők fejlesztésével saját erőnk­ből teremtsük meg az élelmiszerszük­séglet növekedésének, a dolgozó nép fokozódó igényeinek kielégítése elő­feltételeit, s egyúttal h^tni az életszín­vonal emelkedésére, ezáltal is kife­jezésre juttatva a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének előnyeit, közgazdasági szempontból. 3. A politikai-eszmei nevelés fontos része: megmagyarázni a szövetkezeti földművesek szövetsége, mint a Nem­zeti Front tagszervezete küldetését. Szövetségünk a szocialista társada­lom politikai rendszerében széles te­ret kapott, s kéjjviselőin keresztül akik résztvesznek',a kúpvfselötesrtüie; tek munkájában — biztosítja á sző* vetkezeti parasztság részvételét a ŕ állam és a társadalom irányításában! 4. A Nemzeti Front választási prog­ramja valóra váltásánál mind a szö­vetség járási bizottságai, mind az efsz-ek szorosan együttműködnek minden vonalon a helyi nemzeti bi­zottságokkal: szociális és kulturális intézmények létesítését, a falvak szol­gáltatási hálózatának fejlesztését se­gíthetik elő, hogy a szövetkezeti pa­rasztság örömteljesebb életének fel­tételeit közösen teremtsék meg, illet­ve szavatolják. 5. Az aszmei-politikaf neveléssel a szövetség odahat,' hogy a szövetkezeti parasztság számára közérthető le-1 gyen, mit is jelent a szocialista ha­­zafiság és a proletár-nemzetköziség, a szocialista államok közötti nemzet­közi kapcsolatok szüntelen szilárdí­tása. A szocialista hazafiságot a szövet­kezeti földművesek szövetsége a kö­zös haza cseh, szlovák és más nemze­tiségű parasztjai közötti kölcsönös kapcsolatok fejlesztése útján mélyíti el, éspedig a szövetkezetek közötti közvetlen, munkajellegü kapcsolatok, közös akciók megszervezésével, vala­mint mindkét köztársaság szövetsé­geinek közvetlen együttműködésével. Megszilárdítja a nemzetközi kapcso­latokat a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország szövetkezeti parasztsá­gával, a testvéri együttműködéssel. v A szövetség együttműködik az ara­tóünnepek és egyéb kulturális ren­dezvények megszervezésénél. 6. Fejleszti a szövetkezeti demokrá­ciát az efsz-ek állami irányítása el­veinek betartásával; biztosítja a szö­vetkezeti tagok széles tömegeinek a szövetkezeti demokrácia gyakorlását, céltudatosan szilárdítja a széles tag­ság, a szövetkezetek választott szer­vei és szakemberei közötti jóviszonyt. Tevékeny munkára serkenti az efsz-ek bizottságait, mert általuk be­kapcsolódhat a tagok széles rétege a szövetkezetek társadalmi tevékenysé­gébe. 7. Az említett eszmei-politikai ne­velés alapfeltétele — a sikeres neve­lés záloga — a szövetség járási bi­zottságai. illetőleg az efsz-ek vezető­ségei politikai szervezőmunkájának magas színvonala. Míg a szövetség Központi Bizottsá­ga az eszmei-politikai nevelést csak tartalmilag és módszertanilag irányít­ja, viszont a közvetlen irányítás (elő­adások, vitaestek, filmelóadások, saj- 4 tóelőfizetótoborzás, könyvvásár, stb.) SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉMEK FÓRUMA A Szövetkezed Földművesek Szövetsegéeék tőfeladatai a Szlovák Szocialista Köztársasághan a járási bizottságokat és az efsz-ek vezetőségeit illeti. Ami még az eszmei-politikai neve­lést illeti, különösen jelentős felada­tuk lesz a Rornické noviny, „Život zväzu“, valamint a Szabad Földműves „Szövetségi Szemle“ mellékletének, amelyek a CSKP politikája, a marxis­ta-leninista tanítás, a nemzetközi és belpolitikai helyzet, valamint a CSSZSZK és a szocialista tábor kül­­pojitikaí álláspontja alapvető kérdé­seiről elvi jelentőségű cikkeket kö­zölnek. 8. A szövetség a SZISZ-szel, vala­mint a szövetkezetek,szerveivel kar­öltve különös figyelmet fordítanak az efsz-ek fiataljainak nevelésére; ezek megismerkedhetnek a CSKP mező­gazdaságpolitikájának fejlődésével, a falvakon végbement forradalmi válto­zásokkal, s azzal is, miként keletke­zett és bontakozott ki a szövetkezeti parasztság üj osztálya. Az efsz-ifják nevelésével kapcsolat­ban nagy jelentőségű, hogy tisztában legyenek a szövetkezeti demokrácia elveinek gyakorlati alkalmazásával, a szövetkezeti közös vagyon védelmé­vel. S az sem lehet közömbös a fia­talok számára, milyen .arányban töl­tenek be vezető tisztségeket az efsz­­ekben, illetőleg miként veszik ki ré­szüket a szövetkezetek, vagy falvak társadalmi-kulturális tevékenységéből. 9. A szövetség szervei együttmű­ködnek a Nőszövetség szerveivel és szervezeteivel, ami az efsz-ek nőtag­jainak eszmei-politikai nevelését ille­ti. Igyekeznek az asszonyokat, lányo­kat nagyobb arányban bekapcsolni a szövetkezetek Vezetésébe, a falvak társadalmi 'szervezeteibe. Odatratriak, hogy az efsz-ek családanyái gyerme­keiket a mezőgazdasági munka iránti szeréletre, š szocialista hazafiságra neveljék. 10. Az eszmei-poíitfkai nevelés, fon­tos része lesz a kádermunka követ­kezetes megvalósítása, főleg az efsz-ek tisztségviselői, a szövetség járási bi­zottságainak tagjai — és aktivistái — valamint elienőrzöbizottsági tagjai politikai oktatásának megszervezése. Rendkívüli esetekben az efsz-tiszt­­ségviselők politikai iskoláztatását a szövetség járási bizottságai, a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal kar­öltve szervezik meg. 11. Az efsz-ek fontos társadalmi­­politikai eseménye lesz az első efsz-gk megalakulásának 25. évfordulója 1974-ben. A' szövetség kezdeménye­­zöen vesz részt ezen jubileumi évfor­duló megünneplése előkészítésének munkájában. 12. A szövetség társadalmi felada­tai közé tartozik: együttműködni a mezőgazdasági szövetkezeti jog ki­dolgozásával, valamint a szövetkezeti parasztság jogainak védelme. A szövetség együttműködik a föld­művesszövetkezeti törvény végleges elkészítésén dolgozó jogügyi szervek­kel, résztvesz a mezőgazdasági üze­mek kooperációs és integrációs kap­csolatai jogi rendezésében, a szövet­kezeti parasztság társadalmi biztosí­tását érintő és egyéb jogi normák ki­dolgozásában, amelyek az efsz-eket és tagságukat érintik. A szövetkezeti parasztságnak az efsjfcöken belüli jogvédelméhez tar­tozik; a munkajogba, illetve szövetke­zeti jogba ütköző cselekmények meg­határozása, a szövetkezet vezetőségé­vel történő megegyezés alapján való megoldása. Abban az esetben, ha a szövetkezeti parasztság más szerveze­tekkel szembeni jogvédelméről van' sző, a szövetség jogi szempontból el­bírálja az esetet és javasolja az ügy­intézést. II. Munka-, kulturális és életkörülmények javítása a) Az emberről való gondoskodás — az efsz-eken belül — a kérdések és Intézkedések egész csoportját alkotja. Megoldásukban a szövetség — és az efsz-ek szervei — tevékenyen részf­­vesznek. b) Szociális és egészségügyi beren­dezések létesítésével, munkakörnye­zetjavítással, üzemi étkezdék létesí­tésével, üzemelésük minőségi színvo­nalának javításával, a munkahelyek tisztaságával, az utak és gazdasági udvarok rendbehozásával, a sportélet fejlesztésével igyekszik a szövetség elősegíteni, hogy a mezőgazdasági üzemek a kiváló ipari üzemek szint­jét elérhessék. Jelentős az az anyagi támogatás; amit az efsz-ek nyújtanak tagjaik­nak — főleg a fiatal házaspároknak — az egyéni, társas-, vagy szövetkezeti lakásépítés terén. A szövetség arra törekszik, hogy az efsz-eknek sikerüljön a nemzeti bizottságokkal, valamint a tömeg- és társadalmi szervezetekkel szorosan együttműködve megjavítani a munka- és életkörnypzfitet. hogy minél előtt elmosódjék a városok és falvak kö­zötti különbség. E téren még sok a tennivaló, főleg ami a bölcsődék, óvodák, gyermeknapközi-otthonok, játszóterek építését, a szolgáltatási hálózat fejlesztését, a lakosság jobb közellátását illeti: nem is beszélve a kulturális- és sportlétesítményekről, azok alaposabb kihasználásáról. c) A szövetség minden eddigitől több figyelmet fordít az efsz-ekben dolgozó nők és fiatalok iránti gondos­kodásra, hogy a legkedvezőbb munka­­körülményeket teremtsenek számuk­ra. Törődjenek szociális-, kulturális- és társadalmi igényeik maximális ki­elégítésével a szövetkezetekben. Oda kell hatni, hogy az efsz-ekből ne szökjenek el a fiatalok, hanem ma­gukénak érezzék azt. Nem vitás, hogy általában ott érzik jól magukat a, fia­talok, ahol nemcsak megbecsülik őket,.hanem kellő arányban töltenek be . vezető tisztségeket a szövetkezet-, bon.- -d) A szövetség helýHnŕfttvisäfeťeí,—• vagyis az efsz-ek vezetői kötelesek minden eddiginél jobban őrködni afe­lett, hogy p balesetvédelmi intézke­déseket betartsák az egyes munka­­szakaszokon, így a halálos munkabal­esetek száma csökkenjen, s a beteg­ségek és balesetek okának vizsgála­tával a legcsekélyebbre korlátozódjék a megbetegedések, valamint a balese­tek száma. Az egészségvédelem és balesetel'r.á­­rítás szakaszán a szövetség társadal­mi felügyeletet gyakorol. Felülvizs­gálja az előírások betartását, s a fel­tárt hiányosságok kiküszöbölését szor­galmazza. Az egészségügyi szervekkel karöltve a szövetség javaslatokat tesz a szövetkezeti tagok egészségvédel­mének javítására, igyekszik javítani a betegségmegelőző intézkedéseket, főleg a traktorosok és az állatgondo­zók esetében. A szövetség központi bizottsága, szorosan együttműködve a járási bizottságokkal és a szövetke­zetekkel, azon fáradozik majd, hogy a szövetkezeti tagok, s ezek gyerme­kei, valamint a mezőgazdasági 1 szak­tanintézetek tanulói bel- és külföldi üdültetésben részesüljenek. Kiszéle­síti továbbá a gyógyfürdői ellátást, úgyhogy az állam, a szövetkezetek és a szövetség pénzeszközeiből a tagok idejében hozzájuthassanak a gyógy­fürdői beutalóhoz, a mezőgazdasági munkából eredő leggyakoribb beteg­ségeket figyelembe véve. e) A szövetség a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériummal, valamint más szervekkel karöltve résztvesz a szövetkezeti parasztsággal kapcsola­tos szociálpolitikai, munkajutalmazá­si, életszintkülönbségi ügyeket tár­gyaló rendezvényeken, beleértve a szövetkezeti parasztság és az alkal­mazottak között a társadalmi bizto­sítás terpletén mutatkozó különbsé­geket is. A szövetség Központi Bizottsága a járási bizottságokkal együttműködve hat majd az efsz-ek szerveire, hogy módot találjanak a szövetkezeti tagok szociális problémáinak saját eszkö­zeikből történő megoldására. Szüksé­ges, hogy az efsz-ek elegendő mér­tékben töltsék fel a ^zociális:kultu­­rális alapot, pénz- és természetbeni eszközökkel. Arról is szólva, hogy a lakásépítési alap feltöltése sokhelyütt nagyon elhanyagolt. Az efsz-e'k szociálpolitikája realizá­lásakor érzékenyen kell kezelni azo­kat az alapítótagokat, akik már nem dolgoznak, viszont alacsony nyugdíj­járadékot kapnak, s a csökkent mun­kaképességű tagok munkabeosztásá­nak kérdéseit. Meg kell keresni an­nak módját, hogyan segíthetnék a leghatékonyabban a kisgyermekes szövetkezeti családanyákat, s az efsz­­ben dolgozó fiatal házaspárokat. f) A szövetség, valamennyi szervén és szervezetén keresztül tevékenyen résztvesz az állam kulturális politi­kájának megvalósításában, s közvet­lenül a szövetkezetekben is igyekszik megteremteni a kulturális élet fejlő­désének legkedvezőbb előfeltételeit. Támogatjuk a kulturális tevékeny­ség minden formáját, főleg a szövet­kezeti parasztság részvételét a nép­­művészeti szakkörökben és ezek be­kapcsolódását a népművészeti verse­nyekbe? A szövetség Központi Bizottsága a járási bizottságokkal karöltve minden járásban meghirdeti a Legszebb szö­vetkezeti krónika versenyét, amely­nek eredmény-értékelésére 1974-ben, a szövetkezetesítés megkezdésének 25. évfordulóján kerül sor. A szövetség támogatja az efsz-ek testnevelési, illetőleg sporttevékeny­ségét falvainkban, sportversenyeket, vetélkedőket szervez, együttműködve a testnevelési szervekkel és a SZISZ- szel. III. Termelésfejlesztés, tartalék-feltárás, kezdeményezés ч 1. Az efsz-tagok munkakezdeménye­zésének céltudatos fejlesztését a szö­vetség a „Mindenki szocialista mó­don“ versenymozgalom elveihez való alkalmazkodásban ’ látja biztosított­nak. Ez a mozgalom lényegében fel­karolja a kezdeményezéseket, az em­berek szakképzettségének tökéletesí­tését, az eszmei-politikai nevelést előtérbe helyezi, nagyobb munkater­melékenység elérésére, a termelés és az irányítás ésszerűsítésére serkent, s szocialista öntudatra, szocialista hazafiságra késztet. A szövetség ezt a mozgalmat tartja kibontakoztatásra a legalkalrnasabbnak, mert egyben a társadalmi munkában való tevékeny részvételre is kötelez. A „Mindenki szocialista módon" mozgalomnak kulcshelyzete van a szövetkezetek szocialista munkaverse­nyének fejlesztése szempontjából. Alapkövetelmény: a termelési és ér­tékesítési feladatok termelési egysé­gekre és munkahelyekre lebontása, nagy szerepe van a kötelezettségvál­lalásoknak a komplex ésszerűsítések keretében, valamint a szövetkezetek vezetősége és a vezetőszakemberek intézkedési, valamint a tervfeladatok túlteljesítése szempontjából. A fel-1 ajánlások és az ésszerűsítő intézke­dések értékelését elsősorban az üzem­részlegeken végzik, ahol ezeket el­fogadták, illetve vállalták. A „Mindenki szocialista módon“ mozgalom színvonalát, erkölcsi-poli­tikai értékét szervezési szempontból kifejezi az egyéni, munkaközösségek bekapcsolódása a Szocialista munka­brigád címért folyó versenybe. Tehát a szövetség Központi Bizottsága a járási bizottságokkal karöltve segíti a szövetkezeteket a Szocialista mun­kabrigád címért folyó verseny kibon­takoztatásában, együttműködésben a mezőgazdaság állami irányító szervei­vel. Segíti a nevezett mozgalom to­vábbfejlesztését, a kötelezettségválla­lások sikeres teljesítését mind az 1972. évben, mind az ötéves tervidő­szakban. 2. A hasonló adottságok között gaz­dálkodó efsz-ek termelési eredmé­nyeiben mutatkozó indokolatlan kü­lönbségek okainak feltárására nagy figyelmet fordít a szövetség, s Ilyen esetekben az eszmei-politikai nevelés hiányosságai is a leggyakrabban ki­ütköznek, nemkülönben a szövetke­zeti demokrácia elveinek betartása is csorbát szenved, a tagságnak a leg­több esetben igen kevés beleszólása van a szövetkezet irányításába. Szor­galmazza a megművelhető földtarta­lékok következetes kihasználását, a termelés gazdaságossá tételét, az el­végzett munka mennyiségi és minő­ségi jutalmazása elvének betartását, stb. 3. Ami a szövetkezetek termelésé­nek gazdaságossága fejlesztését, gaz­dasági megerősítését illeti, a szövet­ség és szervei figyelmüket a géppark jobb és gazdaságosabb kihasználásá­ra, a műszaki fegyelem növelésére, s a munkaidő tökéletesebb kihaszná­lására fordítják, különös tekiiitettel a mechanizátorok szakképzettségének növelésére, s ezen személyek állan­dósítására. Ami a melléküzemági termelést il­leti, teljesítse fő feladatát, t. i. az idő­leges munkaerő- és géptartalékok, va­lamint a helyi nyersanyagforrások kihasználását, összhangban a társa­dalmi érdekekkel. 4. A Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériummal, a tudományos és kutatéintézetekkel együttműködés­ben a szövetség tanulmányutakat, tapasztalatcsere-látogatásokat szervez az élenjáró mezőgazdasági üzemek­be, hogy a jól bevált termelést és üzemszervezési tapasztalatokat siker­rel hasznosítsák más szövetkezetek­ben is. A „Život zväzu“ és - a „Szövetségi szemle“ mellékletekben közöljük az egyes szövetkezetek, állami gazdasá­gok, munkacsoportok, egyének kiválő tapasztalatait, valamint a testvéri szo­cialista országok mezőgazdaságának haladó módszereit, tapasztalatait. 5. A szövetség feladatai a szocia­lista mezőgazdaság továbbfejlesztése új időszakát illetően a következők: — megmagyarázni az említett új időszak jelentőségét, amelyben a tu­dományos-műszaki forradalom a me­zőgazdasági üzemek gyakorlati tevé­kenységében nyilvánul meg, — tudatosítani, hogy ezen új idő­szak új embereket, az új feladatok maradéktalan megvalósítását követeli, hogy az új szocialista termelési vi­szonyok kialakításával az emberek gondolkodásmódja is megváltozzék, növekedjék szaktudásuk és szervező­irányitő készségük, — értékelni az egyesített szövetke­zetekben és közős mezőgazdasági vál­lalatokban a termelést és társadalmi viszonyokat, az együttműködés gaz­dasági előnyeit. B. A szövetség a SZLKP KB és já­rási bizottságainak határozatai, ille­tőleg utasításai szerint tevékenyen résztvesz a még egyénileg gazdálko­dóknak a közös gazdálkodás útjára térítésében. IV. A szövetség szervezeti tevékenysége a) A szövetség tevékenyen részt­vesz a Nemzeti Front munkájában. Szorosan együttműködik a Nemzeti Frontba tömörült többi tagszervezet­tel, s a közös munkára megegyezé­seket köt. Hozzájárul a Nemzeti Front programjának teljesítéséhez. E téren szorosan együttműködik a nemzeti bizottságokkal. b) Szoros kapcsolatot tart a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumával és a mezőgazdaság­­irányítás kerületi, valamint járási szerveivel. Ez a kapcsolat a szövetség munkájának fontos része, mért az egyes efsz-ek a szövetség alapszer­vezetei, egyúttal gazdasági és társa­dalmi szervezetek is, és ezek mind­két tevékenységének sikeres irányí­tása sokoldalú együttműködést kíván. c) A szövetség szorosan együttmű­ködik más állami és gazdasági szer­vekkel is, amelyek működése érinti a szövetkezeti parasztság helyzetét; főleg a Munkaügyi és Népjóléti Mi­nisztériummal, az Iskolaügyi Minisz­tériummal és a Kulturális Ügyek Mi­nisztériumával. E szervekkel karölt­ve kidolgozza a szövekezeti paraszt­ság társadalmi, nevelési és kulturális szükségleti kielégítését szolgáló kö­zös egyezményeket, s az együttműkö­dés elveit. d) A szövetség Központi Bizottsága céltudatosan irányítja járási bizott­ságait, s figyelembe veszi a szövetség tevékenysége megjavítását célzó ja­vaslataikat, Véleményeiket. A járási bizottságokon keresztül szoros kap­csolat létesül a szövetség alapszerve­zeteivel — a földművesszövetkezetek­kel —, a szövetkezeti parasztság szé­les tömegeivel. e) Állandóan tökéletesíti a szövet­ség Központi Bizottsága és járási bi­zottságai, ezek elnökségei és szakbi­zottságai tanácskozásainak tartalmi és szervezeti előkészítését. Megszer­vezi a szövetség szervei és apparátu­sa iskoláztatását, hogy a szövetség tevékenysége állandóan tökéletesed­jék és szavatolja a főfeladatok tel­jesítését; ilymődon a CSKP XIV. kong­resszusa, valamint az efsz-ek VIII. országos kongresszusa határozatainak végrehajtását. JA Szövetségi Szemle korlátolt ter­jedelme miatt a Központi* Bizottság által elfogadott ezen dokumentumot itt csak kivonatosan közöljük. A szerk.) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents