Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-24 / 25. szám
1972. június 24. SZABAD FÖLDMŰVES Az öntözéses gazdálkodás előnye Ötszázharmincnyolc mázsa átlaghozam cukorrépából Az utóbbi időben sok szó esik a mezőgazdasági termelés javát szolgáló lehetőségek maximális kihasználásáról, kamatoztatásáról. Ezek közé a lehetőségek közé tartozik az öntözéses gazdálkodás bevezetése, tökéletes kihasználása is. A Kamenný Most nad Hronom-i [ Köhídgyarmat) földművesszövetkezet napjainkban a kameníni (Kémérid) székhellyel működő „Garamvölgye“ egyesített szövetkezet egyik gazdasági részlegét képezi. Az itt elért eredmények jelentős mértékben hozzájárulnak az egyesült szövetkezet által fölmutatott jó eredmények eléréséhez. Vessünk egy pillantást például a cukorrépatermesztésre. A nevezett szakaszon már évek óta szép sikereket könyvelnek el. A cukorrépa átlaghozama főleg az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés óta növekedett. A jelenleg 450 hektár kapacitással működő beépített öntözőrendszer kiépítését 1965-ben kezdték megvalósítani. A termelési eredmények azóta ugrásszerű javulást mutattak nemcsak a cukorrépánál, hanem más növényféleségeknél is. Maradjunk azonban a cukorrépánál. A múlt évben a nevezett szövetkezetben 42 hektáron termesztették ezt a kultúrnövényt, s az elért hektáronkénti átlaghozam 538 mázsa volt. A közelmúltban Čachticén megtartott össz-szlovákiai értékelés alkalmával példaképként emlegették a kőhídgyarmati szövetkezetét. Nem is jöttek haza üres kézzel. A cukorrépatermesztés vonalán a legnagyobb átlaghozamokért folytatott versenyben 1971-ben — a 31—60 hektár cukorrépát termelő mezőgazdasági üzemek kategóriájában — elért első helyezésért az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma „Elismerő Oklevelet“ adományozott a kőhídgyarmati szövetkezetnek, ezzel is érzékeltetve, hogy nagyra értékeli az ott elért kiváló eredményeket. Az említett átlaghozamot II. kategóriába tartozó, középkötött talajon érte el a gazdaság. A 42 ha répaterületből hét hektáron Slovmona, a fennmaradó készen pedig Dobrovická A fajtát (koptatott vetőmag) termesztettek. — Szó ami szó, az öntözés lényegesen hozzájárult a jó eredmények eléréséhez, azonban vitathatatlan tény, hogy a kellő talajelőkészftés, a szakszerű vetés, növényápolás, tápanyagpőtlás stb. is döntő tényezőként szerepelt — mondta beszélgetésünkkor Kara Márton részlegvezető, az egyesült szövetkezet elnökhelyettese. — Szövetkezetünkben a répa vetésekor célprémiumot tűzünk ki, amit csak akkor fizetünk ki, amikor kikelt a répa, s meg lehet állapítani, milyen becsületesen végezték el1 a A galantai járás legszínvonalasabb mezőgazdasági üzemei közé tartozó tešedikovoi (Pered) szövetkezetben szintén öntözéses gazdálkodást folytatnak. A Sala—Kolárovo nagykiterjedésű öntözőrendszer előnyeit felismerve, még 1966-ban áttértek az új termelési módra, s az utóbbi években elért eredmények őket igazolták. A cukorrépa átlaghozama ebben a szövetkezetben minden évben félezer mázsa körül mozog. foto: —Ijor— óink tapasztalatai Napjainkban egyre nagyobb mértékben érvényesül a'gyorsított malacelválasztás, aminek következtében növekszik az anyakocánkénti ellések évi átlagszáma. A nevezett technológia gyakorlati alkalmazásának sikeressége azonban megköveteli, hogy a vemhes és szoptató kocák kellő mennyiségű tápanyagot kapjanak, nehogy túlságosan kimerüljön az anyák szervezete, viszont biztosítsák a kellő alapfeltételeket az utódok gyors növekedéséhez és fejlődéséhez. Az említett követelmények arra ösztökélték az lihrinőves-i Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozóit, hogy részletesen foglalkozzanak a vemhesség előrehaladott időszakában lévő kocák, valamint a szoptató anyák takarmányozási alapelveivel, a régi előírások módosításával. Az új takarmányozási módszer vizsgálatakor a kombinált szintetikus kiegészítő, vagy póttakarmány adagolásából indultak ki. Ez a Ifiegészítő takarmány 42 % L-lizint, 14 % DL-metionint, 14 % nyomelemet (só, vas, réz, mangán, kobalt), 29% dikalriumíoszfátot és 1 % szaharint tartalmazott. A kísérletek folyamán a szóbanforgó kiegészítő takarmány hatásosságát igyekeztek megállapítani. A kutatóintézet kísérleti munkahelyein négy takarmányozási kísérletet valósítottak meg, amelyekbe a cseh fehér nemes sertéstől származó 92 anyakocát sorolták be. Kitűnt, hogy a kombinált szintetikus kiegészítő takarmány (hivatalos rövidítése KSD) sikeresen teljesítheti küldetését. A maiacozás előtti utolsó hónapban minden anyakoca napi taknrmányadagjéba — amely PK takarmánykeverékből és szárított lucernából tevődött össze — 30 gramm kiegészítő takarmányt, vagyis KSD-t kevertek. Az ellés után két külön csoporttal, különböző irányban folytatták a kísérletet, mindkét esetben egyszeri ismétléssel. Az első két csoportban a hagyományos elválasztást (56 napos korban) alkalmazták, s itt az ellést követő három hét alatt minden koca napi takarmányadagját 30 gramm KSD-vel egészítetétk ki. A harmadik hét elteltétől egész az elválasztásig már a kismalacok is kaptak naponta 5 gramm KSD t, A másik két csoportban a korai, vagyis a gyorsított malacelválasztást helyezték előtérbe, tehát 28 napos korban választották el az utódokat. Ebben a kísérleti változatban csupán a kocák kaptak takarmánykiegészítöt, mégpedig naponta és egyedenként 30 gramm KSD-t egy hónappal a malacozás előtt és egy hónapig utána, tehát a szoptatás idején.. A kombinált szintetikus kiegészítő takarmány adagolása elsősorban az utódok testsúlyának alakulására volt kedvező hatással. A kísérletbe bevont kocáktól nyert utódok átlagos élősúlya születéskor 3—30,9 %-kal, három, illetve négyhetes korban 7,6—18,6 %-kal, 56 napos korban pedig 6—27,8 százalékkal volt nagyobb a szokásosnál. Ezek az értékek túlnyomó részt a kísérleti csoportok javára írhatóak. Az első és második kísérleti csoportba tartozó utódoknál egyaránt nagyobb volt a malacok élősúlya, ami azt igazol ia, hogy az anyasertéseknek malacozás előtt és után adagolt KSD éppolyan kedvezően befolyásolta az utódok élősúlyának növekedését, mint a közvetlenül az utódoknak juttatott kiegészítő takarmány. A kutatók megfigyelték, hogy ha csupán az anyáknak adagoltak kiegészítő takarmányt, akkor az utódok egy kilogrammjára átszámítva 0,48 koronával, vagyis 6,4 %-kal olcsóbb volt 1 kg élősúly kitermelése. A kedvezőb súlygyarapodások hatására — az ellenőrző csoport eredményeihez hasonlítva — 0,77 koronával csökkent az egy kilogramm élősúly (utódok) kitermeléséhez szükséges ráfordítás. Az elért eredmények alapján pozitíyen lehet értékelni a szóbanforgó szintetikus kiegészítő' takarmányt, melynek adagolása — egy hónapig a malacozás előtt és egy hónapig utána — tekintettel a folyamat egyszerű .mivoltára, könnyen megvalósítható és jól kamatoztatható a modern nagyüzemi termelésben is. Ing. M. Koueký, Ing. J. BartoSová, CSc., Állattenyésztési Kutatóintézet, Uhíinéves kiszabott feladatot az egyes dolgozók. A vetést az SPC—6 pneumatikus vetögéppel végezzük, majd kelés után ritkító egyelést végzünk. A dolgozók becsületesen elvégzett munkájának köszönhető, hogy mindig sikerül biztosítani a szükséges egyedszámot. A múlt évben átlagosan 80 ezer répaegyed jutott egy hektár vetésterületre. Kara elvtárs továbbá elmondta azt is, hogy az egyesített szövetkezet másik két részlegén, a kameníni (Kéménd) és a Malá nad Hronom-i (Kiesőid) gazdaságban lényegesen gyengébbek voltak az átlaghozamok. A kéméndi részlegen például I. kategóriába tartozó talajon termesztették a répát, s csak 350 q termést sikerült betakarítaniuk hektáronként. A kicsindi részlegen még ennél is gyengébb eredmény született. Ennek .okát elsősorban az öntözés hiányában kell keresni, mivel a szükséges agrotechnikai intézkedéseket a nevezett részlegeken is időben elvégezték. Idén már a kicsindi részlegen is üzemeltetik az újonnan kiépített öntöző hálózatot, s így remélhető, hogy az eredmények is javuló tendenciát mutatnak majd. Beszélgetésünk folyamán megtudtuk, hogy a kőhfdgyarmati részlegen 110 ezer korona ráfordítást vett igénybe a cukorrépa öntözése, ám az ebből eredő nagyobb átlaghozamok 230 ezer korona többletjövedelmet biztosítottak a gazdaságnak. Kőhídgyarmaton pl. 15 ezer 385, Kéménden viszont csak 10 ezer 300 korona hektáronkénti átlagbevételre tettek szert cukorrépából. Vitathatatlan tény tehát, hogy az öntözéses gazdálkodás • döntően befolyásolja a termelést, s mindén esetben kifizetődő. A szóbanforgó szövetkezetben, vagyis annak gazdasági részlegein a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a cukorrépa vegyszeres kezelésére, valamint a terménybetakarítás gépesítésére, mivel köztudott, hogy a nevezett tényezők pozitív hatással vannak a termelés gazdaságosságának fokozódására. KÁDEK GÁBOR Oj nagykapacitású víztárolót létesítenek Andizsan üzbég városka közelében, melynek segítségével két közép-ázsiai szovjet szocialista köztársaság — az Üzbég és Kirgiz köztársaságok — csapadékszegény vidékeinek öntözését, termékenyebbé tételét igyekeznek megvalósítani. A jövő „tengerének“ alapjait maga a természet hozta létre. A Pamír és a Tyan-Szan hegységek találkozásánál, több mint ezer méter tengerszint feletti magasságban, található egy kedvező kiképzésű nagy Völgykatlan, melynek közelében ott csörgedez a Karadarja folyó. Elég elzárni a völgyből kivezető utat, s máris kész a „tenger“, vagyis a hatalmas víztároló. A völgy kijáratának elzárása érdekében 115 méter magas és több mint egy kilométer hosszú völgyzáró gátat kell felépíteni, melynek munkálataihoz mintegy 4 millió m3 betonra van szükség. A mű létrehozásához körülbelül olyan 'nagyterjedelmű munkára lesz szükség, mint amennyivel a világ legnagyobb vízierőművét építették fel Szibériában. Ez év végére szeretnék befejezni az építési munkálatokat, s azután kezdetét veszi a feltöltés. Az andizsani „tenger“ előreláthatólag a Fergana-i síkság 400 ezer ha termőföldjének és ültetvényének öntözését teszi lehetővé, ami igen fontos, mivel ez a vidék a Szovjetunió legfontosabb gyapottermő körzete. A szovjet szakemberek számítása szerint az öntözés következtében mintegy 150 ezer tonnával több gyapotot termelnek évente a nevezett ültetvényeken. A mesterséges tenger továbbá lehetővé teszi a két köztársaság számára, hogy csapadékszegény körzetekben mintegy 40. ezer ha szűzföldet tegyenek termékennyé. A tervek, szerint üzembe helyeznek Itt egy 100 ezer kW teljesítményű vízierőművet is, amely évente mintegy fél milliárd kilowattóra villamos energiát szolgáltat a közeli köztársaságoknak. 0> rsi (/> Ф ДО Ф A mezőgazdasági termelés távlati fejlesztési tervével összhangban mezőgazdasági üzemeink évről évre egyre nagyobb területen termesztenek gabonaféléket. Ezért a gabonatermesztés eredményei mind nagyobb mértékben befolyásolják üzemeink tevékenységének gazdaságosságát. Érdemes tehát minden mezőgazdasági üzemben elgondolkodni azon, hogyan lehetne minimálisra csökkenteni a betakarítási veszteségeket. Ezt a témát feszegeti ing. J. Maler, CSc. docensnek „Az SZK—4 gabonakombájn korszerűsítése“ cím alatt megjelent publikációja is. A szerző tanácsot ad a termelőknek, hogyan lehet aránylag kis ráfordítással javítani a gép tulajdonságain. A különböző módosítások szerinte csupán 3000—4000 koronát vesznek igénybe, s ez a ráfordítás egy év alatt megtérül. A korszerűsítés egyrészt a cséplő szerkezet módosításán, másrészt a gép tökéletes szigetelésén alapszik. A Szovjetunióban és hazánkban végzett kísérletek igazolják, hogy a javasolt módosítások révén nő a cséplőkosár elkülönítő képessége, s ezzel párhuzamosan csökken a betakarítási veszteség. A korszerűsítésre fordított összeg — a kisebb veszteséggel járó piaci termelési érték növekedése következtében — a szerző szerint” egy éV alatt megtérül. A szerző többek között rámutat arra, hogy 80 hektár idényteljesítmény és 32 q hektáronkénti átlaghozam esetén 1 %-kal kevesebb a betakarítási veszteség, vagyis 25,6 q-val többet takarít be egy idényben a gép a javítás után. Ez annyit jelent, hogy Í70 korona értékesítési ár esetén 4352 korona többletjövedelmre tesz szert a gazdaság, ha egy SZK—4-es átalakított gabonakombájnt üzemeltet. Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban az új, modern kombájnok mellett még több ezer SZK—4-es üzemel, akkor vitathatatlanul igazat kell adnunk a szerzőnek abban, hogy a „tettek mezejére kell lépni“ és minden lehetőséget ki kell aknázni annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük a betakarítási veszteséget. Ez annál is fontosabb, mert a gabonatermesztési feladatok állandóan fokozódnak, viszont az új gépekkel történő ellátás távlati irányzata azt mutatja, hogy még 1976-ban is több ezer SZK—4-es lesz használatban, mert szükség lesz rájuk. A nevezett kombájnok tökéletesítésével, ha csak kis mértékben is, de hozzájárulhatunk a gabonafélék évi átlagprodukciójának növeléséhez. Az érdekeltek számára még csupán annyit, hogy a szerző részletesen megmagyarázza a korszerűsítési folyamatot, tanácsot ad, hol lehet beszerezni a szükséges alkatrészeket, ki végezheti el a gépek javítását, módosítását. A „Modernizace sklizüové mlátičky SK—4“ címen megjelentett publikációt az Ústav vedeckotechnických informací, Slezská 7, Praha 2. címen lehet beszerezni, megrendelni. (Kg) Rajtunk is múlik N Rajtunk is múlik, hogyan, milyen eredményesen használjuk ki gépeinket, különösen az új, nagykapacitású gépeket. Körülbelül ezekkel a szavakkal fogadott a minap a vojnicei szövetkezet gépesítöje, SZEGI ISTVÁN elvtárs, amikor mellének szegeztem a kérdést: hogyan működik, bevált-e az új E—280-asuk? Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy az E—512-es gabonakombájnok után a modern takarmánybegyűjtők is beváltják hazánkban a hozzájuk fűzött reményeket és jó, hasznos segitőtársaivá válnak a mezőgazdasági dolgozóknak. Az E—2B0-as magajáró univerzális takarmánybetakaritó óránként 500 q zöld anyagot képes begyűjteni és a herefélék silózása és szenázsolása szempontjából legmegfelelőbb gépek közé tartozik. — Százhatvanezer koronáért vettük ezt a modern takarmánybegyűjtőt. Minden szakaszon igyekszünk megkönnyíteni a dolgozók munkáját, sikeresebbé, olcsóbbá tenni a termelést. A hagyományos begyűjtésnél sok levél lehullott, az istállók előtt „térdig“ jártunk a tápanyagdús takarmány-törmelékben, az állatok viszont kevésbé értékes takarmányt kaptak. Most, hogy az új szárítóban szárítjuk meg a lucernát, sokkal több és értékesebb takarmány kerül az állatok elé, ami persze kihatással van a hasznosság alakulására is. Az új betakarítási, illetve tartósítási módszer folyamán nagy segítséget nyújt az új betakarítógép is — mondta Szegi elvtárs. Van azonban egy bökkenő is. Ahogy a vojniceiek példája mutatja, nem árt az óvatosság. Tudatában vannak annak, hogy a földjeiken sok a kisebb nagyobb kődarab, itt-ott meghibásodott, eldobott alkatrészeket is lehet találni a parcellákon, s ennek ellenére útjára indították a vadonatúj gépet. Egy ideig ment is minden mint a karikacsapás. A betakarítógép három műszakban dolgozott, persze rövidebb-husszabb kényszerpihenőkkel, mert a szárító nem bírta „szuszszál“. Mindenki örült a jó teljesítménynek, kiváló munkának. Egyszer aztán bekövetkezett, amitől előre tartottak. Egy vasdarab került a vágó szerkezetbe, s az eredményt könnyen el lehet képzelni. Szerencsére azonban még aznap megérkezett az anyagbeszerző, aki előrelátóan már pár nappal korábban elindult, hogy az esetleges meghibásodás idejére megérkezzen, jókor jött, s hozta ami kell. A javítóműhelyben munkához láttak, s rövidesen újra útjára indult a gép. Eddig a történet, de kérdés, vajon nem lehetett volna elejét venni a meghibásodásnak? Nem lehetne azokat a nagyobb köveket eltávolítani a szántóföldekről, s máshol, mondjuk a gazdasági udvar egy kijelölt részében „eldobni“ a már hasznavehetetlen alkatrészeket, hogy azok a jövőben ne idézzenek elő kellemetlenségeket? Igaza van Szegi elvtársnak, rajtunk is múlik, hogyan használunk ki egyegy gépet. Cselekedjünk tehát előrelátóan, céltudatosan, hogy még véletlenül se idézzük elő gépeink meghibásodását, mert egy „kényszerpihenő“ adott esetben nagyon sokat jelenthet! —bor— Az Agrostroj Prostéjov nemzeti vállalat komárnoi fióküzemében évente hatezer biztonsági vezető-fülkét gyártanak a hazánkban előállított unifikált sorozathoz tartozó mezőgazdasági erőgépekre, traktorokra. Ez a termékféleség természetesen csak egy töredékét képezi az utóbbi években sokat fejlődött fióküzem széleskprú tevékenységének. A szóbanforgó üzem tevékenységéről, mely nagyban hozzájárul a mezőgazdasági üzemek gépigényének kielégítéséhez, lapunk következő számában bővebben tájékoztatjuk olvasóinkat. Foto: —dek—
