Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-06-24 / 25. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES 1972. június 24. agyarországon is komoly erőfe­­szítések történnek a termelés koncentrációjára. Évröl-évre nagyobb termelési egységek és kooperációs vállalkozások jönnek létre. A koope­ráció terén többféle küldetést tűznek ki célul. Mi egy olyan kooperációs vállalatot látogattunk meg, amely a termelés korszerűsítését, az új tech­nológia lehető leggyorsabb alkalma­zását valósítja meg a gyakorlatban. A budapesti Városmajor utca 28—30. szám alatt székel az Iparszerű Ser­téstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásának irodája (ISV). Mivel előzőleg sokat hallottunk a vállalat tevékenységéről, a kíváncsiságtól hajtva, számos kérdést intéztünk Fegyverneky Sándor igazgatóhoz és dr. Baltay Mihály főtechnológushoz. A válaszokból elénk rajzolódott tevé­kenységük és értesüléseket szerez­tünk távlati terveikről is. A vállalat négy évvel ezelőtt jött létre és 54 termelőszövetkezet, vala­mint néhány állami gazdaság és más állami mezőgazdasági szerv a tagja. A tagüzemek fejenként 200 ezer fo­rint tagdíjat fizetnek. A beszélgetésből megtudtuk, hogy az iroda nagyon is szoros kapcsola­tot tart a gyakorlattal, a termelő­üzemekkel, és az egyes épülettípuso­kat közös erőfeszítéssel tökéletesítik. Az elmélet és a gyakorlat összekap­csolása következtében uiyan ólakat építenek, amelyek megfelelnek a vi­lágszínvonalnak is. Mivel a közös vállalatnak komoly pénzalapja van, az épületek beruházási költségét is abból fedezi. Tehát az illető üzem például akkor is építhet, hogyha át­menetileg nincs elég pénze komolyabb beruházásra. Az iroda szakembeiei állandóan keresik, kutatják, melyik üzemben lenne gazdaságos új istállót építeni. Egyik előfeltétele például, hogy a mezőgazdasági üzemnek a leendő nagyhizlaldát önerejükből lás­sák el abraktakarmánnyal. Tehát ezen a téren termelés közben nem lehet­nek zavarok. A kísérleti csoport már kialakította a legmegfelelőbb épülettípusokat, va­lamint a legkorszerűbb termelési technológiát. Természetesen ezeket állandóan tökéletesítik. Forradalmi változást hajtottak végre az építő­anyag-készítésben. Könnyű elemeket gyártanak. Ilyen épületelemekből egy hét alatt fel lehet építeni egy 600 férőhelyes sertésólat. Az így készült épület kitűnően megfelel nyúl- és ba­romfitenyésztésre is. Egyébként az iroda kísérleti részlege az iparszerű sertéstenyésztés mellett irányt vett arra, hogy a lehető legkorszerűbb technológiával és a legmegfelelőbb ólakban tenyésszék a nyulakat, pe-Magyarországi tapasztalatok csenyebárányukat és a borjakat. Uiyan hatalmas elkézelésekről van szó, amelyek forradalmositják a hús­termelést. Erre rendkívül nagy szük­ség van, mert az ötéves tervben a „hősprogram“ keretében lényegesen több húst termelnek, mint azelőtt. A jó minőségű magyarországi húster­mékek után egyre nagyobb a keres­let. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy' hatvan államba szállítanak félkész vagy kész hústermékeket és konzerr vet. Az ötéves tervidőszakban a kivi­telt 7,3 százalékkal növelik. A hús­termelést tehát fokozni kell, azonban a fiatalok közül egyre kevesebben akarnak dulgozni arz állattenyésztés­ben, és ezért született meg az a tö­rekvés, hogy a lehető legkevesebb fizikai munkával, természetesen keve­sebb munkaerővel, a termelési folya­matok korszerűsítésével, az eddiginél sokkal jobb, kulturáltabb körülmé­nyek között végezhessék munkájukat a dolgozók. Röviden a termelés auto­matizálásáról van szó. A vállalat tevékenysége nemcsak abban merül ki, hogy kidolgozza a különböző méretű és rendszerű, kor­szerű üzemeltethető sertéstelepek tel­jes kiviteli tervét, hanem — amint már mondottuk — lebonyolítja a be­ruházásokkal összefüggő problémákat is, pénzt előlegez — műszakilag irá­nyít, ellenőriz, gondoskodik a gépi berendezésekről és felszerelési tár­gyakról, műanyagpanelleket, épülete­ket készít. Ezenkívül szaktanácsot ad a telepek dolgozóinak kiképzéséhez, a takarmányozási eljáráshoz, a tenyész­­anyag beszerzéséhez, és a végtermé­kek értékesítéséhez is. Tehát kumplex programról van szó. Az eddigi eredmények szerint a hí­zósertések 3—3,5 kg abrak fogyasz­tása után híztak naponta egy kilót. A termelés zárt forgóban történik. Egy komplex egységben 360 koca van és évente 6500 hízót értékesíthetnek megfelelő vágósúlyban. Szigorúan meghatározzák a sertések fajtáját is. Mivel egyre nagyobb a kereslet a sonkasertések után, a belga Landrace hússertés kereszteződéséből tenyész­tették ki a kaposvári hibridet (Ka­­hib), amely igazi hússertés. Az ilyen­fajta hibridsertés darabonként 110 kg-os átlagsúlyban 350 forint tiszta hasznot eredményez az üzemnek. Az egyre szélesedő kooperáció ke­retében irányt vettek a feldolgozásra is. Az üzemeknek már eddig is vol­tak kisebb vágóhídjai, de ha üzembe helyezik a legkorszerűbbeket, évente 200 ezer hízósertést vághatnak le és szállíthatnak tovább félkész vagy kész hústermék formájában. A központi tájékoztató után meg­szemléltünk néhány korszerűsített, illetve kísérleti hizladát, és meggyő­ződtünk róla, hogy a termelés tény­leg iparszerüen történik. A gondozók többnyire a műszerpultoktól irányít­ják a munkát. A trágya eltávolítására nagyon érdekes kísérletet láttunk. A folyékony sertéslrágyát bálozott szal­mával itatják fel. így távolabbi he­lyekre is elszállítható a sertéstrágya. Természetesen a korszerűsítés csak akkor fizetődik ki, ha csökken a ter­melési költség is. Ezt is szem előtt tartják minden hizlaldában. Az egyik zártforgóban például lényegesen csök­kentették a kocák takarmányfogyasz­tását. A malacokat már 4—6 napos korukban elválasztják és ilymódon megközelítik 30 százalékkal kevesebb takarmánykeverékre van szüksége az anyaállatnak. A malacokat olyan szakszerűen gondozzák, hogy az el­hullás mindössze 2 százalék volt és 75 napos korukban elérték a 3U kilós súlyt. Az 2030 kocától átlagosan 22 malacot választottak el egy év alatt. Ez bizony csúcseredmény. Az ISV tehát forradalmi szerepet tölt be az állattenyésztési termelés­ben és sokoldalú tevékenységével hozzájárni a magyarországi húsprog­ram teljesítéséhez. A vállalat nem zárkózik gl a szocialista országoktól, sőt a KGST keretében együttműködik Csehszlovákiával, a Szovjetunióval, Romániával és a jövőben még továb­bi országokkal is. A kölcsönös elő­nyök alapján például magyar részről Csehszlovákiának az ISV rendszerű komplex sertéstenyésztő telepek szál­lítását javasolják, csehszlovák rész­ről pedig kooperációs alapon juhte­nyésztő telepek szállítását tartják lehetségesnek. Ez csak egy példa, azonban a kibontakozó kooperációban több közös alkotás jön majd létre. Az ISV tehát már átlépte az ország ha­tárait, és hozzájárul más országok állattenyésztési termelésének ipari szintre való emeléséhez is. BÁLLÁ JÓZSEF afrikai p A világ egyik legszínesebb városá­ban, az ötmilliós Kairóban esténként az egyik útvonal forgalma megtöbb­szöröződik. Az utat Avenue des Pyra­­midesnek hívják —• és kétoldalt na­gyobbrészt misztikusan megvilágított éjszakai mulatók, dancingok szegé­lyezik, melyekből hangulatos keleti zene foszlányai hallhatók, egészen az úttestig, mely Gizeh (Giza) felé ha­lad. Gizeh —■ ma Kairó egyik déli kül­városa, az autók a házak között áll­nak meg, de innen pár lépésnyire feltűnik a világhírű fennsík, melynek előtérében egy hatalmas szfinksz, hátul pedig egymás mellett három egyre kisebbedé, de fgy is hatalmas mellette levő Chefren (Rachefob) fá­raóét, aki az előzőnek fia volt (a pi­ramis 136 méter magas), a harmadik, a legalacsonyabb fenéikül azonban az ókor hármas geometriája nem volna Nem csoda, hogy a bizánci Fiion, aki értekezést írt De septem orbis specta­­culis — „A világ hét csodája“ címen, első helyre a csodák közt éppen ezt a piramist helyezte. A fáraók álmát őrző szfinksz Gizehben. Természetes, hogy az első számú világcsoda rengeteg látogatót vonz, de mégsem a véletlen okozta a pira­misokhoz vezető sugárút fokozott esti forgalmát, hanem az, hogy itt — mi­kor a nap leszállt — előadást mutat­tak he „Són et Lumiére“ — „Hang és fény“ cím alatt. Szerény személyem is azért ült az egyik suhanó autóban, hogy ezt az előadást megtekinthes­sem. Persze, a nézőtér nem volt más, mint egymás mellé sorakozott székek az egyik szabad térségen — közvet­lenül az emberfejű oroszlán előtt, melyet Herodotos szfinksznek neve­zett el. Az emberek nagyobbrészt plé­dekkel takarták be lábukat, esőtől itt nem féltek, hanem az éjszakai hideg­től, bár nappal nyitott ingben jár­­tunkf Maga az előadás angol nyelven folyt, de minden este más nyelven — az angolon kívül francául, németül és persze arab nyelven is. Megvártuk, míg egész sötét lesz. s mikor a hold vörös tányérja már lassanként feltűnt a piramisok között — kigyulladtak a fények is. A szfinksz vérvörös, kármi­­nos szíribe borult, a piramisok elein­te fehérek voltak, de lassankínt azok is más színekbe öltöztek, melyek ál­landóan változtak a kék és zöld felé, pompás színeffektusokban. A hangok hol a szfinksz, hol a piramisok felől hangzottak. A szfinksz elmondotta, hogy már ötezer éve tekint hajnalon-' ként innen a napfelkeltére. Lábainál ott állottak Nagy Sándor, Cézár, Na­póleon. A narrátor hangja elmondta, hogy Cheposz az emberi történelem leghatalmasabb síremlékét állította itt fel, és azon a területen, melyen a piramis szétterjed, fel lehet egymás mellett építeni a római Szent Péter templomot, a londoni Szent Pál temp­lomot, a Westminster! katedrálist és a firenzei , meg a milánói templomo­kat. Elmondotta, milyen volt a fáraó koronázása és temetése. Milyen volt I.Tuthmozis álma, melyet a szfinkszre véstek, és milyen Haramkis templo­ma. Ki volt Amenofis, Kleopatra, Nefrettt vagy Tuth Ankh Amon. Hogy találta meg Napoleon egyik tisztje 1799-ben Rosettánál azt a követ, melyre Ptolemaios hirdetményét két nyelven — egyiptomi hieroglifákkal és görögül — jegyezték fel, és hogyan fejtette meg ennek segítségével a francia Champollion az egyiptomi írást. Az idő — fejezte be a beszédét a szfinksz — mindent porba és fele­désbe dönt, de a szellem örök maijad! Hang és fény — semmi más nem volt a gizehi piramisok tövén, és mégis felejthetetlen maradt ez az est. Nem tudtam szabadulni a benyomá­soktól! Nem segített az a finom egyiptomi konyak sem, melyet aztán a sugárút egyik bárjában eresztettem le kiszáradt torkomon. Mártonvölgyi László AZ AGYSEJTEK HANGJA Szovjet tudósoknak sikerült „meghallgatniuk“ az agysejtek, a neuronok villamos kódját. Csak­nem láthatatlan wolfram elektró­dok segítségével idegsebészeti mű­tétek során behatoltak az agyké­reg szerkezetébe és ezen a módon rögzítették mind az egészséges, mind pedig a beteg sejtek „hang­ját“. Hasonló vizsgálatok céljaira eddig 50 mikron átmérőjű elektró­dokat használtak — az új szovjet mikroelektródok a hajszálnál is sokkal vékonyabb fém szálak: át­mérőjük mindössze egy mikron. Az effajta mikroelektródos vizsgálat mind az agykutatás, mind pedig az idegsebészeti betegségmegállapítás szempontjából nagy jelentőségű. EGYIPTOMI VÄZA AZ URALBAN „Artaxerxes. a Nagy Király“ — ez a hieroglifás felirat olvasható azon az alabástrom vázán, amely­re szovjet régészek bukkantak rá az Uraiban, Orszk városa köze­lében. A váza egyik fülén ugyan­ilyen jelentésű felirat olvasható ősi perzsa és akkád nyelven. A váza azokból az időkből szárma­zik, amikor az ősi Egyiptom része volt a «perzsa birodalomnak, Arta­xerxes uralkodása alatt jo. e. 465 — 424). Arany függőt, gyöngyöket, bronzedényt és közép-ázsiai ere­detű vázát is találtak a sírban, amely a kutatók feltevése szerint egý szarmata nemesasszony nyug­vóhelye. Hogy miként került az ősi egyiptomi váza a sztyeppéi no­mádokhoz? — erre a kutatóknak több feltevésük van. A legvalószí­nűbb, hogy egy szarmata lovas az ősi perzsa királyok hadseregében szolgált és jutalmul ajándékot ka­pott a királyoktól. Közöttük lehe­tett az alabástrom váza is. SZUPERGYORS HEGESZTÉS Az Ukrán Tudományos Akadémia Patonról elnevezett hegesztéstech­nikai intézetében kifejlesztett au­tomata rendkívüli termelékenység­gel készít végtelen csöveket a gépkocsik hűtőihez. A 0,15—0,2 milliméter falvastagságú csövek hegesztésének sebessége eléri a percenkénti 120 métert. Egy másik új technológiájuk a hőcserélők gyártásának termelékenységét nö­veli meg. A nagyfrekvenciás be­rendezés hegesztési sebessége itt eléri a perceukénti 16—60 métert. Bordás hűtőcsövek alkalmazása révén jelentősen sikerült csökken­teni a fémfelhasználását. FÖLD ALATTI JÉGTÉRKÉPEZÉS Szovjet geológusoknak újfajta egyenáramú mérési módszerrel si­került vastag jégrétegeket kimu­tatniuk az altalajban a Bajkálun túli Szeja folyó völgyében. Az új ellenáilásméréses módszer lehető­séget nyújt a föld alatti jégréte­gek mélységi elhelyezkedésének és kiterjedésének pontos feltérké­pezésére. A Szeja egyik mellék­folyójának partvidékén például 2—4 méteres mélységben olyan jégréteget fedezett fel a műszer, amelynek vastagsága a 2—5 mé­tert is elérte. A próbafúrások min­denben megerősítették a műszeres mérés eredményét. Az új eljárás­sal ezentúl nagy pontossággal meghatározhatják a kozetrétegek­­be zárt jégmennyiséget. и piramis emelkedik. Igen, megérkez­tünk a híres gizehi piramisokhoz. Az első, legmagasabb piramis {140, eredetileg 146 méter magas) Cheopsz (Chufew) fáraó nevet őrizte meg, a teljes) Mykerm (Menakuere) fáraó nevét őrizte meg. Nem ezek voltak Egyiptom első piramisai. Megnéztem Szakkarában az elsőt, melyet a híres egyáptomi építész és matematikus Imhotep-Dzoszer fáraó tiszteletére és megbízásából emelt — ez 60 méter magas volt. Ez volt az első újszerű temetkezési helye a fáraóknak, mely aztán hagyománnyá vált igen sok fáraó-utódnál. A Cheopsz piramist körülbelül i. e. 2530-ban emelték, s 100 ezer munkás dolgozott rajta. Körülbelül hatmillió tonna követ használtak fel közben és ha azokat sztészednék, úgy egész Franciaország körül kőfalat lehetne belőlük építeni. ,SON ETLUMIÉRE'

Next

/
Thumbnails
Contents