Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-06-24 / 25. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972. június 24. NÉMETH JENŐ mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese főbeszámolója kezdetén hangsúlyozta, hogy a szóbanforgó konferencia egybehívásával azt a célt kövessék, hogy gyümölcsöző eszmecsere segítségével Szlovákiában megoldást találjanak a sertéstenyésztés távlati fejlesztésére, s a mennyiségi mutatók mellett a minőség javításának tekintetében is közös nevezőre jussanak. A konferencia megkezdése előtt ismerős résztvevőkkel beszélgetve arra a következtetésre jutottam, hogy jónéhányan meglehetősen borúlátó képet alkotnak a tárgyalás kimenetelét illetően. Ogy hitték, hogy ez a konferencia befagyasztja, vagy legalábbis korlátozza a sertéshústermelés további lehetőségeit, holott ennek teljesen az ellenkezője történt. Köztudomású, hogy dolgozó népünk életszínvonala szüntelen emelkedésének eredményeképpen az alapvető élelmiszerek, köztük a sertéshús iránti kereslet is nagyobb, tehát a fogyasztói piac több árut igényel, mint régebben. Persze nemcsak a régi értelemben vett kereslet növekedéséről, hánem a mennyiség bővítése és a minőség javításáról is szó esett. Tehát a sertéstenyésztést és a hústermelést a jövőben ilyen szempontból kell Milyen célt követünk a sertéstenyésztésben? Napirenden a húshibrid sertés kitenyésztése Köztudott, hogy Nitra a mezőgazdasági tudományos értekezletek és konferenciák városa. Ez azért is helyes, mert ott székel a mezőgazdasági főiskola, az állattenyésztési kutatóintézet, s más mezőgazdasági termelésünk fellendítését szolgáló intézmények is ebben a városban kaptak elhelyezést. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola diákszállójának kultúrterme ismételten jelentős esemény színhelye volt. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma ott tartotta Szlovákia sertéstenyésztésének távlatairól szóló konferenciáját, ahol resztvettek az állattenyésztési kutatóintézet, az állattenyésztési felügyelőség, az állategészségügy, a járási termelési igazgatóságok és társulások, a terményfelvásárló és ellátó vállalat, valamint a nagyhizlaldák és a törzstenyészettel rendelkező gazdaságok képviselői. majd fejleszteni. Ugyanis a sertéshús az összes húsok közt — a jövőben is többségét képezi a kereskedelem igénylésének. Talán nem árt, ha az alábbiakban néhány száraznak tűnő számadattal ecsetelem a sertésállomány valóságos A konferencia résztvevőinek egyik csoportja.-hai— helyzetét Szlovákiában. Például a sokak által annyira emlegetett tőkés köztársaság 1934—1937-es években Szlovákiában mindössze 647 ezer sertés számoltak. Ezzel szemben a szocialista rendszer 1948-as évében 1 millió '300 ezer, 1960-ban pedig már 2 millió 200 ezer sertésünk volt. Ezek téiiyek,, melyek minden kommentár nélkül b'^nnvílanak, mert hiszen 1938-ban a tőkés árulás esztendejében Szlovákiában egy lakóéra számítva csak 8,86 kg volt a sertéshús fogyasztása [a korábbi években pedig kevesebb), 1989-ben a nép állama már 32,3 kg sertéshúst juttatott minden egyes polgárának, természetesen a szocialistá nagyüzemi gazdálkodás jóvoltából, vagyis majdnem a négyszeresét, mint a kapitalista rendszerben. . Jóllehet, hogy az átlagos húsfogyasztás a múlt esztendőben tovább javult, s a sertéshús részaránya ,az összes húsfogyasztásból 41-röl 60 százalékra nőtt. Ugyan mi mással lehetne ezt magyarázni, mint az életszínvopal általános emelkedésével. Persze a racionális táplálkozás azt követeli, hogy a jövőben több tiszta húst és kevesebb zsiradékot fogyaszszunk. Ezzel párhuzamban akaratlanul is a hogyanra kell gondolnunk, vagyis arra, miként ,lehetne elérni a vágósertések hústermelésének javulását. A húsfogyasztás távlati prognózisa ugyanis azt mutatja, hogy a korábbi 62—63 kg-ról belátható időn belül 82 kg-ra bővül a húsfogyasztás, s ebből előreláthatólag a sertéshús 39 kg lesz, s az előbbi 8,2-ről a zsíradékfogyasztás személyenként évente 6,2 kg-ra csökken. A világ jelentős mezőgazdasági termeléssel foglakozó országaiban is jelentékeny módon fejlesztik a sertéshús termelést. Például az 1950— 1960-as években Kelet-Európábán 65, a Szovjetunióban 95, Nyugat-Európában 84, az USA-ban pedig 44 százalékkal bővült a sertéshús termelése. Nálunk — az utóbbi években — a sertéshús termelésével kapcsolatosan olyan álláspont alakult ki, hogy a 1 kívánt húsmennyiséget ne az állomány számának gyarapításával, hanem sokkal inkább a kocák malachasznosságának és a hízók napi súlygyarapodásának szüntelen javításával érjük el. Tán mondanom sem kell, hogy ez nagyon helyes álláspont. Ennek elérését szolgálja a rendelkezésre álló modern technika és technológia, a teljes biológiai értékű keveréktakarmány, s újabban a húshibrid sertés nemesítése. Ezzel persze nem találtuk fel a spanyolviaszt, hiszen a világ fejlett mezőgazdaságával rendelkező országai már régebben ezt a célt követik — rátértek a hushibrid sertés nemesítésére. Szlovákiában olyan húshibrid sertés kinemesítése kívánatos, mely a nagyüzemi fettételek mellett sikere sen szaporodik, kitűnő egészségnek örvend, kevés 'takarmánytól erőteljesen növekedik, jói értékesíti az eleséget és lényegesen több húst nyújt, mint elődje, s emellett hamarább vágóképes. A húshibrid sertés nemesítése a minisztérium által megadott program keretében történik, s a nemesítésnél a legjelentősebb eddig ismert hazai és külföldi fajtákat igénylik. A miniszterhelyettes főbesZámolóját követő hozzászólások mindegyike nagyon tárgyilagosan rámutatott a keresztezést program teljesítésének optimális lehetőségeire. PAVEL MAJERČÍK DrSc kimerítő magyarázatot adott a húshibrid sertés nemesítésének konkrétumaira, arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a kutatók nem üres kézzel jöttek a konferenciára, hanem a keresztezést illetően máris konkrét kísérleti eredményekkel rendelkeznek. E. MALOVEC mérnök az állattenyésztési felügyelőségek részesedését ecsetelte a program sikeres teljesítő sét illetően, s beszélt arról a hálózatról, mely ennek 'kivitelezésére megbízatást kapott. MUDr. J. ZUBAJ és ŽRUFA docens tárgyilagosan és konkrétan mutatott rá a nagyüzemi ssrtéstenyészetek állategészségügyi problémáira, a gyakran nagy károkat okozó betegségek okaira, s azt javasolta, hogy az Aujeszky-féle betegség, a fertőzéses orrferdülés, valamint más hasonló betegséggel fertőzött, de már immutüzálődott állományokban zárt kocaforgót tanácsos létesíteni, mert ha az ilyen állományból más, tiszta állományba átszállítanak néhány egyedet, könnyen megtörténhet a befertőzés s a betegség megzavarhatja a hibridizálási program sikeres teljest tését. Figyelmeztette a résztvevőket, hogy a takarmánykeverékek szállításánál használatos zsákok visszaszárma^ta tás esetén terjesztői lehetnek a súlyos károkat okozó betegségeknek ezért tanácsosabb a takarmánykeverékek ömlesztett állapotban történő szállítása, bár ez a módszer sem zárja ki teljesen a fertőzés lehetőségét. Tény, hogy a színvpnalas konferencia felölelte a hibridizálási program minden problematikáját, s magyarázatot adott .дгга, hogy a sertéshús termelés bővítésével továbbra is számolni kell, tehát biztonságot nyújtott a termelőknek hosszabb távra is. H0KSZA ISTVÁN JJjabban a KGST a gyümölcs^ termesztés problémáival is foglalkozik. Ezt bizonyította az a tanácskozás is, amely ez év márciusában zajlott le Budapesten hét szocialista ország közreműködésével. A tanácskozás fö témaköre a gyümölcsfák metszésére és koronaalakítására szorítkozott. A küldetek első nap beszámoltak az újdonságokról. Pekő főelőadó a Magyar Népköztársaság Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztériuma részéről elmondotta, hogy Magyarországon 1959-ben 88 millió, 1970-ben pedig 96 millió gyümölcsfát tartottak számon. A terület tehát 70 ezer 200-ről 171 ezer 640 hektárra terjedt. A termésmennyiség 918 ezer 400-ról 1 millió 500 ezer tonnára bővült. Nagyjából 100 ezer -hektár gyümölcsös van a tsz-ek és az állami birtokok tulajdonában, s ezek az ültetvények 12 évnél nem idősebbek. Fő koronanevelési alak a termökarós orsófa, a magyar spinderbusch, amely szinte minden gyümölcsfajtára kiterjed (alma, körte, meggy, kajszi, szilva). A cseresznye nevelésének a bokorforma inkább megfelel, mivel e gyümölcsfajnak legtöbb fajtája a vázágak közel vízszintes helyzetben való lekötését nehezen viseli, rendkívül erős vízhajtásokat nevel. Magyarországon a legújabb gyümölcstelepítések 48 százaléka alma, 30 százaléka csonthéjas és 20 százaléka bogyós gyümölcs. A termökaros orsó telepítési paraméterei a 7,5 X 4,5 méteres kötés, és a 3,5 méteres fa magasság. Ezerkilencszázhatvanöttől a koronaalakítás zöme á Hungária sövény felé orientálódik. Itt a 4,5 X"3,5 méteres kötés és a 3—3,5 méteres famagasság vált be a legjobban. Szükséges a támaszrendszer kiépítése 3—4 dróttal. Az első drót magassága a földtől 90 cm, a továbbiak egymástól való távolsága 60— 90 cm lehet. A kertek nagyobb hányadát évente három ízben öntözik, esetenként 80—90 mm vízmennyiséget adagolva. Gondoskodnak a tápanyag utánpótlásról, szerves és szervetlen trágyák juttatásával, hektáronként 500 kg tiszta hatóanyag mennyiségben. Az NDK képviselője Hana—Joachim Koch a cseresznye alacsony koronaalakításával foglalkozott, amelyet a kései Morelia körbeoltásával a Mahalab alanyon érnek el. A korona kialakítás ideje alatt a II. ágcsoport után kimetszik a „vezért“ és vízszintes helyzetben lekötik az oldalágakat. zet dolgozója tartotta. Elmondta többek közi, hogy a csehszlovák gyümölcstermesztés áttér a sövényformára, a sűrűbb és alacsonyabb telepítésekre, kisebb növekedésű, hamarabb termő (MM IX, MM IV) alanyok használatára. Végül ismertette az új csehszlovák telepítési normát. A szovjet delegáció részéről V. F. Zuj£v elvtárs ismertette a szovjet gyümölcstermesztés észrevételét. és a hazai kutatások sikereit. A Szovjetunióban ugyancsak perspektív gyümölcsfa-alak, a szabaMásik állomásunk Dánszentmiklós volt, ahol délelőtt a tszt-t délután pedig az állami gazdaságot látogattuk meg. A Micsurin tsz-heil Székely István mérnök fogadott bennünket. Elmondta, hogy a gazdaságnak 200 hektár gyümölcsöse, 300 hektár szőlője van, s náluk mindennemű koronaalakítási és termesztési forma megfigyelhető. Valóban láttuk, hogy még 35 éves magastörzsű almásuk is van, amelynek egészségi állapota jó. Van ugyanis a gazdaságnak egy 200 vagonos A KGST és a gyümölcstermesztés A bolgár delegáció képviselője Bucskov elvtárs beszélt az alma és az ösziharack koronaalakításának bolgár módszeréről. Náluk a szabad és az olasz sövény terjedt el. Nem tartják ezeket a koronaalakokat a legjobb megoldásnak, ezért más. főleg kevesebb munkát igénylő alakokra törekednek. A román delegáció képviselője D. Kvasnij elvtárs az olasz sövény meghonosításáról beszéltí mely náluk nagyon bevált. Bemutattak egy színes filmet az őszibarack termesztéséről, amely 170 hektáron maximálisan gépesített, úgyhogv~ a metszést és a termésbetakarítást is járó állványokról végzik. Lengyel részről csak egy delegátus érkezett. A. Mika elvtárs, aki az intézetükben előállított fotoszintézis-mérő szerkezetről beszélt. A műszer segítségével jól mérhető a fotoszintézis lefolyása a fa valamennyi levelében. így megállapítható, a fa koronájának gazdaságos sűrűsége. A csehszlovák delegációnak négy tagja volt (Pavlousek. Brabec. Hričovský, Belucz). A beszámolót Brabec elvtárs, a Holovousyi Gyümölcsészeti Kutatóintédon növő gyümölcssövény. Legfejlettebb a gyümölcstermesztés Moldavában. A tanácskozás első napján magyar részről felszólalt még Gyúró Ferenc docens, aki a termökaros orsó egyik meghonosítója, valamint Víg Péter, a Kertészeti Kutatóintézet igazgatója. Négy napon át tartott az értékes program. Mint említettem, az első napon az egyes tagállamok küldöttei számoltak be, s a további három napon ellátogattunk három .gazdaságba, és egy kutatóintézetbe. Első állojnásunk a Kertészeti Főiskola tangazdasága volt Halásztelepen. Ott 50U hektáros gyümölcsöst mutattak, melyből 200 hektár termökaros orsó és 100 hektár Hungária sövény. Az utóbbinál két alanytípust, az MM IV-est és az MM IX-est alkalmazák. Nagyon jónak bizonyult a Jonathan Hungária sövényen, ugyanis a termesztés harmadik évében elértek MM IV alanyon (4,5X3,5 kötéssel) 100 —120 q/ha, MM IX alanyon (4,5X 2,35 kötéssel) 200 q/ha átlagos almatermést. Ügyelnek arra, hogy a tápanyag utánpótlás kifejező legyen. hűtóháza. és egy feldolgozó üzeme, almi almasznrpöt és almasürítményt készítenek, — az utóbbit külföldi piacra. Állítják, hogy náluk a termelésben alig van kilengés, és évente 230 mázsa almát érnek el hektáronként. Ugyanakor a faluban találkoztunk a Monori Állami Birtok vezetőjével. Nekik 12 ezer hektár területük van. Ebből 575 hektár az intenzív gyümölcsös és szőlő. Szőlőből átlagosan 53 mázsát, almából 224 mázsát, búzából 34 mázsát érnek el hektáronként. Az almafajták megoszlása: 56 százalék Jonathán, 31 százalék Golden Delícius és 17 százalék Starking. A terület 96 százalékán termőkaros orsót alkalmaznak, s most térnek át a Hungária sövényre. A Golden Delíciust külön ültetik, és főleg külön permetezik, mert nem bírja a kéntartalmú szereke't. Lisztharmat elleni védelemre Morestant, s Cumulnst használnak a varasodás ellen. Utolsó állomásunk a Budapesti Kutatóintézet Érd-Elvira Telepe volt. Ott a koronaformák széles skáláját láthattuk, minden esetben megmagyarázva, melyik típusnál milyen eredményt értek el a kutatók. Az őszibaracknál, melyet metszettek, érdekes dolgokat láttunk. Bevezették a duplakatlan koronát, valamint hosszúra metszést. Ez annyit jelent, hogy a berakódott termővesszők egy részét teljesen hosszúra hagyták és minden más hajtást tőből távolítottak el, — hajtásra nem metszettek. Egy ián mintegy 70—100 hosszú vesszőt hagytak. A bolgár szakemberek egyetértettek e metszéssel, mivel náluk hasonlóképpen cselekednek. Szép eredményt érnek el továbbá a meggy és a 'cseresznye sövény-termesztésével. Fontos azonban. hogy az oldalhajtások 30 fokos szögnél ne kerüljenek alább. Az alma-kísérletek többsége sövényeken történik. Az intézet munkája főleg az alacsonyfa kísérletek, a koronarend-* szerek, a metszés s a növényvédelem felé irányul. A látogatás befejezésével megvendégeltek. Utána pedig a küldöttek élénk vitát folytattak a kutatási feladatokról és az elért eredményekről. A tanácskozás utolsó estéjén az új Volga szálló kistermében a küldötek protokollt írtak alá. A delegáció megköszönte a rendező ország szívélyes fogadtatását, s a színvonalas programot. A szovjet delegáció vezetője megjegyezte: „Ideje, hogy tudjunk egymásról, s egyik országban sem kezdjünk olyan hosszantartó kísérletet, melyet másutt már megoldottak. Tartsunk össze a közös cél, a hatékonyabb termelés, a jobb eredmények elérésének érdekében.“ Mi, a csehszlovák delegáció tagjai szintén azzal búcsúztunk egymástól, hogy a Hoiovousyban megformált új csehszlovák norma — a jövő telepítésére vonatkozólag - megegyezik a tanácskozás összés résztvevőinek véleményével. Tehát a jövőben a megadott irány nálunk is a sövény, illetve a „falban“ való gyümölcstermesztés. BELUCZ JÄNOS mérnök, HRIČOVSKÝ IVÄN mérnök, Topofníky
